Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-09 / 1. szám
387. I. 9. A talajtakarás hatása a talaj termőképességére A talajtakarás (mulcsozás) az az eljárás, amikor a talaj felületére laza szerves anyagot szórunk. Számtalan kísérlet eredménye igazolja a talaj- takarás hasznosságát. A talajtakarás megvédi a talajt a kiszáradástól, a víz és a szél eróziós hatásától, megakadályozza a gyomosodást, csökkenti a talaj höingadozását, kedvezően hat a talaj morzsalékos szerkezetének kialakulására, növeli a talaj humusztartalmát és termőképességét, ugyanakkor bizonyos értelemben pótolja a talajművelést is. Gyümölcsösökben, fiatal telepítésekben, különösen laza könnyű talajon szokásos alkalmazni a talajtakarást. A kiskert-tulajdonosok sok esetben nem tudnak mit kezdeni a lekaszált vagy kikapált fűvel és gyomokkal. Ha nem használják komposztálásra, ajánlatos az ilyen helyben megtermelt szerves anyagot talajtakarásra használni. A gyümölcsösökben a fasávtakarás és a törzs körüli talajtakarás kedvezően hat a gyümölcsfák növekedésére. A takarás hatására a hajtásnövekedés intenzívebb és erőteljes, gazdagon elágazó gyökérrendszer fejlődik. A két takarSsi módszer elsősorban a fiatal gyümölcsösökben használatos és csak a takart felület nagyságában tér el. Különösen a fasávtakarásnak csak ott van jelentősége, ahol a talajtakaráshoz szükséges zöld tömeg biztonságosan megtermelhető. A takarás csak akkor hatékony, ha a takaróanyag vastagsága ülepedett állapotban is legalább 10-15 cm. Talajtakarásra az idegen szerves anyagok közül szalmát, tőzeget, trágyát, fűrészport stb. lehet használni. A világos színű szalma mulcsré- teg tovább tartja a meleget, de nehezebben melegszik fel. Ezzel szemben a sötét színű trágya mulcsréteg vagy tőzeg gyorsabban felmelegszik, de gyorsabban le is hűl. A trágyával történő talajtakarás egyúttal a tápanyagpótlást is szolgálja, mivel a tápanyagok a csapadékkal a talajba mosódnak. A trágyával történő talajtakarás a növekvő trágyahiány miatt napjainkban nem ajánlható. Továbbá a szerves trágyák a felszínen erősen vesztenek biológiai és tápértékükböl, ezért jobb őket leszántani, vagyis a talajba keverni. A talajtakarás különösen jó hatással van a talaj vízgazdálkodására. A száraz nyári hónapokban a takart talaj nedvességtartalma jóval nagyobb, mint a nem takart talajé. A talajtakarás megakadályozza a meleg, száraz nyári hónapokban a talaj túlzott felmelegedését, kiszáradását, s ezáltal a tenyészidő teljes időszakában intenzív a gyökérrendszer növekedése. A kezdettől takart ültetvényekben a fák kipusztulása is csökken. A fák korosodásának megfelelően a törzsek körül takart terület nagyságát változtatni kell. A takaróanyag alatt elszaporodhatnak a káros rágcsálók, ezért erre ügyelni kell. A talajtakarás a házikertekben lehetővé teszi a helyben megtermelt szerves anyag hasznos és célszerű felhasználását. F. N. Gyógynövények a kertben Az örvénygyökér (Inula heleni- um - oman pravy) hatalmas, esetenként 150 cm magasra is megnövő, nagy levelű, húsos gyöktörzsű évelő növény. Levelei szórt állásúak, 5-8 cm átmérőjű virágai sötétsárgák, belül fehér, kívül barnássárga karógyökere négy ujjnyi vastag. Az egész országban előfordul, helyenként gyógynövényként termesztik, másutt a virágoskertekbe ültetik cserjecsoportok elé. Sem a talajra, sem az éghajlatra nem igényes, viszont a melegebb déli körzetek nyirkos, tápanyagban gazdag agyagos homokföldjein szebben díszük. Magról vagy tóosztással szaporítható. A melegebb vidékeken ősszel vagy tavasszal helyrevethetö, másutt ajánlatos előnevelt palántákat kiültetni. Palántaneveléshez a magot januárban kell elvetni melegágyba, 20 cm-es sortávolságra. Helyrevetés esetén célszerű alaposan beöntözni a sorokat. A tavaszi vetés még így is csak 15-30 nap múlva kel ki. Szeptemberi tóosztás esetén a komposzt- tal jól megtrágyázott területen 45x45-60 centiméteres térállásban célszerű telepíteni. Gyógyászati felhasználásra a növény gyökerét gyűjtik. A kétéves növényeket ősszel kell óvatosan kiásni. Legjobb, ha a gyűjtést ketten végzik s egymással szembefordulva, két ásóval emelik ki a növényeket, nehogy megsérüljön a gyökérzet. Tavasszal, illetve a harmadik évben már nem tanácsos gyűjteni a gyökeret, mert ilyenkor már nagyon kevés illóolajat és egyéb hasznos anyagot tartalmaz. A felszedett gyökereket vízcsap alatt tisztítsuk meg a földtől, majd hosszában hasogassuk fel. Az eltávolított gyökérfej ültetőanyagként hasznosítható. A gyökér illóolajat tartalmaz, tehát szárításkor a hőmérséklet nem haladhatja túl a 35 C-fokot. A száraz gyökeret tökéletesen záródó dobozokban kell tárolni, mivel ellephetik a rovarok. Száradási aránya 5:1, kilónkénti felvásárlási ára 20 korona. Az örvénygyökér az illóolajon kívül sok - esetenként 45 százalék - inulint, valamint keserűanyagokat is tartalmaz. Gyógyhatásai közül a köptető, görcsoldó, vizelethajtó és baktériumölő hatás a legjelentősebb, de például a vesegyulladás mellékgyógyszereként ismeretes Betulan teakeveréknek, valamint az epebántalmak gyógyításánál használatos Salvat thé teakeveréknek is fontos összetevője az örvénygyökér. Teája házilag főzéssel készül, legfeljebb 0,5-2 gramm gyökérből. A tea naponta több alkalommal is fogyasztható, de a túladagolástól óvakodni kell, mert a nagyobb mennyiségű hatóanyag hányást okozhat. DR. NAGY GÉZA lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Ragadozó növények A sivatagoktól az örök fagy hazájáig Földünk változatos növényvilága a környezethez való alkalmazkodás ezernyi példáját mutatja. Egyesek megélnek a „levegőből is“, mások a mocsarak, lápok vizében érzik jól magukat. Ahol nincsen számukra elegendő tápanyag a talajban, a vízben vagy más élő növényen, ott állati szervezetek szolgálhatnak táplálékul. E táplálkozási módhoz alkalmazkodtak a ragadozó növények. A rovarfogó növények hat családja - ezen belül tizenöt nemzetsége - mintegy 540 fajt, illetve változatot számlál. A táplálék megszerzésének módja szerint csapó, ragadós és üregcsapdás fajokat ismerünk. Az első csoportba tartozó növények (a Dionaea és Aldrovanda fajok) levéllemeze két félre oszlik, a felületén néhány érzöszörrel. Ezzel érzékelik a rájuk kerülő tárgyakat, csapómechanizmusuk működésbe lép és a levéllemez összecsukódik. A rovarfehérjét a növényi enzimek felbontják, majd a nitrogén hasznosítása után a csapda újra kinyílik. Ilyen a nálunk is honos vízinövény, az Aldrovanda vesiculosa és az Észak- Karolinában élő mocsári növény, a Vénusz légycsapója (Dionaea muscipus) is. Ragadós csapdával szerzik táplálékukat a harmatfű-félék családjába tartozó Droserák, a Drosophyllum, a Byblidaceae család két faja és a rencefélék családjából a Pinguiculák (hízókák) körülbelül ötven faja. A levéllemezen kétféle mirigy van. A nyeles mirigyek ragadós nedvet tartalmaznak. A növényre jutó rovarokat a nyél nélküli mirigyek enzimjei bontják le. Legtöbb fajból az üregcsapdások csoportja áll. A Sarraceniacea, Nepenthaceae (kancsókafélék), Cephalotaceae és az Utriculaeae (rencefélék) családjai 9 nemzetséget, 380 fajt számlálnak. Levéllemezük tömlőszerűen összenőtt. A levél belső falán csúszdaként működő serteszórök fejlődtek, alul a fehérjebontó enzim működik. A belehulló rovarok a lefelé hajló szőröktől nem tudnak kimászni, elpusztulnak és felbontódnak. Enzim csak a tömlő kialakulásakor termelődik, felhaszná- lódása után a csapda többé nem működik, elhal. E csoportot nálunk a rencefélék képviselik. A rovarfogó növények, mint növénytani ritkaságok, a botanikus kertek féltve őrzött kincsei voltak. Ma már egyre gyakrabban hozzájuthatunk a gyűjtőktől is. A modern, napfényes lakásokban különösen a trópusi Droserák elterjedését segíti elő kis termetük és alacsony páraigényük. Erős napon pirosra színeződö mirigyszőreivel, érdekes életmódjával csillogó dísze lehet otthonunknak. Ültető közegként 50% tőzeget, 40% sódert és 10% faszénkeveréket használjunk, amit tartsunk állandóan nedvesen (álljon vízben). Havonta egyszer adjunk a növénynek egy kevéske állati fehérjét (például sajtot, párizsit). A megemésztetlen részeket egy hét múlva távolítsuk el a növényekből, így megelőzhetjük a gombásodást. K. M. Az ezerarcú fehéregér A metszőolló a kertészke- dők egyik legfontosabb munkaeszköze. Erősebb vesz- szők, ágak és egyéb növényi részek vágására használatos. Általában még a kb. 12 mm vastag ágakat is ollóval szokás eltávolítani, visszavágni. Igen ám, de a 6 mm-nél vastagabb vesszők rendszerint kicsúsznak az élek közül, ami igencsak megnehezíti a munkát. Én úgy oldottam meg a problémát, hogy a támasztópengébe néhány bevágást készítettem. Az 1 mm-es bevágást a fűrész élesítésére haszígy könnyebb nálatos, háromélű (háromszögletes) reszelövel könnyen elkészíthetjük, hiszen a támasztópengét általában nem edzzik. Ha kicsit keményebb a támasztópenge és a részeiével nem boldogulnánk, akkor a villanyköszörű kövének élével lehet bevágást köszörülni a támasztópengébe. Ez a megoldás lényegesen könnyebbé teszi a munkát, csodálom, hogy a metszőollót gyártó vállalat erre még nem jött rá. S. J. A szürke háziegerek albínó változatai a kitenyésztett, jól ismert laboratóriumi „fehéregérek“ - amelyek gyakran terráriumokban, uborkásüvegekben is láthatók, mint közkedvelt háziállatok. A kifejlett állat testhossza 8-9 cm, amelyhez még 7-8 centis farok tartozik. Szőrzete teljesen fehér, szeme piros, 180 gyűrűből álló farka gyengén szőrrel fedett. Ha több példányt tartunk együtt, rendszerint kialakul egy sajátos ranglétra, ahol a vezető szerepet ^ legerősebb hím gyakorolja. Ha új hím érkezik - azt a többiek rendszerint megtámadják. Általában öthetes korában válik ivaréretté, 18-24 napig vemhes. Egyszerre 1-21 utódot hozhat a világra. A fialások 20-25 naponként követhetik egymást. Egy-egy átlagos pár évente 10-13 alkalommal szaporodik, melynek során 70-120 fiatalt szülhet a nőstény. Az újszülött csupasz, 8-10 napos korában azonban már egész bőrét fehér szőrzet fedi. A fehéregér 1-3,5 évig él, de tudnak 7 éves, matuzsálemi kort is megért állatról. A kifejlett egér táppal és vegyes eleséggel (tejporral, sajttal, főtt tojással, zabbal, búzával, napraforgó- maggal, dióval, almával, sárgarépával) egyaránt etethető. Férőhelyén - a terráriumbán — faforgács, papírcsíkok és egy parányi odú egyaránt legyen. Két-három naponta tisztítsuk ki lakóhelyét, mert különben meglehetősen „szagos“ lesz a környéke. A fehéregér nemcsak díszállatként, hanem tápia- lékállatként (pl. kígyók táplálásánál) is hasznos. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünk első része. 14. Tépked. 15. Kritizálok. 16. ... mail, légiposta. 17. Kutya. 18. Puhít. 19. A. J. I. 20. Magyar iparművész. 22. Flamand író. 23. Billeg. 24. Siló közepe. 25. Mérgező alkaloid. 27. Szovjet illuzionista. 28. Képző. 29. Rag. 30. Aktuális. 31. Kettős betű. 32. Elhatárolt. 34. Oxigénigényes. 35. Zárkában van! 36. Mogorva. 38. Majom. 40. Gyilkol. 41. Szomorúság. 43. Tilosnak nyilvánít. 44. Gallium. 45. Segélykérő jel. 46. Lovas nomád nép. 48. Haza fele. 50. Nizza közepe. 51. Spanyolország egyik városából való. 53. Rag. 54. Szlovákiai kirándulóhely. 56. Római államférfi. 57. Közeli rokon. 59. Vissza: azon a helyen. 60. Arzén, rádium. 61. Kötőszó. 62. Q. B. O. 63. Molekulákat elektromosan feltölt. 65. Tétovázik. FÜGGŐLEGES: 1. Csupán. 2. A földkéreg rétege. 3. A Rajna mellékfolyója. 4. Kilogramm. 5. Madár, névelővel. 6. Lóeledel. 7. A múlt idő jele. 8. Az ez mutató névmás rágós alakja. 9. Mérgező anyag. 10. Némán sorol! 11. Ü. A. 12. Fátlan síkság Dél-Ameriká- ban. 13. Ügyességi játék. 18. Rejtvényünk második része. 21. Étel. 22. Azonos betűk. 23. Római három. 26. Bartók Béla. 27. Ruhadarab. 28. Várakozott. 30. Molib- dén, foszfor. 31. Kártyajáték. 32. Francia író. 33. Termös virágzat. 35. Hegység Bulgáriában. 36. Rejtvényünk befejező része. 37. Növény. 39. Látomás. 42. Tudományrész! 45. S. Z. E. 47. A főnévi igenév képzője. 49. Kártyajáték. 50. Női név. 51. Idegen férfinév. 52. A kabátnak is van. 53. ... Hood, angol mondái hős. 55. Rossz kívánság. 56. A csiga tapogatója. 58. Mezei rágcsáló. 60. Kazal közepe. 61. Mosópormárka. 64. Szovjet repülőgépek jelzése. 65. Hélium. 66. A bolt közepe. A december 24-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Karácsony van, szép karácsony, csillog a fenyöfaág, boldog szívvel vigadozunk, hallgatjuk a muzsikát. Könyvjutalomban részesülnek: Szolcsan Ágnes, Zvolen, Ujváry Ernő, Érsekújvár (Nővé Zámky), Bergendi Szabolcs, Oroszka (Pohronsky Ruskov), Szenczi Nándor, Stúrovo, Sykora Renáta, Fülek (Fifakovo).
