Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-02-13 / 6. szám

Tovább tökéletesítik a kapcsolatokat A Nyugat-szlovákiai kerületben egyre ja­vulnak a kooperációs körzetekbe tömörült mezőgazdasági vállalatok kapcsolatai., A kölcsönös kisegítés eredményeként ter­melési eredményeik is magasabb szintre emelkednek. A piest'anyi 3-as számú ko­operációs körzetben például a közös erőfe­szítések lényegesen hozzájárultak ahhoz, hogy az elmúlt évben az aszályos időjárás ellenére is 6,63 tonna szemes kukoricát takaríthattak be a mezőgazdasági vállalatok hektáronként. Ennek a példamutató koope­rációs körzetnek a tevékenysége már más országokra is kiterjedt. Tapasztalataikat szívesen átadják a Szovjetunió szaratovi körzetében gazdálkodó mezőgazdasági vállalatoknak. A bevált kukoricahibridek ter­méshozama a Pobjeda Kolhozban közel öt tonna volt. Az elmúlt évi értékelések szerint a Ko­máromi (Komárno) járásban is figyelemre méltó eredményeket érnek el a kooperációs körzetekben gazdálkodó mezőgazdasági vállalatok. Aurel Greso mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság szervezési osztályának dolgozója ezzel kapcsolatban megállapította?-hogy a mezőgazdasági vál­lalatok keresik és meg is találják a sokoldalú együttműködés lehetőségeit. Vezetőik az egyes időszakokban többször találkoznak és elhatározzák, hogy milyen módon segít­hetik elő a termelés növelését. A kooperáci­ós körzetek tanácsai pedig összehangolják a hatáskörükbe tartozó vállalatok együttmű­ködési tevékenységét. A jól szervezett munka egyre nagyobb eredményeket hoz. Számos példát említett az eredményes tevékenység bizonyítására. Az 1 -es számú kooperációs körzetben a Hetény (Chotín) Efsz a Marcelházai,(Marcelová) Efsz dolgo­zóinak segített a palánták kiültetésében. Még vegyszert is adott a növényvédelmi munkák elvégzésére. A Marcelházai Efsz pedig a szemes kukorica egy részét vetette el a Hetényi Efsz-ben. Sokoldalú együttmű­ködés bontakozott ki más mezőgazdasági vállalatok között is. A Bátorkeszi (Vojnice) Efsz a Madari (Modrany) Efsz-nek adott el alkatrészeket és segített a talajelőkészítési munkákban. Ugyanennél a mezőgazdasági vállalatnál megsarabolta a paprikát. A Búcsi (Búő) Efsz-ben korszerű géppel vetette el a szemes kukoricát. Ki kell emelni, hogy ebben a kooperációs körzetben a Hetényi Agrokémiai Vállalat a tervezett terület 65 százalékán végezte el a fejtrágyázási mun­kákat. A kooperációs tanácsok ülésein sokat foglalkoznak a termelés színvonalának Ha mindenki ilyen lenne... Azt mondják róla, azok közé tartozik, akik bánni tudnak az állatokkal, megértik visel­kedésüket, szeretik szakmájukat, akik iga­zán megérdemlik az elismerést, a dicsérő szavakat. Zuber Mária tizenhét éve dolgozik a Ko- lárovói Efsz tehenészetében. Kimagasló eredményeiért már évek óta a legjobb fejő- nőként emlegetik. Járási viszonylatban is a legjobb három között tartják számon: az egy tehénre jutó 6525 literes évi fejési átlaggal tavaly újból első helyre került a fe­jők járási ranglistáján. A szövetkezet átlaga egyébként 4131 liter volt az elmúlt évben. Kitüntetéseiről szerényen hallgat. „Csak a munkámat végzem", mondja, pedig ép­penséggel volna mivel dicsekednie. Kitűnő munkájáért 1977-ben ágazati kitüntetést kapott. A szövetségi kormány 1979-ben a Szocialista Munkaverseny Győztes cím­ben részesítette. Huszonkét tehén van a gondjaira bízva, ezek borjaival együtt, mivel a büdösvízi farmon, ahol dolgozik, nincs külön borjúne- velde. Mindegyiket nevén szólítja: Böködős, Piros, Gyilkos... Viselkedésük mindent elá­rul, azt is, ha fáznak, ha éhesek, ha bete­emelésével. Keresik-kutatják a lehetőségeit annak, hogy a jövőben a gyengén gazdál­kodó mezőgazdasági vállalatok is jobb eredményeket érhessenek el. A Kolárovói Efsz a Bajcsi (Bajő) Állami Gazdaságnak, a Lakszakállasi (Sokolce) Efsz pedig a He­tényi Efsz-nek nyújt rendszeres politikai­szervezési és szakmai tanácsokat. Ez a te­vékenység szintén gyümölcsöző, mert pél­dául már a Hetényi Efsz is 6,5 millió korona nyereséget ért el. A szerzett tapasztalatok alapján tovább tökéletesítik az ilyen irányú és nagyon igényes munkát. Remélik, a jö­vőben már egyetlen gyengén gazdálkodó mezőgazdasági vállalat sem lesz a‘ já­rásban. Számos mezőgazdasági vezetővel vitat­tuk meg a tevékenység még hatékonyabb kialakításának lehetőségeit. Mindannyian állították, hogy közös erőfeszítéssel köny- nyebben lehet megoldani az időközben elő­forduló kisebb-nagyobb problémákat. /Ka­csod/ József mérnök, a Bátorkeszi Efsz növénytermelési ágazatának vezetője azt fejtegette, hogy szóból ért az ember. Tovább folytatva a gondolatot azt mondotta, hogy az emberektől függ a jó kapcsolatok kialakítása. Ezek nem korlátozódhatnak csak az idénymunkák végzésére, bár ezek­re is szükség van, hanem közös beruházá­sokra is. A Búcsi Efsz agronómusával azt fontolgatják, hogy jó lenne vásárolni egy korszerű és nagy teljesítményű kukoricave­tő gépet. Jó munkaszervezéssel elérhet­nék, hogy ezzel a nagy teljesítményű gép­pel mindkét mezőgazdasági vállalatnál ide­jében és jó minőségben végezhetnék el a vetési munkákat. Hasonló együttműkö­désre már volt példa az elmúlt évben és ennek alapján jutottak arra a következtetés­re, hogy más szakaszokon is előbbre kelle­ne lépni. Fontolgatják a lucerna tartósításá­nak kooperációs megvalósítását. Kantba János, a Nemesócsai (Zemian- ská Olca) Efsz tervezője, a 2-es számú kooperációs körzet titkára szintén arról be­szélt, hogy a vállalatok közötti együttműkö­dés tovább bővíthető és javítható. Szintén néhány példát említett meg az időszaki és hosszú távra szóló együttműködés kialakí­tása területéről. A Csicsói (Cicov) Efsz zöld­takarmányt adott a Nemesócsai Efsz állat- állománya számára, amikor arra szükség volt. A Lakszakállasi Efsz a körzetben jelen­tős mennyiségű szemes takarmány szállítá­sát vállalta. A Csallóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) Efsz a Keszegfalusi (Kamenicná) Ersz-nek segített a kukorica vetésében. A nagyobb problémák megoldása közül gek. Csak tudni kell velük bánni. A gondozó sohasem tehet ideges, vagy türelmetlen. A gondokat ilyenkor otthon kell hagyni, el kell felejteni. * Máté Tibor mérnöktől, a részleg vezető­jétől megtudtam, hogy tizenhét év alatt, amióta a szövetkezetben dolgozik, még sohasem történt meg, hogy késett volna a munkahelyéről. Hajnali háromkor kell éb­rednie, hogy fél négy előtt már az istállóban legyen. Az óra csörgőre van állítva, de mindig kéznél van egy villanylámpa is, hogy bármikor megállapíthassa, mennyi a pontos idő. - Nem késhetek - mondja, miközben egy tarka borjút itat -, az állatok is szeretik a pontosságot, ha időben kapnak enni. Előfordul, hogy én már a trágyát is kitakarí­tottam, mire a társaim megérkeznek. Egy istállóban négyen dolgoznak, az ötö­dik a váltóműszakos, aki a szabadnaposo­kat helyettesíti. A munka nagyon nehéz, mert az istálló régi, korszerűtlen. - Amikor ide kerültem, még kézzel fejtünk. Ma ezt már el sem tudnánk képzelni. A többi mun­ka az etetés, a trágya eltakarítása, az állatok tisztántartása nem változott, nem is lett könnyebb - mondja. - Ha még tíz évig itt kellene dolgoznom, nem bírnám erővel. Abban bízom, hogy hamarosan elkészül az új istálló, abban majd könnyebb lesz.-Ha mindenki olyan lenne, mint ö... - jegyzi meg Máté Tibor. - Megtörtént, hogy a többiek felszólaltak: azért jók az eredmé­nyei, mert Zuberné csak jó teheneket kap. Erre aztán kicserélték a teheneket. Egy idő után azonban a „jó“ tehenek leromlottak. Előfordult, hogy akkor is bejött dolgozni, amikor szabadnapos lett volna, mert úgy érezte, szükség van rá. A fejők számára minden ötödik nap egésznapos szolgálatot is jelent. A megszo­megemlítette a közös alkatrészraktár létesí­tését. A Nemesócsai és a Csicsói Efsz építöcsoportja, valamint a Lakszakállasi Efsz karbantartási csoportja egy régi gabo­naraktárt alakított át alkatrészraktárnak. A napokban értékelik az ehhez hasonló együttműködések eredményeit és ennek alapján a kooperációs tanács még további feladatokat tűz ki a mezőgazdasági vállala­tok elé. A kooperációs tanácsok üléseit - amint a titkár mondotta - úgy szervezik meg, hogy azon részt vehessenek a járási mezőgaz­dasági igazgatóság tisztségviselői is. Az egyes javaslatokkal vagy problémákkal kapcsolatban nyomban foglaljanak állást, illetve adjanak válaszokat a kérdésekre. Körzetünkben fokozódik a dolgozók munka­kezdeményezése is. Ezt lényegesen előse­gítik a kooperációs kötelezettségvállalások. Az élmúlt évben 2 062 000 korona értékű, kötelezettségvállalást tettek. Ezek teljesíté­sét még az egyes vállalatok nem értékelték ki, de úgy látszik, hogy mintegy 5 százalék­kal több értéket állítottak elő, mint amennyit vállaltak. A kooperációs körzeten egyre szoro­sabbra fűződik az emberek kapcsolata. Idén már a harmadik körzeti mezőgazdasá­gi bálra készülnek. Amint a kooperációs tanács kiértékelte, a mezőgazdasági dolgo­zók báljai is nagyban hozzájárultak az em­beri kapcsolatok szorosabbra fűzéséhez. A társalgások közepette sok olyan problé­mát oldottak meg, amelyeket a hivatalos értekezleteken a meg nem értés miatt min­dig el kellett odázni. A mezőgazdasági vállalatok együttmű­ködése a kerületben, és természetesen a Komáromi járásban is még csak kialaku­lóban van. Eleinte nagy közös vállalkozá­sokról volt szó. Egyelőre még nem halad­nak ezen az úton, de a kisebb-nagyobb segítségek is azt bizonyítják, hogy van mód és lehetőség is a mezőgazdasági vállalatok tevékenységének összehangolására. Még abban az esetben is, ha a termelés szintje elég magas. Ezt azért kell hangsúlyozni, mert elhangzottak olyan vélemények is, hogy ha magas szintű a termelés, akkor nem bontakozhatnak ki nagyobb mértékben a vállalatok közötti kapcsolatok. Ellenkező­leg, a jövőben a tudományos-műszaki is­meretek gyorsabb alkalmazása megkövete­li, hogy az élenjáró mezőgazdasági vállala­tok alkalmazását elősegítő közös laboraóri- umok vagy más kísérleti központok kialakí­tását. Ez lenne a tevékenység magasabb szintű foka. BÁLLÁ JÓZSEF kott feladatokon kívül, ilyenkor az ellésnél is a naposok segédkeznek. Állatorvost csak ritkán hívnak, ha szükségesnek mutatkozik.- A család?- A gyerekek már nagyok: a lányom óvónő, a fiam karbantartó. A férjem is a szövetkezetben dolgozik, mint telepveze­tő. Néha tréfásan megjegyzik, hogy silósza­got hoztam haza, de hát ez már ezzel jár, aki ide bejön, mint maga is, két napig szellőztetheti a kabátját.- Irigyei vannak?- Kinek nincsenek? A keresetet, azt irigylik, de a munkát, azt nem. GÁGYOR ALIZ Munka közben (A szerző felvétele) A Losonci (Luőenec) Járási Népi Ellenőrzési Bizottság dolgozói az el­múlt évben három mezőgazdasági vállalat­nál végeztek átfogó vizsgálatot a gázolajfo­gyasztásról. Mint ismeretes, a 7. ötéves tervidőszakra az irányítási szervek progra­mot dolgoztak ki az üzemanyagok takaré­kosabb felhasználására. A kerületi mező­gazdasági igazgatóság javaslatára a járási mezőgazdasági igazgatóság a korábbi esz­tendők átlagos fogyasztása és az egyes vállalatok bruttó mezőgazdasági termelésé­nek az értéke alapján osztotta el a rendel­kezésre álfei gázolajkeretet. A tervidőszak öt éve alatt azonban az eredeti elképzelése­ken háromszor is változtatni kellett. A gázolajfogyasztás ötéves statisztikája azt mutatja, hogy a fogyasztás 1982-ben volt a legalacsonyabb, csupán kevéssel haladta meg az 5519 tonnát. Ezt követően minden évben növekedett, s 1985-ben elér­te a 6072 tonnát. Igaz, időközben a bruttó mezőgazdasági termelés értéke is növeke­dett, mégpedig 12,3 százalékkal. Néhány mezőgazdasági vállalatnál azonban az üzemanyag-fogyasztás növekedési üteme * jóval megelőzte a termelését, ugyanakkor EGY ELLENŐRZÉS TAPASZTALATAI Takarékosabb is lehetne a gázolajfogyasztás például a kalinovói és a galsai (Holisa) szövetkezetben kedvezően alakult az üzemanyag-fogyasztás és a termelés növe­kedési aránya. A, kimutatásokból kitűnik, hogy a trakto­rok üzemanyag-fogyasztása stabilizálódott, az egyéb jármüveké viszont emelkedett. A nagyobb fogyasztást szinte mindenütt a melléküzemági termelés bevezetésével, illetve bővítésével magyarázták. A takarékosabb üzemanyag-fogyasztás érdekében kiírt pályázat tizenhárom válla­latnál talált kedvező visszhangra. A hetedik ötéves tervidőszak éveiben összesen 65 javaslatot nyújtottak be a fogyasztás csök­kentésére, s örvendetes, hogy ezek egyike sem ment veszendőbe. A Mytnái Efsz-ben végzett vizsgálatból kitűnik, hogy csak az értékelt időszak máso­dik feléten történtek pozitív változások. A nyolcvanas évek elején jelentősen túllép­ték a fogyasztási kereteket. A gázolajfo­gyasztás tervét nem bontották le az egyes termelési műveletekre. A traktoroknál lé­nyegében csak 1985-ben kezdték meg a fo­gyasztás szigorú ellenőrzését. Az egyéb járművek és önjáró gépek műszaki állapo­tára sem fordítottak kellő figyelmet. Hét ellenőrzött traktor közül például csak kettő­nek a gumiabroncsa volt optimális kemény­ségű, két jármű nem rendelkezett üzemké­pes akkumulátorral, s nem voltak kielégítő állapotban a fogyasztást befolyásoló egyéb részegységek sem. A buzitkai földműves-szövetkezetben is több alkalommal kellett módosítani (növelni) a gázoJajkeretet. Még ez sem bizonyult azonban elégségesnek, mert - törvénybe­ütköző módon - egyénektől is vásároltak gázolajutalványokat. Ezek felhasználása következtében több mint 42 ezer koronával károsították meg az állami költségvetést. A szövetkezet vezetői szabálysértést követ­tek el akkor is, amikor a vállalat autóbuszát térítésmentesen kölcsönadták egyes tö­megszervezeteknek, például a helybeli és a nagydaróci (Veiké Dravce) testnevelési egyesületnek. Az „ajándékfuvarozás“ miatt 5444 koronás veszteség érte a gazdaságot. Fogyatékosságok egész sorát észlelték az ellenőrök a gépjárművek műszaki állapo­tát illetően is. Egy Praga V3S típusú teher­autó például 1986 januárja és májusa között nap mint nap túllépte a megengedett fo­gyasztást; a gépkocsivezető és a műszaki szolgáltatási részleg vezetője azonban semmit sem tett a hiba elhárítása érdeké­ben. öt műszakilag vizsgált jármű közül négy állapota nem volt kielégítő, s többsé­gükben nem is komoly hibák okozták a túl­fogyasztást, hanem a hanyag, nemtörődöm hozzáállás. A népi ellenőrök vizsgálata után az érde­keltek 17 pontból álló intézkedési tervezetet hagytak jóvá, melynek megtartását mind az irányítószerv, mind pedig a mezőgazdasági vállalatok számára kötelezővé tették.-ha.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom