Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1987-10-06 / 234. szám, kedd
! Levelezőink írják Kié a biztosítási összeg M. L.: A fiam már vagy 10 éve fizette az életbiztosítást, amikor elvált a feleségétől és visszaköltözött a szülői házba. A válás után új életbiztosítást kötött, és tizenkét évre rá meghalt. A biztosítási kötvényt elvittem a biztosítóba. Azután, hogy a kötvényt beadtam és aláírtam valamiféle igazolást, megmondták, hogy nem én kapom meg a biztosítási összeget, hanem a fiam felesége vagy az unokám, és én csak a temetéssel és a sírkőemeléssel kapcsolatos kiadások megtérítését követelhetem ebből az összegből. Úgy mondták, hogy a közjegyzőhöz küldik el a pénzt, s az majd kifizeti, ami jár nekem, de aztán azt állították, hogy a biztosítási összeg a fiam lányának jár, s elküldték a pénzt a fiam volt feleségének. Hát hol itt az igazság? Én éltem vele közös háztartásban, én temettem el, én adtam be a biztosítási kötvényt, s mégsem kapok egy fillért sem? A hibát nézetünk szerint nem a biztosító, hanem sajnos a fia követte el, a biztosítási szerződés megkötésekor, illetve megújjtása- kor. A leveléhez csatolt iratból nyilvánvaló, hogy az életbiztosítás nem a temetés biztosításaként lett megkötve (a temetés biztosításakor a biztosító a biztosítási összeget közvetlenül a temetkezési vállalatnak fizeti ki, esetleg annak, aki a biztosított eltemetéséről gondoskodott). A fiának azonban az életbiztosítás keretében jogában állt volna meghatározni a biztosítás kedvezményezettjét, vagyis azt a személyt, akinek a biztosítási esemény (halál) bekövetkeztével joga keletkezik a biztosítási összegre. A biztosított egészen a biztosítási esemény bekövetkeztéig megváltoztathatja a biztosítás kedvezményezettjét. A fia ezt nem tette meg, s így a biztosítónak, annak eldöntésekor, hogy kinek fizesse ki a biztosítási összeget, a törvény rendelkezéseit kellett követnie, hiszen a biztosítási szerződés erről nem rendelkezett. A Polgári Törvénykönyv 372 § (2) bekezdése szerint, ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor nincs meghatározva a kedvezményezett személye, vagy nem szerez jogot a biztosítási összegre, a biztosító a biztosított házastársának, s ha ilyen nincs, akkor a biztosított gyermekeinek köteles teljesíteni (fizetni). A szülők csak akkor szereznek jogot a biztosítási összegre, ha a biztosítottnak nem volt házastársa és gyermeke sem. A biztosítási összeg, tekintettel az említett rendelkezésre nem tartozik a hagyatékba (a hagyatékot az örökhagyónak a halála pillanatában meglévő vagyona képezi), s így a biztosítási összeggel szemben nem érvényesíthetők a hagyatéki tartozások sem - a hagyatéki tartozások körébe tartoznak az örökhagyó eltemetésével kapcsolatos költségek. A biztosító nézetünk szerint akkor sem követett el hibát, amikor a biztosítási összeget a fia volt feleségének címére küldte, hiszen ö a gyermek törvényes képviselője, s így jogosult a biztosítási összeg átvételére is. A szabadság pénzbeni kiadása D. A.: A tavalyi négy heti üdülési szabadságomat nem tudtam teljesen kivenni (11 napom maradt) részben azéri, mert nem volt, aki helyettesítsen (az állattenyésztésben dolgozom), másrészt az áprilisi megbetegedésem miatt. írásbeli kérvénnyel fordultam a munkáltatómhoz, hogy a szabadságomat pénzben adják ki, de nem is válaszoltak a kérvényemre. Azt szeretném tudni, valóban jogom van-e a szabadság pénzbeni kiadására, s ha igen, meddig köteles azt a munkáltató kifizetni. A szabadság pénzbeni kiadása a Munka Törvénykönyve 109 § (2) bekezdése szerint inkább csak kivételes lehetőség. Az alapszabály az, hogy a dolgozónak természetben kell megkapnia üdülési szabadságát és egészben (vagyis nem naponként). A szabadság pénzbeni kiadását a Munka Törvénykönyve akkor teszi lehetővé, ha a dolgozó az üdülési szabadságát vagy annak egy részét a következő naptári év áprilisának végéig (30-ig) sem meríthette ki a következő indokokból: a (sürgős üzemeltetési érdek; b) a munkáltató nem állapította meg a szabadság megkezdésének, kiadásának időpontját; c) munkaakadályok; d) a dolgozó szabadságának időtartamát a munkáltató helytelenül állapította meg; e) a munkaviszonyt a felek valamelyike felbontotta. Az, hogy nem volt, aki önt helyettesíthette volna, holott a munkát feltétlenül el kellett végezni, a sürgős üzemeltetési érdek fogalma alá sorolható be, az áprilisban bekövetkezett megbetegedése pedig a Munka Törvénykönyve 127 §-a értelmében a dolgozó oldalán felmerült fontos munkaakadálynak. A levele tartalmából kiindulva azonban valószínűnek tartjuk, hogy a munkáltatója még a szabadsága kiadásának időpontját sem állapította meg. A szabadságok kiadására vonatkozó terv ön magába véve nem tekinthető a szabadság kiadása időpontja meghatározásának (lásd a Munka Törvénykönyve 106 § (1/ bekezdését). A szabadság pénzbeni kiadása a dolgozó átlagkeresete alapján történik. Az 1986. évi üdülési szabadsága egy részének pénzbeni kiadására való jogigényét a Munka Törvény- könyve 263 § (1) bekezdése szerint egy éves elévülési határidőben kell érvényesítenie a szakszervezet üzemi bizottsága mellett létrehozott munkaügyi döntőbizottságnál vagy az illetékes járásbíróságon. Az egy éves elévülési határidőt 1987. május 1-től számítják. Mielőtt a munkaügyi döntőbizottsághoz vagy a járásbírósághoz fordulna, ajánljuk, keresse fel panaszával a szakszervezet üzemi bizottságának elnökét. Hagyatéki tartozások és az örökös felelőssége N. N.: A bátyám egyedül élt. Egy és fél éve halt meg egy közlekedési balesetnél. A hagyatéki végzés szerint a hagyaték értéke alig haladta meg a hatezer koronát. Ezt az összeget, amint kézhez kaptuk, kifizettük a banknak (sót, még többet is), mert a bátyámnak tartozása volt ott. A temetést is nekünk kellett fizetnünk a saját pénzünkből. Most a bátyám volt munkáltatója mégis azzal a követeléssel keresett meg, hogy fizessek kilencezer koronát, mert a bátyám kölcsönt vett fel, amelyet a halála időpontjáig nem törlesztett le. A Polgári Törvénykönyv 470 §-a szerint az örökös csupán a megszerzett hagyaték értékének összegéig felel az örökhagyó eltemettetésével kapcsolatos elismerhető kiadásokért, valamint az örökhagyónak azon tartozásaiért, melyek átszálltak rá az örökhagyó halálával. A levelében utal arra, hogy ön már eddig is, a hagyaték értékét meghaladó összeget fordított az örökhagyó (a bátyja) eltemetésére és az Állami Takarékpénztárral szembeni tartozása kifizetésére. Ha ez így van, s ezt megbízható módon igazolni is tudja, ajánljuk ne fizesse ki a bátyja volt munkáltatójának követelését. A munkáltatónak a saját érdekében már a hagyatéki eljárásban be kellett volna jelentenie a követelését az illetékes állami közjegyzőnél, hiszen nyilván előbb értesült az adós (örökhagyó) haláláról, mint az Állami Takarékpénztár. Ha a bátyja volt munkáltatója követelésének kielégítését elutasítja, az a polgári peres eljárásról szóló törvény 80 § (b) pontja értelmében a bírósághoz fordulhat, hogy az kötelezze önt, mint örököst, a tartozás kifizetésére. A bíróság természetesen a Polgári Törvénykönyv idézett rendelkezése alapján ítéli meg a munkáltató követelését. A bíróság foglalkozni fog azzal, hogy olyan tartozásról van-e szó, amely az örökhagyó halálával átszállt önre, a hagyaték értékével (a közjegyző ezt már ugyan megállapította a hagyatéki eljárásban, de az állami közjegyző döntése a hagyaték értékéről a bíróságot nem kötelezi) és természetesen azzal, hogy milyen összeget fizetett ön vissza az állami takarékpénztárnak a bátyja (az örökhagyó) tartozása fejében, illetve menynyibe került az örökhagyó eltemettetése, s ennek alapján állapítja meg, hogy ön felel-e a bátyja tartozásáért vagy sem. (m-n.) Szüreti mulatság Régi, szép hagyománya van a szüreti mulatságnak Kürtön (Strekov). Az idén is a felvonulók színes menete - bíró és bíróné, gazda és gazdasszony, cigánylányok csoportja, csikóslegények csapata - vonult végig a falun. A helyi sportpályán gazdag szórakoztató műsor várta a közönséget. Elsőként a helyi alapiskola tánccsoportja, valamint énekkara szerepelt, majd a Csemadok helyi szervezetének tánccsoportja s vegyes kórusa következett. Vendégegyüttesként fellépett a Csemadok berencsi (Branč), nagykéri (Milanovce) és szímői (Zemné) tánccsoportja és énekkara is. Az ünnepség fénypontja a Szőttes Dal- és Táncegyüttes bemutatkozása, majd az általuk vezetett táncház volt. Ez alkalomból a Kertbarátok Szlovákiai Szövetségének helyi szervezete zöldség-, gyümölcs- és virágkiállítást rendezett, ahol a kistermelők rekordnagyságú terményeit mutatták be. Lévárdy Ildikó Külföldi vendégszereplés A kassai (Košice) Kelet-szlovákiai Vasmű Szakszervezeti Művelődési Központjának 17 tagú Kodurka fúvószenekara nemrég tért haza kéthetes turnéjáról. NSZK-beli és franciaországi folklórfesztiválon képviselték hazánkat. KÉTSZÁZ VERSENYZŐ Ismét megrendezte a keszegfalvi (Kameničná) Steiner Gábor Efsz honvédelmi szakbizottsága a Honvédelmi Szövetség helyi szervezetével közösen a honvédelmi sportnapot az efsz elnökének vándorserlegéért. Az akció iránt évről évre nagyobb az érdeklődés, az idei, sorrendben 11.'versenyre több mint kétszázan küldték el jelentkezésüket. A háromtagú csapatok kellő körültekintéssel és szakszerűen elkészített pályán tettek tanúbizonyságot tudásukról, rátermettségükről. Légpuskával félautomata berendezésre céloztak, ami meggyorsította a verseny lefolyását. Nem volt ritkaság tíz találatból a kilencven körül felüli eredmény sem. Azok a versenyzők, akik a lövészetben gyengébbnek bizonyultak, a következő versenyszámban - gránátdobás - pótolták a lemaradást. Utolsó versenyszám a futás volt, ami jelentősen befolyásolta a verseny végeredményét. A győztes a komáromi (Komárno) ipari szakközépiskola l-es számú csapata lett 796 ponttal, második helyen a Honvédelmi Szövetség madari csapata, harmadikon pedig az alsópéteri (Dolný Peter) iskolások csapata végzett. Torna Tibor Javul az ivóvízellátás Több jó minőségű ivóvízhez jut Bátorkeszi (Vojnice) község lakossága, ha a bratislavai Geológiai és Hidroge- ológai Műszaki Intézet dolgozói befejezik annak a két 180 méter mélységű kútmak a fúrását, mely lehetővé teszi a község teljes közművesítését. A községben 1983-tól kezdték kiépíteni a vízvezeték-hálózatot, s jelenleg a falu egynegyed részébe jut el az ivóvíz. A lakosság igényeinek megfelelően tervben szerepel a vízvezetékrendszer további bővítése, s remélhetőleg rövid időn belül minden családhoz eljut az ivóvíz. A felvételen a helyi vízmű karbantartó részlegének munkabrigádja. Kép és szöveg: Szombath Gábor Tizen ötéves klub A Csemadok érsekújvári (Nové Zámky) helyi szervezetének képzőművészeti klubja már 15 éve elismerésre méltó tevékenységet végez Balogh György amatőr képzőművész vezetésével. A klubnak másfél évtizedes működése alatt mintegy kétszáz tagja volt. Az ember formálásában elért sikerüket bizonyítja az a tény, hogy Nyugat- Szlovákia szinte valamennyi nagyobb helységében már bemutatták a tagok müveit, és ezek nagy tetszést váltottak ki. Legutóbb a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére a štúrovói művelődési ház kiállítótermében rendezték meg 87. kiállításukat, melyen 13 szerző 68 alkotásával ismerkedhetett meg a művészetet kedvelő közönség. A felvételen az ünnepélyes megnyitó. Saskó Jenő felvétele Az együttes a fúvószenekarok tavalyi fesztiváljának győzteseként az SZSZK Kulturális Minisztériumának döntése alapján utazhatott Hague- nauba a 28. nemzetközi folklórfesztiválra, mely Európa egyik legnagyobb szabású és legismertebb néphagyományi rezdezvénye. Az NSZK-ba véletlenül kerültek. A német partner felkérte a kulturális minisztériumot, hogy küldjön a 7. nemzetközi folkórfesztiválra Marburg-Bi- edenkopfba egy fúvós együttest. Mivel abban az időpontban ők voltak a városhoz a legközelebb, rájuk esett a választás. A marburgi fesztiválon hét csoport közül a Kodurka volt az egyetlen rezesbanda, s így alkalmazkodtak a körülményhez. Népviseletbe öltöztek és repertoárjukat is úgy választották meg, hogy sok népdalfeldolgozást tartalmazzon, s ez nagyon tetszett a közönségnek. Mind a kilenc koncertjük sikeres volt, s a fesztivál gáláján is részt vettek. Marburgban ők képviselték elsőként hazánk színeit, Haguenauban viszont már régóta ismertek a csehszlovák fúvósok. A hagyományhoz híven az egyes csoportok fellépése közötti szünetekben játszottak és a gálaműsorban léptek fel. Sikerüket bizonyítja, hogy ezt követően még hat önálló koncertjük volt. A felvételen a Kodurka fúvószenekar a fesztivál végén tartott felvonulási menetben. Kulik László Štefan Sinčák felvétele Pótolják a lemaradást A Gabčíkovó-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer építésére az utóbbi hónapokban fokozott munkaaktivitás jellemző. Az építők az idei évre előirányzott 1 milliárd 321 millió 603 ezer korona értékű munka elvégzésére előirányzott állami tervből az év első nyolc hónapjában 943 millió 238 ezer koronát teljesítettek. Ez az éves terv 71,4 százaléka. A Körtvélyes (Hrušov) - Dunakiliti víztározón a munkát 112 százalékra teljesítették, viszont az utóbbi két hónap tervét nem teljesítették, mert hiányoznak a víztározó bal oldali gátjához szükséges előregyártott elemek, ami később negatívan befolyásolja az egész éves feladatok elvégzését. A felvízcsatornán a pénzügyi tervet túlteljesítették, viszont csúsznak a csatorna gátját szigetelő aszfaltbetonozási munkák, amit főleg az aszfaltozáshoz szükséges zúzott kavics hiánya okoz. A kivitelező Doprastav vállalat ütemtervet dolgozott ki, hogy a kiesést október végéig pótolja. A gabčíkovói vízlépcsőnél lemaradás mutatkozik a betonozásban, ennek egyik oka az év eleji zord tél, a másik a munkaerőhiány olyan fontos szakmákban, mint az ács és vasmunkás. Augusztusban további lengyel szakmunkások érkeztek az építkezésre, s így remélhetőleg meggyorsulnak a betonozást előkészítő munkálatok. Az elkövetkező időszak legfontosabb feladata a lemaradás pótlása. Ennek érdekében kell az építkezésen dolgozó pártalapszervezetek- nek tevékenykedniük. Meghatározó tényező a tervfeladatok teljesítésében a munkaidő, a gépek és berendezések ésszerű kihasználása. CSÉPI GYÖRGY ÚJ SZÚ 6 1987. X. 6.
