Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-06 / 234. szám, kedd

ÚJ szú 3 1987. X. 6. A Szovjetunió nagyvonalú bizalomerősítő lépése (Folytatás az 1. oldalról) ra, hogy a szerződés szövegét be­látható időn belül kidolgozzák. Dön­teni kell azonban a multinacionális vegyipari társaságok ellenőrzésé­nek jogi aspektusairól, ki kell dolgoz­ni a konvenció működésének me­chanizmusát. Mindezeket a kérdé­seket csak akkor lehet megoldani, ha valamennyi résztvevő állam megfelelő politikai akaratot tanúsít, ellenkező esetben a tárgyalások technikai kérdésekről szóló végtelen vitákba torkollnak, mondotta Pi- kalov. A külföldi szakértők sihani látoga­tása hozzájárult a bizalom légköré­nek kialakításához - folytatta, majd hozzáfűzte, a Szovjetunió azt sze­retné, ha a bizalomerősítő intézke­dések univerzálisak lennének. A sihani akció nem lehet egye­dülálló, s a tervekben szerepel, hogy szovjet szakemberek ellátogatnak amerikai, nyugatnémet és brit kato­nai objektumokba - mondotta a saj­tóértekezleten Viktor Karpov, a kül­ügyminisztérium fegyverzetkorláto­zási és leszerelési főosztályának ve­zetője. Ha az államok még a kon­venció megkötése előtt kicserélik az ide vonatkozó adatokat, az lényege­sen megkönnyíti a további gyakorlati lépéseket a genfi leszerelési konfe­rencián — hangoztatta Karpov, s hozzáfűzte, a Szovjetunió más területekre is ki szeretné terjeszteni az ilyen pozitív lépéseket, ami min­denekelőtt az atomkísérletek megtil­tásáról szóló, december 1-jén kez­dődő megbeszélésekkel kapcsolat­ban vetődik fel. Karpov felhívta rá a figyelmet, hogy a bináris vegyi fegyverek gyár­tására vonatkozó amerikai tervek közvetlenül veszélyeztetik a vegyi fegyverek betiltásáról szóló tárgya­lásokat. Ha az Egyesült Államok nem óhajtja a megegyezést, azt nyíltan be kellene ismernie, viszont ha célszerűnek tartják a konvenciót, ezt mindenekelőtt tettekkel kell bizo­nyítania. Pikalov vezérezredes kérdésekre válaszolva egyebek között rámuta­tott, a Szovjetunió és az USA között hozzávetőleg egyensúly áll fenn a vegyi fegyverek területén. El­mondta még, amint érvénybe lép a vegyi fegyverek tilalmáról szóló konvenció, a Szovjetunió nyilvános­ságra hozza a vegyi fegyverek gyár­tására és raktározására szolgáló va­lamennyi létesítményének a listáját. Világszerte nagy visszhangot vál­tott ki, hogy a Volga mentén fekvő Sihaniban 45 ország diplomatái és katonai szakértői az elmúlt hét vé­gén részt vehettek a szovjet vegyi fegyverek mintáinak bemutatóján, s megtekinthették e fegyverfajták megsemmisítésének módját. A brit televízió kommentátora pél­da nélkül álló gesztusnak minősítet­te a Szovjetunió lépését. A Morning Star, a brit kommunisták lapja azt a véleményét hangoztatta, hogy a Szovjetunió ,.drámai ösztönzést“ adott a vegyi fegyverek világméretű felszámolásához. Az eddig titkos ka­tonai térségben levő nagy üzem meglátogatásának engedélyezése jelentős lépés volt a vegyi fegyve­rek betiltásáról szóló szerződés mielőbbi megkötése irányában - hangoztatta a The Timesnak a helyszínen járt tudósítója. Hozzá­fűzte, a Pentagon és a brit hadügy­minisztérium jelen levő képviselői nem leplezték örömüket afelett, hogy azt filmezhettek, amit akartak. Az, amit Sihaniban láttam, mély benyomást tett rám - mondotta az inspekción részt vett indiai Dzsasz- karah Szingh Tedzsa, a genfi le­szerelési konferencia küldötte, s hozzáfűzte, most szilárdabban hi­szi, hogy az emberiség képes meg­szabadulni ettől a szörnyű fegyver­fajtától. Max Friedersdorf, a genfi konfe­rencián részt vevő amerikai küldött­ség vezetője a sihani látogatást a szovjet-amerikai kapcsolatok javí­tását elősegítő eseményként érté­kelte. Véleménye szerint a közepes hatótávolságú rakétákra vonatkozó szovjet-amerikai elvi megállapodás jelentősen növeli a vegyi fegyverek­ről szóló szerződés elérését is. Richard Butler, a genfi leszere­lési konferencián részt vevő ausztrál küldött azt a nyíltságot értékelte nagyra, amellyel a sihani katonai létesítmény meglátogatását szer­vezték meg. Az egész akció arra ad reményt, hogy fel lehet számolni a vegyi fegyvereket - mondotta. Holnap az ENSZ-ben: Csehszlovák felszólalás A tervek szerint az ENSZ-köz- gyűlés 42. ülésszakán holnap szólal fel Jaromír Johannes csehszlovák külügyminiszter-helyettes, a cseh­szlovák delegáció vezetője. Jaromír Johannes pénteken utazott New Yorkba, miután útban az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakára Bohuslav Chňoupek külügyminiszter rosszul lett, s egy londoni kórházban ápol­ják. (-) 1917. október 6-án az össz- oroszországi demokratikus ta­nácskozáson a munkás- és a ka­tonaszovjetek országos végrehaj­tó bizottságának küldötte a helyi szovjetek képviselőinek a jelenlé­tében a szovjetek II. kongresszu­sának a megtartásáról tárgyalt. A bolsevik frakció úgy véleleke- dett, ezt mihamarabb, legkésőb­ben három héten belül kell megtar­tani. Ezzel ellentétben a szovjetek bolsevizálódásának felerősödésé­től tartó eszer és mensevik képvi­selők egy jóval későbbi időpont mellett kardoskodtak. Végül is no­vember 2-ában állapodtak meg. 1917. október 7-én tartották meg Moszkvában a helyi dumák új képviselőinek választását. Az eredmény igen kedvezett a bolse­vikoknak. 17 kerületi dumában 51 %-ot, 11-ben pedig abszolút többséget kaptak. 1917. október 8-án kezdődött meg, s 18-ig tartott Helsinkiben a Balti-flotta képviselőinek II. kongresszusa. Helsinki kedvező feltételeket biztosított a bolsevikok számára, mert a finn munkásmoz­galomban nagy visszhangja volt a bolsevik eszméknek. Finn terüle­teken a szociáldemokraták már bejutottak az államapparátusba. Baloldali szociáldemokrata volt pl. Helsinki rendőrfőnöke. A kong­resszus küldöttei határozatban ítélték el az Ideiglenes Kormány politikáját és a „demokratikus ta­nácskozást“. Követelték, hogy azonnal hívják össze a munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek összoroszországi kongresszusát, mielőbb fejezzék be a háborút, a földeket adják át az erre kine­vezett földbizottságnak és haloga­tás nélkül vezessék be a termelés munkásellenőrzését. Ugyanezen a napon Kerenszkij újból szövetségre lépett a nagy­polgári politikusokkal, s megalakí­totta a cár bukását követő harma­dik, egyben utolsó koalóciós kor­mányt. Mivel Kerenszkij nem térhe­tett ki a nagyburzsoázia követelé­se elől, a kadett párti miniszterek, mint szakértők kerültek be a kor­mányba. Az az igazság, hogy ma­ga is szívesen osztozott velük a hatalomban. A parlamentarizmus illúziója­ként a demokratikus tanácskozás 555 tagjából létrehozták az Orosz Köztársaság ideiglenes szovjetjét, vagyis az Előparlamentet, amely­ben a bolsevisták is részt vettek. Lenin ezt a lépést nem helyeselte, s levele nyomán a kommunista frakció tagjai kivonultak a demo­kratikustanácskozásról. -va­Salvadori párbeszéd a polgárháború befejezéséről A fajüldözők fokozzák akcióikat Angola ellen (ČSTK) - A salvadori fővárosban tegnap folytatódtak a tárgyalások a hazafias erők és a Duarte-rezsim képviselői között. A találkozó a kö­zép-amerikai államfők által augusz­tus elején aláírt béketerv keretében folyik, s célja a hosszú évek óta húzódó salvadori polgárháború be­fejezése. Hírügynökségi jelentések szerint Mitterrand a közép-amerikai béketerv (ÖSTK) - Luandában vasárnap az an­golai honvédelmi minisztérium közle­ményt hozott nyilvánosságra, melyben hangsúlyozza, hogy a Dél-afrikai Köztár­saság fajüldöző rendszere fokozza ellen­séges akcióit az Angolai Népi Köztársa­ság ellen. Október 1. és 4. között a dél-afrikai hadsereg négy ezrede a légierő és raké­tatüzérség támogatásával támadást inté­zett a Lomba folyó környékén az UNITA ellenforradalmi csoportok ellen harcoló angolai fegyveres.erők ellen. A nyílt táma­dás célja az volt, hogy megmentsék az UNITA bandáit a vereségtől. Az elmúlt időszakban az angolai hadsereg jelentős veszteségeket okozott az ellenforradalmi bandáknak. Nagygyűlés Montevideóban (ČSTK) - Több mint 10 ezer ember vett részt Montevideóban azon az ünnepi nagygyűlésen, melyet az Uruguayi Kom­munista Párt megalakulásának 67. évfor­dulója alkalmából rendeztek. Rodney Arismendi, az UKP KB főtitkára, a nagy­gyűlésen mondott beszédében szólt a párt történetéről, s hangsúlyozta a nagy októberi szocialista forradalomnak pártja megalakulására tett hatását. Rámutatott, az uruguayi kommunisták a Széles Front koalíció keretében készek hozzájárulni az ország életének demokratizálásához. Az UKP legálisan működik és tagja az említett Széles Front koalíciónak. Az 1973-1985 közötti katonai diktatúrák idő­szakában illegalitásban volt. a megbeszéléseken nem született még megállapodás. A tárgyalásokon közvetítő Gregorio Rosa Chaves érsek közölte az újságírókkal, hogy vasárnap este a felek megállapod­tak a napirend egyik pontjában. Azt azonban nem részletezte, konkrétan miről folyik a párbeszéd. Az eredeti feltételezések szerint egy 18 pontos programot kellett volna megvitatniuk a tárgyaló feleknek. A salvadori hazafiak mindenek­előtt szabad választások megtartá­sát, a politikai foglyok szabadon bo­csátását és az élet fokozatos de­mokratizálását követelik. A megbe­széléseken Jósé Napoleon Duarte államfő vezeti a kormányküldöttsé­get, s mindenekelőtt olyan megol­dást szorgalmaz, amely garanciák nélkül számol a hazafiak fegyverle­tételével. San Salvadorban a kormány és a hazafiak párbeszédének felújítá­sa előtti napon 15 ezres tüntetést rendeztek tiltakozásul a rezsim politikája ellen. A megmozdulást a rendőrség kegyetlenül szétza­varta. (Telefoto-ČSTK) KOMMENTÁRUNK Illetlen, de nem szokatlan gyor­I sasággal utasította el a wa­shingtoni szóvivő Mihail Gorbacsov Észak-Európára vonatkozó múlt heti javaslatait. A világ sok vezető politi­kusa által nagy horderejűnek, fon­tosnak, figyelemre méltónak neve­zett kezdeményezések ugyanis megérdemelték volna, hogy az USA gondosan tanulmányozza azokat. A gyorsan kimondott „nem“ talán azt a hangulatot idézi, amit a Fehér Háztól a nyolcvanötös genfi csúcs- találkozó előtt szoktunk meg, de ez ma, a két nagyhatalom közötti pár­beszéd fellendülésének időszaká­ban, fontos találkozók és egy lesze­relési szerződés aláírása előtt lega­lább is illetlen. Az USA és egyes NATO-partnereinek vonakodása ar­ra vezethető vissza, hogy bár az új gondolkodásmód térhódítása az utóbbi két évben a nemzetközi kap­csolatok terén is több pozitív folya­mat kibontakozását eredményezte, ezek a körök még mindig nem tudtak szakítani a Szovjetunióról kialakított hagyományos ellenség-képpel. Az a javaslat, hogy Eszak-Európa legyen atomfegyvermentes övezet, összecseng a skandináv országok törekvéseivel. Az övezet gondolatát egyébként még a hatvanas évek első felében vetette fel Urho Kekko- nen egykori finn államfő. A téma különböző fórumokon már sokszor napirendre került azóta, kifogásokat főleg a két NATO-ország, Norvégia és Dánia emelt. Most például a nor­vég kormányfő, Gro Harlem Brundt- land asszony pozitívan nyilatkozott a javaslatról, főleg azt emelte ki, hogy azok megértést tanúsítanak az észak-európai országok aggodalmai iránt. A hadügyminiszter, Johan Holst fontos előrelépésnek nevezte a kezdeményezést, de óvott attól, hogy tárgyalásokat kezdjenek ez ügyben, mondván: „negatív hatás­sal lehetnek egyéb területeken". Thornvald Stoltenberg külügymi­niszter viszont reálisnak mondta azt, hogy a NATO és a Varsói Szerződés majd a szocialista országok által tavaly az ENSZ-közgyülés elé ter­jesztett, ugyanerre vonatkozó prog­rammal a mostani javaslatokat, nyil­vánvalóvá válik: az egyetemes nem­zetközi biztonságról kialakított el­képzelések számos eleme beépült az Észak-Európát célzó kezdemé­nyezésekbe. Csak két héttel a mos­tani javaslatok előtt ismertette Gor­bacsov a Pravdában és az Izvesztyi­jában a biztonságos világ megte­Enyhülést Északon tárgyalásokat kezdjen a katonai te­vékenység csökkentéséről Észak- Európában. Az egy kormányon belüli ellent­mondásos vélemények érzékeltetik, hogy a moszkvai békeoffenzíva a Nyugat egyes köreiben zavart kelt, nem illik bele a NATO elavult bizton­ságpolitikai koncepciójába. A wa­shingtoni reagálás pedig, miszerint a Szovjetunió szándéka a Nyugat szabad mozgásának korlátozása a tömb szempontjából létfontosságú északi területeken, nem a javaslatok egyszerű meg nem értéséből ered. Az amerikai szándékot az jellemzi a legjobban, amilyen szándékot ők próbálnak a Szovjetunió nyakába varrni. Ha összevetjük a XXVII. párt- kongresszuson megfogalmazott, a nemzetközi biztonság átfogó rend­szerének megteremtését szolgáló, remtésének lehetőségeiről és ga­ranciáiról szóló téziseit, s ez megint csak azt támasztja alá, amit az utób­bi két évben a világ egyre gyakrab­ban állapít meg: a szovjet békepoliti­ka lendülete és rugalmassága min­den korábbi elképzelést felülmúl. Mindehhez természetesen az kel­lett, hogy a belső átalakítással pár­huzamosan a külpolitikában is érvé­nyesüljön a „peresztrojka“, a nem­zetközi kapcsolatok átértékelése és új módon való megközelítése. To­vábbi következtetésként pedig arra kell rámutatni, hogy az említett ja­vaslatok - visszautalva az atom­fegyverek nélküli világ megteremté­sének tavaly januárban ismertetett programjára - komplex egységet al­kotnak, kiegészítik és erősítik egy­mást. Jól példázzák ezt a katonai jelle­gű kezdeményezések, s az, hogy az észak-európai atomfegyvermentes övezet létrejötte esetén a Szovjet­unió hajlandó garanciát adni a tér­ség - atomfegyverrel nem rendelke­ző - országainak, sőt kivonni a Balti­flotta kötelékéből a rakétákkal fel­szerelt tengeralattjárókat is. A ten- geralattjáró-elhárító fegyverek terén folyó versengés leállítása, a tájékoz­tatás a nagyobb hadgyakorlatokról, a haditengerészeti tevékenység kor­látozása a nemzetközi tengerszoro­sokban - mind olyan dolog, ami már más összefüggésekben felvetődött, elsősorban szovjet részről. Mondani sem kell, megvalósításuk milyen nagy mértékben növelné a bizalom légkörét, főleg ha olyan lépések egészítenék ki őket, mint az együtt­müködés az északi területek és a sarkkör nyersanyag-forrásainak kiaknázásában, a közös vállalatok létesítése, az egységes észak-euró­pai energetikai program kidolgozá­sa, a sarkvidék tudományos feltárá­sában, valamint a környezetvéde­lemben való együttműködés. A hogy az ázsiai és csendes­óceáni térség kérdéseiről ma már nem lehet szólni Mihail Gorba­csov emlékezetes vlagyivosztoki ja­vaslatainak említése nélkül, épp ilyen kiindulási alap a jövőre nézve az észak-európai problémák tagla­lásakor a murmanszki beszéd. A ha­sonlóság kézenfekvő: mindkettő át­fogó módon közelít egy-egy régió­hoz, úgy, hogy közben az egész nemzetközi helyzet fejlődésének tendenciáit is figyelembe veszi. MALINÁK ISTVÁN mellett Francois Mitterrand francia köz- társasági elnök az argetin televízió­nak adott nyilatkozatában támogatá­sáról biztosította a közép-amerikai államfők guatemalai béketervét. Hangoztatta, véleménye szerint most első ízben nyílik lehetőség a térségbeli problémák békés ren­dezésére. A közép-amerikai orszá­gok most tudatosították, hogy köl­csönös együttműködés útján sokkal megbízhatóbban garantál­hatják biztonságukat, mint külföl­di katonai segítséggel - mondotta Mitterrand. Népszavazás Egyiptomban (ČSTK) - Egyiptomban tegnap népszavazás kezdődött a jelenlegi államfő, Hoszni Mubarak további hatéves időszakra való jelölésének jóváhagyásáról erre a tisztségre. Mubarakot a kormányzó Nemzeti Demokratikus Párt jelölte. Jelölését már jóváhagyta a parlament, s ugyancsak támogatta a politikai pártok többsége. A népszavazáson várhatóan 14,5 millió állampolgár vesz részt. Békeaktivisták letartóztatása (ČSTK) - A brit rendőrség a hét végén 18 békeaktivistát tartóztatott le néhány városban lezajlott tüntetés során. Az őrizetbe vett személyek között van Paul Johns, a legna­gyobb brit békeszervezet, a Kam­pány a nukleáris leszerelésért (CND) elnöke is. Johnst azzal a váddal állítják bíró­ság elé, hogy demonstratív módon igyekezett megrongálni a délkelet­angliai Kelvendonban egy föld alatti katonai bunkerkoplexumot körülve­vő drótkerítést. Samir a közel-keleti konferencia ellen (ČSTK) - Jicchak Samir izraeli miniszterelnök a kormány szokásos vasárnapi ülésén ismét megerősítet­te, hogy Izrael változatlanul elutasít­ja a közel-keleti tartós béke megte­remtésére irányuló kísérleteket. A kormányfő egyértelműen eluta­sította a közel-keleti válság rende­zéséről tartandó nemzetközi konfe­rencia összehívásának gondolatát. Hangsúlyozta azt is, hogy szerinte „megengedhetetlen“, hogy a Pa­lesztin Felszabadítási Szervezetet bevonják a rendezési törekvésekbe. Az izraeli kormány feje ugyanak­kor kétoldalú tárgyalások megtartá­sát szorgalmazza az arab országok­kal. Ezzel ismét azt bizonyította, hogy Tel Aviv az arab területek foly­tatódó megszállása mellett a külön- tárgyalások politikáját helyezi elő­térbe.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom