Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-13 / 240. szám, kedd

ÚJ szú 5 1987. X. 13. A postásnő Amikor a breznói szakmunkásképző elvégzése után visszatért a kováčo- vái szövetkezetbe, a mezőgazdaságban minden munkáskézre szükség volt. Az elnök szívélyesen fogadta és mindjárt csoportvezetőnek nevezte ki. A rábízott harminc tagú női kollektívával könnyen szót értett. Az asszonyok megbecsülték fiatal vezetőjüket, mivel igazságos volt, kivétel nélkül minden­kinek pontosan felírta napi teljesítményét. A helyzet úgy alakult, hogy a csoportvezetőből majdnem agronómus lett.- Valóban, akkor úgy gondoltam, hogy nyugdíjig a szövetkezetben maradok. Csakhogy a barátnőm meggyőzött, legyek postás, a zvole­ní posta ugyanis kézbesítőket kere­sett. Nem bántam meg, hogy hall­gattam rá - emlékszik Darina Fe- rienčíková. Nyolc évig a postai küldeménye­ket kézbesítette. A 48 ezer lakosú várost úgy ismeri, mint saját tenye­rét. Egy-egy körzetben 400 család­nak kézbesítette naponta az újságo­kat, leveleket, pénzt, táviratokat. Na­ponta több mint 30 kilométert gyalo­golt. Lehet, hogy valaki úgy véleke­dik, nem is olyan nagy munka a le­veleket átadni. Próbálja csak meg a 12-15 kilós postástáskával napon­ta több mint 400 családhoz elláto­gatni! És Zvolenban sem működnek minden házban zavartalanul a felvo­nók. Sokan nagyon türelmetlenül várják a postást. Főleg az egye­dül élő, idős nyugdíjasok. Kolléga­nőjét, Eva Krajčikovát azonban egy szép napon hiába várták... Egy elvetemült férfi nyomon kö­vette, amikor a postáról elindult, pil­lanatra hazaugrott, s ekkor utána ment. Egy ismeretlen egyén iránt érdeklődött, s amikor meggyőződött, hogy a postásnő egyedül van a la­kásban, késével megsebesítette, s a táskából 30 ezer koronát ellopott. A súlyosan sérült postásnőt csak később találták meg, több hónapig a kórházban feküdt. Sajnos, a rend­őrség a mai napig nem találta meg a tettest.- Ezekután ugye nem dolgozik már a postán Eva Krajčíková? - Ugyan, Éva ma is köztünk van. Ha valaki megszereti ezt a hivatást, ne­hezen válik meg a postástáskától- mondja Darina Ferienčíková, aki már csaknem tíz éve a kézbesítők vezetője. Nem könnyű a munkája, 43 postás munkáját irányítja és ellenőrzi, nemegyszer maga helyet­tesíti a hiányzókat. Nehéz ez a mun­ka. Főleg nyáron, a szabadságok idejében. A szabadságolókat a kollé­gák helyettesítik, de a lakosok ilyen­kor is idejében akarják megkapni az előfizetett újságokat. Ha késnek va­lamit, azonnal panaszkodnak. A kö­zelmúltban az egyik panaszos a já­rási szervekhez fordult, mert két na­pig nem kapta meg az újságait.- A postásnő állította, hogy az újságokat naponta beteszi a posta­ládákba. Hittem neki, megbízható, becsületes kolléganőről volt szó- mondja Darina Ferienčíková -. Elmentem abba a házba és nem is hiába. Amint a postásnő dolgavégezté- vel elment, azonnal lépések hallat­szottak, az egyik szomszéd a posta­ládákhoz settenkedett. Fizetség nél­kül akart újsághoz jutni. - Ebből is látszik, nem olyan egyszerű a kéz­besítők munkája. Természetesen sok kellemes élményük is van. így például az egyik idős asszony, aki­nek hosszú évekig kézbesítettem a nyugdíját, a nyári melegekben mindig hűtött üdítővel, télen pedig forró teával várt. Az ő háza volt az utolsó mindennapi körutam során, így gyakran el is beszélgettünk. Utó­dommal sokszor üzen, látogassam már meg. Szívesen megtenném, csakhogy nagyon sok a munkám. Ez igaz, hiszen tagja a pártalap­szervezet bizottságának, elnöke az üzemi szakszervezeti bizottságnak, és beválasztották a szakszervezeti szövetség központi bizottságába is. Lakhelyén is több tisztséget tölt be, így a városhoz közeli Kováčovában a Nemzeti Front helyi bizottságának a titkára, a helyi nemzeti bizottság képviselője és a Jednota felügyelő­bizottságának az elnöke. Amikor szombaton ellátogattunk hozzá, éppen új propagációs anya­gokat helyezett el a hirdetőtáblára. A fiatal nagymamának unokája, To­máš segített a munkában. Családi házuk, virágos kertjük ar­ról tanúskodik, hogy a Ferienčík család szorgalmas, munkaszerető.- Bizony, sokat dolgoztunk, amíg három év alatt felépítettük ezt a há­zat. Talán nem túlzás, ha azt mon­dom, hogy minden téglája a kezem­ben volt. De sokat dolgozott a fér­jem, a fiam, a lányom és a vejem is, akikkel együtt lakunk. Arra a kérdé­semre, vajon nem jelent-e túlságo­san nagy terhet a sok funkció, így válaszol:- Nem kevés az elfoglaltságom, de úgy érzem, megbirkózom a fela­dataimmal. De inkább a helyi nem­zeti bizottságon érdeklődjenek mun­kámról. - Meg is tettük. Slavomír Brahna, a hnb elnöke szerint a leg­aktívabb képviselők közé tartozik. Darina Ferienčíková így egészí­tette ki az elmondottakat: - Az em­bernek csak annyit szabad elvállal­nia, amennyit meg tud csinálni. Szá­momra nagy előnyt jelent, hogy a férjem és a fiam sokat segít a ház­tartásban, és én mindig mindenben támaszkodhatok családomra. Drahoš fia esztergályos. Anyja szerint megbízható, jó gyerek. Má­jus elsején is magával vitte Prágába.- Azokat a prágai várban eltöltött órákat sohasem felejtem el. Nagyon boldog vagyok, hogy a legfelsőbb szervek felfigyeltek egy ilyen egy­szerű postásnő munkájára. Nem nehéz kitalálni, miért járt Darina Ferienčíková Prágában: Gustáv Husák köztársasági elnök becsületes, elkötelezett munkájáért a Munka Érdemrendet adományozta neki. BATORI JÁNOS FORDULT A KOCKA A Tőketerebesi (Trebišov) járás déli részén, alig száz méterre a csehszlovák-magyar országhatár­tól fekszik Őrös (Strážne). 750 lako­sával a közepes nagyságú köz­ségek közé sorolják. A hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején közösségi összefogással mű­velődési ház, óvoda, fedett teke­pálya épült a faluban. Még alig há­rom évvel ezelőtt is azonban a falu lakosainak kezenyomán létrehozott szépet s jót elhomályosította az a megdöbbentő látvány, amely a községbe érkező idegen szeme elé tárult. Gazzal benőtt járdaszélek, rendetlenül heverő betonkockák, itt- ott kisebb nagyobb szemétdombok, őserdőre emlékeztető temető, elha­gyott tekepálya. A pusztulás nyomai voltak láthatók mindenütt. A járási szervek mérlegelték a nemkívána­tos helyzetet s nem egészen egy évvel a tavalyi általános választások előtt a helyi nemzeti bizottság tiszt­ségviselőit leváltották. Az őrösi em­berek olyan elnököt választottak, akiben teljesen megbíztak, s hittek abban is, közösen újra széppé vará­zsolják községüket. Csontos Gábor, aki csaknem ne­gyedszázadon át a helyi, majd a kö­zös egységes földműves-szövetke­zet élén állt, a gondok ellenére elvál­lalta a megbízást, s a község élére állt. Csak mosolygott, amikor bará­tai, családja nemegyszer figyelmez­tették, miszerint nem tudja mit vesz a nyakába. Tudta, de bízott az őrö- siek szorgalmában. Rövid idő alatt fordulat állt be. Eltűntek az utcai szemétdombok, a szanaszét heverő betonkockákat beépítették a vízle­vezető árokba, megszépült a teke­pálya környéke. Az emberek rájöttek arra, hogy nem lehetnek közömbö­sek lakóhelyük iránt. S mert megvál­toztak a község vezetői, megváltoz­tak az emberek, a körülmények is. Valamennyiüknek visszatért a mun­kakedve. S ez bekövetkezett annak ellenére, hogy a lakosság közül so­kan ingáznak, s csak a késő délutáni órákban érkeznek otthonaikba. A sok egyéb tennivaló mellett mégis találnak időt arra, hogy a község fejlesztése érdekében tegyenek va­lamit.- Nehéz volt a kezdet - gondol­kodott el az elnök de bevallom, kellemesen csalódtam. Az itt élők sokat akarnak és tudnak is tenni a faluért. A falufejlesztés mindenki szívügye lett. Szavait konkrét tények támaszt­ják alá. Megváltozott a falukép. Ahol az utcák szélessége megengedte, minimális költséggel betonjárdákat építettek, s a betonkeverő üzemelte­téséhez szükséges áramot a lako­sok adták. - A járdák építésével teljesítettünk valamit az elmúlt idő­szak választási programjából, de sajnos a betervezett egyéb munkák, a temető körülkerítése és rendezé­se, a sportpálya átépítése és az autóbuszvárók építése csak terv maradt. A községben az általános válasz­tásokra készülve célul tűzték ki, hogy rendezik az üzlet és a vendég­lő környékét. A munkákat elvégez­ték annak ellenére, hogy ez a Jed­nota fogyasztási szövetkezet felada­ta lett volna. Sajnos, a beruházás költségét az említett szövetkezet mindmáig nem térítette meg. Igaz, az érték, a haszon a faluban maradt. A kerítés építése közben döntöttek arról is, hogy a helyi nemzeti bizott­ság környékét is parkosítani lehetne. A SZISZ, a Nőszövetség s a sport- szervezet tagjai munkához láttak, s valóra is váltották elképzelésüket.- Az az érzésem, hogy a lakos­ság végre ismét igazi otthonának tekinti a falut - mondta Csontos Gábor, majd így folytatta. - Az az igazság, hogy a választási progra­munk nem tartalmaz különleges fel­adatokat, hiszen a víz- és a gázve­zetéken kívül csaknem mindenünk megvan. Persze, feladat bőven akad. Fontosnak tartottuk a temető- rendezést, s á júniusi plenáris ülé­sen elfogadott határozat nyomán már júliusban megkezdtük a munká­latokat. Nem volt szükség nagyobb szervezőmunkára, a lakosok egy­mást hívták a temető bejáratának betonozásához. Konyár Miklósnak, a munkálatok vezetőjének szinte tennivalója sem akadt, mindenki tudta dolgát. Az ősz folyamán a te­mető fásítását oldjuk meg. Megren­deltük a díszfákat és bokrokat. Siker koronázta a falusiak egyéb megmozdulásait is. A tekepálya re­noválása után hozzákezdtek a lelátó és a kerítés építéséhez, s ha a mun­kakedvük megmarad, az év végéig készen is lesznek. Valamennyien örülnek a négy üvegezett autó­buszállomás felállításának is. Amikor a tervek, elképzelések fe­lől érdeklődtem, a hnb elnöke felso­rolást végzett: vezetékes ivóvíz, ve­zetékes gáz, községi utak, tejbolt. Annak ellenére, hogy fontosság sze­rint ez a sorrend felelne meg, nem így lesz. A járási tervek szerint sem a víz, sem a gázvezeték építésére ebben az ötéves tervidőszakban nem kerül sor, s a községi utak átépítése is csak a választási idő­szak végén várható., S hogy miért a tejbolté az elsőbbség? Húszezer korona ráfordítással a régi vendéglőt rövid időn belül átalakíthatják. A la­kosok természetesen ennek is örülnek. Virágos, rendezett falu látványa fogadja most már az ott lakókat s az idegeneket. És hogy Órös köz­ségben fordult a kocka, az a faluve­zetés, de a lakosok érdeme is. HOROSZ GIZELLA Felkészülnek a szigorúbb követelmények teljesítésére Sok függ az állatgondozók munkájától Mostanában sokan felteszik a kérdést, hogy a tej felvásárlásával kapcsolatos, januárban érvénybe lé­pő új, szigorúbb szabvány milyen hatással lesz a tej minőségének ja­vulására? Talán egyik napról a má­sikra döntő fordulatot érhetünk el? És a mezőgazdasági vállalatoknak volt elég idejük felkészülni az új követemények teljesítésére, a fejők átképzésére és a korszerű hűtőbe­rendezések beszerzésére? Ezekre a kérdésekre kerestem választ a féli (Tomášov) Barátság Efsz-ben, amely az utóbbi években a növénytermesztésben és az állat- tenyésztésben egyaránt jó eredmé­nyeket ért el, s elnyerte a CSSZSZK kormányának és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának vándorzászlaját. Szabó Árpádtól, a növényter­mesztési ágazat vezetőjétől arról ér­deklődtem, képesek-e kielégíteni az állattenyésztés igényeit, sikerült-e megeremteniük a két ágazat felada­tai közötti összhangot? Az ágazat­vezető tervszerű munkáról és jó eredményekről beszélt. Elmondta, hogy kidolgozták a takarmánygaz­dálkodás tervét. A tavaszi időszak­ban például 60 hektáron kaszálhat­tak perkót, tehát elég korán meg­kezdhették a zöldtakarmányozásra való áttérést. A termés betakarítása után hektáronként 60 tonna istálló­trágyát szántottak be és silókukoricá­val vetették be a területet, amely hektáronkénti átlagban 35 tonna ter­mést nyújtott. Ugyancsak a tervsze­rű munkának köszönhető, hogy a lu­cernát négyszer kaszálhatták. Ami­kor kellett, megöntözték, és a máso­dik kaszálás után még fejtrágyát is juttattak a növényzetnek. Szénában számítva itt 11 tonna takarmányt ta­karítottak be hektáronként. Még ok­tóberben is több mint száz hektárról hordhattak az állatoknak friss zöld­takarmányt. Az öntözés eredménye, hogy 200 hektár tarlókeverék termé­sével is kiegészíthetik a takarmány­alapot. Jövőre a tervek szerint, hektáronként 12 tonna lucernaszé­nát és 45 tonna silókukoricát akar­nak betakarítani, hogy az állatte­nyésztésben minél egyenletesebbé tegyék a termelést. Tichomír Žilla mérnök, a tudomá­nyok kandidátusa, a szövetkezet elnöke a növénytermesztési ágazat vezetőjével egyetértésben hangsú­lyozta, hogy az állattenyésztés sike­reinek a bőséges takarmánykészlet a titka. Ha jó takarmányt etetnek, a tej minőségével sem lehet baj. Az elmúlt évben egy hektár mezőgaz­dasági földterületre számítva 2282 liter tejet adtak el - az összmennyi- ségnek 85 százalékát az elsó minő­ségi osztályban -, az egy tehénre jutó- évi tejtermelés pedig 4555 liter volt. A jövő év elején életbe lépő, szi­gorúbb felvásárlási normákkal kap­csolatban az elnök elmondotta, hogy nem lesz könnyű helytállniuk, pedig a tej kezelésében és tárolásában már jó tapasztalatokat szereztek. A tervük is elég feszített: száz hektár átlagában 115 szarvasmarhát, ebből 57 tehenet tartanak. Ilyen állatsürú- ségnél már nagy gond a kielégítő mennyiségű és jó minőségű takar­mány megteremtése. A szövetkezet elnöke azonban bízik a növényter­mesztési ágazat dolgozóiban, akik az idén is jó munkát végeztek. A másik gond, a higiéniai követel­mények megtartása. Ezen a téren már megtették az első lépéseket. Az istállótrágyát konténerekbe gyűjtik és rendszeresen kiszállítják a mezei trágyatelepekre. A munkahelyeken nagy figyelmet fordítanak a tisztaság­ra. A DZ-15-ös körfejőnél nem gond a higiéniai előírások megtartása, vi­szont a vezetékes fejőberendezés­nél nagyon kell ügyelniük a fejőknek, mert ha leesik a tőgyről a vákumos szívóberendezés, könnyen szeny- nyeződhet a tej. Az ehetőben pedig még kannákba fejnek, tehát természe­tesen ott a legnagyobb a szennye- ződési lehetőség. Žilla mérnök több ízben hangoz­tatta, hogy nagyon sok múlik a dol­gozókon. Ezért minden évben meg­hirdetik a fejők minél több és jobb minőségű tej kitermelésére irányuló szocialista versenyét. Ezen kívül a jó politikai agitációs munkával szintén azt akarják elérni, hogy minden fejő példásan dolgozzon és a kollektí­vákban ne legyenek elmaradozók. A jó fejőnek észre kell vennie példá­ul, hogy mikor fenyeget tőgygyulla­dás veszélye, s akkor elejét vehetik a betegség kialakulásának. A beteg­ségek megelőzésére egyébként is nagy gondot fordítanak. A rendsze­res állatorvosi felügyelet nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a szövetke­zet által termelt tejet jól értékelik a Milex nemzeti vállalat bratislavai feldolgozó üzemében. Az elnök bosszankodva mondta, hogy a fejőberendezéseknél hasz­nálatos tömítő gumigyűrűket rend­szerint nehéz beszerezni. Sokat kell lótni-futni azért, hogy a berendezé­sek zavartalanul működjenek és a tejet a legjobb körülmények között tárolhassák. A tögykezelésnél hasz­nálatos törlőruhákat a tejcjyűjtő köz­pontban mosógéppel mossák. Szí­vesen használnának papírtörlőket, de azok túl drágák. A féli Barátság Efsz-ben tehát nem lesz könnyű az új követelmé­nyek szerint dolgozni, mégis bíznak abban, hogy az élenjáró kollektívák példamutatása mindenkit jó munká­ra ösztönöz majd. BALLA JÓZSEF További vízkorlátozás várható a Kelet-szlovákiai kerület székhelyén Kassán (Košice) nem enyhülnek az ivóvízgondok. Az utóbbi hetek­ben a városban és környékén kevés volt a csapadék, ennek következté­ben tovább csökkent a helyi források vízhozama. A 21 millió köbméter űrtartalmú idabukóci (Bukovec) táro­zóban jelenleg csak 6,5 millió köb­méter víz van, vagyis 4 millió köb­méterrel kevesebb mint tavaly ilyen­kor. Az elmúlt nyári hónapokban a tározó vízkészlete havonta 1,2-1,3 millió köbméterrel csökkent, s ha tovább tart a szárazság, köny­Dr. Karol Kappeler, a Komenský Egye­tem Orvostudomá­nyi Karának tan­székvezető tanára immár negyed év­százada foglalkozik a vegetatív ideg- rendszer felépítésé­nek kutatásával. A képen a profesz- szor mikroszkópos vizsgálatot folytat. (Vlado Benko -ČSTK felvétele) nyen előfordulhat, hogy márciusra kiürül, hiszen a vízművek jelenleg sokkal több vizet használnak fel, mint amennyi belefolyik. Sajnos, a kilátások nem jók, ugyanis a meteorológusok idén ősz­szel Kelet-Szlovákiában kevés csa­padékot ígérnek. A korábbi mérések szerint a csapadékban gazdag 1985-ös esztendő szeptemberében a kutak másodpercenkénti vízhoza­ma 931 liter volt, ám decemberben csupán 825 liter. Most 870 liter a ho­zamuk, decemberben pedig előre­láthatólag legalább 100-150 literrel lesz kevesebb. A városi nemzeti bizottság tanácsa ezért úgy döntött - sajtótájékoztatóján Ján Tkáč fő­polgármester az újságírók előtt megerősítette -, hogy a vízszolgál­tatásban nyár óta tartó enyhébb kor­látozást újból megszigorítják. Ha a helyzet lényegesen nem javul, ok­tóber 19-től kezdődően a vízmüvek reggel 4 óra 30 perctől 8 óra 30 percig, este 17 órától 21 óráig szol­gáltat vizet a városnak. A Bódva vizének hasznosítása várhatóan az év novemberétől jöhet számításba, s ugyanakkor a közeljö­vőben számos további új kutat he­lyeznek üzembe. Természetesen, ezek a források Kassa ivóvízgondját nem oldják meg, csak enyhítik. (gazdag)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom