Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)

1987-10-17 / 244. szám, szombat

ÚJ szú 3 1987. X. 17.> Managua Washingtonnal akar tárgyalni Hatékony a nicaraguai tartományokban elrendelt (ČSTK) - Washingtoni csütörtöki sajtóértekezletükön a legnagyobb nicaraguai ellenforradalmi szerveze­tek vezetői közölték, küldöttséget akarnak meneszteni Managuába, hogy tárgyaljon a sandinista kor­mánnyal a tűzszünetről. Egyben fel­kérték Obando y Bravo nicaraguai érseket a közvetítésre. Daniel Ortega nicaraguai államfő Managuában az újságírókkal meg­tartott rövid találkozóján kijelentette, az ellenforradalom vezetői csak ak­kor térhetnek vissza Nicaraguába, ha beszüntetik a fegyveres harcot és élnek az érvényben levő amnesztiá­val. Ha elutasítják az amnesztia ki­használását, akkor Nicaraguába va­ló megérkezésük után bebörtönzik őket a nép ellen elkövetett véres bűntényeikért. Humberto Ortega tábornok, hon­védelmi miniszter hangsúlyozta, a kormány közvetlenül csak Wa­shingtonnal hajlandó tárgyalni, mivel az Egyesült Államok fegyverzi fel, képezi ki az ellenforradalmárokat, s a CIA által irányítja és pénzeli tevékenységüket. Sergio Ramirez alelnök a nicara­guai televízióban csütörtökön mon­dott beszédében kijelentette, haté­konynak bizonyult az egyes tarto­mányokban egyoldalúan elrendelt tüzszünet Jinotega, Nueva Sego­via, Nueva Guinea tartományban és az atlanti partvidék északi részén október 7-e, az egyoldalúan elren­delt tüzszünet óta nyugalom van. E tartományok közelében készen­létben állnak a sandinista egy­ségek, hogy az ellenforradalmárok Rakétatalálat ért egy átlobogózott kuvaiti tartályhajót AMERIKAI-IRÁNI TITKOS ÜZENETCSERE? (ČSTK) - Rakétatalálat érte teg­nap a Perzsa-öbölben az amerikai zászló alatt hajózó Sea Isle City kuvaiti tartályhajót. A több mint 80 ezer tonnás hajó a támadás ide­jén kb. 15 kilométerre horgonyzott a kuvaiti partoktól, megközelítőleg abban a térségben, ahol egy nappal korábban egy libériái tankhajót ért rakétatámadás. A kuvaiti hírügynök­ség szerint 12 személy sebesült meg, a Pentagon viszont 18 sebe­sültről számolt be, hozzáfűzve, hogy köztük volt a hajó kapitánya is. A ha­jón tűz ütött ki. Egyébként ez az első eset, hogy rakétatalálat érte a nyár óta amerikai zászló alatt hajózó, amerikai hadihajó kísérte 11 kuvaiti tartályhajó valamelyikét. Az újabb rakétatámadás nyomán ismét szóbajött az Irán elleni esetle­ges amerikai támadások lehetősé­ge. A Pentagon szerint a sebesültek közül kettő amerikai állampolgár. Reagan elnök csütörtökön egyelőre nyitva hagyta az USA nagyobb kato­nai akcióinak kérdését. Ali Khamenei iráni államfő a pénteki ima során Teheránban tájékoztatta a hívőket a támadásról, de arról nem szólt, hogy azt Irán hajtotta végre. A New York Times washingtoni tudósítója szerint a pénteki és a csü­törtöki rakétatámadással egyidőben folyik az USA és Irán külügyminisz­tériumai között az ismeretlen tartal­mú üzenetek cseréje. A lap azt állít­ja, kezdetben nem érkeztek vála­szok az amerikai üzenetekre, az utóbbi időben azonban Irán rend­szeresen válaszolt. Filipp Gontar vezérőrnagy, a Szovjetunió honvédelmi miniszté­riumának képviselője a Perzsa­öböllel kapcsolatban nyilatkozott a TASZSZ-nak. Egyebek között rá­mutatott, a Szovjetunió szerint a szabad hajózás biztosítása érde­kében ENSZ-erőket lehetne küldeni a térségbe, amelyek az idegen hadi­hajókat helyettesítenék. A Szovjet­unió ezért javasolja, a problémával foglalkozzon az ENSZ BT katonai törzsbizottsága, amely ülésén kész részt venni a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke. Ez a javaslat ér­deklődést váltott ki világszerte, ám az USA nem adott rá világos választ - mondta a tábornok. Államcsíny Bourkina Fassóban (ČSTK) - Államcsínyt hajtottak végre csütörtökön Bourkina Fassó­ban A helyzet a tegnapi jelentések szerint sem volt még teljesen vilá­gos, e nyugat-afrikai állam fővárosá­val, Ouagadougouval megszakadt a telefon- és távíróösszeköttetés. A diplomáciai körök csütörtök esti tájékoztatása szerint a fővárosban este szórványos lövöldözéseket le­hetett hallani, az elnöki rezidencia környékéről pedig a nehézfegyverek dörejét. A szárazföldi és légi határo­kat lezárták. A Népi Front, amely átvette a hatalmat, éjszakai kijárási tilalmat rendelt el, tegnap pedig munkaszüneti nap volt az ország­ban, s a források szerint népgyűlé­seket rendeztek azzal a céllal, hogy bírálják a megdöntött Thomas San­kara államfőt. Az ő személyével kapcsolatban is különböző hírek érkeztek. A Népi Front közleménye szerint letartóz­tatták, az AFP hírügynökség viszont jól tájékozott forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Thomas Sankara kapitányt a Népi Front fegyveresei és az államfő testőrsége közötti tűz­harc során megölték. A Népi Front közleménye szerint feloszlatták a kormányt, valamint a Nemzeti Forradalmi Tanácsot, az államhatalom legfelsőbb szervét, amelynek élén az elnök állt. Az ál­lamcsínyt végrehajtó Népi Front össztetételéről még semmit nem le­het tudni, azon kívül, hogy az általa kiadott közleményt Blaise Compao- ré kapitány, az eddigi igazságügy­miniszter írta alá. Ö egyébként 35 éves, két évvel fiatalabb Sanka- ránál. A közlemény szerint a Népi Front folytatja azt a müvet, amelyet 1983 augusztusában kezdtek meg, ekkor került ugyanis hatalomra a Nemzeti Forradalmi Tanács Sankarával az élen. Az új vezetés állítólag megtart­ja az előző kormány által vállalt nemzetközi kötelezettségeket. egyoldalú tűzszünet újabb támadásai esetén időben és hatékonyan közbelépjenek, s erre az esetre az említett térségek lakos­ságát is megfelelően felfegyve­rezték. Ramirez rámutatott annak szük­ségességére, hogy a guatemalai megállapodást a többi közép-ameri­kai ország, mindenekelőtt Honduras is teljesítse. Hondurasban véget kell vetni az ellenforradalmi bandák je­lenlétének. A döntő szerep azonban ebben az esetben az Egyesült Álla­moké, amelynek be kell szüntetnie a kontrák támogatását. A BT új tagjai (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakának delegátusai csütörtökön megválasztották a Biztonsági Tanács öt új, nem állandó tagját. A jövő év január 1-tól Algéria, Brazília, Jugoszlávia, Nepál és Szenegál képviselője váltja fel Bulgá­ria, Ghana, Kongó, az Egyesült Arab Emírségek és Venezuela diplomatáit. A BT további nem állandó tagja marad Argentína, Japán, Olaszország, az NSZK és Zambia, az ö mandátumuk 1987—1988-ra szól. Mint ismeretes, a BT öt állandó tagja: Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, a Szovjetunió és az USA. Vlagyimir Petrovszkij nagykövet csü­törtökön megerősítette, hogy a Szovjet­unió hajlandó hozzájárulni a világszerve­zet pénzügyi problémáinak konstruktív megoldásához. Az ENSZ-főtitkár felhívá­sára a Szovjetunió tavaly önkéntesen 10 millió dollárt fizetett be a pénzügyi problé­mák megoldása érdekében. A Szovjet­unió ugyancsak fontolóra veszi az ENSZ fegyveres erőinek költségvetésében ta­pasztalható deficit felszámolásához való hozzájárulását. Perez de Cuellar főtitkár nagyra értékelte a Szovjetunió pozitív lépését, s reményét fejezte ki, hogy mind­azon országok, amlyek még nem fizették be hozzájárulásukat, teljesítik kötelezett­ségüket. Vietnami vélemény a kambodzsai kérdésről (ČSTK) - A vietnami külügyminiszté­rium szóvivője tegnapi hanoi sajtóérte­kezletén kijelentette: az ENSZ Közgyűlé­sének ülésén elfogadott határozat a kam­bodzsai kérdésről elferdíti a reális helyze­tet, s aláássa Délkelet-Ázsiában a párbe­széd irányvonalát. Helytelen a határozat beállítottsága, mivel az egyik felet támo­gatja, a másikat elítéli, s ezzel a kambo­dzsai kérdésnek a nemzeti megbékélés alapján történő rendezését zsákutcába vezeti, A szóvivő aláhúzta, hogy az ENSZ méltó szerepet játszhatna a probléma rendezésében. Phnompenhból jelentették, a szeptem­ber 25-tól október 2-ig tartó héten a Thai- földön állomásozó kormányellenes fegy­veres csoportok ismét megkísérelték, hogy behatoljanak kambodzsai területek­re. A kormánycsapatok és a vietnami önkéntesek feltartóztatták őket, több mint száz behatolót ártalmatlanná tettek, s je­lentős mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést foglaltak le. Ugyanezen idő­szak alatt a thaiföldi légierő többször hajtott végre kémrepülést kambodzsai te­rületek felett. Mi történt Tibetben? B első-Ázsia legnagyobb kiter­jedésű fennsíkja, Tibet nap­jainkig az egyik legtitokzatosabb, legelzártabb, legismeretlenebb s leghozzáférhetetlenebb terület, amin az sem változtat, hogy időről időre furcsa szenzációként kezelik az egykori feudális világi uralkodó­nak, a mostani közigazgatás fejé­nek, a dalai lámának a kínai kor­mánnyal való összetűzéseit, s vele szembeni követeléseit. A legfrissebb események szálai is tulajdonképpen itt futnak össze. A dalai láma, az „istenkirály“, az 1959-es lázadás leverése után - azt követően, hogy szülőföldjén megin­dult a társadalmi átalakulás és a rabszolgatartó társadalmi rend­szer felszámolása - a tibeti felső rétegek reakciós klikkjének tagjaival önkéntes száműzetésbe Indiába vo­nult. Bár a közelmúltban úgy tűnt fel, hogy enyhültek Kína és a dalai láma közti ellentétek - ennek bizonysága volt, hogy családjával négyszer is felkereste az országot -, a láma legutóbbi, egyesült államokbeli láto­gatása során az amerikai képviselő­ház egyik bizottságában félrema­gyarázva a Kína és Tibet közti kap­csolatok történetét, ismét síkraszállt ez utóbbinak a függetlenségéért A Himalája által körülzárt, s a „vi­lág tetejének“ nevezett Tibet 1965- ben lett az öt kínai autonóm terület egyike - a legnagyobb közülük. Kí­nával való összetartozása azonban nem itt kezdődik - már a 7. század­tól, majd kisebb-nagyobb megszakí­tásokkal napjainkig nyomon követ­hető. Kína felszabadulását követően a központi kormány és a helyi ható­ságok közt létrejött megállapodás értelmében 1951-ben vonultak be területére a kínai népi felszabadító hadsereg egységei. A második vi­lágháború után azonban az amerikai imperializmus próbálta itt megvetni lábát, s ezek a körök támogatták a végül kudarcba fulladt 1959-es ellenforradalmat is. Ezt megelőzően Nagy-Britannia formált jogot a terü­letre, s igyekezett szembeállítani a dalai lámát Kínával. Ismeretesek a hetvenes évek kí­nai kulturális forradalmának kilengé­sei a tibetiekkel szemben, s köztu­dott az is, hogy a későbbi esemé­nyek konszolidálták a helyzetet. A nyolcvanas évek kezdetétől mu­tatkozó erőteljes nyitás időszakában a kínai vezetés felajánlotta a láma- nak a visszatérést, aki a javasolt megoldás szerint élvezhetné eredeti státusát, s fontos pozíciót kapna a központi kormányban is. A láma azonban feltételeket szab. Elkép­zelése egy majd nyugat-európányi területű, mind az öt tartományt ma­gába foglaló önálló Tibet. Tekintve, hogy a kínai kormány számára az ilyen elképzelés elfogadhatatlan, marad minden a régiben - a láma továbbra is Tibet függetlensége mel­lett ágál, s megkísérel zavargásokat szítani. Ez a legutóbb sikerült is neki. Vérfürdővel értek véget Lhászá- ban, Tibet fővárosában a Kínai Nép- köztársaság kikiáltásának 38. évfor­dulója alkalmából rendezett ünnep­ségek. Mint ismeretes, egy tucatnyi, többségében buddhista szerzetes Tibet függetlenségét követelő jel­szavakkal tüntetést szervezett, majd teljes zűrzavart keltve a városban, megrohamozott egy rendőrállomást, s összecsapásokat provokált a biz­tonsági erőkkel. Annak ellenére, hogy a rendőrség szigorúan megtar­totta a parancsot, s nem használt fegyvert, az összetűzéseknek 25 ál­dozata - hat halottja és tizenkilenc, jobbára rendőr sebesültje van. Hír- ügynökségi jelentések szerint több külföldi, köztük néhány amerikai tu­rista is tevékeny részt vállalt az ese­ményekben. A történteket pedig az amerikai szenátus különösen szívü­gyének tekintette - „a tibeti kérdés­ben“ határozatot fogadott el. Ebben bírálta a kínai vezetést az emberi jogok állítólagos megsértéséért, s támogatásáról biztosította a dalai láma Washingtonban kifejtett ötpon­tos javaslatát, melyben többek közt követeli a „terület békeövezetté nyil­vánítását“, „az emberi jogok és a demokratikus szabadság biztosí­tását“, valamint a „Tibet jövőjével foglalkozó tárgyalások megkezdé­sét“. Nyilatkozata szerint Tibet „ré­sze maradhat Kínának“, ha Peking alapvetően változtat eddigi állás­pontján. Nem hagyott persze kétsé­get afelől, hogyan képzeli el mindezt. A kínai külügyminisztérium eré­lyesen tiltakozott az amerikai szená­tus döntése ellen és a belügyekbe való önkényes, durva beavatkozás­nak minősítette a történteket. Mi sem jellemzőbb a nyugati körök tö­rekvésére, mint az a tény, hogy a dalai láma által képviselt irreális követeléseket tartja alkalmasnak ar­ra, hogy megbontsa Kína egységét, helyesebben: viszályt szítson Tibet­ben. Teljes mértékben figyelmen kí­vül hagyják, hogy a lámaizmus egyik feje, a pancsen láma Tibetben van és a helyi hatalmi szervek vezetője, aki az „istenkirály“ külföldre távozá­sa után a tibeti helyi közigazgatás vezetését vette át. Nem árt utalnunk arra sem, hogy a tibeti lakosság és a helyi vallási vezetők egyaránt fel­háborodásuknak adtak hangot a tör­téntek miatt és visszautasították az amerikai vádakat. A tibeti fejlemények kapcsán hangsúlyoznunk kell, hogy a kínai központi kormány a nyitás időszaka óta a nemzetiségi politika területén is a realizmus álláspontjára helyezkedett. Ennek folytán vált le­hetővé, hogy a tibetiek területi auto­nómiát, teljes vallásszabadságot él­veznek, s részt vehetnek a politikai életben. Ugyanakkor vitathatatlan a térség Kínához tartozása, hiszen évszázadok óta annak szerves ré­sze s jövője, további fejlődése is Kína keretében, szocialista építő­programja szellemében képzelhető el. Az oszd meg és uralkodj imperia­lista gyakorlat helyett tehát az egy­ség munkálása jelenthet új fejezetet Tibet történelmében is. FÓNOD MARIANNA A krími tatárok ügyével foglalkozott az illetékes állami bizottság Megfontoltan, a nemzetek és nemzetiségek érdekei szerint Bourkina Fas­sóban, az egykori Felső-Voltában 1960 óta, amikor is az egykori francia gyarmat elnyerte függetlenségét, a csütörtöki volt sorrendben az ötö­dik államcsíny. A nyugat-afrikai ál­lam területe 274 200 négyzetki­lométer, a lakosság száma hozzávető­leg 8 millió, s Afrika legszegényebb or­szágai között tartják számon. Északon Malival, északkeletről Nigériával, délkelet­ről Beninnel, délről Togőval és Elefántcsontparttal, valamint GhánáváI határos. A fővárosban 200 ezer ember él. A lakosság 90 százaléka mezőgazdaságból él, ez azonban rendkívül elmara­dott. Természeti kincsei: mangán, arany, ón és egyéb fémek. (ČSTK) - Andrej Gromiko veze­tésével csütörtökön a Kremlben ülést tartott a krími tatárok ügyével foglalkozó állami bizottság. Megvi­tatták a tatár személyiségek egy csoportja által benyújtott jelentést, s azt is, amelyet az állami bizottság azon tagjai terjesztettek elő, akik ellátogattak azokba a köztársasá­gokba és területekre, ahol a krími tatárok többsége él. A tanácskozá­son leszögezték, e kérdésekhez megfontoltan kell közelíteni, tekin­tetbe véve a Szovjetunió nemzetei­nek és nemzetiségeinek érdekeit, s tovább kell mélyíteni testvérbarát­ságukat. A bizottság meghallgatta Vitalij Vorotnyikov, Vlagyimir Scserbic- kij és Inamzson Uzsmanhodzsa­jev tájékoztatását az Oroszországi Föderáció, Ukrajna és Üzbegisztán területén élő krími tatárok élet- és munkakörülményeiről, arról, hogyan elégítik ki szociális szükségleteiket, milyen segítséget kapnak anyanyel­vűk, kultúrájuk és iskolarendszerük fejlesztéséhez. Ezzel összefüggés­ben a köztársasági és helyi szervek feladatul kapták, tegyenek meg min­den pótlólagos intézkedést a krími tatárok kulturális igényeinek jobb ki­elégítéséért és bővítsék a tatár nyel­vű irodalomoktatást, beleértve a mai nemzeti szerzőket is. Ahol erre meg­vannak a feltételek, új lapokat kell kiadni, s bővíteni a rádió és a televí­zió tatár nyelvű adásait. Számolnak a tatár kézművesség és népművé­szet fejlesztésével, színházi és ze­nei együttesek létesítésével. A bizottság elismerte, megenged­hetetlen a tatár nemzetiségű állam­polgárok jogainak megsértése lakó- és munkahelyük megválasztása so­rán. Ugyanakkor leszögezte, a tör­vényekben pontosabban meg kell fogalmazni a Krímben élő nemzeti­ségek, valamint a Szovjetunió egyéb üdülőterületein élő nemzetiségek ott-tartózkodását szabályozó ren­delkezéseket. A tanácskozáson to­vábbá bejelentették, az állami bizott­ság hozzávetőleg 10 ezer olyan le­velet kapott, amelyek követelték, hogy a krími tatárok soraiba tartozó szélsőségesek, akik feszültséget akarnak szítani és társadalomelle­nes akciókat, nemzetiségi súrlódá­sokat kirobbantani, hagyjanak fel te­vékenységükkel. Megendedhetetlen ezeknek az elemeknek az a törekvé­se, hogy elkendőzzék a TASZSZ 1987. július 31 -i közleményében szereplő adatokat, sok tatár állam­polgár követeléseit, hogy meg kell tisztítani soraikat a nép árulóitól - a tatár nacionalistáktól -, s hogy ne vegyék őket egy kalap alá a be­csületes szovjet hazafiakkal, azok­kal a tatárokkal, akik a fasizmus ellen harcoltak. A szélsőségesek tö­rekvéseinek semmi köze a krími ta­tárok óhajához, fékezik az állami szervek munkáját, s ellentétesek a szovjet alkotmánnyal. A tanácsko­zás résztvevői kifejezték meggyőző­désüket, hogy a helyi párt és állami szervek nagyobb figyelmet fordíta­nak a jövőben a dolgozók internaci­onalista és hazafias nevelésének, a nemzetiségi kapcsolatok kulturált­sága emelésének, s hogy minden nemzet és nemzetiség összeforrott- ságának szilárdítására, a nagy októ­ber 70. évfordulójának méltó meg­ünneplésére fognak törekedni. Az állami bizottság is ebben a szellem­ben folytatja tevékenységét, szoro­san együttműködik a helyi párt- és állami szervekkel, a széles körű szovjet közvéleménnyel. Shultz Izraelben (ČSTK) - George Shultz ameri­kai külügyminiszter megkezdte kö­zel-keleti körútját. Első állomása Tel Aviv. Röviddel elutazása előtt kije­lentette, nem visz magával új javas­latokat a kózet-keleti válság rende­zésére. Az a tény, hogy az amerikai külügyminiszter főleg Jeruzsálem­ben fog tartózkodni, csak tovább élezi a helyzetet az Izrael által meg­szállt területeken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom