Új Szó, 1987. december (40. évfolyam, 282-307. szám)

1987-12-17 / 296. szám, csütörtök

Teljesítették húseladási feladataikat A tejtermelésben sincsenek gondjaik • Gabona terven felül • Jövőre többet vállalnak cukorrépából is • Laboratóriumot építenek A cseh vidék krónikása JOSEF LADA CENTENÁRIUMÁRA A hozzávetőlegesen kétezer hek­tár mezőgazdasági földterületen gazdálkodó Gellei (Holice na Ostro­ve) Efsz tagjai mindig azon munkál­kodnak, hogy a növénytermesztés­ben és az állattenyésztésben egy­aránt hiánytalanul eleget tegyenek a velük szemben támasztott társa­dalmi elvárásoknak. Akárcsak az előző években, igyekezetüket az idén is siker koronázta. December 11-én, amikor legutóbb náluk jár­tunk, jogos büszkeséggel újságol­ták, hogy azon a napon - a Duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) Já­rásban az elsők között - teljesítették évi húseladási feladatukat.- Épp az imént adtunk át ötven tonna vágósertést a felvásárlóknak - erősítette meg a hírt Mészáros József, a szövetkezet elnöke. - Ez­zel a marhahús után a sertéshús vonatkozásában is eleget tettünk kötelezettségünknek. A tervnek megfelelően, összesen 860 tonna vágóállatot értékesítettünk.-De azért az istállókat ugyan nem söpörték ki?- Nem, nálunk nem szokás a hi­vatalosan megköveteltnél kisebb élősúlyban vágóhídra küldeni a hí­zókat. Persze nem is vagyunk rá­utalva ilyesmire, hiszen részben a malacnevelésben, részben a hiz­lalásban elért eredmények garantál­ják a termelési és értékesítési fel­adatok teljesítését. Sőt, a tervezett­nél jobb malacelválasztási eredmé­nyek még 700 tenyészsüldő értéke­sítését is lehetővé tették anélkül, hogy aggódnunk kellene a jövő év első negyedére vállalt feladatok tel­jesítésének megalapozottsága miatt.- Az idén, főleg a Nyugat-szlová­kiai kerületben, sok gazdaságnak gondot okoz a tejtermelési feladatok teljesítése, önöknél mi a helyzet?- Nekünk e tekintetben sem kell szégyenkeznünk. Az állattenyészté­si ágazat vezetőjével a minap arról beszélgettünk, hogy legkésőbb de­cember 20-án a tejeladásban is ké­szet jelenthetünk. Úgy számítjuk, hogy az év végéig mintegy 45-50 ezer liter tejet tudunk megvételre kínálni terven felül. Ez annyit jelent, hogy az évi termelékenység egy tehén átlagában megközelíti a 4700 litert. Az egyre határozottabban ko­pogtató zimankótól, és a sokak szá­mára szűkösnek ígérkező kora tava­szi időszaktól sem félünk, ugyanis az öntözőgazdálkodás és a kettős termesztés előnyeit alaposan ki­A világ a tudóst, a 19. századi biológia fejlődésének egyik irány­adóját tiszteli benne, a cseh nemzet számára azonban többet jelent Jan Evangelista Purkyné a zseniális ter­mészettudósnál. Abban az időben, amikor Csehországban a csúcsához közeledik a tudomány, a kultúra és a közélet germanizálása, a tudós egyetemi tanár, aki élete nagy ré­szét külföldön, leginkább német kör­nyezetben töltötte cseh tudós, cseh pedagógus és cseh hazafi maradt. Nemcsak fiziológusként, hanem mű­fordítóként, irodalmárként, a tudo­mányos és közélet szervezőjeként is egyik központi alakja volt a cseh újjászületési mozgalomnak. Libochovicén született 1787. de­cember 17-én, a Dietrichstein her­cegi uradalom gazdasági intézőjé­nek fiaként, és emlékiratai szerint apja és szülővárosának környezete avatta be először a környező termé­szet titkaiba. Apja korán meghalt, de édesanyja - áldozatok és nélkülö­zés árán is - tanulni küldte. Piarista gimnáziumba került Mikulovba, ahol német nyelven folyt az oktatás. A piarista rend a tudományos műve­lődést és az oktatást tartotta egyik küldetésének, s a nagy tudásvágyú fiú úgy érzi, ha a rend tagjává válik, nyitva lesz előtte minden tudomány kapuja. Amikor azonban már to­vábbfejlődését a rendi kötöttségek nem teszik lehetővé, ugyanez az erő - a tudásszomj -, amely a piaristák közé vitte, a rend elhagyására kész­teti. 1807-ben Prágában a Károly Egyetemen filozófiát tanul, majd vi­déki nevelősködés után újra a Ká­használva, sikerült elegendő jó mi­nőségű eleséget tartalékolnunk.-Es ha a növénytermesztési ágazat eredményei felől érdek­lődnék?- Tegye csak nyugodtan. Az idén búzából 7,35, árpából 6,1 a második éve rendszerben termesztett kukori­cából pedig több mint 8 tonnát taka­rítottunk be hektáronkénti átlagban. Vagyis összesen 1050 tonna gabo­nánk termett terven felül, így nem csupán a múlt évi hiányt tudtuk pó­tolni, de még tekintélyes előnyt is szereztünk az ötéves terv teljesíté­sében. Az idén megint gyakori be­szédtéma a cukorrépa. Nálunk ez sem „fájós“ téma. A cukorgyár elő­zetes tájékoztatója szerint, a járás­ban valószínűleg nem lesz jobb eredmény a szövetkezetünkben elért 44 tonnás hektárhozamnál. Pe­dig a százból ezúttal csupán húsz hektárt tudtunk rendszeresen öntöz­ni. A tapasztalt különbség alapján bátran állíthatom, hogy öntözéses feltételek között akár 50 tonnás hek­tárhozamot is elérhettünk volna cu­korrépából. Persze a jó eredmény­hez az is hozzájárult, hogy nem sokat latolgattuk, érdemes-e utó­szedést végezni. Nálunk évek óta az a szokás, hogy két ember rögtön a gépek után felszedi és lovaskocsi­ra gyűjti az elhagyott gyökereket. Jó eredménnyel zárult a dohányter­mesztés is: a tervezettnél nagyobb terméshozam és a jó minőség 110 ezer korona pluszbevételhez juttatta a szövetkezetet. Hiányt ezúttal csu­pán a napraforgónál észleltünk. Az idén a tervezett 2,5 tonnás hektár­hozamot sem tudtuk elérni, pedig tavaly hektáronkénti átlagban 3,1 tonna napraforgót csépeltünk. Hiá­ba, most ez a növény „szorult“ a kavicsos területekre. Mindent együttvéve, már most bizonyosra vehető, hogy a tervezett 11 millió korona nyereségnek nem lesz híja. Ehhez a már elmondottakon kívül az is hozzájárul, hogy takarékosan bá­nunk az energiahordozókkal, és az anyagköltségek csökkentésével is igyekszünk javítani a jövedelmező­séget.- Milyen elképzelésekkel készül­nek az új évre?- Úgy tervezzük, hogy legalább 2 millió koronával növeljük az össz­teljesítmények értékét. Hogy mivel? Nos, a növekvő társadalmi megren­delésből kiindulva 20 tonnával több sertéshús és 40 tonnával több mar­hahús értékesítését vállaltuk. Azon­J. E. Purkyné (1787-1869) (ČSTK-archív felvétel) roly Egyetemre megy, ahol orvosi diplomát szerez. Egy ideig klinikai gyakorlatot folytat, s közben - siker­telenül - megpályázza a prágai, pesti és más egyetemek tanári állá­sait. A sikertelen kísérletek után vá­ratlanul 1823-ban mégis elnyerte a boroszlói (a mai Wroclaw) egye­tem anatómia- és fiziológia-profesz- szori állását. Ez az alsó-sziléziai város, amely akkor Poroszország­hoz tartozott, hozza meg számára a tudományos kutatás lehetőségét is. Már tanulmányai ideje alatt folyta­tott tudományos kísérleteket - ön­magán kipróbálta különböző gyógyszerek hatását, megfigyelése­ket végzett a látással kapcsolatban. Tanárként több lehetősége volt a boncolásra, s a mikroszkópos kívül a cukorrépa-termesztés fellen­dítésére jóváhagyott ösztönzők szintén felcsigázták az érdeklődé­sünket. Nem tagadjuk, „fogni“ sze­retnénk rajta valamit, de egyelőre nem döntöttünk, hogy milyen utat válasszunk. Lehet, hogy 20-30 hek­tárral növeljük a termőterületet, de az is lehet, hogy a cukorrépa na­gyobb részét öntözhető területre vetjük, s úgy próbálunk az utóbbi három év átlagánál többet termelni. Sót, még az is elképzelhető, hogy mind a két lehetőséget kihasználjuk, ha az üzemgazdász számításai iga­zolják az elképzelés helyességét. És természetesen a kedvezményes gépvásárlási lehetőséggel is élni akarunk. Mivel a régi gépeink már meglehetősen elhasználódtak, már­is megrendeltünk két darab három­soros répabetakarítót.- Mint ismeretes, január elsejétől a szigorúbb minőségi követelmé­nyeket tartamazó 57 0529-es szá­mú Csehszlovák Állami Szabvány alapján fogják felvásárolni a tejet. A gellei szövetkezet felkészült az igényesebb munkára?- Még nem teljesen, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy jó áron tudjuk értékesíteni a tejet. Az idén 83 százalékos teljesítményt tudtunk elérni, ami bizony önma­gában nem biztató a jövőre nézve. Ha figyelembe vesszük, hogy a ha­sonló feltételek között termelő gaz­daságokban végzett szúrópróbák szerint az idei színvonallal legfeljebb a tejnek 35 százalékát tudnánk az első minőségi osztályban értékesí­teni jövőre. Vagyis javítani kell a hi­giéniát, a takarmányozást, és min­denekelőtt az emberi hozzáállást. Ebből kiindulva úgy határoztunk, hogy üzemi laboratóriumot létesí­tünk, és a minőség rendszeres ellenőrzésével kifogástalan munká­ra kényszerítjük az állatgondozókat. Amíg lehet, anyagi ösztönzéssel, de ha ez nem segít, akkor a bünte­téstől és a dolgozók leváltásától sem riadunk vissza. Évente több mint 2,5 millió liter tejet értékesítünk, tehát mindenkinek be kell látnia, hogy egy-két ember hanyagsága miatt nem tehetünk kockára félmillió koro­na, vagy ennél is több bevételt. A la­boratórium nem lesz olcsó, és egy laboránst is kell alkalmaznunk, de ez a ráfordítás néhány hónap alatt ka­matostól megtérül, ha valóban jó minőségű tejet tudunk értékesíte­ni KÁDEK GÁBOR Purkyné vizsgálatokra, és az eredmények nem maradtak el. Európai hírű felfe­dezései, a szemlencsén és a szaru­hártyán képződő ún Purkyné képek, a szívizomzat ritmusának szabályo­zásában részt vevő szintén róla el­nevezett Purkyné fonalak, a kisagy­ban található ún. Purkyné sejtek, vagy az a felfedezése, hogy sötéte­déssel a színek nem egyforma mér­tékben veszítik el láthatóságukat, ismertté tették nevét az egész tudo­mányos világban, de ezeken kívül is számtalan felfedezés és eredeti tu­dományos megfigyelés fűződik ne­véhez. 1850-ben tér vissza Prágába, 63 évesen, de nem pihenni. A boroszlói tapasztalatok alapján fiziológiai inté­zetet alapít, bekapcsolódik a Nem­zeti Múzeum munkájába, ahol meg­alapítja a természettudományi taná­csot és annak elnöke lesz, Živa névvel közművelődési folyóiratot in­dít, egyletekben tevékenykedik és tagja a Nemzeti Színház felépítését szervező csoportnak. Sokat tett a tu­domány népszerűsítéséért. A Károly Egyetemen csehül és németül ad elő, bizonyítva, hogy anyanyeive is alkalmas a tudományos nyelv szere­pére. Vallotta, hogy minden nemzet­nek még a legkisebbnek is joga van anyanyelvén művelni és fejleszteni kultúráját. Az akkori Európa elismerte Purkyné tudományos érdemeit. A berlini, a pétervári, a londoni, a bé­csi és a párizsi tudományos akadé­mia is tagjává választotta, azt a tu­dóst, aki egész életében megmaradt cseh hazafinak. SZÉNÁSI GYÖRGY Bármilyen pontosan és érzéklete­sen is rajzolta meg Jaroslav Hašek halhatatlan figuráját a derék katonát, Švejk mosolyt fakasztó pocakos alakja többnyire Josef Lada illusztrá­ciói nyomán kel életre képzeletünk­ben. Mert Lada klasszikusnak tekint­hető rajzai úgyszólván elválasztha­tatlanok Hašek szövegétől. Termé­szetesen nagy hiba lenne Josef La­da életművét csupán rajzai, karika­túrái alapján megítélni. Mert ő szá­zadunk egyik legeredetibb és leg­sokoldalúbb cseh alkotóművésze volt: grafikus, festő, díszletkészítő és jó tollú író is. Josef Lada nemzeti művész száz évvel ezelőtt Hrusicében született. Már kora gyermekkorában megmu­tatkozott nem mindennapi rajz­készsége. Jobb vagy akár balkézzel minden keze ügyébe került papírla­pot, zacskót, újságmargót teleraj­zolt. Mindaz, amit környezetében lá­tott, megelevenedett ceruzája nyo­mán. Rajzolt embereket, állatokat, növényeket, alakot öltöttek gyer­mekkori olvasmányainak hősei. Vonzódott a színekhez, megragad­ták képzeletét a régi kalendáriumok színes képei vagy Mikuláš Aleš cseh népdalokhoz készített színes illuszt­rációi. Szülei unszolására Lada szakmát tanult: kezdetben egy szobafestőnél dolgozott, majd egy könyvkötőnél kapott munkát. Közben azonban es­ténként a prágai Iparművészeti Isko­lát látogatta. Végül 1906-ban rendes növendéknek is felvették az iskolá­ba, ám két szemeszter után otthagy­ta az osztályt. Részben megélhetési gondjai voltak, másrészt nem értett egyet mesterének, Adolf Hofbauer- nak a romantikus hagyományokat követő művészi felfogásával. Ezután képességeit autodidakta­ként fejlesztette tovább. Még könyv- kötöinas, amikor már rajzokat, kari­katúrákat készít cseh élclapok, új­ságmellékletek számára. Állandó munkatársa például a baloldali orientációjú Trn című szatirikus lap­nak. De sűrűn megjelennek rajzai a bécsi Die Muskete vagy az olasz Pasquinőban is. Munkájára nagy hatással volt a müncheni Simplicis- siumus című élclap két kitűnő rajzo­lója: Thomas Theodor Heine és Bru­no Paul, akik maró gúnnyal ostoroz­ták a politikai élet és az akkori német társadalom fonákságait. Az ő mun­kásságuk nyomán Josef Lada rajza­iban is egyre inkább előtérbe került a szociális kritika. A színpad világa is kitárult Lada előtt. Előbb egy műkedvelő együttes részére készített díszleteket, de vé­gül eljutott a Nemzeti Színházba is. Megtervezte és kivitelezte Josef Ka- jetán Tyl A strakonicei dudás című darabjának színpadi képét, Viliam Blodek A kútban című egyfelvoná- sos operájának és Smetana Az el­adott menyasszonyának díszleteit. Mindenekelőtt a vonalak kifejező erejét hangsúlyozó rajzai, illusztrá­ciói tették Lada nevét ismertté itthon és külföldön. Karikatúrái München­ben, Lipcsében és Bécsben, rajzai és grafikái Genfben és a velencei Biennálén már a harmincas években nagy sikert arattak. Lada humora nem nyers vagy bántó. Bizonyos népi naivitást árasztó rajzaiban a modern síkszerű rajzmüvészet irá­nyába fejlesztette tovább a cseh rajziskola mánesi-aleši vonalát. Josef Lada mű­vészetének fontos területe a könyvil­lusztráció. Nem­csak mások gyer­mekkönyveihez készített bájosan egyszerű, a gyer- meklélek iránt fo­gékony képeket, hanem maga is írt meséket, melye­ket természete­sen ő maga il­lusztrált. Ilyenek például Az én ABC-ém (1910), a Vidám termé­szetrajz (1917), Erben nemzeti mondókéi (1920) Kísértetek és vízi manók (1946). De felnőttek számára írt könyveket is il­lusztrált, többek között Marie Ma­jerová, Jirí Mä­hen, Vladimír Neff, Karel Havi i- ček Borovský könyveit. Nagy si­kerük volt a Jaro­mir John: Esték a szalmazsákon című humoros re­gényéhez készí­tett rajzainak, és természetesen a Hašek-elbeszélések és a Švejk illusztrációknak. Josef Lada költői erővel elevení­tette meg a cseh vidék életét, színes képein életre kelnek a régi népi hagyományok és szokások, a kép­zelet alakjai: beszélő állatok, mágu­sok, erdei vagy vízi manók. Szülőfa­luja, Hrusice a legfőbb forrása Josef Lada élmény- és képzeletvilágának. Több mint tizenötezer rajz, mintegy négyszáz színes tempera- és gouche festmény ábrázolja a hrusi- cei tájat az év és a nap különböző szakában. A cseh festészetben ta­lán senki sem ábrázolta megkapób- ban a falusi téli éjszakákat, mint Lada. A cseh vidék krónikásának is tekinthetjük, hiszen megörökítette a falu mindennapjait, az emberek együttélését, de a szociális különb­ségeket is. A legszívesebben örege­ket és gyermekeket rajzolt, mert úgy látta, hogy az ő világuk nagyon közel áll egymáshoz. Olyan ez a világ, amelyben nem sok kell az örömhöz... Művészetében a cseh vidék, a természet állandó, élő értéket je­lent. A humoron is átüt valamiféle csendes mélabú, az a tudat, hogy az idő múlását nem lehet megállítani. A meséken kívül Lada több cik­ket, karcolatot is írt, ám legjelentő­sebb ezen a téren a közvetlen han­gú, főleg a gyermekkorát bemutató önéletrajza, az Életem krónikája. Josef Lada nemzeti művész gaz­dag élettapasztalata, szoros kötődé­se nemzetéhez, az egyszerű falusi emberekhez - egyértelműen meg­határozta elkötelezett magatartását. A terjeszkedő barna veszedelem és a megszállás nehéz éveiben kap­csolatban volt a prágai Union kávé­házban gyülekező baloldali művé­szekkel és maga is részt vett a hala­dásért vívott kultúrpolitikai harcok­ban. A felszabadulás után azzal a megnyugvással folytatta munkáját, hogy életműve a legszélesebb kör­ben visszhangra talált. 1957. de­cember 12-én hunyt el Prágában, és egy évvel később rendezték meg a Nemzeti Galériában müveinek a gyűjteményes kiállítását. DELMÁR GÁBOR TUDÓS, PEDAGÓGUS, HAZAFI 200 éve született Jan Evangelista Josef Lada egyik könyvillusztrációja (Puntigán József reprodukciója) ÚJ S2 6 1987. XII

Next

/
Oldalképek
Tartalom