Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-07 / 235. szám, szerda

A vállalati önállóság első tapasztalatai a Szovjetunióban Az év elején a szovjetországban még sokan érdeklődéssel figyelték a sajtóban megjelenő közleménye­ket a rigai RAF mikroautóbusz-gyár igazgatója megválasztásának fejle­ményeiről. Ez szenzáció volt a maga nemében, hiszen az igazgatót most először nem a minisztérium nevezte ki, hanem a dolgozókollektíva vá­lasztotta. Jelenleg, valamivel több mint fél évvel később, az ilyesmi már a dolgok természetes rendjéhez tar­tozik. Sok vállalatnál, a legkülönbö­zőbb profilú szervezetekben vá­lasztják a vezetőket. Az idei év bővelkedik változások­ban a szovjet gazdaság terén. Júni­usban, széles körű össznépi megvi­tatás után, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának ülésszaka jóváhagyta az állami vállalatról (egyesülésről) szóló törvényt, s ez 1988. január 1- jén lép hatályba. Egy hónap sem telt el, és az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa egész sor határo­zatot hozott a gazdasági mechaniz­mus különböző elemeinek átalakítá­sáról - a tervezés, az anyagi-mű­szaki ellátás és a pénzügyek jellegé­nek megváltoztatásától kezdve egé­szen a statisztikai volumenek és módszerek radikális megújításáig. Az, ami tegnap még megvitatás tár­gya volt a szakemberek körében, ma már a gazdaság gyökeresen változó működési rendszerének kör­vonalait ölti fel. A gazdálkodás új módszereit- a teljes gazdasági önelszámolást, az önfinanszírozást és a rentabilitást- a Volgái Autógyár, a Szumi Gép­gyártási Egyesülés már kipróbálta. Az idei évben ezeket öt ipari minisz­térium, nagy egyesülések vállalatai­ra terjesztik ki. 1988 januárjában további 22 minisztérium tér át a tel­jes gazdasági önelszámolásra. Módom volt ellátogatni néhány vállalathoz, amely már nyár óta új feltételek között dolgozik, vagy a kö­vetkező évben készül erre. Mind­egyik szinte felbolygatott méhkas­hoz hasonlít. Sok, gyáron belüli részleg tevékenységét átalakítják, a brigádtól kezdve egészen a veze­tőségig valamennyi szinten gazda­sági képzés folyik. Nagymértékben aktivizálódtak a szállítókkal és a ter­mékek címzettjeivel való kapcsola­tok. hiszen a gazdálkodás alapjává a szerződések válnak - így minél több szerződést kell kötni, másként nem lesz értékesítés és ennek meg­felelően nyereség sem. A gazdasági osztályok az anyagi eszközökkel va­ló takarékoskodás felhasználatlan tartalékait keresik. A közgazdász szerepe az üzemben általában nagymértékben fokozódott.- Az igazgatóval eddig többnyire az osztályvezetőn keresztül érint­keztünk - mesélte nekem a Vörös Október Volgográdi Kohászati Üzem gazdasági részlegének egyik mun­katársa. - Ma úgyszólván mi va­gyunk a „fő tanácsadói“. Figyelmet kell fordítani arra, ami fölött régeb­ben szemet hunytak. A hengersorok számára a félkészgyártmányokat például az ország egész területéről szállították. Jelenleg kiszámítjuk, honnan előnyös, honnan pedig nem... Eszembe jut, hogy két évvel eze­lőtt a Tulai Kombájngyár egyik mű­helyében két, teljesen egyforma saj­tológépsort vettem észre. Mindkettő állt, bár a múszakváltás ideje még messze volt. A két gépsor egymás­sal párhuzamosan működött - de csak egy műszakon keresztül. Az ilyen helyzetben természetes kérdé­seimre ezt a választ kaptam:- A pénzt kiutalták, hogy ne fo­gadjuk el? Úgy vélem, most nem lesz fölös­leges berendezés. Hiszen mind­egyik szerszámgépért a saját anyagi eszközökből kell fizetni. A Vörös Október Gyár két elektro- acélolvasztó műhelye közül az egyikben elmesélték, hogy a villa­mos kemencékben néha nem kiváló minőségű acélt olvasztottak, hanem közönséges márkájú fémet, amilyet martinkemencében is elő lehet állí­tani. így könnyebben lehetett teljesí­teni a tervet, amely szigorú mennyi­ségi mutatókat tartalmazott. A válla­latnál, miután lehetőséget kaptak mind egyévi, mint ötévi termelésük önálló megtervezésére, most arról gondolkodnak, miként biztosítsák a termékek értékesítését, teljesítsék a szerződéseket, s ennek következ­tében nyereséget szerezzenek. Min­den elsősorban a fém és a belőle készülő hengerelt áru minőségétől függ A tudományos intézmények is megkezdik az áttérést a teljes gaz­dasági önelszámolásra. A Grozniji Kőolaj Tudományos-Kutatóintézet­ben ez az áttérés eléggé gyorsan valósul meg. Hiszen a tudományos témakidolgozások évi gazdasági eredménye 5-6 rubel, minden rubel költség után. De egyáltalán nem mindegyik tudományos-kutatóinté- zetben van ilyen helyzet: hogyan lehet például kiszámítani az alaptu­dományok közvetlen teljesítményét? Groznijban azonban úgy vélik, hogy az intézettípusú tudományos intéz­mények önfinanszírozásra való átál­lítása azonnal határt von egyfelől azon intézetek, ahol valóban „a tu­dományt művelik“, másfelől azok között, amelyeket csupán tudomá­nyos intézetnek neveznek. Ugyanott. Groznij városban, a Groznyeftyeorgszintyez egyesü­lésnél megismerkedtem az ágazat­ban működő dolgozókollektívák egyik első tanácsának munkájával - ezek a tanácsok arra hivatottak, hogy a termelésirányítás valameny- nyi, igen fontos kérdését megoldják. Néhány vállalatnál már léteznek. A Groznyeftyeorgszintyeznél a tanács már meghatározta azokat az állásokat, amelyeknek jelöltjeit ezentúl választani kell, s összeállí­totta a választások ütemtervét. Az egyesülés igazgatója úgy véli, a vezetőség túl sok képviselője ke­rült be a tanács állományába. Talán igaza van. Egyéb kérdések is felme­rülnek. Például, ki irányítsa ezt a ta­nácsot? Helyes-e, ha ezt a vállalat vezetője teszi? A törvényben nin­csenek magyarazatok erről, aho­gyan tilalmak sincsenek, nyilván csupán a gyakorlat ad majd választ erre, ahogyan sok más kérdésre is, amelyet az új gazdálkodási módsze­rek elsajátítása során kell megol­dani. IVAN TONKONOG (APN) Az Aeroflot tervei Az Aeroflot szovjet légitársaság repülőgépei a világ 98 országának repülőterein szállnak le. s az év első felében járatain mintegy 50 milliónyi­an utaztak - mondotta Alekszandr Volkov, a Szovjetunió polgári repü­lési minisztere a Krasznaja Zvezda napilapnak adott interjújában. Hangsúlyozta, a légitársaság el­sődleges feladata a repülés bizton­ságának növelése. Növekszenek az igények a repülőgépek személyzete és a repülőtéri diszpécserek felké­szítésével, a műszaki szolgáltatások Fejlődő Távol-Kelet Gyakran a Szovjetunió természeti kincsei tárának nevezett távol-keleti országrészeket a jövőben nagyobb mértékben fogják kihasználni, s az itt lakók számára jobb szociális felté­teleket biztosítanak - közölte Alek­szandr Reut, a Szovjetunió Állami Tervbizottságának első alelnöke a moszkvai Pravdának nyilatkozva. v A közelmúltban fogadtak el egy hosszú távú, 2000-ig terjedő állami programot ennek a gazdasági öve­zetnek, valamint a Burját ASZSZK- nak és a Csitai kerületnek a komplex fejlesztéséről. Ez a program az ipari termelés ütemének 2,4-2,5-szörö- sére való növelését irányozza elő, 2,6-szor több villamosenergia, 3,1-3,8-szor több kőolaj és 7,2-9,3- szor több földgáz kitermelését adja feladatul. A beruházási alapból a gazdasági fejlesztésre 198 milliárd rubelt irányoztak elő. A fejlesztésre szánt egész összeg 2000-ig eléri a 232 milliárd rubelt. Nemcsak a nyersanyag-kiterme­lés fog növekedni a szovjet Távol­keleten, hanem gyökeresen megvál­tozik a nyersanyagok feldolgozásá­nak módszere is. A program célja: elérni, hogy a nyersanyagokat a ki­termelés helyén dolgozzák fel, al­kossanak egy olyan gazdasági egy­séget, amellyel hatékonyabban használnák ki a meglévő készlete­ket. A távoli területek fejlesztése során a mezőgazdasági-ipari komp­lexum termelésének szintjét is emel­ni kell és javítani a lakosság élelmi­szerellátását. Ezen a téren a hely­zetnek az évezred végéig a helyi mezőgazdasági vállalatok kapacitá­sa növelésének köszönhetően lé­nyegesen javulnia kell. Megkülönböztetett figyelmet for­dítanak a Bajkál-Amúr vasútvonal­hoz közeli övezetek fejlesztésére. 2000-ben itt az ipari termelésnek el kell érnie a jelenlegi 2,9-szeresét, miközben a lakosság száma az 1,7- szeresére emelkedik. Ezenkívül ro­hamos fejlődéssel számolnak a vil- lanyáram-termelésben, a színes­fém- és a szénbányászatban, a faki­termelésben és a fafeldolgozó ipar­ban. (ČSTK) színvonalával szemben is. A közle­kedés hatékonyságának további fo­kozásához és az előbb említett igé­nyek kielégítéséhez hozzájárulhat, hogy a légiforgalmi szakközépisko­lákat felsőfokú intézményekké szer­vezték át. Állandóan emelkedik az utasok száma, de az igényeket nem mindig tudják kielégíteni, mivel akadozik az üzemanyag-ellátás. Ezért a jobb ha­tékonyság elérése érdekében az Aeroflot megszüntetett néhány rövi- debb útvonalon közlekedő járatot, s az így megtakarított üzemanyagot a hosszú útvonalakon közlekedő gé­pek üzemeltetésére használja fel. A légitársaság gazdaságosabb tevékenységét bizonyára előmozdít­ják az új típusú repülőgépek is, me­lyeket a mostani ötéves tervidőszak végén helyeznek üzembe. Az új IL- 96-os 300, a TU 204-es pedig 214 utast szállít majd. A rövid belföldi járatokon a 17 személy befogadásá­ra alkalmas AN 28-asok fognak köz­lekedni, valamint a JAK 40-eseket felváltó L-610-es csehszlovák repü­lőgépek. Ez a csehszlovák kisrepü- lögép jóval takarékosabb és kényel­mesebb, mint a JAK - fűzte hozzá a miniszter. (č) 1986-ban a Szovjetunió­ban a gépipari termelés növekménye 30 száza­lékkal volt magasabb, mint az ipari termelés át­lagos növekedése. Az idén a gépipari termelés volumene várhatóan 7,3 százalékkal lesz maga­sabb mint az előző év­ben, bár az ágazatnak az év elején nehézségei vol­tak, az első öt hónapban növekedett a termelés, de a tervezettnél kisebb mértékben. A felvételen a leningrádi Nyevszkij Üzem kompresszorgyár­tó részlege. (ČSTK-felvétele) KOMMENTÁLJ A pártaktíva széles körű bevonásával Az átalakítással és gyorsítással összefüggő feladatok elemzé­sekor valamennyi párt- és gazdasági dokumentum kiemeli az emberi tényező szerepét. Hangsúlyozza, hogy a gazdasági és szociális szféra csakis az ember gondolkodásmódjának átalakí­tásával együtt fejleszthető, a gazdálkodás korszerűsége a gon­dolkodás korszerűsége nélkül elképzelhetetlen. Az emberi tényező aktivizálása, a munkáskollektívákra, szo­cialista munkabrigádokra és pártcsoportokra váró nagyobb és felelősségteljesebb feladatok szükségessé teszik a kommunis­ták és a párton kívüli gazdasági vezetők marxista-leninista felkészítésének újraértékelését és az igényesebb elvárások szel­lemében való realizálását. Mivel a szocialista módon gondolkodó és cselekvő ember formálásához az eszmei-politikai nevelés nem kis mértékben járul hozzá, a CSKP KB propaganda- és agitációs osztálya javaslatot dolgozott ki a pártoktatás rendsze­rének átalakítására. A javaslat a CSKP XVII. kongresszusán elfogadott határoza­tokból indul ki, amelyekben többek között leszögezik: „A párt politikai oktatásának rendszere az elmúlt időszakban lényege­sen javult. A kerületi politikai iskoláknak, a politikai nevelés járási házainak, valamint a vállalatok és az üzemek politikai nevelési kabinetjeinek jó az ellátása. De továbbra is problémát jelent az előadások minősége és néhol fölöslegesen nagy száma, a színvonala a pártoktatásnak, amelynek a pártpolitika időszerű kérdéseire kell irányulnia, és amelyben dominálniuk kell az aktív oktatási formáknak - az önálló tanulásnak, valamint a konkrét munkahelyi feladatokkal és az ideológiai harccal szorosan összefüggő problémákkal kapcsolatos vitának és be­szélgetéseknek.“ A politikai oktatás tökéletesítésére és hatékonysága növelé­sére kidolgozott javaslatot a CSKP KB propaganda- és agitációs osztálya vitára bocsájtotta. A kiválasztott alapszervezetekben- a szeptemberi taggyűléseken már megvitatták a javaslatot. Az októberben és novemberben sorra kerülő ideológiai konferen­ciákon is elemzik a vita anyagát, majd decemberben a kerületi pártbizottságok, valamint a prágai és a bratislavai városi pártbi­zottság is napirendre tűzi. Ezeken a tanácskozásokon természe­tesen az alapszervezetektől és a kommunistáktól kapott vélemé­nyeket és észrevételeket is figyelembe veszik, s felhasználják a végleges dokumentum kidolgozására tett javaslatok összege­zéséhez. A vita kiszélesítésehez a politikai oktatás átalakítására kidol­gozott komplex javaslat nehány gondolatának kiemelésével szeretnénk hozzájárulni. A pártoktatásban a jövőben minden korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az időszerű tartalom és a gyakorlattal való kapcsolat. Ilyen összefüggésben lényeges kérdés a kommunisták besorolása a pártalapszervezeteken kívüli tankörökbe, amelyekben egyrészt adottak az igényesebb oktatás feltételei, de az elmélet sok esetben elszigetelődik a pártalapszervezetek szükségleteitől. A javaslat hangsúlyozza, hogy a tartalomban a hagyományos tantárgyszerkezetröl át kell térni az ismeretek integrálására. A pártoktatás tartalmát fokoza­tosan időszerűsíteni szükséges, ki kell egészíteni az új elméleti ismeretekkel, a pártdokumentumokból levont következtetések­kel és a CSKP KB tanácskozásainak határozataival. E céloknak megfelelően a dokumentum konkrét javaslatot ad az 1988/89-es oktatási időszakra és a további évekre az egyes tankörök tartalmi orientációjára. Az alkalmazható formák sorá­ban az ellenőrizhető önálló tanulást is megemlíti. Az irányítás és ellenőrzés feladataival kapcsolatosan kiemeli a pártalapszervezetek jelentőségét, amelyek a hatékonyság meghatározó láncszemei. Az elvárásoknak csak úgy tehetnek eleget, ha a korábbiaknál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az előadók és a propagandisták munkájának. Külön kiemeli a tan- körvezetök szerepét. A jövőben az összejövetelek megszervezé­sén és a jelenlét nyilvántartásán túl segíteniük kell a hallgatók­nak a tananyag megértésében, a tanulás megszervezésében, a beszélgetésekre és a szemináriumokra való felkészülésben. Amint a CSKP KB propaganda- és agitációs osztálya hangsú­lyozza, a szeptembertől decemberig folyó vita célja, hogy a szé­les pártaktíva segítségével meghatározzák azokat a feladatokat, amelyek a kommunisták eszmei-politikai felkészítése terén a pártoktatásra hárulnak. Az anyag megismerésével a pártbizott­ságok tagjai és a pártoktatás felelős irányítói egyben felkészül­hetnek a pártoktatás átalakításával összefüggő igényes felada­tok teljesítésére. EGRI FERENC Az üzemi népi ellenőrzési bizottságok munkájáról Szlovákiában 119 üzemi népi ellenőrzési bizottság működik. Az átfogó ellenőrző rendszer szerves részét alkotó bizottságok közvetle­nül az üzemekben és vállalatoknál tevékenykednek. Tavaly és az idei év első felében 7700 ellenőrzést végzett. Az eredményekről tájékoz­tatják munkahelyük vezetőségét és a népi ellenőrzési bizottságokat, be­leértve az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizottságát. Az üzemi bizottságok révén az állampolgárok közvetlenül részt vesznek az ellenőrzésben és ezzel összefüggésben a munkaadó szer­vezeteik irányításában. A termelési feladatok elvégzésének ellenőrzé­sén kívül felülvizsgálják a munkavé­delmi helyzetet és a dolgozók szoci­ális körülményeit is. Az SZSZK Népi Ellenőrzési Bizott­sága módszertani segítséget nyújt az üzemi bizottságok tevékenységé­hez. Ezt a célt szolgálta az elnökök számára nemrég rendezett aktívaér­tekezlet is. Hangsúlyozták, az üzemi bizottságok hatékonyságának növe­léséhez jelentősen hozzájárul a vizsgálatok eredményeinek nyilvá­nosságra hozatala is. A vállalati la­pok és rádióadások még sok kívánni valót hagynak ezen a téren. A ter­melési értekezletek és gyűlések a vizsgálati eredmények ismerteté­sének és a helyzet javítását célzó intézkedések elfogadásának meg­felelő fórumai. Fontos, hogy az üze­mi bizottságok tagjai az ellenőrzé­sek során következetesen járja­nak el. Néhány szervezet esetében cél­ravezető lenne, ha a dolgozók elkö­telezettebben vennének részt a bi­zottság munkájában. Sok helyen még mindig formalizmus tapasztal­ható, ezért is sok ellenőrzést követ- kezetlenül folytatnak le, és nem tár­ják fel a problémák valódi okait. (ČSTK) ÚJ SZÚ 4 1987. X. 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom