Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-23 / 249. szám, péntek

Új hid épül a Garamon­Az idegen gépkocsivezető, aki a legújabb autóatlasz szerint közle­kedik hazánk déli részén, bizonyára meglepődik, hogy a térképen jelölt l/75-ös közút egyik szakasza Sáró (Šárovce) és Garamgyörgy (Jur nad Hronom) között eltűnt“. A tovább­haladásban csak a jótanács segít. Garamkálna (Kalná nad Hronom) felé haladva az utazó rátalál a Gara- mon átvezető hídra és kis kerülővel ismét az l/75-ösön folytathatja útját. Ez a helyzet két év múlva megol­dódik, ugyanis a térképen megjelölt út a valóságban is létezni fog. Építé­sét a bratislavai Doprastav 6. számú üzeme komáromi (Komárno) köz­pontjának dolgozói végzik a főépí­tésvezető, Jozef Cuboň mérnök irá­nyításával. A több mint háromkilo­méteres útszakasz alapja nagyjából már elkészült, ám a kővel megrakott teherautók egyre szállítják a töltésa­nyagot, hiszen az épülő híd közelé­ben még sok-sok köbméter kőre, kavicsra lesz szükség. A Garammal párhuzamosan futó közútról semmit sem látni az épülő hídból, csak a munkahídon komóto­san közlekedő toronydaru mozgása árulja el, hogy az építkezésen a munka szüntelenül folyik: dolgoz­nak a pillérépítők, ömlik a beton a zsalu között mértani pontossággal összeszerelt vezetékekre, előkészí­tik a további munkákhoz szükséges betonelemeket. Zdenék Rýdl mérnököt, az építés vezetőjét a folyó árterületének egyik magasabb pontján elhelyezett, iro­dának kinevezett lakókocsiban talá­lom, ott beszélgetünk az építke­zésről.- Tavaly májusban kezdtük meg az előkészületi munkálatokat. Maga a beruházás két építkezésre vonat­kozik. Az egyik - mutatja a falra függesztett lepedőnyi tervrajzon - a híd, melynek költségei 38 millió koronát tesznek ki. A második beru­házás a szükséges útszakasz meg­építése, amire 50 millió korona volt előirányozva.- Voltak, vannak-e problémák az építkezésen, tudják-e tartani az elői­rányzott ütemtervet?-Az indulásnál bizony akadtak különféle gondok - mondja. - Külö­nösen a helybeli földműves-szövet­kezettel voltak nézeteltéréseink, mi­vel nemcsak hogy mezőgazdasági területüket ,,sajátítottuk“ ki. hanem az állattenyésztők munkáját is bo­nyolítottuk, mivel az új út közvetlenül a szarvasmarha-telep mellett épül. Azóta persze rendeződtek a dolgok, igen jó kapcsolat alakult ki közöt­tünk, sőt különféle gépekkel, teher­autókkal is segíti az építkezést a szö­vetkezet. Nekik is érdemük van ab­ban, hogy az idei kemény tél ellené­re, csak kisebb időeltolódás van a tervezett munkákban, ami az épít­kezés nagyságához mérve jelenték­telen. Beszélgetésünket Németh János mester szakítja meg, a pillérépítők szakmai tanácsot kérnek. Velük tar­tok, legalább képet kapok az építke­zés részleteiről is.- Rengeteg töltésanyagra van szükségünk az úttest kialakításához - magyarázza, amint elhaladunk a frissen szállított követ egyengető lyó felett. Persze, a daru most is nagy szerepet játszik az építésben, hiszen a pillérek építéséhez szüksé­ges vasat, betont is ezzel emelik a helyére.- öt ekkora pilléren nyugszik majd a 185 méter hosszú híd - lép hozzám az építésvezető, amint ép­pen az egyik tartópillér vashálóját szemléiem. - Minden pillér a folyó medrén kívül épül majd fel, az öt közül három a folyó árterületén. Ezek elkészítéséhez ezer köbméter betonra lesz szükség.--Nagyobb munkacsoportot nem látok itt tevékenykedni - jegyzem Zdenek Rýdl építésvezető (jobbról) a hegesztőkkel gép mellett. - Annak nagy részét a Nyugat-szlovákiai Kőbányák tlma- óei kőfejtőjéből szállítják a Cseh­szlovák Autóközlekedési Vállalat Lévai (Levice) Üzemének jármüvei, valamint a sárói szövetkezet teher­autói. A szükséges 110 ezer köbmé­ternek mintegy a felét szállították már ide. Ám ennél jelentősen több anyag megmozgatására volt szük­ség, hiszen a töltés építésének megkezdése előtt el kellett szállítani a humuszréteget, ami mintegy 35 ezer köbmétert tett ki. A hegesztők a folyó jobb partján épülő hídfőnél készítenek egy beto­nozáshoz szükséges „segédesz­közt“, ehhez volt szükség egy kis megbeszélésre. Amíg az építésve­zető és a szakemberek szakmai eszmecserét folytattak, én az eddig elvégzett munkát szemrevételez­tem A Garamon már át lehetett kelni száraz lábbal, ugyanis a félemele­tes magasságú mozgódaru részére, amely az előfeszített betonból ké­szült hídelemeket emeli majd a he­lyükre, sínpályát kellett építeni a fo­meg, miközben a túlsó part felé haladunk az ideiglenes hídon.-Az építkezés jelenlegi szaka­szában főleg a gépeké a szó, mind­össze harminc fős kollektíva dolgo­zik itt. Ján Bizik darukezeló a legfon­tosabbak közé tartozik, de nélkülöz­hetetlen František Motyčka földgya­lus munkája, akárcsak Németh Gá­bor és társai hegesztőszaktudása, akik a pillérek vaskonstrukcióját ké­szítik. Az építkezés ütemtervét lé­nyegében sikerül tartanunk, csupán az idei tél okozott kisebb gondot. Az idén az a feladatunk, hogy a híd tartópilléreit elkészítsük, s igy meg­kezdődhessen a hídelemek elhelye­zése, a 11 és fél méter széles híd- test elkészítése. Az építkezést két év múlva kell befejeznünk, a tervek szerint 1989 novemberében nyitjuk meg az útszakaszt. Igyekszünk, hogy idejében és természetesen jó minőségben végezzük el a szüksé­ges munkákat. Az épülő útszakasznak, melynek tartozéka az újabb Garam-híd is, örülnek az arra járó motorosok. Ha elkészül, lényegesen meggyorsítja majd Dél-Szlovákia ezen részén a kelet-nyugat irányban történő köz­lekedést. Nem is a „kiiktatott“, nem egész tíz kilométeres kerülő, inkább a közbeeső lakott területen való át­haladás megszűnése miatt, ahol ka­nyargós, keskeny úton bonyolódott le eddig a forgalom. BÖJTÖS JÁNOS « TÖRVÉNY- EafflB TERVEZETEKRŐL Vállalkozás és kockázat Az egységes földműves-szövet­kezetek gazdálkodásával kapcsolat­ban a mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezet kimondja, hogy a szövetkezetek a gazdasági és szociális fejlődés állami tervével, va­lamint a saját kontóra történő gaz­dálkodás és a szövetkezeti demok­rácia alapelveivel összhangban ki­dolgozott, saját gazdasági tervük alapján folytathatnak vállalkozói te­vékenységet. Ez annyit jelent, hogy a szövetkezet az esetleges gazda­sági veszteségek kockázatát vállal­va gazdálkodik a saját kontójára, és teljes gazdasági felelősséget vállal gazdálkodásának az eredményeiért, amelyektől közvetlenül függenek a szövetkezeti dolgozókollektíva, il­letve az egyes szövetkezeti tagok bevételei. Az élelmiszer-ellátás javítása és a táplálkozás színvonalasabbá téte­le céljából a törvénytervezet lehető­vé teszi, hogy a szövetkezetek be­kapcsolódjanak az értékesítési fo­lyamatba. önállóan, vagy az élelmi­szeripar vállalataival kialakított koo- oerációs és integrációs kapcsolatok keretében mindenekelőtt a saját ter­mékeik feldolgozására, kikészítésé­re, esetleg saját üzletekben történő forgalmazására vállalkozhatnak. Igazán előnyös volna, ha a szövet­kezetek elsősorban olyan termékek­re összpontosítanák a figyelmüket, melyeknek feldolgozására, illetve előállítása sokkal gazdaságosabb közvetlenül a mezőgazdasági válla­latnál, ahol építeni lehet a mezőgaz­dasági alaptermelésre, a szerződé­ses feladatok teljesítése után hasz­nosítható nyersanyagként jelentke­ző többtermékre stb. Az így beállított vállalkozás lehetőséget teremtene a mezőgazdasági produkció mara­déktalan hasznosítására, s ezzel egyetemben az élelmiszer-kínálat javítására és bővítésére. A törvénytervezet egyik új eleme, hogy lehetővé teszi a szövetkezetek és a közös vállalatok számára a közvetlen külkereskedelmi tevé­kenységet, melynek szabályozására külön előírások lépnek életbe. Az új jogi szabályozó remélhető­leg hozzájárul a nagyüzemi gazdál­kodásra alkalmatlan földterületek és gazdasági létesítmények kihaszná­lásának javításához. A tervezet ér­telmében ugyanis a szövetkezet az általa kihasználhatatlan gazdasági épületeket visszaadhatja a tagjának vagy hivatalosan elismert örökösé­nek A nagyüzemi termelésre alkal­matlan mezőgazdasági földterületet a szövetkezet ideiglenes kihaszná­lásra átengedheti valamely állami, szövetkezeti vagy társadalmi szer­vezetnek, a szövetkezet tagjának vagy bármely állampolgárnak, még­pedig vagy megfelelő térítés ellené­ben, vagy ingyenesen. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság gazdasági mechanizmusá­nak átalakítására vonatkozó alapel­vekkel összhangban, a törvényter­vezet kitér a tartósan elmaradott szövetkezetekben alkalmazható kü­lönleges gazdálkodási rendszerre is. Erre az intézkedésre azért van szük­ség, mert a többi szövetkezetben az állam csak korlátozott mennyiségű szabályozó (terv és jogi előírásokkal meghatározott egyéb szabályozók) érvényesítését tervezi. Valamennyi intézkedésnek hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a szövetkezet képes legyen saját forrásokból biztosítani önnön fejlődését. Persze, ezeket az intézkedéseket úgy kell a gyakorlat­ban megvalósítani, hogy ne érintsék a szövetkezet tagjainak az alapvető jogait a szociális ellátás keretei közé tartozó betegbiztosításra. A szervezeti alapegységek vezetőit illetően, szintén új alapelv elfogadá­sát javasolja a törvénytervezet. Konkrétan azt, hogy a jövőben ne munkafeltételekről szóló megállapo­dások értelmében töltsék be tisztsé­güket, hanem az elöljáróság nevez­ze ki és hívja össze őket. Ezt azért tartom előnyösnek, mert a minden­napi gyakorlatban egyszerűen nem lehetett rugalmasan megoldani a ká­dercserét a vezető tisztségviselők esetében. Azzal, hogy a kinevezési és visszahívási jogot az elöljáróság­ra ruházzuk, egyrészt növeljük az elöljáróság jogkörét, másrészt meg­szilárdítjuk ennek a szervnek a tiszt­ségviselők kiválasztásával kapcso­latos felelősségét. Azonkívül - és ez szintén nagyon fontos - remélhető, hogy a szövetkezet elöljárósága fi­gyelembe veszi majd az adott dolgo­zókollektíva javaslatait, s ezzel el­mélyül a tagoknak a szövetkezet irányításában és igazgatásában va­ló részvétele. És még egy új alapelvről: a vitára bocsátott tervezet kimondja, hogy a szövetkezeti tagnak a Munka Tör­vénykönyve értelmében ugyanolyan joga van az üdülési szabadságra mint a szerződéses munkaviszony­ban lévő dolgozóknak. Ez igen lé­nyeges kitétel, ugyanis a most ér­vényben lévő törvény úgy rendelke­zik, hogy a szövetkezet a gazdasági feltételeitől függően biztosíthatja tagjai üdülési szabadságoltatását. Ami pedig az alapvető belüzemi jogi szabályozást illeti, a szövetke­zetekben ennek szerepét az alap- szabályzat helyett a szervezeti sza­bályzat veszi át, amelyet az új me­zőgazdasági szövetkezeti törvény­nyel és más vonatkozó jogi előírás­sal összhangban, 1989. március 31- ig kell majd kidolgozniuk a szövetke­zeteknek. Dr. BLAU ISTVÁN, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Bizottságának jogtanácsosa A munkahíd már elkészült (A szerző felvételei) Egyre sürgetőbb feladat a gyártási lemaradások pótlása • Nem engedhetőek meg az újabb átütemezések Közép-Szlovákiában, ahol mind a gaz­dasági, mind a szociális fejlesztés ütemét elsősorban az ipari termelés határozza meg, idén összesen 87 milliárd korona értékű termék előállítását irányozták elő a tervek. Az éves feladatokból szeptem­ber végéig közel 65 milliárd korona érté­kűt kellett volna teljesíteniük a vállalatok­nak és az üzemeknek. Az elmúlt kilenc hónapban több helyen számos kedvezőt­len körülmény nehezítette meg a munkát, s így mindeddig nem sikerült teljesen pótolni a javarészben még az év elején keletkezett lemaradásokat. A sikertelen­ség okainak feltárása és gyökeres fordu­lat elősegítése céljából az elmúlt héten gazdasági értekezletre hívta az ipari vál­lalatok vezetőit az SZLKP Közép-szlová­kiai Kerületi Bizottsága. A tanácskozás fóbeszámolójában Ján Cipov, a kerületi pártbizottság titkára részletesen elemezte az eltelt háromne­gyedév termelési eredményeit. Elmondta, hogy a vállalatok és az üzemek egy részénél idén sem volt zökkenőmentes az igényesebb új feladatokra való átállás. Bár a vállalatok gazdasági és pártszerve- zeti vezetőit idejében figyelmeztették ar­Barrandovi tervek ÚJ SZÚ 5 1987. X. 23. A Barrandovi Filmstúdió a jövő évre 25 egész estét betöltő film forgatását vette tervbe - közölték minapi sajtótájékoztatójukon a film­stúdió vezetői. Jirí Plachý művészeti igazgató megelégedéssel állapította meg, hogy nőtt a jelenhez kapcsolódó, napjaink jelenségeit elkötelezetten bemutató alkotások száma. A tervek kidolgozása során előnyben része­sítették a kérdéseket nyílt őszinte­séggel tárgyaló, belső meggyőző­dést tükröző, eredeti, elkötelezett fil­meket. A tervbe vett alkotások fö jellemzője az igazság ábrázolására irányuló törekvés. A filmstúdió az 1988-as filmek közül többnek a forgatását fiatal ren­dezőkre bízza. A következő két év­ben előreláthatólag 10-13 fiatal ren­dezőnek nyílik alkalma játékfilmmel debütálni. A tervben szereplő hu­szonöt alkotás közül tizenhatnak a forgatása már folyik. Vannak kö­zöttük vietnami, lengyel és szovjet filmstúdióval közösen készített fil­mek is. A Barrandovi Filmstúdióban készül a Hűek maradunk című két­részes, a spanyol polgárháború hő­seinek emléket állító alkotás is, amelynek elkészítésében részt vál­lalt a szovjet, a csehszlovák, a bol­gár, NDK-beli, lengyel és magyar filmgyártás is. Az idén a Barrandovi Filmstúdió­ban készült filmek közül különböző külföldi és hazai fesztiválokon ti­zennyolcat díjaztak. Az egyik legsi­keresebb közülük Jirí Menzel Az én kis falum című filmvígjátéka. (sm) koronás termeléskiesést a fafeldolgozó üzemeknek és bútorgyáraknak kell pótol­niuk, de jelentős a žilinai Vág Menti Vegy­ipari Müvek, a Martini Nehézgépiari Mű­vek, a Kysucké Nové Mesto-i Húsipari Vállalat, a füleki (Fiľakovo) Kovosmalt, a Banská Štiavnica-i Pieta, valamint a Trenčíni Ruhagyár šafárikovói üzemé­nek lemaradása is. További veszteségek adódnak a gyártmányok minőségének tervezettnél lassúbb ütemű javulásából, a másod- sőt harmadosztályú termékek tavalyinál nagyobb részarányából és a gyári raktárkészletek növekedéséből. Csupán a selejtböl idén már több mint 33 millió korona kára származik az ipari vál­lalatoknak. A tanácskozás résztvevői hasznos ja­vaslatokat tettek a termelési kiesések mi­előbbi pótlása érdekében. A vitában fel­szólalók többsége rámutatott a szocialista munkabrigádok tevékenységének tartalé­kaira is. Közép-Szlovákiában jelenleg már több mint 21 ezer kollektívát tartanak számon, de közülük csak alig 12 ezer brigád eredményei értékelhetők példamu- tatóaknak A kezdeményezések kibonta­koztatására pedig sajnos éppen azokon a munkahelyeken fordítanak a kelleténél kevesebb gondot, ahol minden erőt maxi­málisan ki kellene használni a lemaradá­sok pótlására és az utolsó negyedévre kitűzött termelési feladatok teljesítésé­re -ly­ra, hogy Közép-Szlovákia iparától 1987- ben a tavalyinál hét százalékkal több terméket vár a népgazdaság és megnö­vekednek az exportfeladatok is, nem min­denütt fordítottak nagy figyelmet a gyártá­si tervek kiegyensúlyozott teljesítésére. A legnagyobb termeléskiesések - ame­lyeket szinte kivétel nélkül a rendkívül kemény téli fagyok számlájára igyekeztek írni az igazgatók - januárban keletkeztek. A tervvel szembeni adósságokat az előze­tes reszortközi megállapodások, valamint az egyre gyakoribb sürgetések ellenére is a késve kapott nyersanyagokra vagy fél­kész termékekre hivatkozva magyarázták a vállalati és üzemi vezetők, de a fogyaté­kosságok az esetek többségében sokkal inkább a felületes szervezésre vezethetők vissza. Az eltelt kilenc hónapban 42 közép­szlovákiai vállalatnál keletkeztek komo­lyabb lemaradások a saját termelési érték tervének teljesítésében, 26 vállalatnak pedig nem sikerült megbirkóznia az áru­gyártási feladatokkal így a harmadik ne­gyedév végén több mint 550 millió korona érték hiányzott a kerület ipari ágazatainak a tervteljesitéshez. Ebből közel 350 millió A sikertelenség okai

Next

/
Oldalképek
Tartalom