Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-13 / 6. szám

jrzú í.-A ... 3. ■mp bi Am? Múlt, jelen, jövő Az emberiség történetében az ókortól napjainkig fokozatosan 10-20 ezer etnikai csoport jelent meg, melyek egy része (mintegy fele) még a múltban megszűnt, más csoportokkal keveredett, kihalt. Jelenleg a földön közel 300 nemzet, kb. 3 ezer nemzetiség és nemzetiségi csoport, s több mint 6 ezer etnikai csoport, törzs él. Az eddigi értékelések arról tanúskodnak, hogy a nemzetek és nemzetisé­gek nemcsak születtek és kihaltak, hanem jelenleg is fejlődnek. NAGYOK ÉS KICSIK Az osztálynélküli társadalomban az etni­kai csoportoknak nemzetiségi, törzsi és törzsszövetségi jellegük volt. A rabszolga­tartó és feudalista társadalom időszakában formálódott „nemzeti“ sajátosságuk, azon­ban csak a kapitalizmusban váltak modern nemzetekké. Az egyes etnikumok kereté­ben különböző nemzetiségi csoportok ke­letkeztek. Bár napjainkban az egyes nem­zetek fejlődését behatóan ismerjük - léte­zésükről az ókortól máig áttekinthető adata­ink vannak -, mégis egy sor kérdés még feldolgozásra és megoldásra vár. Mivel nemzetközileg a mai napig nem jött létre egységes felfogás a nemzet fogalmát illető­en, gyakran történik meg a nemzet és a nemzetiség fogalmának téves értelme­zése. A legnagyobb nemzetek és nemzeti kö­zösségek között a kínaiaknak és indiaiak­nak domináns szerepük van. A világ legki­sebb nemzetei közé az Óceániában jelen­leg születendő új közösségek tartoznak, mint pl. a nauruiak, tongák, kiribatiak, kana- kok stb., melyek lélekszáma 10 ezer és 150 ezer között mozog. Számbelileg még ennél is kisebbek a régebben keletkezett etnikai csoportok, mint például az Adamand-szige- tekbeli onghik, vagy a dél-amerikai, 200 főt számláló kaduvejo indiánok csoportja. FEJLŐDÉSI IRÁNYZATOK Az egyes földrészek népeinek és orszá­gainak fejlődéséről valószínűbb és kevésbé valós előrejelezések jelennek meg a kortárs szakirodalomban. Általában a különböző etnikai, faji és nyelvi csoportok létszámnö­vekedésének demográfiai adataiból indul­nak ki. Egy francia prognózis szerint a Föld lakosságának összetétele a XX. század vé­gére a következőképp alakul: 1000 főre átlagosan 460 ázsiai, 200 európai, 140 amerikai és 100 afrikai jut majd. Ebből a feltételezett 1000 főből még mindig 700- an lesznek analfabéták és teljes alapfokú műveltséggel nem rendelkezők, s több mint a felüK éhezni fog. Az 1000 személyből 60 ember él majd jólétben, viszont ez az álla­pot a XXI. század elejére jelentősen rosz- szabbodik. Földünk lakosságának száma 5 milliárd körül van, s több mint 58 százaléka az ázsiai kontinensen él (a Szovjetunió kivéte­lével). Ázsia azonban napjainkban nemcsak a legnagyobb lélekszámú földrész, hanem a nemzetek és nemzetiségek erőteljes fejlő­désének helyszíne is. A világ tíz legnépe­sebb nemzete közül öt Ázsiában található (Kína, India, Indonézia, Japán, Bengália) és számuk meghaladja a 2,2 milliárd főt. Afrika lakossága 530 millióra becsülhető, bár 2000-ig számuk eléri a 850 milliót. Latin- Amerika lakossága is majdnem kétszeresé­re nő, míg Ausztrália és Óceánia népessé­ge csupán egyötödével növekszik, tehát kb. 30 millió lesz. Leggyorsabban az afrikai nemzetek és nemzetiségek száma nő; az évi növekedés itt 2,9 százalék, míg Ázsiában 1,8, Latin- Amerikában 2,4 százalék. Ezzel szemben Európában a növekedés elenyészően cse­kély - csupán 0,3 százalék. Az oroszokat, ukránokat és beloruszokat is beleszámítva kontinensünkön 680 millió ember él, ám az ezredfordulóig az emelkedés nem haladja meg a 0,2 százalékot, azaz a 40 milliót. Ebből a szempontból előre lehet jelezni a fejlődés irányvonalát a társadalmi és nemzetiségi struktúra területén. Úgy tűnik, hogy a társadalmi fejlődés iránya nagy területi és politikai csoportosulások kialaku­lásához vezet, melynek tanúi lehetünk a Szovjetunióban és az Egyesült Államok­ban. A haladó megoldás figyelmet érdemlő példájával szolgálhat az Ausztrál Szövet­ség létrejötte, amely a legkülönbözőbb etnikai csoportokat tömöríti multinacionális egységbe. Feltételezhető, hogy Afrika (Ni­géria, Zaire, Szudán), Ázsia (Kína, India, Indonézia) és Közép-, valamint Dél-Ameri- ka (Mexikó, Brazília stb.) nagy nemzeti egységei is a fejlődés hasonló útjára lépnek a jövő században. HATÁROK ÉS NÉPEK A nemzetek etnikai eredete szempontjá­ból sajátos Nyugat-Afrika fejlődése, mivel területén a nemzeti, politikai, gazdasági és nemzetközi jellegű érdekekkel egyidejűleg a kis csoportok és egyének helyi érdekei találkoznak. Ha Nyugat-Afrika országai túl­nyomórészt vertikálisan (a folyók mentén) húzódnak, az etnikai és nyelvi csoportok határai főleg horizontálisan, a földrajzi zó­nák (őserdők, füves puszták, partvonalak stb.) mentén futnak. Ez viszont annyit jelent, hogy csaknem egyetlen nemzetiségnek sincs meg az egységes nemzetté válás lehetősége, hanem többségében kettő-há­rom, vagy még ennél is több állam területén szóródnak szét. A gyarmati hatalmak gaz­dasági terjeszkedésre törekedtek, és soha nem tartották fontosnak Nyugat-Afrika né­peinek kiegyenlítését és fejlődését. Épp ezért itt nem létezik a társadalmi érintkezés eredeti, közös nyelve, elvész az egyes közeli és rokon etnikai csoportok és nemze­tiségek nemzeti és kulturális egységének tudata, valós erő hiányában sincs jelen az önálló afrikai egység gondolata sem. Ezzel szemben Kelet-Afrika államaiban a viszonylagos nyelvi és etnikai társadalmi egység lehetővé teszi a nemzetiségi kérdé­sek sikeresebb megoldását. Sajátos meg­nyilvánulása ennek a viszonylag folyamatos társadalmi stabilitás és a társadalmi, gazda­sági és nemzetiségi fejlődés. A szuahéli nyelvet, mely közös nyelvként szolgál ezek­ben az országokban, több mint 60 millió ember beszéli. N Európában sokkal bonyolultabb helyzet alakult ki, mivel az európai országok állam­szövetségi elrendezésének formálását több akadály nehezíti. A XX. században itt fordí­tott folyamat játszódott le: a nagy egységek szétaprózódása. Több mint valószínű, hogy a szocialista országok és a nemzetek szö­vetsége először Európában jön létre, s ha­sonló irányban fognak fejlődni Ázsia, Afrika, Latin-Amerika szocialista országai és hala­dó nemzetei is. A nemzetek fejlődése min­denesetre meggyorsul, különösképp a fejlő­dő országokban, melyek fokozatosan a nemzetgazdaság, s ezzel természetesen az egész nemzeti fejlődés magasabb szint­jét érik el. Az egyes földrészeken a felsorolt fejlődési irányzatok hosszú lefolyásúak. A népesség fejlődésének görbéje fokozato­san kiegyenlítődik és előreláthatóan a XXI. század folyamán állandósul. FAJI ÖSSZETÉTEL Ha az etnogenézis - a népek és nyelvek fejlődésének folyamata - az osztálynélküli társadalomban kezdődött és végigkísérte napjainkig az emberiség történetét, feltehe­tően a jövőben is folytatódni fog. A földön élő csaknem ötmilliárd ember megközelítőleg 10 ezer etnikumhoz tarto­zik, melyek legyorsabb fejlődése épp a XX. században kezdődött el. Ebben az időben jött létre több tucat új nemzetiségi csoport, nemzetiség és nemzet. A fejlődés és a vál­tozás sosem volt annyira széles körű, mint 1 éppen az elmúlt évtizedekben. A törzsi és nemzetiségi szerkezetet új nemzeti közösség váltotta fel, amely tovább­fejlődik és alakul. Egyenlőtlen, de törté­nelmi folyamatról van szó, amely más-más országban különböző gyorsasággal megy végbe. így például Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa területén nagyon gyors, mivel itt szocialista államok és népek formálódásáról van szó. Ezzel szemben Bangladesben - a rendkívül elmaradott fejlődő országok egyikében - ez a folyamat nagyon lassú, s ezen felül a gazdasági fejlődést az iszlám életvitel is nagymértékben gátolja. A föld lakóinak faji összetételében továb­bi jelentős változásra kerül sor. 2000 után a fekete és fehér bőrű népcsoportok létszá­ma többé-kevésbé kiegyenlítődik, s mind­egyik egymilliárd körül állapodik meg (a feketéké már a XXI. század első negyedé­ben). Ebben az időszakban a mongoloid népek száma azonban már a 4 milliárd főt is meghaladja, s csupán a kínaiak annyian lesznek, mint az összes többi csoport együttvéve. A 2000. év után a fehér nép­csoportok fejlődése a többi faji csoport fejlő­déséhez képest a leglassúbb lesz. A XXI. század folyamán földünk népes­sége a mainak két-háromszorosára növek­szik, viszont az évszázad közepéig megál­lapodik. Világviszonylatban általánossá vá­lik a stabilizálódás és az emberiség megőr­zésének törekvése. A nemzetek fejlődésének folyamata a történelem során sosem szűnt meg, s a jövőben is folytatódik. Általános vonat­kozásban a törzsek, nemzetiségek és nem­zetek fejlődési folyamata az etnikumok kö­zeledése, egységesítése és konszolidáció­ja, asszimilációja és integrációja irányába fog haladni. (Lidé a zemé) KIRÁLYI REKORDOK Husszein, Jordánia királya több szempontból is rekordernek számít. 1952 óta szakadatlanul uralkodik egy közel-keleti országban, ami még a világ ennél nyugodtabb tájékán is szép ered­mény lenne - itt egyenesen a csodával határos. Rekorder abban is, hogy talán ellene követ­tek el legtöbb merényletet. Politikai kötéltán­cosnak is tartják, és ezt tudva, régen felkészült a merényletekre. Pontosan senki sem tudná megmondani, hány ilyen esemény zajlott le körülötte, hisz ezeket - ha csak lehet - titokban tartják. Testőrei állítólag arról híresek, hogy ha valaki a király környezetében csak egy gyanús mozdulatot tesz, előbb lőnek, csak utána - poszthumusz! - próbálják megállapítani, mit is akart az illető... A király rendkívül szerencsés ember. Tíz­egynéhány nagyobb merényletet úszott meg sértetlenül, és volt pilótaként mindig maga ve­zeti a gépet, amellyel külföldre utazik - a leve­gőben sem érte baj soha. Egyesek pedig már természetfölötti dolognak tartják, ahogyan legu­tóbb megmenekült. Az USA-ban tett legutolsó látogatásakor Massachusetts államban az utol­só pillanatban úgy döntött, mégsem megy tovább az odarendelt helikopteren, inkább au­tóba száll. A helikopter tehát a király nélkül indult el és tizenöt perccel később lezuhant; az egész legénység odaveszett. Egyesek ugyan azt mondják, a király tapasztalt repülőként csak egy pillantást vetett az égre, és a rossz meteo­rológiai körülmények miatt cserélte fel a heli­koptert az autóra - míg mások arra esküsznek, hogy Jordánia királyát valamilyen hatalmas erők vigyázzák... (Handelsblatt) „FOGAS“ EIFFEL­TORONY A híres-nevezetes Eiffel-tomyot új for­mában „örökítették meg“: Juan Merchan a spanyolországi Sa- badella városából a több mint egy méter magas modellt 884 tehénfogból és saját 6 fogából építette meg. Barátai segítsé­gével csaknem 3 ezer tehénfogat gyűjtött össze a vágóhidakról. Ezeket gondosan osztályozta, ami - el­mondása szerint - a legtöbb munkát jelentette. Végül saját hat fogát is fel kellett használnia. Képün­kön: a „művész“ és modellje. JELENTKEZIK A SÁRGALÁZ Az egyenlítői afrikai országokban az idén a sárgaláz újrajelentke- zésétől tartanak. Tavaly év végén Nigériában több mint százan haltak meg sárgalázban. Védelmet ad ellene egy kitűnő vakcina, de annak alkalmazását a forró égöv alatt nehéz megoldani, mivel mélyhűtött állapotban kell tartani. „DISZKRIMINÁLT“ DOHÁNYOSOK Az Accoustical Products nevű chicagói cég közölte a nyolc szövetségi államban működő üzemeinek alkalmazottaival, hogy le kell mondaniuk a dohányzásról - különben felmondanak nekik. A tilalom azonban nemcsak a munkahelyre vonatkozik, hanem a lakásra is. A vállalat orvosi ellenőrzésnek kívánja alávetni alkalma­zottait, hogy megállapítsa, szigorúan betartják-e1 a rendelkezést. A dohányáru-termelők, persze, azonnal megtámadták az akusztikai cikkeket, szigetelő anyagokat stb. gyártó céget, mondván, hogy a tilalom törvényellenes, sérti a munkaszerződéseket és a dohányo­sok megengedhetetlen diszkriminációját jelenti... „ELEFÁNTHÁZASSÁG“ Bár repülőtársaságok fúziójánál nehéz elefántokra asszociálni, az amerikai lapok „elefántok házasságáról" Írnak, amikor közük, hogy február elején a Continental Airlines magába olvasztotta a Peopple Express és a New York Air cégeket. Ezután 312 sugárhajtású utasszállító gépeket mondhat magáénak a Continental, s 109 ameri­kai, valamint 32 nemzetközi repülőtérre szállítja utasait. BEVONULÁS HELYETT... A Dél-afrikai Köztársaságban minden év januárjában és júliusában hivják be a fehér fiatalembereket sorkatonai szolgálatra. Átlagosan 15 ezren kapnak behívót. A pretóriai hadügyminiszter a parlamentben beismerte, hogy a behívottak fele nem tesz eleget kötelességének. Londoni emigráns körök véleménye szerint évente legalább 2000 dél­afrikai fiatalember elhagyja az országot, hogy ne kelljen katonai szolgálatot teljesítenie. AKTÍV MINISZTER Különleges rekordot állított fel Ignaz Kiechle nyugatnémet mező- gazdasági miniszter. Hivatalának statisztikai adatai szerint a politikus 1983-ban 123 beszédet tartott, a gyűléseken 96 ezer hallgatója volt. Mindez azt jelzi, hogy csaknem minden második munkanapon a szónoki emelvényre lépett Kiechle. A közszereplések listájához tartozik az 58 sajtókonferencia, a 23 szerkesztőségi látogatás, valamint további 278 rádiós, televíziós interjú és újságban megjelent exkluzív nyilatkozat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom