Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-09 / 1. szám

SZERETI- Én nagyon szeretem a termé­szetet - árulja el barátnőjének Malvin.- Ahhoz képest, drágám, aho­gyan a természet bánt veled, ez igazán szép dolog tőled... ALSZIK Az apa ledől ebéd után szunyó­kálni. Egy óra múlva odaszól anya a kis Péterkének:- Nézd már meg, alszik-e apa? Péter csakhamar visszalopako­dik és jelenti:- Anya, apa mélyen alszik, csak az orra van ébren! RECEPT- Ezt a töltött lepényt a rádió receptje szerint sütöttem.- Hát én már rég megmondtam, hogy vegyünk új készüléket. KORSZERŰSÍTÉS- Ezt a szép házat három hét alatt építettük előregyártóit ele­mekből.- És meddig készültek az elemek?- Három évig! TURKÁL A pincér ráripakodik az egyik vendégre:- Uram, ha nem ízlik magának az étel, legalább ne turkálja össze, mert akkor ki a fene fogja megenni maga után! MILLIOMOS- Doktor úr, ha meggyógyulok, 500 ezer dollárt ajándékozok az új kórháza céljára - közli hörögve a beteg milliomos. Néhány hónap múlva az orvos összetalálkozik volt páciensével, akiről sugárzik az egészség.- örülök, hogy kitűnően érzi magát - mondja az orvos. - És most szeretném megemlíteni azt a pénzt, az új kórházam számára, amit Ígért...- Pénzt ígértem?! - csodálkozik a milliomos. - Milyen súlyos beteg voltam! Még félre is beszéltem... BÖLCS EMBEREK MONDTÁK A legnagyobb s egyben leg­kisebb uralom az önuralom. (Leonardo da Vinci) • * * A leghasznosabb erődít­mény a nép szeretető. (Machiavelli) Csak a legmagasabb fokon álló bölcset és a legalacso­nyabb fokon álló bolondot nem lehet megváltoztatni. (Kung-Fu-ce) A boldogságnak az a leg­főbb titka, hogy egyetértésben éljünk önnönmagunkkal. (Fontanelle) * * * A legszebb majom is csúnya az emberhez képest. (Hérakleitosz) * * * Az elmés mondások legna­gyobb része ismétlés.(Voltaire) • * * Legnagyobb tőkénk a tisz­tesség. (Goldoni) A legjobb szer ahhoz, hogy ne gondolj nyomorúságodra - a munka. (Beethoven) Majdnem hihetetlen, hogy a legkisebb sikernek, is mily jótékony hatása van. (Clausewitz) * * » A becsületesség a legjobb politika. (Adam Smith) * * * Leghelyesebb, ha a nők prózai emberhez mennek fele­ségül, s regényes szeretőt tar­tanak. (Stendhal) SÁR- Ide hallgasson — mondja az utas - nem gondolja, hogy meg kellene tisztítani a szélvédőt, hi­szen csupa sár!- Nem baj - feleli a sofőr. - Úgyis otthon felejtettem a szem­üvegemet! HOZOMÁNY Egy ifjú férfi betör egy fiatalnak éppenséggel nem mondható nő­höz. Zsebre dugja a nő pénztárcá­ját, és kifelé iszkolna, amikor a nő megszólal:- Uram, tudja, hogy a pénztár­cámban található összeg csupán egy nevetséges része a hozomá­nyomnak? SZIVAR Kovácsnét megkérdi a barát­nője:- Icuka, te mióta szivarozol?- A múlt szombat óta. Akkor jött meg a férjem a szolgálati útról és a hamutartóban felfedezett egy szivarvéget... A hét vicce- Miről fognak beszélni?- A társadalmi tulajdon védelméről.- Es miért nem gyújtanak villanyt!?- Valaki ellopta a villanykörtét! 7"^ -7*——- Bravó, úgy látom, hogy minden adott a sikeres műtét­hez! (Peter Zifőák karikatúrája) ALMA- Papa, a tanító néni azt mond­ta nekem, hogy az alma nem esett messze a fájától.- Mit műveltél már megint az iskolában?! SZÉP NAP A feleség egy nap kirobban:- Tudd meg, hogy ezt már nem bírom veled! Egy szép napon úgy itthagylak, mint a pinty! Na, most miért nem beszélsz, most nincs egy szavad sem, ugye?! Mit forga­tod azt az újságot?- Keresem az idöjárásjelentést.- Minek?- Hogy megnézzem, szép nap lesz-e holnap? ZONGORA- Lépjenek elő azok, akik sze­retik a zenét! - kiáltja az őrmester a felsorakozott katonáknak. öten kilépnek a sorból.- Mit fogunk énekelni? - kérdi az egyik.- Semmit. Vigyék át a klubhe­lyiségbe a zongorát. A NŐK Karácsonykor egyszer megkér­dezték Bemard Shaw-t, meddig bírja még a magányt, miért nem akar megnősülni?- A nők olyanok, mint a cigaret­ta - felelte. - Eleinte nagyon kelle­mesek, de aztán a sok méreg felgyülemlik az emberben! JOSEF JENÍŐEK:- Vettem egy retikült - je­lentette be a feleségem a nagy újságot. - Igaz, láttam még egy ehhez hasonlót, de az kétszáz koronával többe került. Boldog voltam, hogy megint spóroltunk. Bement a hálószobába. Amikor három órával később benyitottam hozzá, a nagy tü­kör előtt állt alsóneműben. A retikül a vállán lógott, az egész ruhatára a lába alatt heved. Nem is tudtam, hogy ennyi ruhája van. Elég lett vol­na egy egész estét betöltő kosztümös film valamennyi szereplőjének.- Ehhez a retikülhöz semmi, de semmi sem illik - fordult hozzám. - A zöld retikülhöz kénytelen leszek venni valamit. Elvégre nem akarhatod, hogy feleslegesen kidobjam valami­én a pénzt, amit semmihez sem hordhatok. Ezt valóban nem akadam. Másnap a feleségem ké­sőbb jött haza. Egy halom cso­maggal a kezében egyenesen a hálószobába ment. Sokáig a legkisebb nesz sem szűrő­dött ki onnan. A szokványos kérdéseimre minduntalan azt felelte:- Várj még egy kicsit/meg­lepetés lesz. Az lett. Új ruha, új cipő, új kabát, új kalap. A vállán pedig ott lógott az a szép és olcsó retikül. Csak később tudtam meg, hogy a feleségem vett új alsónemút, pongyolát, fürdőru­hát és korcsolyát is. Találomra megállapítottam, hogy a reti­külhöz vásárolt apró kellékek csekély hétezer koronával ter­helték meg a családi költség- vetést.- Na mit szólsz hozzá? Nézd, hogy összeillenek ezek a színek. Valóban összeillettek. Job­ban egy divattervező sem vá­logathatta volna össze a hol­mit. Csakhogy én nem voltam divattervező, és meglehetősen megviselt a dolog.- Gyere, állj mellém - szólt a feleségem. - Hadd lássam, hogy illünk ebben a holmiban össze. 0 Engedelmeskedtem. A tü­körből egy boldog házaspár tekintett vissza. A feleségem az egyik válláról átvetette a re­tikült a másikra és vissza.- Valami nem stimmel - mondta határozatlanul. - Lépj egy kicsit hátrább..., még. Menj félre az útból. Nem látod, hogy útban vagy? Távolabb mentem a tü- ködöl.- Igen, ez az - villanyozó- dott fel a feleségem. Majd egy kis gondolkodás után hozzá­tette: - Nem vetted észre, hogy egyáltalán nem illesz a retikü- lömhöz? Valamit sürgősen tennem kell... PALÁGYI LAJOS fordítása 1987.1

Next

/
Oldalképek
Tartalom