Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1987-10-13 / 240. szám, kedd
írják A lakosság szolgálatában Fejlett, sokrétű szolgáltatásokkal igyekszenek a lakosság igényeit kielégíteni a Kassa (Košice)-vidéki járásban. A szocialista szervezetek nyújtotta szolgáltatásokat bizonyos helyeken a nemzeti bizottságok kisüzemei, s olyan egyének egészítik ki, akik erre a célra a nemzeti bizottságoktól engedélyt kaptak. Jelenleg a járásban 230-an végeznek különféle szolgáltatásokat a lakosságnak. A mezőgazdasági vállalatok - földműves-szövetkezetek, állami gazdaságok - szintén megértették, hogy a termelés növelése mellett a lakosság szükségleteit is ki kell elégíteni. A járásban évente 400-500 családi házat építenek. Ehhez nagyon sokféle szolgáltatásra van szükség, ami részben megoldódott a mezőgazdasági üzemek részéről. Egyre többen igénylik az alapok kiásását, talajegyengetést gépekkel, s rendszeres a betonkeverők kölcsönzése. A Nováčanyi Efsz fűrésztelepe például feldolgozza a lakosság által hozott fát, a Csécsi (Čečejovce), a Magyarbődi (Bidovce) és a Rozha- novcei Efsz építőipari csoportja kőművesmunkát, festést és mázolást vállal. A Rozhanovcei és a Bodollói (Budulov) Efsz géplakatos munkát, a Buzitai (Buzica) Efsz elektromotortekercselést, a Družstevná pri Hor- náde-i Efsz kútfúrást végez. Jó lehetőség nyílik az építkezési kő beszerzésére az Alsótőkési (Nižný Klátov), az Újbódvai (Nová Bodva) és Bodollói Efsz kőbányáiból. A szolgáltatások hálózata egyre szélesebb. A Magyarbődi Efsz a lakásokba beköti a gázt, a Král'ovcei Efsz pedig beszereli a villanyt, sőt van egy munkacsoportja, mely a villanyhálózatot tartja karban. A Szepsi (Moldava nad Bodvou) Állami Gazdaságnak engedélye van szőnyegtisztításra, a Duržstevná pri Horná- de-i Efsz ablakokat üvegez, a Čaňai Efsz pedig a személyautók hűtőit javítja. Iván Sándor Építészeti kiállítás A Galántai (Galanta) Jnb építésügyi osztálya a nemzeti bizottság előcsarnokában kiállításon mutatta be az egyéni lakásépítés fejlődését, jelenét és távlatait a járásban. A kiállításon a 60-as évektől kezdve időszakokra bontva mutatták be a jellemző építkezési stílusokat, rámutatva az alapvető szociális-gazdasági viszonyokra, melyek a jelenlegi falu- és városképhez vezettek. A 60-as években a fokozódó iparosodás nagy mértékben hatott a falu életére is, megváltozott a falvak szociális-gazdasági struktúrája, s ez befolyásolta az építészetet is. A fejlődés a falvakon bizonyos negatív jelenségeket is hozott magával. Az épülő családi házak hasonlítanak a városi épületekhez, s nem véve figyelembe a falusi életmód alapvető funkcióit. A 70-es évek elejétől megkezdődött az építésre alkalmas telkek összeírása a járásban. E jegyzékbe vett telkekhez az építésügyi osztály gondolok, hogy akár egész héten szaunázhatok a kis méretű, ablaktalan fürdőszobánkban. Nyugodt lelkiismerettel tehetem, hisz mindkét csapból forró vízsugár dől, s csak annyit kell tennem, hogy már reggel teleengedem a fürdőkádat meleg vízzel, hogy az majd estére kellemes fürdővízzé langyuljon. E nem mindennapi fényűzés - hűteni a meleg vizet! - hovatovább beékelődik hétöznapi teendőim sorába. Reggelenként vízmintát veszek: ha a csapvíz leforázza a kisujjamat, tüstént cselekszem. A szükséges edényeket fontossági sorrendben teleengedem vízzel, gondolva a család minden tagjára, a főzésre, a tisztálkodásra, sőt, a növényekre is. L assacskán hozzászoktunk a langyos ivóvízhez, s ennek köszönhető, hogy a nyári nagy kánikulában egyikünk sem forrázta le a torkát hideg vízzel. Olykor még azonban gondolkodom, mi olcsóbb: a hideg víz melegítése avagy a forró víz lehűtése... Urbán Mónika Rendhagyó találkozó beépítési javaslatot készített. Mivel a járásban nagy az igény az egyéni lakásépítés iránt - évente 280-300 családi ház épül, ez a lakások 40 százaléka - a beépíthető terület pedig már nem növelhető, a legmegfelelőbb építkezési forma a sorház lett. A falvakon ez még nem honosodott meg, bár már elkészült az első ilyen utcarészlet-tervezet, melyben figyelembe vették a falusi élet funkcióit is. Vagyis a lakóépületekhez gazdasági épületek is tartoznak majd. Az elmúlt időszak néhány hibája ellenére építkezési kultúránk fokozatosan fejlődött. Az egyéni lakásépítésben sikerült túllépni az eltúlzott gigantizmuson és uniformizált- ságon. A mennyiségi fejlődést felváltva a minőség, a családi házak a lakók kényelmét és igényeit elégíti majd ki. SZILVÁSSY LÁSZLÓ A nemesócsai (Zemianska Olča) alapiskola igazgatósága és Petőfi Sándor Pionírcsapata a bakonysárkányi (Magyarország) testvériskola közreműködésével az Interkozmosz 30. évfordulója alkalmából találkozót rendezett Magyari Béla űrhajóssal és Zombori Ottó csillagásszal, a budapesti Uránia Csillagvizsgáló dolgozójával. A vendégeket dr. Bartanusz Attila igazgató fogadta, ezt követően az iskola életének és a pionírcsapata munkájának rövid ismertetése után a helyi efsz kultúrtermében találkoztak. A pionírok rövid műsora után Zombori Ottó csillagász avatta be a gyerekeket a csillagok titkaiba, majd Magyari Béla az űrhajózásról, és az űrhajósok csillagvárosi kiképzéséről, felkészítéséről beszélt. A találkozó második részében a gyerekek kérdéseire válaszoltak, s beírták nevüket (a felvételen) a pionírcsapat krónikájába. Ravasz ödön Jókai Lajos felvétele Korszerű fogászati műszerek Húsz éve gyárt fogászati műszerkészletet a Stará Turá-i Chirana vállalat. Eddig 47 ezret gyártottak 960 millió korona értékben, s a termékek több mint felét a Chiradent 654 C típus képezi. A vállalat fogászati műszereit az egész világba exportálja, legtöbbet a Szovjetunióba. Az egészségügyi műszereket gyártó üzem fogászati műhelyében a Ján Bednár vezette szocialista munkabrigád a klasszikus eszközökön kívül megkezdte az Ergostar 90 SU és S típusú korszerű sztoma- tológiai technika sorozatgyártását, mely a Brnói Nemzetközi Gépipari Vásáron aranyérmet nyert. Mató Pál r\n _ _ KJ ü i LU Munkabér T. K.: Az idén egészségügyi okok miatt leszázalékoltak (zmenená pracovná schopnosť). Ezt követően könnyebb munkabeosztást kaptam, de csökkentették a fizetésemet is. Ismerőseim azt mondják, hogy a Munka Törvénykönyve értelmében nem lett volna szabad csökkenteni a fizetésemet. Igaz ez? Nem. A Munka Törvénykönyve szerint a munkabért csak a ténylegesen elvégzett munka és a bérrendelet szerint kell megállapítani. Az említett alapelv alól kivételeket állapít meg azonban a Munka Törvény- könyvének 115 §-a. A kivételek közé tartozik az is, ha a dolgozót karanténintézkedés, foglalkozási betegség vagy ilyen betegséggel való fenyegetettség miatt helyezik át rosz- szabbul fizetett munkára. Ilyen esetekben munkabérként az áthelyezés előtti átlagkeresete jár neki, mégpedig az áthelyezés idejére, de legfeljebb az áthelyezés napjától számított egy év idejére. Mivel a levelében nem említette, hogy foglalkozási betegség miatt helyezték volna át, illetve állapították volna meg a megváltozott munkaképességét, feltételezzük, hogy nem ez volt egészségi állapota megváltozásának oka. Kié a közösen épített ház? I. N .: Hetvenkét éves özvegyasz- szony vagyok. Van egy 50 éves nőtlen fiam, akivel közös háztartásban élek. 1977-ben megbeszéltük, hogy közösen építünk egy házat. Hogy az építkezéshez elegendő pénzünk legyen, eladtam a házamat (egyúttal a kertet is átírattam a fiam nevére), kertészkedtem, s a terményt értékesítettem. A házépítés engedélyezését, s magát az építkezést is együtt intéztük. Segítettem az alapozásnál, a betonkeverésnél, a munkásoknak ételt készítettem. A fiam sajnos gyermekkori mozgássérülése miatt nem tudott segíteni. Most kilenc évvel az építkezés után mégis azt kellett megtudnom, hogy az egész ház a fiam nevén van. A bíróságra keresetet adtam be, állapítsák meg, hogy a közösen épített családi ház közös tulajdonban van. A fiam ezzel egyetértett. A bíróságon azonban azt mondták, hogy azt, amit beadtam a házba (150 ezer korona) visszakövetelhetem a fiamtól, a házat azonban nem lehet felezni, mert az építési engedély a fiam nevén van. Az írásbeli ítéletben pedig az áll, hogy ,,a felperes az alperessel közösen építkezett azzal a közös szándékkal, hogy a ház a közös tulajdonukat képezi majd“, s néhány sorral lejjebb: ,,a bíróság a közös tulajdon megállapítására irányuló keresetet elutasította, mert a családi ház az alperes kizárólagos tulajdonában levő telken épült“. A bíróság, mint ezt az ítélet indoklásában kifejtett jogi nézete bizonyítja, néhány törvénykönyvvel lemaradt a hatályos jogtól. A régi szokásjognak volt olyan szabálya, mely szerint, ha valaki idegen földre épített, az épület a föld tulajdonosáé lett, a jóhiszemű építkező pedig a szükséges és hasznos költségeit és beruházásait követelhette. Az építményt egykor ugyanis a telek függvényének, alkotórészének tekintették. Ezzel szemben az első csehszlovák Polgári Törvénykönyv (Ptk) már 1950-ben kifejezetten rendelkezett arról, hogy ,,az építmény nem alkotórésze a földnek. A jelenleg hatályos Ptk ezt a rendelkezést nem tartalmazza ugyan, de több rendelkezése is utal arra, hogy nem tértünk vissza az említett szokásjogi szabályhoz. Sőt, egyre általánosabbá válik, hogy a föld másnak a tulajdonában van, mint a rajta emelt építmény. Végül, ha a Ptk nem is, de az Indoklása kifejezetten megemlíti, „az építmény tulajdonosának kezdettől fogva az építkezőt kell tekinteni.“ Törvénysértő tehát a közös tulajdon megállapítására irányuló keresetet elutasítani csak azért, mert a családi ház az alperes kizárólagos tulajdonában levő telken épült. Ha a bíróság még az ítélet indoklásában is leszögezte, hogy „a felperes és az alperes a házat közösen építették, azzal a szándékkal, hogy az közös tulajdonukat képezze“, akkor a törvénnyel összhangban azt is meg kellett volna állapítania, hogy a családi ház a peres felek közös tulajdonában van. Talán nem érdektelen ezzel kapcsolatban idézni a legfelsőbb bíróság egyik döntéséből: „Annak elbírálása szempontjából, hogy a több személy közös tevékenységével létrehozott ház vagy más építmény közös tulajdonban van-e, perdöntő a köztük megkötött egyezmény a társtulajdonosi viszonyok megalapításáról. Ezt az egyezményt nem kell írásban megkötni. A megegyezés tartalmából azonban nyilvánvalónak kell lennie, hogy a résztvevők az építményen közös tulajdont akartak létesíteni“ (lásd R 16/83). Ezt az egyezményt önök megkötötték, ha ön nem is nevezi egyezménynek, vagy szerződésnek, csupán „megbeszélésnek“. A polgári jog szempontjából mellékes az is, kinek a nevére lett kiállítva az építési engedély, illetve, hogy az építkezőnek egyáltalán volt-e építési engedélye. A polgári jog csak a jogosulatlan építmény következményeit szabályozza (a fogalom nem azonos az engedélyezetlen építménnyel). Egyebek közt ilyen jogosulatlan építmény az olyan személy (építkező) által más személy földjén létrehozott építménye, aki anélkül, hogy erre jogosult lett volna, más földjén építkezett. A föld tulajdonosa ilyenkor indítványozhatja a bíróságon, hogy az építményt térítés ellenében adják a tulajdonába (a bíróság ezt csak a telektulajdonos indítványára teheti meg!). A bíróság ilyenkor köteles vizsgálni az eset körülményeit, s a törvény ismét kifejezetten rendelkezik arról, hogy a bíróság „a felperes tulajdonába adja az építményt térítés ellenében, hacsak nem akadályozzák ezt különleges méltánylást érdemlő indokok, főként az, hogy az építkező jóhiszemű volt abban, hogy jogosultan építkezik“. Ez a jóhiszeműség pedig, mint a bíróság által feltárt tények is bizonyítják, az ön esetében megvolt, hiszen a fiával, a föld tulajdonosával megegyezett a ház közös építésében. Egyébként valószínűleg nem volt jogosultsága a földnek építkezés céljára történő felhasználásában. A Ptk Kommentárja szerint az egyéni tulajdonban levő földeknél az építkezőnek csak akkor van jogosultsága az építkezéshez, ha a föld tulajdonosa egyben. Persze vannak, akik másként vélekednek, például, hogy ilyen jogosultság létrehozható az építkező és a föld tulajdonosa közti megegyezéssel is, bár „a Ptk ezt a megegyezést nem szabályozza, mint különleges szerződéstípust, ám szó lehet meg nem nevezett szerződésről a Ptk 51 §-a értelmében". Amikor a határozott idő meghatározhatatlan Z. T.: Nemrég munkahelyet változtattam. Az új írásbeli munkaszerződésemben csupán az áll, hogy határozott időre van megkötve. Azt már az új munkatársnőimtől tudtam meg, hogy valószínűleg az egyik alkalmazott anyasági szabadságának idejére vettek fel. Azt szeretném tudni, mit jelent a szerződésnek ez a pontja. Talán azt, hogy bármikor elküldhetnek? Tulajdonképpen mi is szeretnénk tudni, mit ért a munkáltató a határozott időre szóló munkaszerződés alatt. A Munka Törvénykönyve 30. §-a szerint a munkaviszony határozatlan időre szól, ha a munka- szerződésben nincs kimondottan meghatározva időtartama. A munkaviszony időtartamát többféleképpen lehet meghatározni, csak éppen úgy nem, hogy a munkaszerződés határozott időre szól, de minden közelebbi meghatározás nélkül. Ha a munkaszerződésében szerepelne az, amit a munkatársnői mondtak, a munkaviszony időtartama meg lenne határozva. Ha azonban a munkaszerődésben a „határozott időn“ kívül további pontosabb meghatározás nincs, a szerződésnek ez a pontja a Munka Törvény- könyve 242 § (1) bekezdésének b) pontja szerint érthetetlensége miatt érvénytelen, s a munkaszerződés határozatlan időre szól. A munkáltatója tehát nem küldheti el bármikor és bármilyen okból, de csak a Munka Törvénykönyve alapján megindokolt felmondással vagy azonnali megszüntetéssel. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1987. X. 13. Huszonnyolc ezren nézték végig a Karlovy Vary-i repülőnap 25 mutatványszámának négy és félórás látványosságát. Volt ejtőernyős ugrás, vitorlázógépek akrobatamutatványa, lökhajtásos repülőgépek bemutatója. Nagy elismerést váltott ki a nézők körében a gyors elsösegélynyújtási bemutató. A felvételen a Szövetségi Belügyminisztérium vöröskeresztes helikopterjét látjuk akcióban, amint egy mentőautóval érkezett „sérültet“ kórházba szállít. Kovács Árpád felvétele Mi olcsóbb...? ľSisvárosunk nagy lakótele- l\ pének egyik boldog lakástulajdonosaként ,,érintkezem“ - önhibámon kívül egyre gyakrabban - a jólét melegítő, zsibongó érzésével. Kiváltságosnak hiszem magamat, ha arra Odráska Ernő, a vágsellyei (Šaľa) Duslo vállalat karbantartó részlegének kovácsa 1972-től önkéntes véradó. 1978-tól tagja a Vöröskereszt duslói üzemi szervezetének. A szervezet vezetősége gyakran rendez csoportos véradást. A legutóbbi alkalommal Odráska Ernő negyvenedszer adott vért, s ezzel megkapta a Janský-emlékérem arany fokozatát. Szalai Miklós felvétele
