Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-02-13 / 6. szám
Új utakat keres a műanyaggyártás polimerek A műanyagok gyártása a 60-as és a 70- es évek fordulóján minden fejlett országban a gazdaság legdinamikusabb fejlődő ágazatai közé lépett elő. Ez a helyzet nemcsak a műanyagok széles körben való elterjedését tette lehetővé, hanem azt is, hogy újabb, műanyaggyártásra specializálódott termelőegységek épüljenek, vállalatok alakuljanak. Ez a műanyagárak szinte egyenletesnek mondható csökkenését eredményezte és ugyancsak a széles körű elterjedést támogatta. Ebben az időben már szinte mindent műanyagból próbáltak előállitani, olyan dolgokat is, amelyeket el lehet ugyan készíteni szintetikus anyagokból, de azért - amint ez később megmutatkozott - az eredeti anyag felhasználása indokoltabb. Ilyenek voltak például az étkészletek, amelyek anyagául az üveg és a porcelán mégiscsak megfelelőbbnek bizonyult, mint bármilyen műanyag, nemcsak higiéniai, hanem esztétikai meggondolások alapján is. Ugyanígy a 70-es évek „műszálas forradalma“ óta az öltözködésben is megtalálták valódi helyüket a műanyagok és újra visszahódította elvesztett becsületét a pamut, a gyapjú és a többi természetes anyag, itt talán már ki is alakult a természetes anyag és a műanyag ideális szimbiózisa amely új, az eddiginél több szempontból is megfelelőbb textíliák gyártását tette lehetővé. ÁRVÁLTOZÁSOK A VEGYIPARBAN Az említett két példa a sok közül való, amelyek az utca emberét is közvetlenül érintették. Ugyanakkor a műanyagok megjelentek az építőiparban, az elektrotechnikai berendezések gyártásában és más területeken is, noha mind a mai napig, korántsem harcoltak ki maguknak olyan pozíciókat, mint a közszükségleti cikkek gyártásában. A legtovább talán a gépipar állt ellen a műanyagok inváziójának, pedig a legújabb szakmai elemzések éppen ebben az iparágban jósolnak nagy jövőt a műanyagoknak. Ehhez persze a műanyagok körül is történnie kellett egy s másnak. A múanyagárak lassan már természetesnek számító esését, a gyártás technikai lehetőségeinek korlátain kívül a kőolaj árának emelkedése is lefékezte, sőt a folyamatot egy időre meg is fordította. Példa erre a műanyaggyártás egyik legelterjedtebb alapanyaga, az etilén. Amíg 10-12 évvel ezelőtt a gyártás költségeiből az etilén, a segédanyagok, valamint az energia ára 30 százalékot tett ki, ma ez az arány 75 százalék. Már a múlté az az időszak, amikor évente 15-20 százalékkal emelkedett a műanyagtermelés. Ebben az új helyzetben a műanyaggyártás is új utakat keres az érvényesüléshez. SZERKEZETVÁLTÁS A műanyag még mindig olcsóbb, mint a hagyományos anyagok (időközben ezeknek az ára is nőtt), tehát nem vesztette el versenyképességét, ugyanakkor néhány ágazatban a műanyagoktól a hagyományos anyagokhoz való visszatérés a termelés műszaki színvonalának csökkenését vonná maga után. Előfordul, hogy a drágább műanyag is érvényesül az olcsóbb fával, fémmel, üveggel szemben, ha olyan tulajdonságokkal rendelkezik a kopásállóság, a szige- telöképesség, a szilárdság, a fajsúly vagy más tulajdonságok terén, amelyeket a hagyományos anyag nem biztosít. De az ilyen anyagok már a műanyaggyártás egy másik szakaszának, a különleges minőségű műanyagok gyártásának az eredményei. A jövőben olyan műanyagokra lesz szükség a gépiparban, amelyeket kisebb meny- nyiségben (tehát nem évi százezer tonnás tételekben) gyártanak majd, és a különleges idényeket is kielégítik. Ilyenek például a konstrukciós műanyagok. Ezeknek a fejlesztésében főleg a fejlett külföldi gyártók járnak az élen. Hazánkban hosszú ideig csak egy ilyen típusú műanyagot, a poliami- dot gyártottuk. Persze, a nagy tömegben gyártott, eddig használt polimereket is igyekeztek adalékanyagokkal, új gyártási technológiával a megújult igényeknek megfelelő tulajdonságokkal felruházni és ez a legtöbb esetben sikerült is. Fontos megemlíteni azt is, hogy a hetvenes években a csehszlovák kutatók kikísérleteztek egy, sok tekintetben ideális konstrukciós műanyagot, a modifikált polifenilénoxidot, amelynek gyártása hazai alapanyagbázisra épült. LEGINKÁBB A POLIAMIDOK Jelentkezett-e a gépipar, az elektronikai ipar, az egészségügyi berendezések gyártói részéről az a természetesnek vélhető igény, amely további lendületet adhat a hazai műanyaggyártásnak? Erre a kérdésre a Nyitrai (Nitra) Műanyagfeldolgozási és Alkalmazási Kutatóintézet konstrukciós részlegének vezetőjétől, Marian Osuskytól kapunk választ.- A konstrukciós műanyagok felhasználása inkább szélességében, mint mélységében jellemzi iparunkat. Az alkalmazás nagyon sok területet érint, de még nincs döntő befolyással a termelésre, mondjuk a gépiparban. Ennek az ágazatnak olyan műanyagokra van szüksége, amelyek minimális mértékben deformálódnak, mérettartók, kopásállók, megfelelő szilárdságúak, jól alakíthatók és feldolgozhatok, höállók, egyszóval a fémekhez hasonló fizikai és mechanikai tulajdonságokkal rendelkeznek. Ilyen célokra ma leginkább a poliamidok használhatók, szükség esetén üvegszállal szilárdítva. Ebből készülnek jelenleg a legnagyobb igénybevételnek kitett műanyag-alkatrészek. Mindenki találkozhatott már poliamid- ból készült kapcsolókarokkal, burkolólemezekkel, fogaskerekekkel, személyautók levegőszűrőivel. Nagyfelhasználónak ígérkezik az elektrotechnikai ipar. A melaninnal kevert poliamid nem gyúlékony, emellett kiválóan alakítható, a sajtolásnál nem képződik hulladék, automatizálható a feldolgo-. zása és nincs egészségre káros hatása (mint a bakelit feldolgozásának), ezért már most teret hódít az elektrotechnikai szerelési anyagok, biztosítékok, biztosítékszekrények, vagy éppen a ventilátorok készítésénél. A polipropilén, adalékanyagok hozzáadásával, szintén jó tulajdonságokkal rendelkezhet. Mínusz 40 Celsius-fokig fagyálló, ezért jó autóipari műanyag. Ebből készítik újabban például az akkumulátorok tartályait is. Külön említést érdemel az építőipar, amely már hosszabb idő óta műanyagok egész sorát használja szerelvények anyagaként, a keresztfalak készítésénél vagy a homlokzatburkolásnál. TÉTOVÁZÓ FELHASZNÁLÓK Egyelőre ennyi az, amit el lehet mondani a konstrukciós műanyagok felhasználásáról, de meg kell jegyezni, hogy a gépiparban és az elektronikai iparban is, térhódításuk még csak a kezdeteknél tart. S hogy mi várható a jövőben? A még jobb minőségű műanyagok nagy választékát eredményezheti a szénszállal szilárdított poliamid vagy a polikarbonátok nagyobb mennyiségű gyártása, a szívós polimerkeverékek és a tűzálló kopolimérek elterjedése. Figyelmeztető viszont az a tény, ami véleményem szerint az ipari fejlesztés más területeit is jellemzi, hogy nem a felhasználók kényszerítik a vegyipart az új anyagok kifejlesztésére, saját műszaki fejlődésük és termékeik versenyképessége érdekében, hanem a műanyagok gyártói és az említett kutató- intézet ösztönzik inkább a vállalatokat a műanyagok szélesebb körű gyakorlati alkalmazására. Úgy látszik, hogy a közeljövőben, a vegyipar után, a műanyagokkal kapcsolatban a gépiparnak is szemléletváltásra lesz szüksége. SZÉNÁSI GYÖRGY A Robotron-gépek megbízhatóak. A Robot- ron-gépek-pontosan dolgoznak. A Robot- ron-gépek hosszú élettartamúak. Ilyen és ehhez hasonló véleményeket hallottam ott, ahol a szocialista országok számítógéprendszereit a legjobban ismerik: a bratislavai Datasystém számítógépszervizében. Szlovákiában jelenleg tizenkilenc EC 1040-es és tíz EC 1055-ös jelzésű Robotron-rendszer működik - többek között a bratislavai Csehszlovák Állami Bankban, a Szlovák Állami Takarékpénztárban, a Szlovák Energetikai Műveknél, a Slovnaft- ban, a Nyugdíjintézetben, a Közélelmezési Racio- nalizációs Vállalatnál, a Kelet-szlovákiai Villamos Műveknél, a Jaslovské Bohunice-i Atomerőműben és másutt.- Az EC 1040-es rendszer gyártását 1979-ben hagyta abba az NDK-beli Robotron cég, azóta újabb, korszerű memóriaegységgel ellátott berendezést g^árt, az EC 1050-est - mondja Peter Némethy, a Datasystém számítógépszervizének mérnöke. - Ez a számítógéprendszer szocialista országokban készült perifériaegységekből áll, ára kb. 50 millió korona, ezért nálunk, Szlovákiában nem sok van belőle. Vigyáznak a hírnevükre Számítógépek az NDK-ból- Pedig többre lenne szükség, ugye?- Hát persze, hogy többre. De mert drága, ebben az évben is csak a Szlovák Hidrometeoroló- giai Intézet, a Szlovák Állami Biztosító és a bratislavai Nyugdíjintézet kap egyet-egyet.- Ha igaz, amit hallottam, Robotronéknál az a szokás, hogy az újonnan gyártott berendezéseket heteken át ún. próbateremben ,.dolgoztatják", s csak az esetleges hibák kiküszöbölése után adják át a megrendelőnek.- Igen, a Robotron-cég mindig is féltette hírnevét. Sőt, még arra is ügyel, hogy bizonyos pótalkatrészekből sose legyen hiány.- Akkor könnyű dolguk lehet. Bárhol is robban le a gép, a szerviz szakemberei azonnal ki tudják cserélni a meghibásodott alkatrészt.- Gondolja? Azokból a pótalkatrészekből, amelyek a központi egységek folyamatos működését szolgálják, gazdag készletünk van, az igaz, ám a legtöbb elakadást a perifériaegységek okozzák, amelyekhez egészen más alkatrészekre van szükségünk. Ha szerencsénk van, a Robotron prágai „fiókjában“ azokat is megtaláljuk, de ha nem, napok, sőt hetek múlnak el', amíg a Robotron ki tudja elégíteni igényeinket.- Ne vegye okoskodásnak, de mi lenne, ha annyira ügyesek lennének, hogy bizonyos pótalkatrészeket előre rendelnének meg. Tehát akkor, amikor valójában még nincs is szükség rá.- Nehogy azt higgye, hogy tegnap kaptunk észbe... mi már régóta ezt tesszük, de ha olyan valamire van szükségünk, ami hónapok óta hiánycikknek számít, akkor hiába „ravaszkodunk“. A Robotron-cég is csak abból küldhet, amiből tartós készlete van.- Egyébként gyakran meghibásodnak a gépek? - Attól függ, melyikre gondolunk. Az EC 1044- es számítógép-rendszerrel több gondunk van, hiszen ez régebbi, de a perifériaegységek felújításával az egész berendezés „újjászületik". Sőt, még a magyarországi Datacoop által gyártott félvezetős memóriaegységek is meghosszabbíthatják élettartamát. Az EC 1055-ös viszont igazán megbízható. Ennél korszerűbb talán nincs is forgalomban a KGST-országokban. (szabó) Az elmúlt év végén a 2iar nad Hronom-i Szlovák Nemzeti Felkelés Aluminiumkohó öntödei részlegén robotizált munkahelyet létesítettek. A preáovi VUKOV Fémipari Kutatóintézettel együttműködésben üzembe helyezett PR 32 E robot egészségre ártalmas környezetben helyettesíti a dolgozókat az öntőgép kiszolgálásánál és az öntvények rendezésénél. A felvételen Zorkóczi Marián és Lubomír Baran mérnökök a robot programozását végzik. (A ÖSTK felvétele) A ŐKD Praha vysoőanyi elektrotechnikai üzemének dolgozói az idén 12 százalékkal akarják növelni a termelési értéket és a nyereséget a munkatermelékenység 7,4 százalékos növelése mellett. A kitűzött célokkal összhangban a fémmegmunkáló részlegen bevezették a brigádrendszerü munkaszervezést és javadalmazást. A korszerű szerszámgépeket két műszakban használják ki, miközben egy dolgozó párhuzamosan két gép kezeléséről gondoskodik. A felvételen a kollektíva tagjai munkaszervezési értekezletet tartanak. (A ŐSTK felvétele)
