Új Szó, 1987. október (40. évfolyam, 230-256. szám)
1987-10-17 / 244. szám, szombat
ÚJ szú 3 1987. X. 17.> Managua Washingtonnal akar tárgyalni Hatékony a nicaraguai tartományokban elrendelt (ČSTK) - Washingtoni csütörtöki sajtóértekezletükön a legnagyobb nicaraguai ellenforradalmi szervezetek vezetői közölték, küldöttséget akarnak meneszteni Managuába, hogy tárgyaljon a sandinista kormánnyal a tűzszünetről. Egyben felkérték Obando y Bravo nicaraguai érseket a közvetítésre. Daniel Ortega nicaraguai államfő Managuában az újságírókkal megtartott rövid találkozóján kijelentette, az ellenforradalom vezetői csak akkor térhetnek vissza Nicaraguába, ha beszüntetik a fegyveres harcot és élnek az érvényben levő amnesztiával. Ha elutasítják az amnesztia kihasználását, akkor Nicaraguába való megérkezésük után bebörtönzik őket a nép ellen elkövetett véres bűntényeikért. Humberto Ortega tábornok, honvédelmi miniszter hangsúlyozta, a kormány közvetlenül csak Washingtonnal hajlandó tárgyalni, mivel az Egyesült Államok fegyverzi fel, képezi ki az ellenforradalmárokat, s a CIA által irányítja és pénzeli tevékenységüket. Sergio Ramirez alelnök a nicaraguai televízióban csütörtökön mondott beszédében kijelentette, hatékonynak bizonyult az egyes tartományokban egyoldalúan elrendelt tüzszünet Jinotega, Nueva Segovia, Nueva Guinea tartományban és az atlanti partvidék északi részén október 7-e, az egyoldalúan elrendelt tüzszünet óta nyugalom van. E tartományok közelében készenlétben állnak a sandinista egységek, hogy az ellenforradalmárok Rakétatalálat ért egy átlobogózott kuvaiti tartályhajót AMERIKAI-IRÁNI TITKOS ÜZENETCSERE? (ČSTK) - Rakétatalálat érte tegnap a Perzsa-öbölben az amerikai zászló alatt hajózó Sea Isle City kuvaiti tartályhajót. A több mint 80 ezer tonnás hajó a támadás idején kb. 15 kilométerre horgonyzott a kuvaiti partoktól, megközelítőleg abban a térségben, ahol egy nappal korábban egy libériái tankhajót ért rakétatámadás. A kuvaiti hírügynökség szerint 12 személy sebesült meg, a Pentagon viszont 18 sebesültről számolt be, hozzáfűzve, hogy köztük volt a hajó kapitánya is. A hajón tűz ütött ki. Egyébként ez az első eset, hogy rakétatalálat érte a nyár óta amerikai zászló alatt hajózó, amerikai hadihajó kísérte 11 kuvaiti tartályhajó valamelyikét. Az újabb rakétatámadás nyomán ismét szóbajött az Irán elleni esetleges amerikai támadások lehetősége. A Pentagon szerint a sebesültek közül kettő amerikai állampolgár. Reagan elnök csütörtökön egyelőre nyitva hagyta az USA nagyobb katonai akcióinak kérdését. Ali Khamenei iráni államfő a pénteki ima során Teheránban tájékoztatta a hívőket a támadásról, de arról nem szólt, hogy azt Irán hajtotta végre. A New York Times washingtoni tudósítója szerint a pénteki és a csütörtöki rakétatámadással egyidőben folyik az USA és Irán külügyminisztériumai között az ismeretlen tartalmú üzenetek cseréje. A lap azt állítja, kezdetben nem érkeztek válaszok az amerikai üzenetekre, az utóbbi időben azonban Irán rendszeresen válaszolt. Filipp Gontar vezérőrnagy, a Szovjetunió honvédelmi minisztériumának képviselője a Perzsaöböllel kapcsolatban nyilatkozott a TASZSZ-nak. Egyebek között rámutatott, a Szovjetunió szerint a szabad hajózás biztosítása érdekében ENSZ-erőket lehetne küldeni a térségbe, amelyek az idegen hadihajókat helyettesítenék. A Szovjetunió ezért javasolja, a problémával foglalkozzon az ENSZ BT katonai törzsbizottsága, amely ülésén kész részt venni a szovjet fegyveres erők vezérkari főnöke. Ez a javaslat érdeklődést váltott ki világszerte, ám az USA nem adott rá világos választ - mondta a tábornok. Államcsíny Bourkina Fassóban (ČSTK) - Államcsínyt hajtottak végre csütörtökön Bourkina Fassóban A helyzet a tegnapi jelentések szerint sem volt még teljesen világos, e nyugat-afrikai állam fővárosával, Ouagadougouval megszakadt a telefon- és távíróösszeköttetés. A diplomáciai körök csütörtök esti tájékoztatása szerint a fővárosban este szórványos lövöldözéseket lehetett hallani, az elnöki rezidencia környékéről pedig a nehézfegyverek dörejét. A szárazföldi és légi határokat lezárták. A Népi Front, amely átvette a hatalmat, éjszakai kijárási tilalmat rendelt el, tegnap pedig munkaszüneti nap volt az országban, s a források szerint népgyűléseket rendeztek azzal a céllal, hogy bírálják a megdöntött Thomas Sankara államfőt. Az ő személyével kapcsolatban is különböző hírek érkeztek. A Népi Front közleménye szerint letartóztatták, az AFP hírügynökség viszont jól tájékozott forrásokra hivatkozva azt közölte, hogy Thomas Sankara kapitányt a Népi Front fegyveresei és az államfő testőrsége közötti tűzharc során megölték. A Népi Front közleménye szerint feloszlatták a kormányt, valamint a Nemzeti Forradalmi Tanácsot, az államhatalom legfelsőbb szervét, amelynek élén az elnök állt. Az államcsínyt végrehajtó Népi Front össztetételéről még semmit nem lehet tudni, azon kívül, hogy az általa kiadott közleményt Blaise Compao- ré kapitány, az eddigi igazságügyminiszter írta alá. Ö egyébként 35 éves, két évvel fiatalabb Sanka- ránál. A közlemény szerint a Népi Front folytatja azt a müvet, amelyet 1983 augusztusában kezdtek meg, ekkor került ugyanis hatalomra a Nemzeti Forradalmi Tanács Sankarával az élen. Az új vezetés állítólag megtartja az előző kormány által vállalt nemzetközi kötelezettségeket. egyoldalú tűzszünet újabb támadásai esetén időben és hatékonyan közbelépjenek, s erre az esetre az említett térségek lakosságát is megfelelően felfegyverezték. Ramirez rámutatott annak szükségességére, hogy a guatemalai megállapodást a többi közép-amerikai ország, mindenekelőtt Honduras is teljesítse. Hondurasban véget kell vetni az ellenforradalmi bandák jelenlétének. A döntő szerep azonban ebben az esetben az Egyesült Államoké, amelynek be kell szüntetnie a kontrák támogatását. A BT új tagjai (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakának delegátusai csütörtökön megválasztották a Biztonsági Tanács öt új, nem állandó tagját. A jövő év január 1-tól Algéria, Brazília, Jugoszlávia, Nepál és Szenegál képviselője váltja fel Bulgária, Ghana, Kongó, az Egyesült Arab Emírségek és Venezuela diplomatáit. A BT további nem állandó tagja marad Argentína, Japán, Olaszország, az NSZK és Zambia, az ö mandátumuk 1987—1988-ra szól. Mint ismeretes, a BT öt állandó tagja: Nagy-Britannia, Kína, Franciaország, a Szovjetunió és az USA. Vlagyimir Petrovszkij nagykövet csütörtökön megerősítette, hogy a Szovjetunió hajlandó hozzájárulni a világszervezet pénzügyi problémáinak konstruktív megoldásához. Az ENSZ-főtitkár felhívására a Szovjetunió tavaly önkéntesen 10 millió dollárt fizetett be a pénzügyi problémák megoldása érdekében. A Szovjetunió ugyancsak fontolóra veszi az ENSZ fegyveres erőinek költségvetésében tapasztalható deficit felszámolásához való hozzájárulását. Perez de Cuellar főtitkár nagyra értékelte a Szovjetunió pozitív lépését, s reményét fejezte ki, hogy mindazon országok, amlyek még nem fizették be hozzájárulásukat, teljesítik kötelezettségüket. Vietnami vélemény a kambodzsai kérdésről (ČSTK) - A vietnami külügyminisztérium szóvivője tegnapi hanoi sajtóértekezletén kijelentette: az ENSZ Közgyűlésének ülésén elfogadott határozat a kambodzsai kérdésről elferdíti a reális helyzetet, s aláássa Délkelet-Ázsiában a párbeszéd irányvonalát. Helytelen a határozat beállítottsága, mivel az egyik felet támogatja, a másikat elítéli, s ezzel a kambodzsai kérdésnek a nemzeti megbékélés alapján történő rendezését zsákutcába vezeti, A szóvivő aláhúzta, hogy az ENSZ méltó szerepet játszhatna a probléma rendezésében. Phnompenhból jelentették, a szeptember 25-tól október 2-ig tartó héten a Thai- földön állomásozó kormányellenes fegyveres csoportok ismét megkísérelték, hogy behatoljanak kambodzsai területekre. A kormánycsapatok és a vietnami önkéntesek feltartóztatták őket, több mint száz behatolót ártalmatlanná tettek, s jelentős mennyiségű fegyvert és katonai felszerelést foglaltak le. Ugyanezen időszak alatt a thaiföldi légierő többször hajtott végre kémrepülést kambodzsai területek felett. Mi történt Tibetben? B első-Ázsia legnagyobb kiterjedésű fennsíkja, Tibet napjainkig az egyik legtitokzatosabb, legelzártabb, legismeretlenebb s leghozzáférhetetlenebb terület, amin az sem változtat, hogy időről időre furcsa szenzációként kezelik az egykori feudális világi uralkodónak, a mostani közigazgatás fejének, a dalai lámának a kínai kormánnyal való összetűzéseit, s vele szembeni követeléseit. A legfrissebb események szálai is tulajdonképpen itt futnak össze. A dalai láma, az „istenkirály“, az 1959-es lázadás leverése után - azt követően, hogy szülőföldjén megindult a társadalmi átalakulás és a rabszolgatartó társadalmi rendszer felszámolása - a tibeti felső rétegek reakciós klikkjének tagjaival önkéntes száműzetésbe Indiába vonult. Bár a közelmúltban úgy tűnt fel, hogy enyhültek Kína és a dalai láma közti ellentétek - ennek bizonysága volt, hogy családjával négyszer is felkereste az országot -, a láma legutóbbi, egyesült államokbeli látogatása során az amerikai képviselőház egyik bizottságában félremagyarázva a Kína és Tibet közti kapcsolatok történetét, ismét síkraszállt ez utóbbinak a függetlenségéért A Himalája által körülzárt, s a „világ tetejének“ nevezett Tibet 1965- ben lett az öt kínai autonóm terület egyike - a legnagyobb közülük. Kínával való összetartozása azonban nem itt kezdődik - már a 7. századtól, majd kisebb-nagyobb megszakításokkal napjainkig nyomon követhető. Kína felszabadulását követően a központi kormány és a helyi hatóságok közt létrejött megállapodás értelmében 1951-ben vonultak be területére a kínai népi felszabadító hadsereg egységei. A második világháború után azonban az amerikai imperializmus próbálta itt megvetni lábát, s ezek a körök támogatták a végül kudarcba fulladt 1959-es ellenforradalmat is. Ezt megelőzően Nagy-Britannia formált jogot a területre, s igyekezett szembeállítani a dalai lámát Kínával. Ismeretesek a hetvenes évek kínai kulturális forradalmának kilengései a tibetiekkel szemben, s köztudott az is, hogy a későbbi események konszolidálták a helyzetet. A nyolcvanas évek kezdetétől mutatkozó erőteljes nyitás időszakában a kínai vezetés felajánlotta a láma- nak a visszatérést, aki a javasolt megoldás szerint élvezhetné eredeti státusát, s fontos pozíciót kapna a központi kormányban is. A láma azonban feltételeket szab. Elképzelése egy majd nyugat-európányi területű, mind az öt tartományt magába foglaló önálló Tibet. Tekintve, hogy a kínai kormány számára az ilyen elképzelés elfogadhatatlan, marad minden a régiben - a láma továbbra is Tibet függetlensége mellett ágál, s megkísérel zavargásokat szítani. Ez a legutóbb sikerült is neki. Vérfürdővel értek véget Lhászá- ban, Tibet fővárosában a Kínai Nép- köztársaság kikiáltásának 38. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek. Mint ismeretes, egy tucatnyi, többségében buddhista szerzetes Tibet függetlenségét követelő jelszavakkal tüntetést szervezett, majd teljes zűrzavart keltve a városban, megrohamozott egy rendőrállomást, s összecsapásokat provokált a biztonsági erőkkel. Annak ellenére, hogy a rendőrség szigorúan megtartotta a parancsot, s nem használt fegyvert, az összetűzéseknek 25 áldozata - hat halottja és tizenkilenc, jobbára rendőr sebesültje van. Hír- ügynökségi jelentések szerint több külföldi, köztük néhány amerikai turista is tevékeny részt vállalt az eseményekben. A történteket pedig az amerikai szenátus különösen szívügyének tekintette - „a tibeti kérdésben“ határozatot fogadott el. Ebben bírálta a kínai vezetést az emberi jogok állítólagos megsértéséért, s támogatásáról biztosította a dalai láma Washingtonban kifejtett ötpontos javaslatát, melyben többek közt követeli a „terület békeövezetté nyilvánítását“, „az emberi jogok és a demokratikus szabadság biztosítását“, valamint a „Tibet jövőjével foglalkozó tárgyalások megkezdését“. Nyilatkozata szerint Tibet „része maradhat Kínának“, ha Peking alapvetően változtat eddigi álláspontján. Nem hagyott persze kétséget afelől, hogyan képzeli el mindezt. A kínai külügyminisztérium erélyesen tiltakozott az amerikai szenátus döntése ellen és a belügyekbe való önkényes, durva beavatkozásnak minősítette a történteket. Mi sem jellemzőbb a nyugati körök törekvésére, mint az a tény, hogy a dalai láma által képviselt irreális követeléseket tartja alkalmasnak arra, hogy megbontsa Kína egységét, helyesebben: viszályt szítson Tibetben. Teljes mértékben figyelmen kívül hagyják, hogy a lámaizmus egyik feje, a pancsen láma Tibetben van és a helyi hatalmi szervek vezetője, aki az „istenkirály“ külföldre távozása után a tibeti helyi közigazgatás vezetését vette át. Nem árt utalnunk arra sem, hogy a tibeti lakosság és a helyi vallási vezetők egyaránt felháborodásuknak adtak hangot a történtek miatt és visszautasították az amerikai vádakat. A tibeti fejlemények kapcsán hangsúlyoznunk kell, hogy a kínai központi kormány a nyitás időszaka óta a nemzetiségi politika területén is a realizmus álláspontjára helyezkedett. Ennek folytán vált lehetővé, hogy a tibetiek területi autonómiát, teljes vallásszabadságot élveznek, s részt vehetnek a politikai életben. Ugyanakkor vitathatatlan a térség Kínához tartozása, hiszen évszázadok óta annak szerves része s jövője, további fejlődése is Kína keretében, szocialista építőprogramja szellemében képzelhető el. Az oszd meg és uralkodj imperialista gyakorlat helyett tehát az egység munkálása jelenthet új fejezetet Tibet történelmében is. FÓNOD MARIANNA A krími tatárok ügyével foglalkozott az illetékes állami bizottság Megfontoltan, a nemzetek és nemzetiségek érdekei szerint Bourkina Fassóban, az egykori Felső-Voltában 1960 óta, amikor is az egykori francia gyarmat elnyerte függetlenségét, a csütörtöki volt sorrendben az ötödik államcsíny. A nyugat-afrikai állam területe 274 200 négyzetkilométer, a lakosság száma hozzávetőleg 8 millió, s Afrika legszegényebb országai között tartják számon. Északon Malival, északkeletről Nigériával, délkeletről Beninnel, délről Togőval és Elefántcsontparttal, valamint GhánáváI határos. A fővárosban 200 ezer ember él. A lakosság 90 százaléka mezőgazdaságból él, ez azonban rendkívül elmaradott. Természeti kincsei: mangán, arany, ón és egyéb fémek. (ČSTK) - Andrej Gromiko vezetésével csütörtökön a Kremlben ülést tartott a krími tatárok ügyével foglalkozó állami bizottság. Megvitatták a tatár személyiségek egy csoportja által benyújtott jelentést, s azt is, amelyet az állami bizottság azon tagjai terjesztettek elő, akik ellátogattak azokba a köztársaságokba és területekre, ahol a krími tatárok többsége él. A tanácskozáson leszögezték, e kérdésekhez megfontoltan kell közelíteni, tekintetbe véve a Szovjetunió nemzeteinek és nemzetiségeinek érdekeit, s tovább kell mélyíteni testvérbarátságukat. A bizottság meghallgatta Vitalij Vorotnyikov, Vlagyimir Scserbic- kij és Inamzson Uzsmanhodzsajev tájékoztatását az Oroszországi Föderáció, Ukrajna és Üzbegisztán területén élő krími tatárok élet- és munkakörülményeiről, arról, hogyan elégítik ki szociális szükségleteiket, milyen segítséget kapnak anyanyelvűk, kultúrájuk és iskolarendszerük fejlesztéséhez. Ezzel összefüggésben a köztársasági és helyi szervek feladatul kapták, tegyenek meg minden pótlólagos intézkedést a krími tatárok kulturális igényeinek jobb kielégítéséért és bővítsék a tatár nyelvű irodalomoktatást, beleértve a mai nemzeti szerzőket is. Ahol erre megvannak a feltételek, új lapokat kell kiadni, s bővíteni a rádió és a televízió tatár nyelvű adásait. Számolnak a tatár kézművesség és népművészet fejlesztésével, színházi és zenei együttesek létesítésével. A bizottság elismerte, megengedhetetlen a tatár nemzetiségű állampolgárok jogainak megsértése lakó- és munkahelyük megválasztása során. Ugyanakkor leszögezte, a törvényekben pontosabban meg kell fogalmazni a Krímben élő nemzetiségek, valamint a Szovjetunió egyéb üdülőterületein élő nemzetiségek ott-tartózkodását szabályozó rendelkezéseket. A tanácskozáson továbbá bejelentették, az állami bizottság hozzávetőleg 10 ezer olyan levelet kapott, amelyek követelték, hogy a krími tatárok soraiba tartozó szélsőségesek, akik feszültséget akarnak szítani és társadalomellenes akciókat, nemzetiségi súrlódásokat kirobbantani, hagyjanak fel tevékenységükkel. Megendedhetetlen ezeknek az elemeknek az a törekvése, hogy elkendőzzék a TASZSZ 1987. július 31 -i közleményében szereplő adatokat, sok tatár állampolgár követeléseit, hogy meg kell tisztítani soraikat a nép árulóitól - a tatár nacionalistáktól -, s hogy ne vegyék őket egy kalap alá a becsületes szovjet hazafiakkal, azokkal a tatárokkal, akik a fasizmus ellen harcoltak. A szélsőségesek törekvéseinek semmi köze a krími tatárok óhajához, fékezik az állami szervek munkáját, s ellentétesek a szovjet alkotmánnyal. A tanácskozás résztvevői kifejezték meggyőződésüket, hogy a helyi párt és állami szervek nagyobb figyelmet fordítanak a jövőben a dolgozók internacionalista és hazafias nevelésének, a nemzetiségi kapcsolatok kulturáltsága emelésének, s hogy minden nemzet és nemzetiség összeforrott- ságának szilárdítására, a nagy október 70. évfordulójának méltó megünneplésére fognak törekedni. Az állami bizottság is ebben a szellemben folytatja tevékenységét, szorosan együttműködik a helyi párt- és állami szervekkel, a széles körű szovjet közvéleménnyel. Shultz Izraelben (ČSTK) - George Shultz amerikai külügyminiszter megkezdte közel-keleti körútját. Első állomása Tel Aviv. Röviddel elutazása előtt kijelentette, nem visz magával új javaslatokat a kózet-keleti válság rendezésére. Az a tény, hogy az amerikai külügyminiszter főleg Jeruzsálemben fog tartózkodni, csak tovább élezi a helyzetet az Izrael által megszállt területeken.
