Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-06 / 234. szám, kedd

ÚJ szú s 1987. X. 6. Kiképzésen Október 6. a Csehszlovák Néphadsereg napja A tábori kiképzőbázison minden csendes. Csak a beavatottak tudják, hogy lent a völgyben a fenyőfaliget mögött támadásra készül a gépesí­tett lövészszázad. A magasban re­pülőgépek húznak el, s ahogy eltűn­nek a láthatár mögött, a dombhajlat mögül gyalogsági páncélos jármű­vek törnek előre. A bozótosban megszólalnak az „ellenség" fegyve­rei, amire fedélzeti ágyúkkal felelnek Jaroslav Ludík a támadók. Menet közben kinyílnak a páncélozott jármüvek ajtai s per­cek alatt csatárláncba fejlődnek a lö­vészek.- Megszokott gyakorlat ez- jegy­zi meg Pavel Štepka, az egység parancsnoka. - Csupán az benne a különös, hogy utoljára vannak együtt az első és a másodévesek. Lám, hogy bírják erővel, pedig ami­kor bevonultak, nem egynek közülük nem volt megfelelő a fizikai erőnléte. Feladatukat teljesítve a gépesített lövészszázad harcijárművei oszlop­ba fejlődnek, hogy átkeljenek az ak­namezőn. A magaslatról már nem látni, hogy mi történik a patak túlsó oldalán. Dörög egy löveg, amint ki­derül, harckocsizók fedezik a lö­vészegység előretörését. Amikor már túl vannak a harmadik dombhaj­laton is, a parancsnok megszólal:- A további harcászati gyakorlat­ból már nem sokat láthatunk, no meg gyakorlótöltényt használnak. Egységünk katonái fegyvereik mes­terei, ezt a közelben bemutatja az egyik alegységünk. Pár száz méterre további páncé­los járművek vesztegelnek, mellet­tük gránátok, hevederbe helyezett lövedékek. Mögöttük ott áll a legény­ség. Az elsőnél Peter Halgaš őrve­zető, Peter Poláčik és Milan Kővár közlegények. Az őrvezető kiváló lö­vész, megszerezte a szakminősítési jelvény első fokozatát.- Nincs ebben semmi boszor­kányság, jó szem, türelem kell hoz­zá, no meg sok-sok gyakorlat... Tovább nem folytathatja, mert há­tuk mögött felhangzik a vezényszó: kocsiba! Közepes termetű őrnagy áll a vezénylőtiszt helyén, adóvevő ál­lomással. Türelmesen vár, amíg a tüzkészültséget jelentik, tekinteté­vel az óra mutatóját követi.- Csalogány... Csalogány... Itt Sas. Jelentjük a tüzkészültséget. ízlik az ebéd Rövid párbeszéd az éteren ke­resztül, majd a harci jármű teljes sebességgel elindul. Vörös László őrnagy, a vezénylő tiszt megtörli verejtékes homlokát, aztán a látcső után nyúl, de szabad szemmel is jól látni, hogy a távolban a lejtőn harc- kocsi-makett halad. A harci jármű néhány lövést ad le a fedélzeti ágyú­ból, mire gyalogost ábrázoló céltáb­lák jelennek meg, de a fedélzeti gépfegyver gyorsan lekaszálja azokat.- Belevaló gyerekek. Minden lö­vésük talált - mondja elégedetten az őrnagy, majd újabb harci járművet indít el. - Ők is remekül lőnek, ami elsősorban Juraj Vozár közlegény, lövész-operátor érdeme. A parancs­nok nem állja meg, hogy kezet ne szorítson a két harci jármű személy­zetével. Miután elül a lövések zaja, a közeli tisztáson piros sapkás katonák je­lennek meg. A gépesített lövészegy­séghez tartozó felderítő alegység tagjai. Bemutatják tudásukat önvé­delemből, bukfenceznek, tőrrel tá­madó ellenséget tesznek ártalmat­lanná. Szakad róluk az izzadság, de nem lazítanak. Ott van köztük Jaros­lav Ludík szakaszvezetö és Dušan Ježek őrvezető is. Az előző a polgári életben mezőgazdasági gépjavító, a másik autóbádogos. Mindketten megkapták a szakminósítési jelvény első fokozatát.- Abban a szerencsében volt ré­szünk, hogy tagjai voltunk annak a versenyrajnak, amely kétszer győ­zött a felderítők versenyén - dicsek­szik a szakaszvezető. - Remélem, aztán, hogy mi leszerelünk, a fiúk tovább öregbítik az alegység jó hír­nevét.- Ne félj, jó kezekbe kerül a stafé­tabot - jegyzi meg Pavel Šimeček őrvezető, majd halkan hozzáteszi: - Azért hiányozni fogsz nekünk! Gyorsan eltelt az őszi délután, alkonyodik. Véget ér a tábori kikép­zés. Megérkezik a tábori konyha. Gyülekeznek az alegységek, az oszolj vezényszó után a katonák-A polgári életben géplakatos­ként dolgoztam, a katonaságnál tet­tem le a gépjárművezetői vizsgát- viszi tovább a szót Trčka őrvezető.- Itt lényegében új szakmát tanul­tam, a leszerelés után gondolkodom majd, hogy melyiket is válasszam. Egyelőre minden bizonnyal az ere­deti szakmámnál maradok. Körülvesznek a katonák, kíván­Ján Trčka (A szerző felvételei) csiak, miről folyik a szó. Az egyik közbeszól.- Ami azt illeti, nem könnyű a ka­tonaélet. Egész nap tábori kiképzés, fegyvertisztítás... Nem is tudom mi­kor jutok levélíráshoz...- Ne panaszkodj, hiszen csak­nem minden nap kapsz levelet - tor­kollják le a többiek. ««»111 A katonák bizonyították: jól felkészültek a harci feladatok teljesítésére nagyot húznak a hatalmas tábori palackból. Szomjasak, porosak, fá­radtak, de vidámak. Parázslani kez­denek a cigarettavégek, folyik a be­szélgetés, a tréfálkozás. Ott van köztük Pavel Gazdík, tisztjelölt sza­kaszvezető és Ján Trčka őrvezető is. Az utóbbi ott ült délután a táma­dást végrehajtó egyik harci jármű botkormányánál, a másik a szakasz élén haladt a csatárláncban.-A szlovák fővárosból vonultam be, ott végeztem el tanulmányaimat, matematikus vagyok. Nem a katonai életet volt nehéz megszoknom, ha­nem azt, hogy velem csaknem egy­idős fiúknak lettem a parancsnoka - önti szavakba véleményét a sza­kaszvezető. - Hamar eltelt a szolgá­lati idő, de az az igazság, alig várom, hogy leszereljek: gyereket várunk.- Nincs egy cigarettátok? - kérdi a hallottakat figyelmen kívül hagyva a panaszkodó katona. Hárman is kínálják, tüzet is adnak, összenéz­nek, majd jót kacagnak. Ók tudják, hogy miért. Minden bizonnyal nem ok nélkül. Sötét van már, amikor parancsot kapnak a bevonulásra. Sietnek, mert a fegyver rendbetétele után pihenni­ük kell, holnap folytatódik a kikép­zés. Igaz, többen azok közül, akikkel ezen az őszi délután találkoztunk, már nem lesznek közöttük, vissza­térnek a polgári életbe. Újak jöttek a helyükbe, hogy a létszám ismét teljes legyen, hogy ők is megtanulják az első lövéssel megsemmisíteni 3 célt NÉMETH JÁNOS Szoros együttműködés - következetes ellenőrzés A politikai és gazdasági feladatok a jelenlegi bonyolult belső és külpoli­tikai helyzetben növelik a párttal szemben támasztott követelménye­ket, elsősorban az egységet és az alapszervezetek akcióképességét il­letően. Ezt az időszakot járási párt- szervezetünk intenzív munkával töl­ti, amely részben az állami vállalatról szóló törvény tervezetéről kibonta­koztatott országos vita szervezésé­vel kapcsolatos. E vitát összekötjük az 1987-es feladatok teljesítésének és a jövő évi terv előkészítésének a megtárgyalásával. Feladataink és céljaink a korábbi­akkal összehasonlítva lényegesen igényesebbek. A járási pártbizottság nagy figyelmet fordít a pártszerveze­tek munkájára, s a gazdasági me­chanizmus átalakítása során alkal­mazandó új tartalmi elemekre és módszerekre. Döntő fontosságúnak tartjuk az alapszervezetek cselekvő- képességének állandó növelését, hogy a munkahelyi közösségek va­lódi magvává válva tekintélyük le­gyen a dolgozók körében. Az akció­képesség és a dolgozók széles réte­geire, nemkülönben az ifjúságra gyakorolt hatás további fokozásának egyik módja a párttaggyűlések szín­vonalának állandó emelése. A gyű­lések előkészítésével, lefolyásával és eredményeivel kapcsolatos ta­pasztalatok szerint a szervezetek túlnyomó többségében az utóbbi időben sikerült érvényesíteni a kriti­kaigényt a feladatok teljesítése so­rán, s a CSKP XVII. kongresszusán, valamint az évzáró taggyűléseken hozott határozatok megvalósításá­val kapcsolatos egyéb pártmunka értékelését illetően, és konkrét in­tézkedések születnek a kongresszu­si irányvonal valóra váltására töre­kedve. Elmondhatjuk, hogy a járási pártaktíva és az alapszervezeti tiszt­ségviselők fokozott figyelmének kö­szönhetően lényegesen emelkedett a taggyűlések színvonala. Vannak azonban olyan szervezeteink is, amelyekben a gyűlések előkészíté­se még nem vált az egész bizottság ügyévé, gyakran csak a gazdasági vezetők beszámolóira és a feladatok teljesítéséről készült különböző sta­tisztikai kimutatásokra szorítkoznak. A csupán így előkészített taggyűlé­seken a kommunisták passzívan vé­gighallgatják az előterjesztett beszá­molót, és mechanikusan jóváhagy­ják az előkészített határozatot. Hangsúlyozni szeretném, hogy csak a taggyűlések kollektív előkészítése, a kommunistáknak a felmerült ne­hézségekkel kapcsolatos - idejében történő - tájékozódása eredmé­nyezhet kellő aktivitást. A határozathozatal a pártmunka fontos része. Az átalakítási folyamat megköveteli, hogy az eddiginél sok­kal nagyobb figyelmet szenteljünk a határozatok előkészítésének, megvitatásának és magának a telje­sítésének. Minden határozatnak nemcsak az adott problémakör ala­pos ismeretén kell alapulnia, hanem a társadalmi célok szüntelen szem- előtt tartásával kell megfogalmazód­nia. Ezért kívánatos, hogy mind­egyik tartalmas, érthető és egyértel­mű legyen, s megjelölje a megvaló­sításért felelős személyeket, vala­mint a teljesítési határidőt. Tapasz­talataink szerint e tekintetben van még javítanivaló nálunk. Némely alapszervezet későn reagál a maga­sabb szintű pártszervek ülésein ho­Városaink trolibusz-közlekedése (ČSTK) - A városi tömegközlekedési eszközök s a te­her- és a személyautók jelentős mértékben járulnak hozzá a városok levegőjének szennyezéséhez. Prágá­ban, Bratislavában, de hazánk többi városaiban is a le­vegő szennyezettségi foka rendszeresen magasabb a megengedettnél, s ugyanez vonatkozik a zajszintre is. A jelenlegi közlekedési eszközök közül ilyen szempont­ból a trolibusz bizonyul a legideálisabbnak, mivel arány­lag kevés üzemanyagot fogyaszt, nem szennyezi annyi­ra a levegőt, és kevésbé zajos. Napjainkban Bratislavában, Brnóban, Gottwaldovban, Hradec Královében, Jihlavában, Mariánské Láznéban, Ostravában, Opavában, Pardubicében és Teplicében közlekednek trolibuszok. Opavában a tömegközlekedési eszközök 58,5 százalékát, Gottwaldovban 55 százalé­kát, Teplicében 35,4 százalékát teszik ki. A leghosszabb hálózat Pardubicéban ( (36 km), Brnóban (35 km), és Bratislavában (28 km) van. Trolibuszjáratok indítását tervezik Ústí nad Labemben, Banská Bystricában, vala­mint České Budéjovice és Temelín között. A távolabbi tervek szerint vagy harminc ötvenezernél több lakost számláló településen vezetnek majd be trolibusz-közle- kedést. Prágában néhány éve meggondolatlanul kivonták a forgalomból ezeket a jól bevált tömegközlekedési eszközöket, noha a világ számos nagyvárosában segítik az utasszállítást. Jellemző, hogy néhány éve, amikor a trolibuszt nálunk elavultnak minősítették, csehszlovák szakemberek szerelték Budapesten a folyamatosan bő­vített trolihálózat felsővezetékeit. Hazánkban jelenleg 650 trolibusz közlekedik. A kisvá­rosokban az új Tr-14-es típusúak bonyolítják le a forgal­mat, és tervezik a csehszlovák-jugoszláv kooperációban gyártott Škoda-Sanos csuklós trolibuszok üzembe he­lyezését is. Sajnálatos módon a hálózatok bővítése lassan halad, pedig világszerte egyre több helyen hasz­nálják ezt a jól bevált tömegközlekedési eszközt. zott határozatokra, intézkedései nem járnak a kellő hatékonysággal, s a határozatok formálisak, ami le­hetetlenné teszi pontos ellenőrzésü­ket Ez okozza, hogy a feladatok teljesítésében a kívánatosnál kisebb a kommunisták részvétele. Az ilyen alapszervezeteknek igyekszünk megfelelő segítséget nyújtani mun­kájuk fokozásához és javításához. Felhasználjuk az ilyenkor alkalmaz­ható konkrét formák egész sorát: munkacsoportok kiküldését, a párt- alapszervezeti bizottságokkal való konzultációkat, a járási pártbizottság elnökségének az üzemekben, az il­lető alapszervezetek bizottságainak részvételével megtartott üléseit és egyebeket. Ezek a formák csak ak­kor hatékonyak, ha alapos előké­szület előzi meg alkalmazásukat, az alapszervezetekkel szorosan együttműködve használják fel őket, és később következetes ellenőrzés­re kerül sor. Igy növekszik a part­szervezetek által hozott határozatok tárgyszerűsége, a nehézségeket helyben megoldják, s a kiszemelt kádereket a gyakorlati tevékenység során ismerik meg. Az ilyen munká­val kapcsolatos tapasztalatokat- amelyeket többek között a Csúzi (Dubník) Efsz és a Šuranyi Cukor­gyár pártalapszervezeteinél, továb­bá a járási pártbizottság elnökségé­nek a šuranyi Elitexnél tartott kihe­lyezett ülésén szereztünk - továbbra is terjeszteni és alkalmazni fogjuk. A mezőgazdasági termelés kon­centrációjának és szakosításának folyamata rendkívül időszerű kérdé­seket vet fel a községi és a mező- gazdasági vállalatoknál működő pártszervezetek struktúráját illetően. A tapasztalatok szerint - tekintettel a helyi feltételek különbözőségére- egyedi megoldásokat kell alkal­mazni. A mezőgazdaságban műkö­dő és községi pártalapszervezetek munkájának növekvő igényessége megköveteli, hogy e szervezetek belső életét állandóan tökéletesít­sük, hogy megszilárduljon soraik egysége, növekedjék akcióképessé­gük, emelkedjék tanácskozásaik színvonala, és jobb feltételeket te­remtve fejthessenek ki hatást az illető szövetkezet vezetőségére, a nemzeti bizottságra és a Nemzeti Fronthoz tartozó tömegszervezetek­re. Tapasztalataink azt mutatják, hogy összevonás esetén a politikai munka súlypontja többnyire átkerült az egyesült szövetkezetek központ­jába, s a többi községben lanyhulás, tapasztalható a politikai és közélet terén. Ezzel a nemzeti bizottságokra és a társadalmi szervezetekre gya­korolt pártbefolyás is csökken. A községi és szövetkezeti pártalap­szervezetek tevékenységének elemzéséből kiindulva hozzákezd- tünk az átszervezéshez: az említett falvakban önálló szervezeteket ho­zunk létre. Erre a politikai és gazda­sági feladatok teljesítésének jobb megszervezése céljából is szükség van. Az átszervezés a termelési, káder- és szervezési kérdésekkel kapcsolatos párthatározatok alapján történik. Ott, ahol a községi szerve­zetekben kis létszámú kommunista maradt, vagy kedvezőtlen a korösz- szetétel, nagyon megfontoltan és egyedi megoldásokat alkalmazva lá­tunk hozzá a pártszervezeti struktú­ra átalakításához, hogy ne forgá­csoljuk szét fölöslegesen az erőket, s ne gyöngítsük ezáltal a falvakban működő mezőgazdasági üzemek te­vékenységére gyakorolt pártbefo­lyást. A kommunistáknak a mező- gazdaságban és a falvakban való arányos elhelyezésével teremthető meg minden szükséges, az összes újonnan alakult alapszervezet cse­lekvőképességét biztosító előfel­tétel. A községi pártalapszervezetek akcióképességének fokozása céljá­ból az eddiginél nagyobb mértékben fogunk támaszkodni a regisztrált ta­gokra, főleg a nemzeti bizottságok képviselőire és a Nemzeti Front tö­megszervezeteinek a tisztségviselő­ire. Reméljük, hogy az említett vál­toztatások járásunkban a pártalap­szervezetek tevékenységének in­tenzívebbé válását eredményezik majd. ANDRUSKO JÁNOS, az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártbizottság titkára

Next

/
Oldalképek
Tartalom