Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-13 / 6. szám

• Hogyan jellemezné ön azokat a változásokat, amelyek jelenleg a szocialista országok gazdasági mechanizmusainak működésé­ben történnek?- A szocialista országok az ex- tenziv gazdálkodási módszerekről fokozatosan áttérnek a gazdálkodás túlnyomórészt intenzív típusára. Ezt foglalja magában az új gazdasági stratégia is. A gazdasági életben lezajló forradalmi változások érezte­tik hatásukat a társadalmi élet min­den területén, tehát törvényszerűen a politikai és a szociális területen is. A változásokat az tette szüksé­gessé, hogy kimerültek az extenzív fejlesztés forrásai, továbbá egyéb új belső és külső tényezők is. Köztu­dott például, hogy a világpiacon vál­toztak az energiahordozók, nyers­anyagok és egyéb termékek árai. Mindehhez hozzá kell számítani azt is, hogy a belpolitikában megkésve reagáltunk erre az új helyzetre. Még egy közös jellemzője van a szocialista országokban folyamat­ban levő átalakításnak. Fokozódott a kollektív hozzáállás a sürgető problémák megoldásához. Miköz­ben a múltban megnyilvánultak olyan törekvések, hogy a bonyolult gazdasági helyzetet csak önerőből és hitelek segítségével oldják meg, ami egyes esetekben a Nyugattal szembeni eladósodáshoz vezetett, addig most már általános az a véle­mény, hogy ez az út nem mindig eredményes és gyakran csak tovább tetézi a nehézségeket. Nap­jainkban a tagországok közötti szo­rosabb együttműködés, az integrá­ció, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek a közös kihasználá­sa jellemző. A testvérpártok vezetőinek tavaly novemberben Moszkvában tartott munkatalálkozóján is hangsúlyozták a kialakult politikai-gazdasági hely­zet konszolidálásának a fontossá­gát. A létrejött egységes politikai akaratban gyökereznek a széles kö­rű gyakorlati együttműködés lehető­ségei. Ennek bizonyítéka a KGST­AZ UJ FORMÁK ÚJ TARTALOMMAL PÁROSULJANAK Beszélgetés OLEG BOGOMOLOV akadémikussal a KGST-országok együttműködési mechanizmusának átalakításáról A közelmúltban a KGST-tagországok tudósainak Prágában tartott találkozóján részt vett Oleg Tyimofejevics Bogomolov akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája szocialista világgazdasági rendszer kérdéseivel foglalkozó intézetének igazgatója. A Rudé právo munkatársa ezt az alkalmat használta ki arra, hogy a nemzet­közileg is elismert akadémikussal elbeszélgessen a KGST-tagorszá- gok kölcsönös együttműködési mechanizmusának az átalakításá­ról, az ezzel'Összefüggő problémákról. tagországok együttműködése egész rendszerének az átalakítása, minde­nekelőtt a tudományos-műszaki fej­lesztés feladatainak folyamatban le­vő kollektív megoldása. • On szerint mik az átalakítás tartalékai?- Számomra a legkönnyebb, ha a szovjet törekvésekről beszélek. Nálunk az átalakítás tartalékai szinte kimeríthetetlenek. Mindenekelőtt a gazdaságfejlesztés ütemének nö­veléséről és a népgazdasági haté­konyság fokozásáról van szó. Egyébként a lehetőségekre részle­tesen rámutatott az SZKP XXVII. kongresszusa is. A növekedés hosszú távú és tartós forrásának tekintjük a tudományos-műszaki fej­lesztést. Meg kell tanulni jobban ki­használni ennek eredményeit a mi társadalmi-gazdasági rendszerünk­ben. A beruházások jelentik a másik kiapadhatatlan forrást. Mivel azon­ban ezekről nem mondható el, hogy korlátlanok, hatékonyan kell őket ki­használni az egyes üzemek korsze­rűsítésére és rekonstrukciójára. To­vábbi forrásnak az irányítás tökéle­tesítését, a szervezési struktúrák átalakítását és az irányítási módsze­rek tökéletesítését tartom. Fel kell hagyni a legapróbb részletekre kiter­jedő parancsolgatással, vagyis az irányítás adminisztratív módszerei­vel és mind nagyobb teret kell bizto­sítani az irányítás gazdasági eszkö­zeinek, a vállalati önállóság és fele­lősség fokozásának. • Ilyen szempontból milyen módszert jelent a termékek állami átvétele, amelyet az újévtől vezet­tek be a Szovjetunióban 1500 ter­melő vállalatban és gazdálkodó szervezetben?- Ezt olyan adminisztratív mód­szernek tartom, amelyre bizonyos időszakban szükség van. Elősegíti a termékek minőségének javítását addig az időszakig, amíg teljes mér­tékben átveszik ezt a szerepet a gazdasági ösztönzők. Ezt úgy jel­lemezném, mint a minőségért vívott harc rendkívüli módját, amit a kiala­kult helyzet tett szükségessé. • Az átalakítás folyamatában milyen további növekedési forrá­sok mozgósításával számolnak?- A lehető legteljesebb mérték­ben szeretnénk kihasználni magá­nak az embernek a képességeit. Ehhez viszont késedelem nélkül vál­toztatni kell a munkához való viszo­nyán, meg kell teremteni a megfele­lő érdekeltségi rendszert. Ezenkívül szükség van a rend és a munkafe­gyelem megkövetelésére. Ezek tehát a növekedés legfonto­sabb tényezői. Az emberi tényező aktivizálása kezdetben nyilván na­gyobb hozzájárulást jelent majd, mint a műszaki fejlesztés területén eszközölt beruházások. Az intéze­tünkben folyó kutatások alapján tud­juk, hogy a többi szocialista ország­ban is hasonló feladatok előtt állnak. Létezik azonban még egy tartalék, amelyet minden szocialista ország­ban egységes fellépés esetén ki­használhatnak. Ennek lényege a tö­kéletesítés. A gazdasági egyesülé­sek és vállalatok önállóságának és felelősségének a kiszélesitésére gondolok, de a központi tervezés tökéletesítésére is. Ez pedig egye­dül úgy érhető el, ha a KGST kereté­ben közösen fogunk tervezni. • És mi áll ennek az útjában?- A gazdasági életben megcson- tosodottság tapasztalható, amit le kell küzdeni. Ez még erősebb gyö­kereket vert a társadalmi tudatban. Nem egy irodalmi művet említhet­nék, amely ezeket a gondokat tag­lalja. Magától értetődő, hogy az új feladatok végrehajtásához gyakran új vezető káderekre, végrehajtókra és új kezdeményezésekre van szük­ség. Éppen ezért pártunk rendkívül nagy figyelmet szentel a káderkér­désnek, ezzel a témával foglalkozott a párt központi bizottságának ülése is. • A szovjet tömegtájékoztatási eszközökben az utóbbi időben név szerint bírálják az egyes veze­tőket. Ennek nem lesz olyan kö­vetkezménye, hogy az emberek nem szívesen vállalnak majd el vezető tisztségeket?- Vannak olyan emberek, akik megértették, hogy másként, aktí­vabban kell dolgozni. Ilyenek szép számmal vannak. De akadnak olya­nok is, akik megelégedtek az adott helyzettel és leálltak. Ezeknek most nem könnyű a helyzete. Amennyi­ben nem képesek változtatni mun­kastílusukon és gondolkodásmódju­kon, úgy nem tölthetnek be felelős tisztségeket. • On úgy véli, hogy a közgaz­daság tudomány elégséges mér­tékben segíti ezeket a forradalmi változásokat a társadalom éle­tében?- Ha a tudósok aktatáskájában nem lenne elég javaslat, elgondolás, s ha nem elemezték volna mélyre­hatóan a társadalmi élet valamennyi területét, akkor nem fogadhatták volna el az SZKP XXVII. kongresz- szusának ismert határozatait. A párt nem az elméleti nézetek egyedüli központja. Tevékenységében széles körben támaszkodik a társadalomtu­dományokra. Természetesen nem azt akarom mondani, hogy a tudo­mányok sokkal adósai még a pártnak. • Az ön nézete szerint milyen téren kell tovább tökéletesíteni a KGST tevékenységét?- Az atomenergetika és az ener­getikai program, vagy a számítás- technika területén elért kiváló ered­mények mellett számos hiányosság­ra mutathatok rá. Példaként említe­ném az árucsere-forgalom nem ki­elégítő dinamizmusát, a fogyasztási cikkek termelésében való együttmű­ködés és a műszaki színvonal kér­déseit. Ha az együttműködést ma­gasabb szintre akarjuk emelni, akkor az eddig túltengő kereskedelmi kap­csolatokról át kell térni a termelési kooperációra és a széles körű sza­kosításra. • Mondhatna ön erre egy példát?-Mind ez idáig a KGST-tagor­szágok közötti együttműködésben dominál a nyersanyagok vásárlása, illetve eladása, valamint a gépipari termékek kölcsönös szállításai. Azonban például a Közös Piac tag­országaihoz viszonyítva ennek volu­mene sokszorosan kisebb, méghoz­zá a mi tagállamaink hátrányára. Vegyünk például mindenki által jól ismert termékeket: televíziókat, hű­tőszekrényeket, mosógépeket vagy a fogyasztási elektronikai cikkeket. Vajon milyen hányadukat állítjuk elő közös együttműködéssel? Az együttműködés elenyésző hányadá­ról még lehet beszélni például a VÁZ típusú személygépkocsik esetében, de vajon a KGST-tagországok mi­lyen arányban vesznek részt a Sko­da személygépkocsik vagy az NDK- ban gyártott Trabantok előállításá­ban? Itt vannak közös együttműkö­désünk óriási tartalékai. • Mintha egyes vállalatok szí­vesebben vásárolnának tőkés cé­gektől. Vajon eredményesek le­hetnek-e ezek a törekvések?- A tőkés cégekkel fenntartott kapcsolataink kizárólag akkor lehet­nek sikeresek, ha bővítjük a KGST- országokkal fenntartott együttműkö­désünket is. Itt mindenekelőtt a mi­nőség kérdéséről van szó. Ha jobb lesz az együttműködésünk, kiválóbb lesz a minőség is és javulnak eladá­si lehetőségeink is a világpiacokon. A testvérpártok vezetőinek már említett moszkvai találkozóján nagy hangsúllyal esett szó az együttmű­ködés tökéletesítéséről. Most van folyamatban a KGST Soros üléssza­kának az előkészítése, amelyen na­pirendre tűzik az együttműködési mechanizmusban javasolt radikális változásokat. Lényegében arról van szó, hogy országaink megállapodja­nak erőik megosztásáról. Ezenkívül a tagországok üzemei közötti közvetlen termelési kapcso­latok és közös egyesülések, vállala­tok létrehozásáról van szó. Ehhez létre kell hozni például a megfelelő valutáris és pénzügyi mechaniz­must, a jogi normákat, az árképzési mechanizmust, stb. Úgy vélem, hogy kezdetben ezek a vállalatok tulajdonképpen külkereskedelmi vállalatként fognak működni, vagyis világpiaci árakat alkalmaznak majd a nyersanyagok és termékek eladá­sakor és vásárlásakor egyaránt. • Végezetül engedjen meg egy kérdést, amelynek feltevésére egy ötletes képzőművész ihletett meg. Az illető a kalapács nyelét úgy módosította, hogy egy helyett két kalapácsot lehessen rajta elhe­lyezni. Vajon ilyenfajta intenzifi- kálásra van szükség?- Rossz bizonyítványt állítanánk ki magunkról, ha az új feladatokat elavult technika segítségével olda­nánk meg, ha az új körülmények között idejét múlt, túlhaladott mód­szerekkel dolgoznánk. Új módszere­ket kell felkutatnunk, s nem pedig az új formát a régi tartalomhoz módosí­tanunk. • Köszönöm a beszélgetést. JAN TIHLARÍK SZÁMOK, TÉNYEK, ADATOK • A Szovjetunióban újévtől változások történtek a külkereskedelmi tevékenységben: 21 minisztérium és több mint hetven nagy ipari egyesülés külkereskedelmi jogot kapott, tehát közvetlenül külgazdasági tevékenysé­get folytathat. Saját maga értékesítheti külföldön termé­keit, illetve vásárolhat az ország határain túl gépeket és berendezéseket, vagy közvetlen kapcsolatokat létesíthet külföldi vállalatokkal és cégekkel, beleértve a termelési együttműködést is. Ezek az intézkedések a gazdasági mechanizmus gyökeres átalakításának keretében tör­téntek, s vonatkoznak a szocialista, fejlődő és a fejlett tőkés országokkal fenntartott kapcsolatokra egyaránt. Az új intézkedésekkel kívántak változtatni az eddigi kedve­zőtlen helyzeten, mivel a Szovjetunió külgazdasági kap­csolatait negatívan befolyásolta mindenekelőtt az ipari termelés elszigeteltsége a külkereskedelemtől. • A Bajkál-Amur Vasútvonalon tavaly a korábbi évhez viszonyítva egynegyedével több árut szállítot­tak, s a szállított áruk mennyisége meghaladta a 26 millió tonnát. A tehervagonok túlsúlyban szenet és fát szállítottak. Eddig a BAM mintegy 3000 km-es hosszúságú szakaszán volt rendszeres az áruszállí­tás, vagyis a teljes vonalhossz mindössze 50 száza­lékán. A legtöbb árut a Bajkált a csendes-óceáni partvidékkel Összekötő vonalon szállították. • Lengyelországban január végén kezdte meg műkö­dését a múlt év végén létrehozott exportfejlesztési bank. Az új intézmény létrehozásával elsősorban az export növelését célzó akciókat kívánják támogatni. A bankot a külkereskedelmi és a pénzügyminisztérium közösen alakította. Az exportbank tőkéjét adó négy lengyel bank gyűjti majd össze a pénzeszközöket és olyan gazdasági akciók hitelezésére fordítja, amelyek növelik az ország devizabevételeit és javítják az export hatékonyságát. Lengyelország azért fektet rendkívül nagy hangsúlyt az export ösztönzésére, mert ily módon akarja csökkenteni a külföldi tartozások mértékét. E célból az idei évre új intézkedéseket léptettek életbe, amelyek többek között ********* A**************** A A *-**★★* fokozzák az export rentabilitását és kiemelt beruházás­ként kezelik azokat az építkezéseket, amelyek az üzem­be helyezés után jelentős mennyiségű devizát biztosíta­nak Lengyelországnak. A legjobb exportőrök pótlólagos adókedvezményekben részesülhetnek és saját deviza- számlát nyithatnak. • Az NDK-ban tavaly 4,3 százalékkal nőtt a meg­termelt nemzeti jövedelem és a 10,9 milliárd márkás emelkedést az ország történetében első Ízben kizá­rólag a munka termelékenységének növelése ered­ményezte. A Berlinben közzétett részletes statiszti­kai jelentés szerint népgazdasági szinten 4,5 száza­lékkal nőtt a munka termelékenysége. A tavalyi évre szóló terv, amely a nemzeti jövedelem 4,4 százalékos növelését irta eló, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítását, a mikroelektronika nagyarányú fej­lesztését és a modem technológiák széles körű népgazdasági elterjesztését kiemelt feladatnak mi­nősítette. A statisztikai jelentés szerint döntően a mikroelektronikai termelés bővítésének, valamint a számítógép-vezérlésű tervezés és termelésirányí­tás terén elért eredményeknek köszönhető az NDK népgazdaságának dinamikus és hatékony fejlődése. • Lengyelországban megemelt fizetést kaptak a ja­nuári bérek kifizetésénél azok, akik eddig minimálbért kaptak. Január elsejével ugyanis 7000 zlotyra emelték a minimálbért, ennél kevesebbet senki sem kaphat, ha teljes munkaidőben foglalkoztatják. A korábbi minimál­bért még 1982-ben állapították meg 5400 zlotyban és azóta nem emelték. Számos egyéb bérkifizetés, szociá­lis és társadalmi juttatás összege is nőtt. • Az NDK városaiban jelenleg együttvéve 191 villamosvonal létezik, amelyek összhosszúsága meghaladja a 2000 km-t. Ezeken naponta átlagosan 3,9 millió személyt szállítanak, ami a tömegközleke­dési eszközöket használó utazók 54,6 százaléka. A villamosvonalak hossza Halléban a legnagyobb: eléri a 32 km-t. Az NDK-ban közlekedő villamosok hozzávetőleg kétharmada Csehszlovákiából szár­mazik. Bulgáriában az elektronikai ipar termelése a tavalyi évhez viszonyítva idén 11 százalékkal emelkedik. A legdinamikusabban fejlődő népgaz­dasági ágazathoz tartozó szófiai elektrotechnikai üzemben előállított szintetikus monokristályokat a rendkívül pontos elektronikus oszcillá­toroknál használják fel. Képünkön az üzem két dolgozója az előállított kristályok minőségét ellenőrzi. ŐSTK-felvétel

Next

/
Oldalképek
Tartalom