Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1987-11-10 / 264. szám, kedd

Levelezőink írják Barátsági hónap gazdag programmal A Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járás dolgozói növekvő aktivitással ké­szülnek a csehszlovák-szovjet barátsági hónapra és fokozott munkakezdeménye­zéssel köszöntik a nagy októberi szocia­lista forradalom 70. évfordulóját. Csupán a mezőgazdasági üzemek dolgozói több mint 18 millió korona értékben tettek fel­ajánlásokat, melyek 70 százaléka az éves terv túlteljesítésére irányul. Hét efsz vála­szolt a leningrádi felhívásra, melynek kapcsán vállalták, hogy a 8. ötéves terv­időszak elsó két évének feladatait novem­ber hetedikéig teljesítik. A Csehszlo­vák-Szovjet Baráti Szövetség alapszer­vezeteiben nagy súlyt helyeznek a tudo­mányos-műszaki fejlesztés meggyorsítá­sára az iparban és a mezőgazdaságban. A mezőgazdaságban dolgozó 249 szo­cialista munkabrigád és a 41 komplex racionalizációs brigád tagjai figyelmüket a szovjet tapasztalatok átvételére, a gaz­daságosság és a minőség javítására irá­nyítják. A CSSZBSZ alapszervezeteiben elő­adásokat és beszélgetéseket szerveznek a csehszlovák-szovjet tudományos-mű­szaki együttműködés jelentőségéről és a nagy októberi szocialista forradalom történelemformáló szerepéről. A SZISZ alapszervezeteivel közösen a középisko­lákban és a munkahelyeken az SZKP programjáról és a szovjet társadalom át­alakításáról tartanak előadásokat a fiata­loknak. Már hagyományosan sor kerül az alap- és középiskolákban a szovjet had­sereg képviselőivel és az antifasiszta har­cok résztvevőivel való találkozásra. Nagy érdeklődésre tart számot a Ki tud többet a Szovjetunióról elnevezésű járási ver­seny, melybe az iskolákon kívül a cseh- szlovák-szovjet barátság nevet viselő szocialista munkabrigádok, ipari és me­zőgazdasági dolgozók is bekapcsolód­nak. Az orosz nyelv a béke és a haladás nyelve címmel a Dunaszerdahely, a Ko­máromi (Komárno) és a Galántai (Galan­ta) járás középiskolásainak hirdetnek ver­senyt. Az iskolán kívüli nyelvoktatást 15 alapszervezetben szervezik meg. A CSSZBSZ Járási Bizottsága a barát­sági hónap keretében két kiállítást szer­vez. Az alapszervezetek tagjai csoporto­san látogatják meg a bratislavai Szak- szervezetek Házában a Leningrád, a nagy októberi szocialista forradalom bölcsője elnevezésű kiállítást. A járás há­rom városában és Gabčíkovóban szovjet filmhét lesz, melyeket szovjet vendégek nyitnak meg. _ . 1 a Svinger István Hosszas előkészületek után októ­ber elején Kovosmalt címmel megje­lent a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt vállalat új lapja. Elődjének, a Telje­sítménynek (Výkon) az utolsó szá­mát 1965. június 30-án vehették kézbe a dolgozók. Az azóta eltelt 22 évben nem volt sajtótermékük. Elsősorban nyomtatási gondok miatt a lap előreláthatólag az év végéig havonként, az új évtől pedig kéthetenként fog megjelenni, össze­sen hat oldalnyi - négy oldal szlovák és két oldal magyar nyelvű - terje­delemben. Az üzemi pártbizottság és a szak- szervezeti vállalati bizottság által ki­adott lap célkitűzései, feladatai: pro­pagálni az elért eredményeket, bí­rálni a fogyatékosságokat, közzé­tenni a jelentős munkasikereket, ki­fejezni elégedetlenségüket a ha­nyag munka kapcsán, rendszeresen tájékoztatni a dolgozókat a vállalat életéről. Puntigán József A változó táj krónikása Csörgő Zsuzsa alkotásaiból- amelyek a komáromi (Komárno) ifjúsági klubban tekinthetők meg- nyugalom, derű és harmónia árad. Hogy miért, erről a képek alkotója így vélekedik:- Gabčíkovóból, a Csallóköz im­már híres falujából származom. Festőművész akartam lenni, de nem sikerült. Most amatőr festő vagyok. És ez is valami. Nekem minden. Pedig csak az utóbbi években kap­csolódtam be újból az amatőr kép­zőművészet „áramkörébe". Most úgy érzem, viasszal festett pasztell­képeimmel megtaláltam önmagam. Pár hónappal ezelőtt tagja voltam egy alkotótábor közösségének Csi- csón (Čičov), ahol a táborvégi kiállí­táson nagy tetszést váltottak ki a ké­peim, nemcsak témájukkal, hanem Szölőszüret az Ipoly mentén egyedi technikájukkal is. Amatőrök közül állítólag csak én dolgozom ezzel a nehezen engedelmeskedő pasztellel.- Miért éppen a még meglevő dunavilág krónikása vagy?- Gyermekkoromban sokat vol­tam a természetben, a kora reggeli óráktól sötétedésig. Mondhatom, ezek életem legszebb emlékei. Most pedig látom a természet, a szülőföldem törvényszerű és szük­séges változását, s megszűnését. A Duna mellékágai, a szigetek, bo­zótos erdőszélek, sudár termetű vagy elkorhadt törzsű fák, virágos rétek, nádasok - mindezek távozó­ban, kihalóban. Nekem fáj az elmú­lásuk, ezért kötelességemnek tar­tom, hogy mindezeket megörökít­sem, mintegy tisztelettel adózva így szülőföldemnek. Pasztellképeimmel megtaláltam a régen keresett utat, és ebben kiteljesedik a képzőművé­szet iránti vonzalmam is. Nem saj­nálom rá az energiát és időt, hogy a párás hajnal kint találjon, vagy az esti szürkület meglepjen a vízparton. A vázlatokkal, fotókkal azután otthon dolgozom. Lakásom minden szegle­tén meglátszik, mivel foglalkozom. A felvételen Csörgő Zsuzsa a Csicsó '87 kiállításon a komáromi ifjúsági klubban. Kép és szöveg: Szitás Gabriella . Túl van a felén a szőlőszüret a Nagykürtösi (Veľký Krtíš) járás 13 szőlőtermesztő gazdaságában, me­lyek a nagykürtösi borfeldolgozó üzemmel az 1987-es évre 6950 ton­na borszőlő eladására kötöttek szer­ződést. Az erős téli fagyok miatt a tervezettnek csak a fele termett meg. Az ipolyvarbói (Vrbovka) Vörös Csillag Efsz-ben a 132 hektár termő szőlőterületen is gyengébb az idei termés. Szeptember utolsó harma­dában kezdték meg a szüretet. Az eddigi eredmények alapján a terve­zett 5.2 tonnás átlagos hektárhozam helyett be kell érniük az alig három tonnás hozammal. Egyébként a sző­lő 18 fokos cukortartalmával elége­dettek. Fehér burgundiból jó termés mutatkozik, a Müller Thurgau hat tonnán felüli hozammal kecsegtet, s a mindössze 3,5 hektáron ter­mesztett Zveigeltraube fajtából 12 tonnás átlagos hektárhozamra van kilátás. A negyventagú szőlészeti cso­portnak a patronáló üzemek, a Tesla és az Agrostav dolgozói segítenek. Ha az időjárás engedi, legkésőbb e héten végeznek a szürettel. Kép és szöveg: Bodzsár Gyula Cicabáj Délelőtt van. Az emberek fut­nak ide-oda, mint a hangyák. Mintegy varázsszóra egy he­lyen hirtelen megállnak - ar­cukon kedves mosoly suhan át s már futnak is tovább. Mi lehet ott? - furdalt a kíváncsi­ság. Talán egy. elvesztett be­tétkönyv, vagy egy elszakadt aranylánc fekszik a járdán? Közelebb lépek, s látom, hogy a járda napsütötte részén egy cica ül. Csak ül és mosakodik, de annyi bájjal, hogy nem le­het elmenni mellette mosoly nélkül. Milyen kevés, vagy ta­lán milyen sok kell az ember­nek, hogy mosolyogni tudjon... Schoeller Zsuzsa I w i0T T T I HL Uuü ü UU tó m A sógornő nem törvényes örökös! N. N.: Egy éve hall meg a nagy­mamám elhunyt testvérének a fele­sége. Gyermekük nem volt. A nagy­mamám az egyetlen élő testvére a már korábban elhunyt bátyjának. A bátyja feleségének pedig csak mostohatestvére volt, s most mégis az lett az örökös. Jogos ez? A nagy­mamám nem számít? Aki előbb hal meg, annak a hozzátartozója nem örököl? Hát ez így rendkívül bonyolult. Sokkalta egyszerűbb meghatározni azt, hogy ki örököl, mint azt, hogy ki nem örököl. A nagymamája koráb­ban elhunyt bátyjának törvényes örököse a felesége volt (aki egy éve halt meg). Az ön nagyanyja csak akkor örökölhetett volna a bátyja után, ha a bátyjának már nem élt volna a felesége. A sógornője után pedig csak végrendelet alapján örö­kölhetett volna, mivel a sógorok, sógornők nem tartoznak a törvényes örökösök körébe. Az az elképzelés pedig, hogy a nagymamája a sógor­nője halálát követően megörökölje a bátyja vagyonát, teljes képtelen­ség, mivel ez a vagyon a bátyja halálával a feleségére szállt át, az lett a jogos tulajdonosa. Gyermekgondozási segély N. N.: Van egy másfél éves kisfi­am. A gyermek születése előtt nem dolgoztam, azt követően pedig egy évig kaptam a 600 korona összegű gyermekgondozási segélyt. Azt sze­retném tudni, hogy június 1-től jár-e nekem a gyermekgondozási segély a fiam második életévének betölté­séig. Ha a másfél éves kisfia az egye­düli gyermeke, csak abban az eset­ben járna a gyermekgondozási se­gély a gyermek második életévének betöltéséig, ha a gyermek rokkant lenne, s ebből az okból állandó gon­dozásra szorulna, vagy ha ön férje­zetten, özvegy, elvált vagy más ok­ból egyedülálló lenne és nem élne élettársi kapcsolatban, vagy ha a férje továbbtanulna, esetleg rok­kantsági nyugdíjas lenne, s nem folytatna kereső tevékenységet. Lakásra várva J. J.: A férjemmel két évvel eze­lőtt kötöttem házasságot. Van egy másfél éves kislányunk. Mivel laká­sunk nem volt, az esküvő után az apósomék kétszobás családi házá­ba költözködtünk. Tettük ezt abban a reményben és szilárd meggyőző­désünkben, hogy a nemzeti bizott­ság lakásügyi osztálya révén rövide­sen lakáshoz jutunk. Az apósom zavarva érzi magát a házában és mindinkább az alkohol rabjává válik. Eddig hiába sürgettük legalább egy garzonlakás kiutalását, a kérelmün­ket mindig elutasították. A helyze­tünk már kibírhatatlan, s ezért fordu­lok önökhöz azzal a kérdéssel, mit tegyünk? Erre a kérdésre nagyon sok vá­lasz van, de egy sem olyan, amely­ben ön (és a lakástalanok) megol­dást látnának problémájukra. Taná­csolhatnánk azt, hogy építsenek családi házat, hiszen az állam jelen­tős mértékű támogatást nyújt az építkezőknek, de... ehhez ugye épí­tési telek, némi készpénz, sok idő és lemondás kell. Ajánlhatnánk azt is, hogy lakásépítő szövetkezet révén igyekezzenek lakáshoz jutni - ott talán kevesebbet kell lakásra várni, talán csak addig, míg a gyermek iskolába megy. Aztán itt van az a széles körben elterjedt lehetőség, hogy a munkáltató segíthet a lakás­hoz jutásban, igaz nem sok ilyen- munkáltató van és ez sem olyan nagyon egyszerű, többek közt egy­két, sót olykor több évet kell várni. Az állami lakásoknál pedig - ha lehet - még rosszabb a helyzet. Ha fel is vették önöket a lakásigénylők névjegyzékébe (amire a levelében közöltek szerint valószínűleg joga van - lásd a Lakásgazdálkodási tör­vény 6 és 65 paragrafusait), az még nem jelent ígéretet arra, hogy lakást is kapnak. Egyébként pedig a La­kásgazdálkodási törvény 1 §-a (2) bekezdése szerint „azok a lakások, melyekkel a nemzeti bizottságok gazdálkodnak, elsősorban az ala­csony jövedelmű és többgyermekes családok részére vannak fenntart­va“. Kinek van joga a házhoz? B. M.: Amikora nagyszüleim épít­kezni kezdtek az édesanyám még lány volt. Az akkori időkben nagyon nehéz munkával megkeresett pén­zét felhasználták az építkezésre. Mi­után a ház felépült, édesanyám férj­hez ment. Nem sokkal később meg­halt a nagyanyám, a hagyatéki vég­zés szerint viszont az egész ház a nagyapámé maradt. A nagyapám megnősült és a ház felét ráíratta a feleségére. A halálát követő ha­gyatéki tárgyaláson csak a ház má­sik feléről volt szó. Az édesanyám sajnos nem követelődzőit, s így ez is a nagyapám feleségéé lett, akinek gyermekei nem voltak és idős korára gondozásra szorult. Édesanyám ta­valy halt meg, a nagyapám felesége az idén. A nagyszüleink után mi vagyunk az egyedüli jogosultak a családi házra. Szeretném tudni, jogosultak vagyunk-e a ház felére, illetve kinek van joga a házhoz. Beköltözhet a nagyapám feleségé­nek gondozója a családi házba an­nak ellenére, hogy nem élt vele közös háztartásban? A leveléből nyilvánvaló, hogy a nagyapja a háza felét a feleségé­nek ajándékozta (mihez joga volt, hiszen a ház az ő tulajdonában volt), és a feleség öröklés révén hozzáju­tott a ház másik feléhez is. Ezzel az egész ház kizárólagos tulajdonosá­vá vált. önök ebben az esetben nem tartoznak a törvényes örökösök kö­rébe (sem nem leszármazói a nagy­apja második feleségének, s nem is éltek vele közös háztartásban), s így nem „jogosultak" a ház egyik felére sem. A ház az elhunyt özvegy törvényes örököseit illeti meg, eset­leg a csehszlovák államot, ha örökö­sök nem voltak, s a ház az özvegy halálakor még az ö tulajdonában volt. Az özvegy gondozója akkor költözködhet be a házba, ha az özvegy eltartási szerződést kötött vele (vagyis ha a ház tulajdonjogát átruházta rá annak fejében, hogy az gondoskodni fog róla), vagy ha a nemzeti bizottság kiutalta számára a házban lévő lakást a Lakásgazdál­kodási törvény rendelkezései sze­rint. Egyébként az édesanyja azzal, hogy a keresetével hozzájárult a családi ház építéséhez, nem lett a családi ház társtulajdonosa, legfel­jebb a pénzét követelhette volna vissza. Ez a követelés azonban va­lószínűleg már elévült. Társtulajdo­nossá vált volna, ha a házat a szüle­ivel közösen építi, s olyan előzetes megállapodással, hogy a ház a kö­zös tulajdonuk lesz majd. Hároméves kötelezettség T. E.: A férjem az iskola elvégzé­sekor aláírta, hogy három évet ledol­gozik a munkáltatójánál. Most októ­berben bevonult. Azt szeretném tud­ni, hogy a katonaságnál töltött két évet beszámítják-e a hároméves kö­telezettségvállalásba . A Munka Törvénykönyve 227a § (1) bekezdése kimondottan ren­delkezik arról, hogy a katonai alap- és pótszolgálat ideje nem számítha­tó be a volt szakmunkástanuló köte­lezettségvállalásába. Válás előtt T. T.: Tizenöt éve vagyunk háza­sok és most a feleségem válni akar. Két tizenéves gyermekünk, össz­komfortos családi házunk, autónk, garázsunk van. Azt szeretném tudni mit követelhet a feleségem. Jól ke­resek, 4300 korona a havi átlagjöve­delmem. így hát azt is tudni szeret­ném, mennyit kell fizetnem a gyere­kekre tartásdíjként. A felesége lényegében ugyanazt követelheti, amit ön. Elsősorban a válóper során azt, hogy a gyerme­keket adják az ő gondozásába. A válóperes ítélet jogerőre emelke­dése után pedig a közös vagyon megosztását, melynek során abból kell kiindulni, hogy mindkét házas­társ tulajdoni hányadai egyenlőek. Ami a tartásdíjat illeti, ennek össze­gét nem áll módunkban meghatá­rozni - ezt nem teszi meg a jogsza­bály sem, vagyis sem konkrét összeget, sem a jövedelem bizo­nyos - százalékban kifejezett - há­nyadát nem állapítja meg tartásdíj­ként. Ez minden egyes esetben a bí­róság mérlegelésétől függ. (m-n.) ÚJS 6 1987. : Új vállalati lap Nyugdíjasok köszöntése A felsöszeli (Horné Saliby) nyugdíjas­klubnak 233 tagja van. A kisebb összejö­veteleket - az egészségügyi előadásokat, kézimunka-kiállításokat, funkcionáriusok­kal való találkozásokat, beszélgetéseket, teadélutánokat - a héttagú vezetőség a klubhelyiségben szervezi. A jól sikerült kirándulásokról a klub faliújságán elhelye­zett fényképek árulkodnak. A hnb vezetősége nagy figyelmet szentel a nyugdíjasklub tevékenységé­nek, és ahol tudja, segíti a nyugdíjasokat. Az efsz konyháján 55 nyugdíjas étkezik kedvezményesen és 22 esetben házhoz szállítják az ebédet. Októberben, az idősek iránti tisztelet hónapjában több akciót szerveztek. Jól sikerült a már hagyományos nyugdíjasok ünnepélyes találkozója. Ezt bizonyítja, hogy a helyi művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt. A meghívottakat a hnb elnöke és titkára köszöntötte, a kellemes szórakozásról a helyi alapiskolák és a Csemadok énekkara gondoskodott. A megvendégelést a hnb, az efsz és a Jednota ellenőrző bizottsága biztosítot­ta. Ez alkalomra az ügyes kezű asszo­nyok kézimunka-kiállítást rendeztek. Sipeky Péterné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom