Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1987-11-10 / 264. szám, kedd

Aj szú 5 B7. XI. 10. Tevékenységük hasznos, szolgáltatásaik keresettek Pillanatképek négy ipari szövetkezetből Szlovákiában 108 ipari szövetkezet működik. Tevékenységük igen sokrétű: különböző árucikkek gyártásával járulnak hozzá a hazai kínálat bővítéséhez, és jelentős részt vállalnak a lakossági szolgáltatásokból is. Négy szövetkezet elnökével beszélgettünk arról, hogyan látja az általa irányított gazdálkodó egység jelenét, melyek a legégetőbb prob­lémáik, s hogy teljesebb legyen a kép, helyet adunk sikereik vázolásá­nak is. A Dél-morvaországi Állami Erdőgazdaságban feleslegessé vált a kézi gyom- és dudvairtás. Az emberek helyett ez a gép végzi el a munkát. Tervezői és kivitelezői az erdőgazdaság šumnái karbantartó részlegének dolgozói (Igor Zehl felvétele - ČTK) A kettős termesztés előnyei TERMELŐK ÉS KUTATÓK TAPASZTALATCSERÉJE Ha az alapanyag hiányzik... Viera Kubašková, a Stará Lubov- ňa-i Vzorodev ipari szövetket elnöke össze tudja hasonlítani mi a különb­ség a nagyvállalat és a szövetkezet (mely a járásban egyedül varr meg­rendelésre) között. Korábban ugyanis a prešovi Nálepka kapitány ruházati vállalat helybeli üzemében dolgozott. Áprilistól irányítja a szö­vetkezetei.-Nekünk az ún. kiegészítő ter­melést kell végeznünk, hogy gazda­gítsuk a piac kínálatát - mondotta. - Ezt viszont nem egyszerű megva­lósítani, hisz mi a textilgyárak meg­rendelőinek listáján nem is szerepe­lünk. Az önállóságunk már eddig is megnyilvánult abban, hogy saját magunknak kellett gondoskodni mindenről, ha létezni akartunk. Aztán egy konkrét példával is il­lusztrálta, milyen körülmények közt dolgoznak. Az OTEX kassai (Košice) vállalata kabátokat rendelt náluk. A szövetet is ők adták. Ennek elle­nére gondot okoz eleget tenni kéré­süknek. Ugyanis nem tudnak meleg bélésanyagot szerezni, mert vállalá­sát nem köthette le a szövetkezet szerződéssel a gyártónál. A kért fa­zonhoz többek között nyolc centimé­ter széles gumira van szükség, de ilyet sem sikerült szerezniük, s en­nek hiányában két keskenyebbet próbálnak összevarni, de az már nem az igazi. Villámzárból is kétféle hosszúságú kellene, természetesen azonos színben. Ez is gondot okoz. A gombokról már nem is szólva... A ráfizetés felszámolandó! A Liptovský Mikuláš-i Ďumbier ipari szövetkezetben már az idén, a jövő évi igényesebb feltételekre gondolva, módosították a termelési programot. Az önállóság ugyanis mindenképp arra ösztönzi a szövet­kezet vezetőit, dolgozóit, hogy nye­reségesen termeljenek, mert csak így tudnak helytállni.- A második félévtől beszüntettük Az állami vállalatról szóló tör­vénytervezet - melyről széles körű társadalmi vita bontakozott ki - az intenzív gazdálkodás feltételeit kí­vánja biztosítani, világosan megfo­galmazva annak jogi kereteit. Azt is látni kell azonban, hogy majdan, amikor az észrevételek figyelembe­vételével a végleges formába öntött tervezet törvényerejűvé válik, ez ön­magában még nem teszi intenzíveb­bé a gazdálkodást. Sok minden azon fog múlni, hogy a piacképes termelés céljából a vállalatok, illetve ezeken belül a dolgozókollektívák milyen kezdeményezésekkel rukkol­nak elő, milyen merész vállalkozá­sokra lesznek készek. Az intenzív gazdálkodás termé­szetesen már most, az új vállalati törvény életbe lépése előtt is a leg­fontosabb feladatok egyike, ezért nem véletlen, hogy a kérdéssel Ke­let-Szlovákiában is behatóan foglal­koznak. Legutóbb például aktívaér­tekezleten vették számba azokat az észrevételeket és tapasztalatokat, amelyeket a brigádrendszerü mun­kaszervezés és javadalmazás beve­zetése után a kerület egyes nehéz-, vegy- és építőipari, valamint mező- gazdasági üzemeiben, továbbá a szolgáltatóiparban és a kereske­delemben szereztek. Megállapítot­ták, hogy a módszer eredményes­nek bizonyult, és elősegíti az inten­zív gazdálkodásra való áttérést. Ezt mindenekelőtt a kassai (Košice) , Kerko és a strážskei Chemko ered­ményei bizonyítják. Ennél a két vál­a cipőgyártást szövetkezetünkben- jelentette ki Dušan Grešo mérnök.- Korábban egy műszakban napon­ta 200-250 párat készítettünk, így a gépek nem voltak kihasználva. A cipőgyártás évente 1 250 000 ko­rona hiányt okozott a szövetkezet­nek, ezért úgy döntöttünk, abba­hagyjuk. S hogy mit csinálnak a felszámolt termelési program helyett? Úgy gon­dolják, műbőrhöz könnyebben hoz­zájuthatnak, s ezért bőrdíszműáru készítésére álltak át. S hogy ez az átállás sem lesz zökkenőmentes, azt is tudják a szövetkezetben. Ha piacképes árut akarnak készíteni (márpedig ebben az ágazatban ver­senyképesnek kell lenniük, hisz több gyártó foglalkozik ugyanezzel a ter­mékcsaláddal), akkor a divatos mo­delleken kívül jó minőségű alap­anyagra és nem utolsó sorban diva­tos kiegészítőkre is szükségük lesz.- Határainkon túl is értékesítjük bőrdíszmű termékeinket. Elsősor­ban a Szovjetunióba exportálunk, de a tőkés piacokon is próbálkozunk. Nem szeretnénk szégyent vallani. Jelentős megtakarítások Hogy az ipari szövetkezetek kis kollektíváiban is vannak ügyes, a műszaki fejlődéssel lépést tartó tagok, arra jó példa a čadcai Okrasa ipari szövetkezet. Elnöke František Gajdičiar nem kis büszkeséggel mondotta, hogy ezentúl évente leg­alább másfél millió korona értékű ezüstöt takarítanak meg. A fárasztó kézi munka helyett náluk automa­ták dolgoznak, így felszámolhatták a veszélyes munkahelyeket.- Szlovákiában egyedüli gyártói vagyunk a karácsonyfa-díszeknek. Ezek készítésében jó eredményeket érünk el. A megtakarításon kívül, az automatagépek alkalmazása ered­ményeként a szocialista és a tőkés államokba is növelhetjük expor­tunkat. Az 500 tagú szövetkezetben 90 százalékban nők dolgoznak, 75 szá­lalatnál a dolgozók 93, illetve 65,1 százaléka alkalmazza . már ezt a munkaszervezési formát. A válla­latok vezetői nem titkolják, hogy ren­geteg tartalékot lehetett így feltárni a dolgozókollektívák érdekében ah­hoz, hogy a termelés minél éssze­rűbb irányítással, zökkenők nélkül folyjon. A személyes felelősség pon­tos meghatározása révén mellébe­szélésre semmilyen helyzetben nincs lehetőség. Itt jegyezzük meg, hogy az utóbbi időben - minden bizonnyal e módszer bevezetésének köszönhetően is - a két említett vállalatnál a termelésben további pozitív minőségi változás állt be. Ezt az is igazolja, hogy termékeik iránt a külföldi érdeklődés is megnőtt. Kelet-Szlovákiában ez idő tájt 1772 munkahelyi kollektívában mintegy 51 ezer ember dolgozik bri­gádrendszerű munkaszervezés sze­rint. Csak a számadatot látva azt is mondhatnánk, hogy ez nem is ke­vés. De ha figyelembe vesszük, hogy ez az összes dolgozónak a 10,3 százaiét teszik ki (a nemzeti bizottságok által irányított üzemek­ben pedig csak a 6,2 százalékát), akkor láthatjuk, hogy túl nagy lel­kesedés az új formák bevezetésé­ért nincs mindenütt. Vannak üze­mek, ahol az extenzív gazdálkodás­hoz ragaszkodó erőktől nem tud­nak (nem akarnak?) szabadulni. E munkamódszer bevezetését ter­mészetesen senki sem kívánja kam­pányszerűvé tenni, azonban azt is világosan látni kell, hogy a jövőben zalékuk pedig megváltozott munka­képességű. Évente 5 millió darab csillogó díszt készítenek, ennek 30 százalékát külföldön értékesítik.- 250 fajta díszt készítünk, kollek­ciónk 60 százalékát minden évben felújítjuk. A következő időszak igé­nyesebb feladatai teljesítése során is helyt akarunk állni. Bízom a kol­lektívánkban, hisz eddig is az igye­kezet jellemezte tagjaink többségét. Évente például 20-25 újítási javas­latot nyújtanak be, s ezek 60-65 százalékát meg is valósítjuk. Az alapanyagként használt üveg be­szerzésével ugyan nehézségeink vannak, de például a termékeink csomagolóanyagának előkészítését már magunk oldjuk meg. Komplex szolgáltatások Beszélgetésünk során nagyon szakavatottan szólt az ipari szövet­kezetek termeléséről, gondjairól Ján Švorc, a Prievidzai Famegmunkáló Ipari Szövetkezet elnöke. Több mint három évtizede dolgozik a szövetke­zetben, már a szakmát is ott sajátí­totta el.- Nekünk nem célunk, hogy fel­vegyük a versenyt a nagyvállalatok­kal, erre nincs is szükség. Ha vala­melyik szövetkezet vonzó és gazda­ságos termelési programot akar be­vezetni, van rá módja. Szerintem az a lényeg, hogy olyan tevékenységbe fogjon, amihez megvannak a feltéte­lei, és nem utolsósorban kereslet is mutatkozik iránta. Mi például nem­csak bútort és lakáskiegészítőket készítünk, hanem a lakossági szol­gáltatásainkat is egyre bővítjük. A prievidzai szövetkezetben úgy látják, hogy növekszik az érdeklődés a komplex szolgáltatások iránt. Ezért nemcsak a bútorgyártásra összpontosították figyelmüket, ha­nem a lakások vagy egyéb rendelte­tésű helyiségek komplett berende­zését is vállalják. A megrendelő a lakberendezővel megbeszélheti az elképzeléseit és ha a tervek megfe­lelnek, a szövetkezet szőnyeggel, függönnyel együtt berendezi a kért helyiségeket. Az elmúlt évben pél­dául már 12 millió koronáért végez­tek ilyen szolgáltatást. Ez is az egyik út, melyen az ipari szövetkezetek tovább haladhatnak, hogy a jövőben még jobban teljesítsék feladatai­ké DEÁKTERÉZ csak az így dolgozó üzemek lesznek fejlődőképesek. Az egy helyben to- pogás felett tovább már nem húny- hatunk szemet - és ezt az aktívaér­tekezleten is hangsúlyoztuk. Az újért, a jobbért tehát Kelet- Szlovákia ipari üzemeiben is hala­déktalanul meg kell tenni mindent. Jó jel, hogy a kerület vegyiparában nemcsak felismerték a brigádrend­szerü munkaszervezés és javadal­mazás előnyeit, tettek is annak ér­dekében, hogy ez a hatékony mun­kaszervezési forma minél inkább el­terjedjen. A kerület vegyipari dolgo­zóinak 36 százaléka már e szerint dolgozik. Hasonló törekvés jellemzi a kerület textil- bőrfeldolgozó- és építőiparát, de a vasútnál már keve­sebb ilyen kollektíva van, s ez mondható el a távközlésről és a he­lyi gazdálkodási üzemekről is. Nem tekinthető dicséretes ténynek, hogy a prešovi Ipari Automatizációs Mű­veknél csak a dolgozók 0,3 százalé­ka próbálkozott meg a brigádrend­szerü munkaszervezés alkalmazá­sával, a medzevi Strojsmaltban pe­dig senki... Az aktivaértekezleten különben azt sem rejtették véka alá, hogy egyes helyeken a brigádforma alkal­mazása ellenére is felmerültek ne­hézségek, mégpedig elsősorban azért, mert a szállítói-megrendelői kapcsolatok zökkenői veszélyeztet­ték azt a megállapodást, amelyet a brigád tanácsa a vállalati igazgató­sággal kötött. , _ SZASZÁK GYÖRGY Évtizedekkel ezelőtt a földműve­sek a felszántott tarlóba burgonyát ültettek, tarlórépát vagy egyéb má­sodnövényeket vetettek. Igyekeztek minél jobban kihasználni a talajt. Ezt a módszert ma továbbfejlesztik és tökéletesítik mezőgazdasági vállala­taink. Többek között a légi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barátság Egysé­ges Földműves-szövetkezetben, melynek szakemberei nemrég az új technika napján arról számoltak be, hogyan szervezik a kettős termelési rendszert, s miként tartósítják az ősszel betakarított takarmányokat. A szakmai tanácskozáson neves szakemberek fejtették ki vélemé­nyüket az új módszerrel kapcsolat­ban Vendelín Péter mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztériumának munka­társa hangsúlyozta, hogy minden eszközzel segítik azokat a vállala­tokat, amelyek egy évben két ter­mést akarnak ugyanarról a területről betakarítani. Magyarics Vince, a dunaszerdahelyi (Dunajská Stre­da) járási pártbizottság vezető titká­ra arról beszélt, hogy a kettős terme­lést nem elég népszerűsíteni, oda kell hatni, hogy a járásban minél nagyobb területen alkalmazzák a vállalatok ezt az eljárást. A terme­lőknek legalább olyan eredménye­ket kellene elérniük, mint a légi, ekecsi (Okoč) és a somorjai (Šamo- rín) szövetkezetekben. Albin Hla­vička mérnök, a Központi Mezőgaz­dasági ellenőrző és Minőségvizsgá­ló Intézet képviselője emlékeztetett arra, hogy a másodnövényeket vala­ha zöldtrágyázás céljára termelték a mezőgazdasági vállalatok. A javu­ló agrotechnikai és öntözési feléte­lek lehetővé tették, hogy ezekkel a növényekkel vállalataink kiegé­szítsék a takarmányalapot. Michal Šanta mérnök, a Bratislavai Talaj­termékenységi Kutató Központ ön­tözőgazdálkodási Intézetének mun­katársa a kettős termelés talajvé­delmi és gazdaságossági jelentősé­gét emelte ki. Bizonyította, hogy a jó minőségű tömegtakarmánnyal rész­ben pótolni lehet az abrakot, s hang­súlyozta, hogy amilyen arányban növeljük a kettős termesztésre szánt területet, ugyanolyan arányban csökkenthető a tömegtakarmányok termelésére kijelölt szántóterület. Tehát: ahol meghonosították a ket­tős termelési rendszert, ott nagyobb terület jut a gabonatermesztésre. A határban Veszprémi Imre mér­nök, a szövetkezet növénytermesz­tési ágazatának vezetője mutatta be az idei kísérletek eredményeit. A szövetkezetben ezúttal 600 hektá­ron folytattak kettős termelést. Elé­gedetten állapították meg, hogy a zömmel őszi árpa és repce után vetett szója, szudánifű, takarmány­borsó és lóbab nagy zöldtömeget adott, tehát az állatállomány számá­ra megfelelő összetételű silót készít­hetnek. Természetesen ügyelniük kell a fehérje és a szénhidrát ará­nyára, és a kedvező, 30-40 száza­lékos szárazanyag-tartalomra. Ján Marko mérnök, a Központi Mezőgazdasági Ellenőrző és Minő­ségvizsgáló Intézet igazgatója a ci­rokkal vegyesen termesztett silóku­korica szárazanyag-tartamát 20 százalékra becsülte. Ezért javasolta a termelőknek, hogy megfelelő arányban kukoricaszárat keverjenek hozzá silózáskor. A jövőre vonatko­zólag felhívta a figyelmet arra, hogy ügyelni kell a cirok és a silókukorica együttes termelésénél, mert előfor­dulhat, hogy a fejlődési arányok mi­att a silókukoricának nem lesz meg a kívánt tápértéke. Szóba kerültek a Szekszárdi Mezőgazdasági Kom­binát tapasztalatai, melyek szerint a felmagzott cirok már nem alkalmas silózásra. A túlfejlődött növényzetből készült siló kedvezőtlenül hatott a tejelékenységre. Veszprémi Imre mérnök ezzel kapcsolatban elmond­ta, hogy szövetkezetükben nem fordulhat elő nagyobb gond a tápér­tékkel, mert laboratóriumi elemzés alapján állítják össze az egyes állat- csoportok számára legmegfelelőbb összetételű napi takarmányadagot. Molnár Mihály, a vendéglátó szö­vetkezet alelnöke az öntözés jelen­tőségét hangsúlyozta. Jórészt en­nek köszönhetik, hogy az idén búzá­ból 8,1, árpából 7,1, őszi repcéből, 2,8, lencséből 1,5 tonnás hektárho­zamot értek el. Becsléseik szerint, a szemes kukorica hektárhozama 8 tonna körüli lesz. A kettős termelés alkalmazása óta nincsenek takar­mánygondjaik. Sőt. Tavaly még 20 százalékos tartalékot is sikerült lét­rehozniuk. A siker jórészt annak tudható be, hogy az öntözés, vala­mint a szakszerű tápanyagpótlás jó­voltából a silókukorica egykori 30-35 tonnás hektárhozamával szemben az idén 70 tonna zöld­anyagra számítanak egy hektár átla­gában. Borsót még őszi árpa után is termelnek. Ennek több előnye van. Hektáronként 20-25 tonna zöldta­karmányt nyernek, ráadásul a borsó kiváló elöveteménye az őszi búzá­nak. Tapasztalataik szerint, a borsó után termesztett őszi búza hektáron­ként 70 kilogrammal kevesebb nitro­génnel is beérte. A kettős termelés­ben használatos növények általában talajjavító hatásúak, s környezetvé­delmi szempontból is indokolt a ter­mesztésük, mert a nyári-őszi idő­szakban felhasználják a talaj esetle­ges nitrogénfölöslegét, s ezzel elejét veszik a talajvíz szennyeződésé­BALLA JÓZSEF A továbblépés szükségessége Egy kerületi aktívaértekezlet margójára

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom