Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-20 / 7. szám
B ármilyen tágasnak tartja a vásárló a bratislavai Prior áruházat, a szakember mégis azt állítja: kissé szűkös. Ez a véleménye Éva Weissovának is, a vállalati ellenőrzési osztály vezetőjének, és sorolja, miért. Több olyan helyet kellene kialakítani - legyen az akár az eladótér kis zuga - ahol a vevőnek a képzett eladó megmutatja az árut, bemutatja, hogyan működik, nem hibás-e stb. Pillanatnyilag az a helyzet, hogy például a műszaki osztályon - ha tegyük fel hiánycikknek számító színes tévét vásárol valaki, pillanatok alatt körbeveszi a bámészkodók serege. A komoly szándékú vásárló szinte elvész a tömegben, ennélfogva nem is kaphatja meg a valamennyi szükséges információt. Már feltéve, hogy kap színes tévét. Mert a karácsony előtti vásárlási lázban még a hibás készüléket is hajlandó lett volna egy elszánt vásárló megvenni és a saját költségén megjavíttatni ... A régi és az új épületet összekötő átjáróban, az első emeleten ugyan van egy sarok, ahol a múlt években az időről időre megrendezett külföldi árubemutatót tartották, illetve „napi kínálataként különböző cikkeket ajánlottak, ám ezt rendszerint akkora érdeklődés kísérte, amely lehetetlenné tette a tülekedésmentes, kulturált eladást-vásárlást. Ez év elejétől szinte teljesen átrendezték az osztályokat, a vásárlóknak még nem volt idejük megszokni, mi hol kapható. A karácsony előtti hajszáról még annyit, hogy mint Éva Weissová kritikusan leszögezte: a választék nem volt gazdagnak mondható, különösen az egyes szektorban nem - ahogyan a régi épületet hívják. Kicsi volt a választék gyermekruházati cikkekből, (ellenben az év elejei kínálat meghaladja a keresletet), s az áruház nem tudta - sajnos továbbra sem tudja - kielégíteni a keresletet bizonyos típusú fagyasztókból, varrógépekből, kicsi a választék bútorból és még sorolhatnánk... Tizenkét és fél ezer négyzetméternyi területen kínál a Prior áruházban sokféle árut - a hétszáz eladó. Az összalkalmazottak száma 1200, s húsz-harminc eladó kellene még. A gondot azonban nem is ez okozza, hanem, hogy sok köztük a nyugdíjas meg a diák. Ez a gond azonban nemcsak a Prior áruházat nyomja, sajnos az egész főváros üzlethálózatára jellemző. A szakmában sok a nő - a Priorban az eladóknak több mint fele - a többség produktív korban van, vagyis gyereket szül, nevel. Az élelmiszerosztály a prágai Kotva után az ország második legnagyobb élelmiszerüzlete, 120 alkalmazottal dolgozik. Valóságos kis üzem. A párttagok száma 64, a tagjelölteké 4.- Az alkalmazottak számához viszonyítva alacsony a szervezettség. Vannak nyugdíjas tagjaink is, akik már lehetnének ugyan az utcai szervezetben, de inkább nálunk vannak, mivel még dolgoznak, és én személy szerint örülök is, hogy nálunk vannak- mondja Éva Weissová, aki a pártalapszer- vezet elnöke is. Az alkalmazottak 82-83 százaléka nő, s a pártalapszervezetben is ók vannak többségben (60 %). - Mi a bratislavai egyes városkerületi pártbizottsághoz tartozunk, itt vannak az iskolák, főiskolák, intézmények, vagyis a tagfelvétel korlátozott. Mert az eladó nem a munkás kategóriába tartozik. Baráti kapcsolatban állunk a kijevi Szum áruházzal, s amikor egyszer erről beszéltünk nekik, igen csodálkoztak. Mert ott az eladó - munkás. Problematikus a tagsági alap fejlesztése. Ennek egyik oka a fentebb említett. Az 1985-ös évben egy tagjelöltet sem tudtak felvenni, tavaly, az év végén is csak kettőt.- Kilencedik éve vagyok pártelnök, s néha úgy érzem, igen régi tisztségviselő vagyok. A pártelnökség nem nyugdíjas állás. Munkaköri beosztásom fóellenör, s úgy érzem, eddig mind a két funkciómban helytálltam. Az a vélemény járja Éva Weissováról a munkatársai körében, hogy túlságosan igényes. Ahol más nem, ő ott is talál hibát. Weissová elvtársnő ezt nem veszi rossz néven, nem tartja sértőnek. De elégedetlen például a szocialista munkaverseny formáival, a munkakezdeményezésekkel. Annak ellenére, hogy amikor a vállalatnál ezt a kérdést vizsgálták, mindent rendben találtak.- Még nem éltem meg, hogy ilyen ellenőrzés során kiválasztottak volna egy kollektívát és megkérdezték volna az emberektől, hogy miért éppen azt a felajánlást tették, amelyet tettek. Nem vonom kétségbe a ledolgozott órák számát, ám nem vagyok benne biztos, hogy éppen ott és azt kellett volna tenniük, amit tettek. Tudomásul kell venni, hogy megnőttek az igények a kereskedelemmel szemben, következésképp az eladókkal szemben is - fejti ki véleményét Éva Weissová - manapság az emberek nem vesznek meg akármit, megfontolják, mire adják ki a pénA Prior áruház - felülnézetből ' (Fotó: Mandlik) züket. Sajnos a minőséggel és a választékkal nem lehetünk elégedettek - hangsúlyozza ismételten. - Nemcsak a közvélemény, hanem sokszor a kollégák szemében is, ha ellenőrzésről van szó, mindenki a vállalati ellenőrzésre, gondol, pedig sajnos mi csak az utolsó láncszeme vagyunk ennek a folyamatnak. Az első a vezető dolgozó, aki közvetlenül irányítja - s következésképp elsőként ellenőrzi a beosztottjai munkáját. Mi azt ellenőrizzük, hogy mások hogyan ellenőriznek, vagyis a vezető dolgozót, meg azt, eléggé szigorúan ellenórizte-e rábí- zottakat. A CSKP KB levele a Prior áruház párt- alapszervezete számára is fontos dokumentum, rendszeresen megtárgyalják és nemcsak a taggyűléseken, hanem a nyilvános pártgyűléseken is. Ilyenkor meghívják az ügyészség képviselőjét is. - Le kell kopogni, hogy az elmúlt két évben nem került sor kihágásra, vagy olyan bűncselekményre, amelynek bírósági tárgyalás lett volna a vége, de természetesen nem lehetünk elégedettek. A karácsony előtti időszakban az Állami Kereskedelmi Felügyelőség végzett rajtaütésszerű ellenózést, amely mind az eladás becsületességét, mind a sokat szidott pult alóli árusítást illetően kedvezően végződött. Sem az eladó, sem a vállalati ellenőrzés nem tudja, mikor toppan be az Állami Kereskedelmi Felügyelőség. Látogatásukról csak azután szereznek tudomást, miután azok végeztek a munkájukkal. A vállalati ellenőr megkapja a jelentést, akár jól, akár kedvezőtlenül zárult számukra. Ez azonban nem adhat okot az elégedettségre, mert azért van még mit javítani a vásárló-eladó kapcsolaton, s a javulást az eladók körében jelenleg meglevő magas fluktuáció csökkentésével lehetne elérni, vélekedik a pártelnök. Tizenhat éve dolgozik Éva Weissová a Priorban, már mint „öreg“ került ide, mondja nevetve. Közgazdasági középiskolában érettségizett, majd állásba ment, s munka mellett elvégezte a jogot. A vállalati főellenór tisztét kilenc éve tölti be, azt megelőzően személyzetis volt. S ez sokat kamatozott későbbi beosztásában. Jól ismerte az alkalmazottakat, még ha olyan sokan voltak is, s ennek akkor vette hasznát, amikor főellenór lett. Szívesen elbeszélget az emberekkel, kifaggatja őket a munkájukról, figyelmesen meghallgatja a véleményüket. Az embernek tudnia kell, mi foglalkoztatja, mi bosszantja a munkatársait, minek örülnek. Túlságosan igényes volna? Nem, csak érzékenyen reagál mindenre, és szereti ha rendben mennek a dolgok. KOPASZ CSILLA IP TI IMJ KONGRESSZUSI KÜLDÖTT nn 1 n HELYI« Az idén ünnepli fennállásának 40. évfordulóját az Ágcsemyői (Óiema nad Tisou) átrakóállomás. Böjti László, a határmenti állomás átrakó pályaudvarának fiatal vezetője akkor még csak hároméves volt. A sudár termetű, szőke fiatalember az egyetlen vasutas a családban. Édesapja a hajdani radi (Rád) földműves-szövetkezet kertészetében dolgozott. Fia László, az alapiskola elvégzése után a királyhelmeci (Krár. Chlmec) gimnáziumban folytatta a tanulást. Később, levelező tagozaton a Trebi- §ovi Közgazdasági Szakközépiskolában szerzett érettségi bizonyítványt. Majd hazánk szárazföldi kikötőjébe került, így lett vasutas.-Az áruátrakodásnál dolgoztam, kezdetben munkásként, majd raktámokként, fó- raktárnokként, 1978-ban lettem helyettes részlegvezető, 1985 szeptemberétől vagyok az átrakó részleg vezetője - tájékoztatott Böjti László. - Szerencsésnek tartom, hogy a jelenleg csaknem 900 embert foglalkoztató munkahelyen kezdetben minden poszton dolgozhattam. így igazán sikerült megismerkednem az itt folyó munkával és a gondokkal, ma ennek nagy hasznát veszem. Böjti László több mint hat éve Csernőben (Őemá) lakik, családostul. Felesége, Mária, szintén itt talált munkát magának. Két gyermekük van, a 12 esztendős László és az egy évvel fiatalabb Beáta. Jólnevelt gyerek mind a kettő. A családfőnek Így otthon kevesebb a gondja, de annál több a munkahelyen, hiszen a közel kilencszáz ember irányítása nem kis feladat. Méghozzá az ágcsernyői állomás egyik legérzékenyebb pontján. Hogy mennyire így van, ez a 37 éves Böjti Lászlónak, az átrakó-pályaudvar vezetőjének szavaiból is kiérződik. Bár nem panaszkodik. Böjti elvtárs derülátó ember, képes a reális helyzet felmérésére, megfelelően cselekedni és dönteni.- Valóban, talán a legérzékenyebb munkahely a miénk az ágcsernyői vasúti állomáson - jegyezte meg -, hiszen évente közel 8 millió tonna árut kell megmozgatnunk, átraknunk, továbbítanunk, de eddig sohasem volt különösebb problémánk a tervteljesítéssel. Az elmúlt évben is rendkívül jó eredményeket értünk el a minőségi mutatók teljesítésében is.- És az idei tél?- Hát ez nehéz helyzetet teremtett nálunk is. A nagy hidegben, kevés kivétellel, majdnem minden áru fagyos állapotban került hozzánk, a gyakori hófúvások miatt szinte képtelenek voltunk megközelíteni a vasúti kocsikat. A hagyományos baráti együttműködés keretében a szovjet vasutasok kisegítettek bennünket a hó eltakarítására kiválóan alkalmas gépi technikájukkal. Mi tagadás, így is „csúszásunk“ van az idei tervteljesítésben, de bízom kollektívánk tenniakarásában, becsületes helytállásában. Számításaink szerint legkésőbb az első félév végéig feltétlenül pótoljuk a-iema- radást.- Úgy vélem, mindenképpen jó, ha egy vezető ilyen derűlátó, és bízik a kolléktí- vában.- Számomra ez természetes, hiszen ismerem az embereket, s tudom, hogy mire képesek - mondja. - Aztán itt van Peter Valoch mérnök, egyik közeli barátom, aki velem egyidöben került ide. Ő a gépesített részleg vezetője, rá bízvást támaszkodhatok mindenben. De rajta kívül is - ahol szükséges - mindenütt szakképzett emberek dolgoznak, akik igyekeznek becsületesen, a legjobb tehetségük és tudásuk szerint elvégezni a munkát.-Jut-e ideje a szakszervezeti teendők elvégzésére?- Még fiatal vagyok, s ha az ember akarja, kell hogy jusson erre és másra is, hiszen a szakszervezeti munka szorosan összefügg mindennapos teendőinkkel. A forradalmi szakszervezeti mozgalomban szintén lentről kezdtem - mondotta mosolyogva Böjti László. - 1972-ben mint a szakszervezeti bizalmi helyettese, majd mint bizalmi, később múhelybizottsági tag, múhelybizottsági elnök, később az üzemi bizottság tagja, jelenleg pedig mint alelnöke dolgozom a szakszervezetben. A kerületi konferencián beválasztottak a Kerületi Szakszervezeti Tanácsba, és életemben először - az ágcsernyői vasutasokat képviselve - részt vehetek a szakszervezetek szlovákiai kongresszusán. Ha szót kapnék a kongresszusi vitában, hasonló kérdésekről beszélnék, mint a kerületi konferencián, elmondanám a problémáinkat is, melyek megoldásához kérném a felsőbb szervek segítségét. KULIK GELLÉRT 1987. II.
