Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-20 / 7. szám

A

CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatok nagysága, újszerűsége, bonyolultsága és igényessége magas követelményeket támaszt a párttal, politikai szervező, eszmei nevelő és tömegpolitikai munkájával szemben. A párt kezdeményezte és alakította ki a szociális-gazdasági és társadalmi fejlődés stratégiáját. Ezzel a mai világban lejátszódó minőségi változásokra reagált, s megmutatta, milyen módszerekkel lehet megoldani a szocializmus további, gyorsabb fejlesztésével kapcsolatos problémákat hazánkban. Ennek a fő irányvonalnak az elfogadásával a párt a munkásosztály, a dolgozók alapvető érdekeit fejezi ki, szervezi a feladatok megvalósításáért folytatott küzdelmüket.

A CSKP erejét és sikereinek zálogát mindig a néppel való kapcsolata jelentette, a dolgozók létérdekeinek a kifejezésére és megvédésére való képessége, továbbá a tömegek öntudatos, alkotó munkára való vezetése. A párt a népért van, a népet szolgálja, a nép akaratából vált vezető erővé. A nép szolgálatában, boldogságáért, a haladásért és a békéért folytatott küzdelemben látja törekvései értelmét. Programcéljai és azok a feladatok, amelyeket kitűz, a nép vágyait és létérdekeit tükrözik. Másrészt a szocializmus épülése a nép munkájának, energiájának és értelmének az eredménye. A dolgozók mindennapos alkotó aktivitása minden jövőbeli sikerünk záloga.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy minél szorosabb a pártnak a néppel való kapcsolata, annál teljesebben nyilvánul meg vezető szerepe a társadalomban és minden munkahelyen, s annál jobban tudja védeni a dolgozók érdekeit. Másrészt minél sikeresebb politikai munkát folytat, annál szorosabb kapcsolatba kerül a tömegekkel, annál nagyobbá válik körükben tekintélye, valamint a belé vetett bizalom.

Erre a dialektikus folyamatra azonban nem magától kerül sor: a párt céltudatos munkájára van hozzá szükség. Ma is látjuk, hogy munkásosztályunk, valamint a többi dolgozó a gyorsítási stratégia sikerei nyomán nagy reményeket táplál a párt iránt, és hisz erejében s a kitűzött célok megvalósítására való alkalmasságában. A pártszerveknek és -szervezeteknek - amelyek következetesen és egyértelműen a gyorsítási stratégia megvalósításának útjára léptek, és eltökélték, hogy szembenéznek mindazzal, ami gyengíti erőinket, csökkenti az akcióképességet, s akadályozza a forradalmi fejlődést - a törekvései széles körű támogatásra és nagy áldozatkészségre találnak. Sok munkahelyen - ahol győzött az elvszerúség, újító szellem, igényesség, fegyelmezettség, valamint felelősségtudat és tettrekészség tapasztalható, s kritikusan és önkritikusan értékelik az eredményeket - tapasztalható, hogy nő a párt tekintélye és a dolgozók belé helyezett bizalma.

A párt minden erejével azon van, hogy kiérdemelje ezt a bizalmat és támogatást. „Törekvéseink fő értelmét abban látjuk - mondotta Gustáv Husák elvtárs a XVII. kongresszuson -, hogy elérjük a nép élet- színvonalának további emelkedését, és szilárdítsuk szociális biztonságát... Eközben szem előtt kell tartani, hogy a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának emelkedése közvetlenül függ a társadalmi javak létrehozásában való aktív részvételüktől.“ A párt állandóan igyekezni fog megoldani a mindenkori problémákat és teljesíteni kitűzött céljait. A tömegek támogatásának egyre inkább a gyorsítási stratégia megvalósításában való aktív, öntudatos részvételben kell tükröződnie.

A kommunisták mindig tudatában voltak annak, mindig magától értetődő volt számukra, hogy nemcsak maguknak építik a szocializmust, és a saját erejükből nem is volnának képesek felépíteni. A gyorsítás stratégiájának a megvalósulását csak alkotó aktivitás és milliós tömegek szorgalmas munkája eredményezheti. Forradalmi előrehaladásunk fő feltétele népünk mérhetetlen energiájának, tapasztalatainak, tehetségének, képzettségének és tudásának a közös ügy érdekében, az említett irányvonal megvalósítására való megnyerése és gyarapítása.

SOK FÜGG

AZ ELŐKÉSZÜLETTŐL

IJ SZÚ

A párt minden formát," módszert és eszközt felhasznál a tömegek megnyerésére és szervezésére. A céltudatosan előkészített nyilvános pártgyúlések az utóbbi években a párt tömegekkel való kapcsolattartásának egyik fontos formájává váltak. Pótolhatatlan szerepet töltenek be a CSKP tömegpolitikai munkájában, s jelentős eszközei megismerési és döntéshozó tevékenységének.

A nyilvános pártgyúléseknek az a feladatuk, hogy megvilágítsák a pártonkívülieknek a párt politikáját, s megnyerjék őket a megvalósításában való aktív részvételre. Lehetőséget nyújtanak - mint a CSKP XVII. kongresszusán is hangsúlyozták - a szervezeteknek a dolgozók tájékoztatására és egyidejűleg pontosabb információk szerzésére, a közvélemény fokozottabb figyelem- bevételére s azoknak a politikai, ideológiai és szervezési eszközöknek a biztosabb megtalálására, amelyeket a pártfeladatok teljesítéséhez alkalmazni kell. Fokozzák az állampolgárok politikai és munkaaktivitását, s elősegítik a dolgozóknak az irányításban való részvételét, valamint a gazdasági és társadalmi fejlődéssel kapcsolatos és a Nemzeti Front választási programjaiban szereplő feladatoknak a megoldását. Olyan fórumok, ahol a kommunisták megismerhetik a többi dolgozó nézeteit, s meghallgathatják javaslataikat, amelyeket aztán felhasználnak a munka minőségének további javítására, a hiányosságok és egyéb rendellenességek kiküszöbölésére.

Természetesen egyúttal alkalmat jelentenek a munkatársak gondolkodására való befolyás gyakorlására, a dolgozó- és állam- polgári kollektívák körében való hatás növelésére. Fel kell ismerni: a gyorsítási stratégia megvalósításának szervezése során a pártnak és minden kommunistának elsőrendű feladatának kell tekintenie, hogy ne csak az irányítási szférába tartozók, hanem a dolgozók széles tömegei is megismerjék ezt az irányvonalat és a párt céljait, s eltökéltséget, valamint aktivitást tanúsítsanak teljesítésük során. Fontos, hogy fordulatot érjünk el a vezetők és minden dolgozó gondolkodásában s cselekvésében.

Az idei nyilvános pártgyúlések sikeréhez, eredményességéhez is elengedhetetlenek lesznek a gondos előkészületek mind a tartalmi kérdéseket, mind pedig a politikai szervezést illetően. A felkészülést idejében, jóval a kitűzött időpont előtt el kell kezdeni.

A nyilvános pártgyúlést az illetékes szervezet bizottsága hívja össze a taggyűlés vagy magasabb pártszerv határozata alapján. Nagy ipari vagy mezőgazdasági üzemekben - de városokban is -, ahol egy ilyen gyűléssel nem érhető el a kitűzött cél, a pártszervezet többet is rendezhet azonos programmal, az egyes

programmal, az egyes műszakokban, műhelyekben, üzemrészlegeken, telepeken stb. dolgozók számára külön-külön. Ilyen esetben a gyűlés hangulata közvetlenebb szokott lenni, általában magas a részvételi arány, és nagyobb az aktivitás.

Hangsúlyozni kell, hogy a gyűlés tartalmi előkészítéséért és lefolyásáért a szeivezet bizottsága felelős, nem pedig - mint ahogy gyakran találunk rá példát - a pártcsoport. Pártcsoport nem hívhat össze nyilvános pártgyúlést, s előkészítéséért sem viselheti a felelősséget; csak segíthet a szervező- munkában.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok az összejövetelek a legeredményesebbek, amelyeket közösen készítenek elő, s amelyek beszámolójának nagy figyelmet szentelnek. A rájuk való felkészülésnek széles

körűnek kell lennie. Be kell vonni a tagokat, gazdasági vezetőket s a nemzeti bizottságok, valamint tömegszervezetek tisztségviselőit is. Mindez persze nem mentesíti az illető pártszervezet bizottságát a felelősségtől.

Külön kell hangsúlyozni, hogy a beszámoló nem lehet az évzárón elhangzottnak a másolata. Ha következetesen meg akarjuk valósítani a gyorsítás stratégiáját, meg kell találni az emberekre, a dolgozókollektívákra való ráhatáshoz a megfelelő formát. El kell érni, hogy minden kollektíva s minden dolgozó és állampolgár tudja, mire kell összpontosítania figyelmét, ismerje, mik a fő követelmények munkáját illetően, s hogyan járulhat hozzá ahhoz, hogy munkahelye teljesítse feladatait.

A nyilvános pártgyúlésre készített beszámolónak választ kell adnia azokra a kérdésekre, amelyek az emberek életében felmerülnek. Az égető munkahelyi problémákról és a hiányosságokról sem hallgathat. Magától értetődik, hogy ott, ahol az évzáró taggyűlések tárgyszerűek voltak, elemezték a problémákat, és konkrét határozatokat hoztak, a többi dolgozó elé is világos, konkrét, mozgósító politikai programmal állhatnak. Az emberekkel meggyőző és igaz információkat kell közölni, bizalommal fordulni hozzájuk, kiemelni igyekezetüket és eredményeiket, de a tárgyszerű kritikától

sem szabad félni. Meg kell mondani, mik az üzem, műhely, szövetkezet feladatai, mire van szükség a további fejlődéshez, a jobb termékminőség eléréséhez, a tudományos és műszaki eredmények hasznosításához, továbbá az energia- és nyersanyagmegtakarítás s a munkakezdeményezés fejlesztése terén, valamint a rendet, fegyelmet és felelősségtudatot illetően. Az a cél, hogy a dolgozók a gyűlésről távozva világosan lássák, mit vár tőlük a párt, s az legyen a meggyőződésük, hogy őszintén fordul hozzájuk, kéri ki véleményüket, és a konkrét kérdések megtárgyalása során figyelembe veszi véleményüket, javaslataikat. Helyes, ha az összejövetelen értékelik, hogyan valósultak meg a dolgozóknak az előző nyilvános pártgyülésen elhangzott javaslatai. Ez ösztönzően hat, mert az emberek láthatják, hogy számítanak rájuk, s minden reális és pozitív javaslatuk meghallgatásra talál. Arra kell törekedni, hogy az ilyenkor elhangzó beszédek, hozzászólások ne csupán a helyzetről és a feladatokról szóló beszámolók legyenek, hanem a párt harcos felhívásai is, amelyek után forradalmi tetteknek kell következnie.

NYÍLTA!^ TÁRGYILAGOSAN

A mostani nyilvános pártgyűlések tartal- ,mi előkészítése és szervezése során az alapszervezeti bizottságok semmit sem hagyhatnak a véletlenre. Idejében ki kell jelölni az időpontot, s a gyűlés helyéről és a témájáról tájékoztatni a dolgozókat. Ehhez az agitáció minden formáját fel kell használni. A plakáton való közzétételen kívül sikeresnek bizonyult a személyes agitáció is, amelyet agitátorok, tömegszervezetek tisztségviselői folytatnak. Természetesen minden kommunistának ilyen agitátornak, ezenkívül a gyűlések aktív résztvevőjének kell lennie.

A sikerhez szükség van arra, hogy a párttagok jól felkészüljenek, s nyíltan, tárgyilagosan és konkrétan beszéljenek a párt által munkahelyükkel kapcsolatban követett célokról, valamint a feladatok teljesítésének a módozatairól. Aktívan fel kell lépniük a helytelen nézetek és a demagógia ellen, bírálni a fogyatékosságokat, a káros jelenségeket, az önelégültség, közömbösség, valamint fegyelmezetlenség megnyilvánulásait.

Mint a gyakorlat mutatja, nem mindenütt tudják, hozhat-e a nyilvános pártgyúlés határozatot, és kibocsáthat-e felhívást, állás- foglalást. A nyilvános pártgyúlés nem hozhat határozatot. A bizottság tagjainak vagy a résztvevők valamelyikének a javaslatára azonban elfogadhat állásfoglalást, felhívást vagy kollektív szocialista kötelezettségvállalást. Az ilyen dokumentumok javaslatával a pártbizottságnak már a gyűlés tartalmi előkészítése és szervezése során foglalkoznia kell. Reagálnia kell azonban a dolgozóknak a gyűlésen elhangzott javaslataira, ötleteire és kiegészítéseire is. E dokumentumok javaslatát szavazásra kell bocsátani. Elfogadásuk szavazattöbbséggel történik.

Külön hangsúlyozandó, hogy a gyűlést, befejeződése után, értékelnie kell a párt bizottságnak. Fel kell mérnie, milyen mértékben felelt meg a célkitűzésnek, s le kell vonnia a megfelelő tanulságokat. A tapasztalatok szerint ott érnek el jó eredményeket, ahol pontosan nyilvántartják a hozzászólásokat és javaslatokat, s megfelelően intézkednek velük kapcsolatban. A pártbizottság dönti el, melyik javaslatot fogják alapszervezeti szinten megtárgyalni, s melyeket továbbítanak felsőbb pártszerveknek vagy munkahelyi fórumoknak. Nagyon fontos, hogy a mostani nyilvános pártgyúlések után is idejében és megfélelő gondossággal intézkedjenek minden hozzászólás nyomán, valamint hogy a dolgozókat tájékoztassák erről - esetleg egyeseknek külön megindokolják, miért nem lehet megvalósítani javaslatukat. Bár ez nem mindig hálás feladat, mégis elkerülhetetlen. Inkább meg kell mondani az igazat, mint ígérni, aztán meg nem teljesíteni. Ahhoz kell tartanunk magunkat, amit a CSKP XVII. kongresszusa is

hangsúlyozott:

.....következetesen tovább

folytatjuk a realista, tisztességes és nyílt politikát, amely mindig a párt és a nép szilárd szövetségének alapja volt“.

Ahhoz, hogy a nyilvános pártgyúlések segítsenek az emberi tényező aktivizálásában és a dolgozóknak a termelés, valamint a közügyek irányításába való bevonásában, a párt iránti bizalmuk megszerzésében és megtartásában, a formalitásmentes, tárgyszerű vita és konstruktiv kritika légkörének kialakításában, elengedhetetlen, hogy helyesen és figyelmesen reagáljunk megjegyzéseikre és javaslataikra. A szocialista demokrácia további fejlődése összeegyeztethetetlen az emberek bizalmának a kockáztatásával. Mindenütt tudatában kell lenni, hogy a konstruktív, tárgyilagos kritika és az emberek kezdeményezései iránti közöny vezet mindig a passzivitáshoz. Ezt pedig nem engedhetjük meg.

JÁN MACHYNIAK kandidátus

A éumperki Háncsrostkutató Intézet munkatársai nem egészen két év alatt egyedülálló berendezést fejlesztettek és próbáltak ki a lenfeldolgozáskor keletkező hulladék tisztítására. A Renova nevű gépet úgy konstruálták, hogy könnyen módosítható legyen a különböző üzemek szükségletei szerint. A képen: Tornáé Spánik konstruktőr a gép szerelését végzi.

(Vladislav Galgonek felv. - CSTK)

Felkészülés a nyilvános pártgyűlésekre

muon

R ní r pffinni