Új Szó, 1987. november (40. évfolyam, 257-281. szám)
1987-11-28 / 280. szám, szombat
V SZÚ 3 28 Szorosabb integrációval a gazdasági problémák megoldásáért Nyolc latin-amerikai államfő tanácskozása Acapulcóban (ČSTK) - A mexikói Acapulcóban megkezdődött nyolc latin-amerikai ország államfőinek tanácskozása. Ez az első kísérlet arra, hogy Latin- Amerika legjelentősebb államai közösen, az Egyesült Államok közvetlen részvétele nélkül kíséreljék meg legégetőbb gazdasági, szociális és politikai problémáik megoldását. Mexikó, Kolumbia, Panama, Venezuela, Brazília, Argentína, Uruguay és Peru legfelsőbb vezetői vasárnap fejezik be tanácskozásukat, amelyen programnyilatkozatot fogadnak el és jóváhagyják a „nyolcak“ akciótervét. A külügyminiszterek által előkészített munkadokumentum azzal számol, hogy az államfők elsősorban a térség legsürgetőbb gazdasági problémáival, ezen belül Latin- Amerika eladósodásával fognak foglalkozni. Emellett a tanácskozás napirendjén szerepel a regionális gazdasági és kereskedelmi együttműködés elmélyítése, amely a szubkontinens gazdasági integrációs folyamatának alapját képezné. A munkadokumentum gazdasági része rámutat, hogy a súlyos gazdasági válság megoldásának egyik lehetséges módja a szocialista országokkal folytatott gazdasági és kereskedelmi együttműködés bővítése. A dokumentum megállapítja, a térség számos országa attraktív kereskedelmi partnert találhat a KGST tagállamaiban. Az ENSZ latin-amerikai gazdasági bizottságának (CE- PAL) nemrég nyilvánosságra hozott jelentése szerint a KGST az egyetlen gazdasági tömörülés a világon, amellyel a latin-amerikai államoknak kedvező a kereskedelmi mérlegük, miközben a nyugati piacok a hagyományos latin-amerikai exportcikkek többsége elől gyakorlatilag el vannak zárva. A nyolc államfő ugyancsak nagy figyelmet fordít a közép-amerikai válsághelyzet politikai rendezésére. Mint ismeretes, az elmúlt években a Contadora-csoport és az öt támogató ún. limai csoport (ezek tagjainak vezetői üléseznek most Acapulcóban) jelentős erőfeszítéseket tett a közép-amerikai konfliktus békés megoldására, s azt szorgalmazta, hogy a térség problémáit a latinamerikai országoknak kell rendezniük, az USA beavatkozása nélkül, xxx Latin-Amerika és a karibi térség közgazdászainak szövetsége Havannában tartotta meg 3. kongresz- szusát. A térség húsz országából mintegy ezer közgazdász, valamint néhány nemzetközi és regionális szervezet képviselői vettek részt a tanácskozáson. Elsősorban a külföldi eladósodás problémájával foglalkoztak, hangsúlyozva, hogy ennek megoldásához a regionális gazdasági együttműködés elmélyítésére, az igazságos gazdasági világrend megteremtésére van szükség. Bírálták az Egyesült Államoknak a térség országaival szembeni gazdasági politikáját. A kongresszus résztvevőit beszélgetésen fogadta Fidel Castro legfelsőbb kubai vezető. (ČSTK) - Az öböl északi részén a tegnapi hírek szerint csütörtökön veszélyes incidens történt, amely komolyabb következményekkel is járhatott volna. A Richmond K. Turner amerikai cirkálót „veszélyesen “ megközelítette néhány iraki repüAz SZKP KB Politikai Bizottsága a szovjet-amerikai külügyminiszteri találkozóról (ČSTK) - Az SZKP KB Politikai Bizottsága csütörtöki ülésén jóváhagyta azoknak a tárgyalásoknak az eredményeit, amelyeket Eduard Sevardnadze Genfben George Shultzcal folytatott, s amelyeken befejezték a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakétákról szóló szerződés kidolgozását. A megállapodás tehát készen áll arra, hogy Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan ellássa kézjegyével. Ezzel konkrét formát öltött azoknak a fontos elvi megállapodásoknak az egyike, amelyek még Reykjavíkban születtek, s ez jelentős lépésnek számít az atomfegyverek nélküli világ megteremtése felé. A testület megelégedéssel állapította meg, hogy a genfi tárgyalásokon kölcsönös megértés született a washingtoni csúcstalálkozó napirendjéről is. A külügyminiszterek tárgyalásait szükségesnek és hasznosnak tartották. A PB ülésén egyéb külpolitikai kérdéseket, valamint a Szovjetunió gazdasági és szociális fejlődésével kapcsolatos problémákat tekintettek át. A béke nemzetközi barométere A Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Szociológiai Intézete javasolta, mérjék fel, hogy Keleten és Nyugaton miként vélekednek az emberek a háború és béke kérdéseiről. A béke nemzetközi barométere című programon közösen dolgoznak a Szovjetunió és több más ország szociológusai. A szovjet szakértők az USA-ban a Gallup Intézettel működnek együtt. A közvéleménykutatások számos érdekes adattal szolgálnak. így például a moszkvaiak 40 százalékának az a véleménye, hogy az utóbbi időben javultak a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatai. Ugyanakkor minden negyedik amerikai mondta azt, hogy az ő viszonya a Szovjetunióhoz általában pozitív. A közzétett adatok szerint az amerikaiaknak csupán a 12 százaléka véli úgy, hogy a Szovjetunió nem fenyegeti az USA-t. Negyven százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy katonai téren az Egyesült Államoknak erősebbnek kellene lennie a Szovjetuniónál. Az erőegyensúlyra a megkérdezetteknek csak valamivel több mint a fele szavazott, ezzel szemben a Szovjetunióban csupán 13-18 százalék mondta azt, hogy országának katonai fölényben kellene lennie, az egyensúly mellett 80 százalék kardoskodott. Mind a Szovjetunióban, mind az Egyesült Államokban uralkodóvá vált az a nézet, hogy a nukleáris háborúnak nem lehet győztese, mert az mindkét ország elpusztulásához vezethet. A Szovjetunióban 89, az USA-ban pedig 83 százalék vallja ezt a nézetet. Tíz moszkvai lakos közül nyolcnak az a véleménye, hogy a békés egymás mellett élés a két nagyhatalom között lehetséges, tízből hét pedig hisz az atomfegyverek teljes felszámolásának lehetőségében. Az amerikaiak csupán 37 százaléka osztja ezt a nézetet. A Szovjetunióban a megkérdezettek 93 százaléka kijelentette, meggyőződése, hazája megtartja azt az 1982-ben vállalt kötelezettséget, hogy nem alkalmazza elsőként a nukleáris fegyvert. Tíz amerikaiból viszont négy nyilatkozott úgy, hogy egyáltalán nincs meggyőződve arról, hogy az USA nem fog elsőként támadni. A moszkvai lakosoknak csak a 8 százaléka bízik abban, hogy az USA nem fogja elsőként bevetni az atomfegyvert, míg a megkérdezett amerikaiak 23 százaléka van bizalommal ez ügyben a Szovjetunió iránt. (ČSTK) lógép. A parancsnoki hídon úgy ítélték meg, hogy a cirkáló veszélybe került. Azonnal riadót rendeltek el, s már a repülőkre irányították a rakétákat, amikor a vadászgépek eltávolodtak. A hajó kapitánya beismerte, hogy történtek már hasonló incidensek, „ezúttal azonban sokkal nagyobb volt az összecsapás veszélye, mint bármikor korábban“. Mint emlékezetes, ez év május 17-én egy iraki vadászgép tévedésből két rakétával eltalálta az amerikai Stark fregattot. Azóta a hadihajók parancsnokai gyakorlatilag maguk dönthetik el, hogy mikor nyitnak tüzet a „veszélyes célpontokra". Az öbölben kialakult helyzetet jól szemlélteti egy másik érdekes hír is. E szerint csütörtökön nem a Dacia román hajót érte támadás, hanem az Umm Al- Dzsatatil kuvaiti tankhajót, ennek a nevét azonban bemázolták, s kölcsön vették a román hajó nevét. A kuvaitiak ettől azt remélték, hogy becsaphatják az esetleges támadókat. Dél-afrikai csapatösszevonás Angola határán (ČSTK) - A légierő védelme alatt a dél-afrikai hadsereg 8. gépesített dandárját csoportosítják át Namíbiából a határ menti Cunene angolai tartomány felé - közölte tegnap az ANGOP hírügynökség hangsúlyozva, hogy Cuando Cubango tartományban a fajüldöző rezsim csapatai ki akarják szélesíteni a megszállási övezetet, s több várost és falut el akarnak foglalni Cunene és Huila tartományban. A két hónap alatt, vagyis amióta a dél-afrikai csapatok betörtek Angolába, a fajüldözők már 200 katonát vesztettek. Az angolai népi fegyveres erők több mint harminc repülőgépet és helikoptert lőttek le. Közel-Kelet Derült égből - partizán Holnap lesz a 40. évfordulója annak, hogy az ENSZ Közgyűlése elfogadta a Palesztina felosztásáról, a zsidó és az arab állam létrehozásáról intézkedő határozatot. Feltételezem, hogy a Közel-Kelettel foglalkozó újságírók - hozzám hasonlóan - ennek kapcsán már készültek a döntés máig ható következményeit elemző cikkeik megírására, a mai helyzet és a rendezési kilátások felvázolására, amikor a telexek kopogni kezdték a még jobb apropót, a valóban szenzációs hírt: egy palesztin partizán légitámadást hajtott végre egy észak-izraeli város katonai helyőrsége ellen. Talán túlzás légitámadásról beszélni, hiszen valójában arról van szó, hogy egy gerilla motoros sárkányrepülővel tette meg az utat Dél- Libanonbófra „biztonsági övezeten“ és a megerősített izreli határvonalon át Észak-lzraelbe, Kirjat Smonába. A Népi Front Palesztina Felszabadításáért - Általános Parancsnokság nevű ellenállási szervezet Damasz- kuszban közzé tett nyilatkozata szerint a partizán „teljes mértékben kihasználta a meglepetés pillanatát és megsemmisített számos izraeli katonát“. A nyilatkozat szerint a de- szant többi tagja folytatja a hadműveletet. Nem lehet tudni, pontosan hogyan is játszódott le a különös hadművelet, hiszen végrehajtója életét vesztette, s jogos a feltételezés - az eddigi tapasztalatok alapján -, hogy a palesztin források, érthetően, talán kicsit túloznak, az izraeliek pedig igyekeznek elbagatellizálni az ügyet, ami ugyancsak érthető. Az izraeli katonai szóvivő szigorúan csak egy támadóról beszélt, mintegy hangsúlyozva, szerencsétlen véletlenről van szó. Ez érthető, elég arra emlékeztetni, milyen vehemensen ragaszkodott Izrael a dél-libanoni ún. biztonsági övezet létrehozásához, mondván, így védekezni tud a palesztinok gerillatámadásaival szemben. A határmenti erődítménylánco- lat és a polgári személyek biztonságát is fenyegető aknamező létesítése mellett ugyanez volt az érv. Most pedig kiderül, hogy a költséges létesítmények, a még költségesebb és a hadsereget demoralizáló megszállás mit sem ér, napjainkban vannak olyan, látszólag primitív, a valóságban pedig egyszerű és hatékony eszközök, melyekkel hatástalanítható ez a közel-keleti „Maginot- vonal“. Rövidesen egy újabb izraeli közlemény látott napvilágot, amely kissé diadalmasan arról számolt be, a „biztonsági övezet“ felett lelőttek egy másik sárkányrepülős partizánt. Bizonyítván, nem is olyan könnyű kijátszani az izraeli védelmet. Mindez persze semmit sem von le a sikeres gerillaakció nem is annyira katonai, mint inkább lélektani jelentőségéből. Még ennél is fontosabb, hogy ez az eset újra megerősíti: a megszállók egyre bizonytalanabbak, s ennek következtében - egyre agresszívab- bak. Példa erre a biztonsági övezetben a támadás reggelén indított kegyetlen partizánfelderítő hadművelet, s az sem véletlen, hogy a Libanonban lévő palesztin menekülttáborokban - tartva az izraeliek megtorló lépéseitől - rendkívüli készültséget rendeltek el. De példaként hozhatók fel azok a represszív intézkedések is, melyeket az utóbbi napokban a megszállt Csiszjordániá- ban hajtottak végre az izraeli katonák és rendőrök. Ez a fokozódó agresszivitás is ösztönzi az arab országok egységtörekvéseit a rendezés érdekében, s ugyancsak aktivizálja a nemzetközi közvélemény ilyen irányú lépéseit, ami főleg az ENSZ-ben nyilvánul meg. Fokozatosan általánossá válik a nézet, feltétlenül nemzetközi konferencia keretében kell rendezni a négy évtizedes közel-keleti válságot, a világszervezet égisze alatt, valamennyi érdekelt fél és a, Biztonsági Tanács állandó tagjainak részvételével. A konferenciáról szólva külön kiemelik a Palesztinái Felszabadítási Szervezet, mint a palesztin nép egyedüli törvényes képviselője részvételének szükségességét. A probléma „csak“ az, hogy két „érdekelt“ fél - Izrael és az Egyesült Államok - más álláspontra helyezkedik. Washington nem nagyon lelkesedik Arafat szervezetének bevonásáért, Tel Aviv pedig magáért a konferenciáért sem, a Camp Da- vid-i típusú különszerződéseket szorgalmazza. Reménykeltő, hogy a Szovjetunió és az USA között megindult tárgyalássorozat a regionális kérdéseket, így a közel-keleti problémát is érinti. Ugyanis vitathatatlan tény: Izrael nem folytathatná jelenlegi politikáját az Egyesült Államok támogatása nélkül. Maguk az izraeli közgazdászok bizonyították be, hogy az arab területek megszállása és bekebelezése, a „Nagy Izraelről“ szőtt álmok kergetése nem hoz fellendülést az országnak, ellenkezőleg, rendkívül költséges. Az izraeli gazdaság már olyannyira beteg, hogy a rendszeres amerikai dollárinjekciók is csak alig- alig tartják benne a lelket. Genfben a héten, a Sevardna- dze-Shultz találkozón ismét szó volt a Közel-Keletről, de a jelek szerint előrelépés nem történt. Pedig - egy kis fatalizmushoz folyamodva azt mondhatnánk - esedékes volt. 1947 novemberében született a Palesztinát megosztó ENSZ-döntés, 1967 novemberében a híres-hírhedt, máig vitatott 242. számú BT-határozat, 1977 novemberében ment Szadat Jeruzsálembe s lett árulója az arab ügynek. Úgy tűnt, a ,,7-es évek novemberi nagy napjainak“ sorozata az idén nem folytatódik - hiszen a hónap eleji ammani arab csúcson az újra megtalált egység mindenáron való demonstrálásán kívül semmi lényeges nem történt -, amikor bekövetkezett ez a bravúros palesztin partizánakció. Vitathatatlan, ezentúl az izraeliek gyakrabban fogják kémlelni az eget, bár hasznosabb lenne, ha a lábuk alá néznének. Hogy végre rátaláljanak a megszállt területekről kivezető útra... GÖRFÖL ZSUZSA Megkezdődött a vietnami ifjúsági szövetség V. kongresszusa (ČSTK) - Hanoiban tegnap megkezdődött a Ho Si Minh Kommunista Ifjúsági Szövetség V. kongresszusa. A résztvevők értékelik a hét évvel ezelőtt megtartott IV. kongresszuson kitűzött feladatok teljesítését, jóváhagyják az új szervezeti szabályzatot, valamint az ifjúsági mozgalomra váró jövőbeni feladatokat. A japán parlament rendkívüli ülése (ČSTK) - Tokióban tegnap rendkívüli ülést tartott a parlament. Takesita Noburu kormányfő beszédében üdvözölte a közelgő szovjetamerikai csúcstalálkozót. Reményét fejezte ki, hogy előrelépés .születik a fegyverzetkorlátozás egyéb kérdéseiben is, s a találkozó hozzájárul a stabilabb kelet-nyugati kapcsolatok kialakításához. Mint mondotta, kormányának az a szándéka, hogy aktívan elősegítse a nemzetközi együttműködés bővítését a világbéke, az ázsiai és csendes-óceáni térségben a stabilitás szilárdítása érdekében. Takesita a szovjet-japán kapcsolatok javításának szükségességéről is beszélt, de ugyanakkor értésre adta, hogy a két ország közötti békeszerződés aláírását Tokió továbbra is a Szovjetunióval szemben támasztott területi követeléseinek megvalósításához köti. Hangsúlyozta, a japán politika számára továbbra is elsődleges az USA-hoz fűződő kapcsolat, ennek pedig a japán-amerikai „biztonsági szerződés“ az alapja. A 4 millió szervezett vietnami fiatalt 750 kongresszusi küldött képviseli, a tanácskozáson 24 külföldi delegáció vesz részt. A Szocialista Ifjúsági Szövetség küldöttségét Jozef Dvorský, a SZISZ KB Elnökségének tagja, a KB titkára vezeti. A kongresszus nyitónapján részt vett Nguyen Van Linh, a Vietnami KP KB főtitkára, Vo Hi Cong, a VKP KB PB tagja, az államtanács elnöke, Pham Hung, a VKP KB PB tagja, a minisztertanács elnöke és több más vezető. A főbeszámolót Vu Mao, a VKP KB tagja, az ifjúsági szövetség központi bizottságának első titkára terjesztette elő. Az eredmények értékelése mellett rámutatott az ifjúsági szervezet munkájának hiányosságaira és ezek okaira. A délelőtti órákban Nguyen Van Linh is beszédet mondott A tanácskozás délután vitával folytatódott, s több külföldi vendég is felszólalt. Nicaragua A kontrák fokozták fegyveres provokációikat (ČSTK) - Humberto Ortega nicaraguai nemzetvédelmi miniszter Managuában tartott sajtóértekezletén beszámolt róla, az ellenforradalmi csoportok - kihasználva, hogy a sandinista kormány egyes térségekben egyoldalú tűzszünetet rendelt el - az utóbbi időben fokozták fegyveres provokációikat. A miniszter hozzáfűzte, a kontrák jelentős katonai segélyeket kaptak az Egyesült Államoktól. Az ellenforradalmi egységek vezetői a világ közvéleménye körében azt a benyomást akarják kelteni, hogy a nicaraguai nép „tömeges ellenállást“ tanúsít a kormánnyal szemben. Az ország területén azonban egyetlen falu vagy útszakasz sincs a kontrák ellenőrzése alatt - mondotta Ortega. Majdnem baj lett Veszélyes incidens történt az öbölben • Kuvaiti „csel“