Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-20 / 7. szám

Vasárnap 1987. február 22. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 06.32, nyugszik 17.10 Kö- zép-Szlovákia: 06.39, nyugszik 17.17 Nyugat- Szlovákia: 06.45, nyugszik 17.23 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: 02.29, nyugszik 10.07 Közép-Szlovákia: 02.36, nyugszik 10.14 Nyugat- Szlovákia: 02.42, nyugszik 10.20 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük GERZSON - ETELA nevű kedves olvasóinkat • 1857-ben született Heinrich Rudolf HERTZ német fizikus, a fizika-történet egyik legna­gyobb alakja (f 1894) • 1907- ben született Bohumil HÍHA cseh Író, nemzeti művész. AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL PÁRTTÖRTÉNETI KUTATÁS - A KONGRESSZUSI HATÁROZATOK FÉNYÉBEN irta: dr. Andrej Gabal, a tudományok doktora JOBBÍTÓ SZÁNDÉKKAL Kádek Gábor írása AZ ÁRU NEM VÉSZ EL... Deák Teréz riportja A GYORSÍTÁS IGÉNYÉVEL Egri Ferenc írása A Szlovák Tudo­mányos Akadé­mia Bratislavai Földtani Köz­pontja Földrajzi Intézetének munkatársai a Föld távkutatá­sa keretében nagy gondot for­dítanak a mul- tiszpektrális légi és űrfelvételek interpretálási módszereire. A műholdakról állandóan kapott adatok alapján egyre több fel­jegyzést készíte­nek a Föld felszí­néről majd fel­dolgozásuk után továbbítják ókét a különböző fel­használóknak. Ennek során kü­lönféle térképe­ket is készíte­nek. A fenti ké­pen dr. Ján Fera- nec kandidátus USP-4 B típusú multiszpektrális vetítő segítségé­vel űrfelvétele­ket interpretál. A középső ké­pen: Elena Hriv- náková az űrfel­vételek másolá­sára alkalmas Adást ofszet gé­pet kezel. A lenti képen: a Kelet- Szlovákia egy részéről készült űrfelvétel részle­te. (Drahotín Sulla felvételei - ŐSTK) IDŐSZERŰ GONDOLATOK Amikor azt mondjuk, hogy a népgazdasági központ tevékenységének fontos része a gaz­daság menetének irányítása, akkor nem a nap­jainkban érvényes gyakorlatra gondolunk. Ma az irányítást nagy mértékben a reszortszellem jellemzi, amely akadályozza a gazdaság haté­kony és egybehangolt irányítását. Eddig min­den tárca csak a saját problémáit oldja meg, amelyekről rendszerint úgy vélekedik, hogy azok a legfontosabbak. Ugyanakkor a gazdaság irányítása helyett nem kompetensen beavatkoznak a szervezetek jogkörébe. A dolgok úgy alakultak, hogy a mi­nisztériumok döntenek az üzemegységekről és a műhelyekről, a pótalkatrészek szállításáról, így aztán anélkül, hogy alaposan ismernék a termelési egységek feltételeit, a központ mér­legel, eloszt és újraoszt, nem egy esetben a rosszul gazdálkodókat előnybe részesítve, és megkárosítva azokat, akik eredményesen dol­goznak. Sajnos, az irányításnak ez a módja sok embernek megfelel. Fontosaknak érzik magu­kat. Tekintélyük nem egy esetben a teljesen szubjektív, sokszor elvtelen döntéseken alap­szik. Azt is meg kell mondanunk, hogy ez a gyakorlat sok alacsonyabb szervnek is meg­felel, mivel ezáltal lerázza saját felelősségét. A mai irányítás legnagyobb gyengéje, hogy a központi szervek gyakran csak regisztrálják a problémákat, megkésve reagálnak, és csak a következményeket, nem pedig az okokat old­ják meg. Ami a központi szervek tevékenységének tartalmát illeti, a harmadik terület a szervezetek hatékony gazdálkodása és szocialista vállalko­zása szabályainak és feltételeinek meghatáro­zása. Széles kérdéskörről van szó. A legfontosabb kérdés az állami tervnek a vállalatokra való lebontása tartalmának és módszerének megváltoztatása. A mutatók mai bonyolult lebontása helyett a terv fő szabályo­zójává kell tennünk a távlati, elvben egységes gazdasági kritériumokat, főleg a források kép­zésének és kihasználásának normáit. Az állami terv feladatainak a vállalatokra való lebontása eddigi módját a részletes rendeletek, módszer­tani utasítások és rendelkezések aránytalanul nagy száma kíséri, amelyek szétaprózzák az általánosan érvényes normákat és ráadásul korlátozzák az alacsonyabb szintű gazdasági irányítószervek felelősségét. A részletes muta­tók alapján történő irányítás megszüntetése és az irányítás gazdasági módszereire való áttérés jelentősen korlátozza a központ nem kívánatos operativ tevékenységét. Munkájának ez az értelmezése megköveteli, hogy már ma elgondolkozzunk azon, hogyan módosíthatnánk a legcélszerűbben a központi szervek szervezeti struktúráját, kölcsönös kap­csolatát, hatáskörét úgy, hogy az teljes mérték­ben megfeleljen az irányítási rendszer átalakítá­sa követelményeinek. (Lubomír Strougal elvtársnak a prágai or­szágos aktívaértekezleten elhangzott be­szédéből) A MÁMOR RABJAI Péterfi Szonya riportja IRODALOMRÓL, ERKÖLCSI ÉRTÉKEKRŐL Gál Jenő beszélgetése Bohumil Ríha nemzeti művésszel SZAKMUNKÁSOK KATONAI ISKOLÁBAN Németh János riportja FONTOS SZIVÁRVÁNY Csáky Pál novellája Szó szerint értendő, hogy Farkas Zita, a kolárovói földmű­ves-szövetkezet diszpécsere annak idején, 1949-ben, ásóval kezdte_ életének, jövőjének épí­tését. Ő ugyanis azonos a Liptó- ból jött Jóba Zitával, aki Szabó Béla Falu a láp helyén című riportkönyvének egyik szereplő­je, aki elsők között vett részt az Ifjúsági Falu (Dedina Mládeze) építésében. Azóta persze férj­hez ment, két fiát is felnevelte, s ma már nagymama.- Új, izgalmas világba csöp­pentem én — emlékszik vissza - amikor idekerültem és elkezd­tük a talajrendezö, a talajművelő munkát, tanulgattuk a traktorve­zetés és javítás, később pedig a gazdálkodás tudományát. Ere­detileg három hónapra jöttem. Segíteni, megismerni ezt a vidé­ket, az itteni embereket. Azután örökre itt maradtam...- Talán a leendő férj miatt?- Részben csak. Valójában úgy volt az, hogy saját ifjúságunk álma volt a faluépítés és a közös gazdaság megteremtése, dol­goztam is érte, hát látni akartam az álom megvalósulását.- És nem csalódott?- Csöppet sem. Mi ugyanis, nem úgy, mint sokan mások a fia­talok közül, nem csupán fantázi- áltunk. Elképzelésünk, fantázi­ánk nekünk is volt, de eleve tudtuk, abból csak az valósulhat meg, amiért mi magunk megdol­gozunk.- A munkájával elégedett?- Nekem az is tetszett, amikor levezető csatornát ástunk. Gé­pek híján bizony, ásóval. Hát akkor most ne lennék elégedett, amikor ennek a nagy gazdaság­nak a működését közvetlen kö­zelről, naponta felülvizsgálom? Hat gazdasági udvar, négy épí- töcsoport és egy gépesítócso- port tartozik hozzánk. Ezekről jóformán mindent tudnom kell. Tudom például hányán, ponto­san kik betegek ma, melyik gaz­daság istállójában fejtek ezen a téli napion is átlagosan számít­va tíz és fél liter tejet egy-egy tehéntől.- Otthon persze, pihen, kézi- munkázgat...- Jut idő arra is, de másként élünk mi. Tavasztól őszig, mint a többiek, kertészkedünk. Tavaly például húsz áron termesztet­tünk hagymát. Megérte. Ősztől tavaszig másféle tevékenység kerül előtérbe, a társadalmi, a közéleti. Elnöke vagyok a nő- szövetség helyi szervezetének és a művelődési otthonnal együttműködve tanfolyamokat, beszélgetéseket, találkozókat, előadásokat, különféle szóra­koztató esteket rendezünk. Párt­bizottsági tagként is elég sok a tennivalóm.- Pártmunkája is sikeres?- Azt mások mondhatják meg. Eddig tizenkét fiatalnak voltam tagfelvételkor az ajánlója, köztük a jelenlegi pártelnöknek is. Eszébe jut valami, és figyel­meztet:- Nehogy azt gondolják ám, hogy az én életem csak a mun­ka, meg a munka. Jutott idő, és jut ma is a pihenésre és a kultu­rált szórakozásra. Külföldi üdülé­sen, kiránduláson többször is részt vettünk a férjemmel és a fi­aimmal. Kétszer a Szovjetunió­ban, a Német Demokratikus Köztársaságban, a jugoszláv, majd a bolgár tengerparton is voltunk. Az élet munkát, meg jutalmat is ad, ha nemes célért dolgozva éljük... Elismerést pedig kétszer ka­pott: a mezőgazdasági miniszté­riumtól a Kiváló dolgozó kitünte­tést, a Nószövetség Közpionti Bi­zottságától pedig aranyérmet. HAJDÚ ANDRÁS ÚJSX E3 1987. II. m. - wt — jui iuu cuid io, ue nicu>r\eri u Ásóval kezdte

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom