Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-15 / 216. szám, kedd
V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A párbeszéd fóruma Felgyorsult a világpolitika érverése, s ez az ENSZ-ben is tükröződik. Nyáron át sem kongott az ürességtől a*jew York-i üvegpalota, többszőr is ülésezett a Biztonsági TanácS, a múlt hónap végén pedig csaknem 130 ország képviselői a fejlődés és a fegyverkezés összefüggéseiről tanácskoztak. Az ENSZ főtitkárának is temérdek a tennivalója, s ezt mi sem jelzi jobban, mint az, hogy az ENSZ- közgyűlés hagyományosan szeptember harmadik keddjén, vagyis ma megnyíló soros, 42. ülésszakának előestéjén is Bagdadban tárgyalt az iráni-iraki tűzszünet elérésének lehetőségeiről. A világszervezetben az igazi „nagyüzem“ azonban tulajdonképpen most, az ülésszak megnyitásával indul be. Külügyminiszterek, sőt, kormányfők is jelen vannak a megnyitón, köztük a szovjet diplomácia vezetője is. A múltban ez normális jelenségnek számított, de emlékezzünk csak rá, hogy pár évvel ezelőtt az amerikai hatóságok magatartása miatt nem szállhatott le New Yorkban Andrej Gromiko akkori szovjet külügyminiszter gépe. Most tehát Eduard Sevardnadze is itt van, s a hét derekán amerikai kollégájával, George Shultzcal és Reagan elnökkel is tárgyal. New York-i jelenléte azonban nem azt jelenti, hogy felhőtlen a szovjet-amerikai viszony. Az utóbbi hetekben a kapcsolatok egén újabb felhők tűntek fel - méghozzá Washington hibájából -, s megint olyan időpontban, amikor már karnyújtásnyira lévőnek tűnik a megállapodás a kettős nullamegoldásról, következésképpen Gorbacsov és Reagan újabb találkozójáról. Washington és Bonn ugyanis előhozakodott az NSZK-ban lévő 72 Pershing-1A rakéta ügyével. Bár a kérdésben az ellenzék nyomására mindkét fővárosban magyarázkodni kényszerültek, a tényállás most, a csúcs sorsáról döntő külügyminiszteri találkozó előtt az, hogy a 72 amerikai atomtöltettel felszerelt rakéta megsemmisítését a Fehér Ház nem hajlandó belefoglalni a csaknem kész rakétamegoldásba. Márpedig, ha erre nem lesz hajlandó, akkor tulajdonkeppen nincs értelme a csúcstalálkozónak. Ez nem bíztató jel Sevardnadze és Shultz eszmecseréi előtt. A külügyminiszteri találkozó eredményei nyilván rányomják bélyegüket az ENSZ-ülésszak munkájára, tükröződnek Eduard Sevardna- dzenak az általános vitában, elhangzó felszólalásában. Reagan elnök előre beharangozott beszéde sem ígér sok jót. A napokban nem véletlenül sajnálattal állapította meg Petrovszkij szovjet külügyminiszter-helyettes, hogy az USA a jelek szerint nem kíván bekapcsolódni az átfogó nemzetközi biztonsági rendszer megteremtését szolgáló erőfeszítésekbe. Példaként hozta fel azt, hogy Washington meggátolta a genfi leszerelési konferencián - amely szintén ENSZ-fórum - a vegyi fegyverek betiltásáról intézkedő szerződés szövegezésének a felgyorsítását. Könnyen megeshet, hogy az Egyesült Államok az ENSZ-ben idén is elszigetelődhet álláspontjával. Az eddigi elemzésből talán az a benyomás támadhat, hogy pesszimistán tekinthetünk az idei ülésszak elé. Szerencsére jócskán akad biztató jel is. Idézzük fel a legfrissebbet: a már említett fejlesztési és leszerelési értekezleten az elsöprő többség támogatta a Mihail Gorbacsov üzenetében foglalt javaslatot, miszerint az ENSZ keretében hozzák létre a Leszerelés a fejlesztésért elnevezésű pénzalapot, amelyből a leszerelés révén felszabaduló pénzeszközöket a fejlődő országoknak adhatnák át. Derűlátásra ad okot az is, hogy az ülésszak másfélszáz napirendi pontjának több mint a fele az atomháborús veszély elhárításával, a fegyverkezési hajsza leállításával kapcsolatos, s az eddigi állás- foglalások szerint a tagországok többsége helyesli ezeket a törekvéseket. A szocialista országok az idei tanácskozássorozaton is a béke ügyét képviselik, és a regionális válságok tárgyalásos rendezését szorgalmazzák. A helyi feszültséggócok felszámolásához közelebb került a világ, hiszen Közép-Amerikában folyamatban van a guatemalai béketerv megvalósítása (amit a nicaraguai kontráknak szánt újabb washingtoni támogatás hiúsíthat meg), Afganisztánban egyre jobban kibontakozik a nemzeti megbékélési folyamat (ennek legfőbb akadálya a nyugati, főleg amerikai beavatkozás), Délkelet-Ázsiában is körvonalazódik a Kambodzsában tartózkodó vietnami önkéntesek kivonásának lehetősége, az ENSZ-főtítkár a Közép-Keleten egyengeti a tűzszünet útját, s várhatóan még a jövő évi amerikai elnökválasztás előtt összehívhatják a közel-keleti nemzetközi békekonferenciát. Megvan tehát a reális esély arra, hogy olyan „örökzöld“ témák kerüljenek le az ülésszak napirendjéről, mint az úgynevezett afgán és kambodzsai kérdés, a közel-keleti és az iráni-iraki konfliktus, s nem utolsósorban a közép-amerikai helyzet. Ahhoz, hogy ez megtörténhessen, a világszervezet mind a 159 tagországának politikai akaratára, kompromisszumkészségére van szükség, kivétel nélkül, beleértve az USA-t is. A közgyűlés ma megnyíló soros ülésszaka tehát ilyen szemszögből a nagy lehetőségek fóruma, s csak a képviselt kormányokon múlik, mennyire élnek a kínálkozó alkalommal, azzal, hogy az ENSZ az államok közötti nézetegyeztetés semmivel sem pótolható fórűma. A kormányok bölcsességén, politikai hajlandóságán múlik, hogy ne a terméketlen viták, az időhúzás, a kölcsönös vádaskodások fóruma, hanem a konstruktív, előremutató, a béke ügyét szolgáló határozatok elfogadásának színhelye legyen. Nincs egyetlen olyan sem a másfélszáz napirendi pont között, amelyről a szocialista országok nem lennének hajlandók tárgyalni, s keresni a mindenki számára elfogadható álláspontot. Az a véleményük, hogy éppen a nemzetközi mechanizmusok, nem pedig az eröpolitika képesek biztosítani a kölcsönös függőségektől átszőtt világunk tényleges békéjét, az emberiségnek az atomfegyverektől való megszabadítását az ezredfordulóig. Csehszlovákia az idei ülésszakon is azt az álláspontot képviseli, hogy a nemzeti biztonságot nem lehet megteremteni a nemzetközi biztonság egészének, vagy egyes államok biztonságának a rovására, s ezt részletesen kifejti majd az általános vitában elhangzó beszédében Bohuslav Chňoupek külügyminiszter. P. VONYIK ERZSÉBET A Dubnica nad Va- hom-i Nehézgépipari Müvek dolgozói már második éve internacionalista versenyt folytatnak szovjet partnerszervezetükkel a ki- rovogradi Gidroszila vállalattal, amellyel az axiális hidrosztatikus kapcsolók gyártása terén működnek együtt. Jozef Ronec sikeres újitó, egyike azoknak, akik megszerezték az Internacionalista Szocialista Verseny Élenjáró Dolgozója jelvényt. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) A Külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozata Csehszlovákia aktívan részt vesz az ENSZ'közgyűlés munkájában (ČSTK) - Dušan Rovenský, a Külügyminisztérium szóvivője, az ENSZ-közgyülés 42. ülésszakának megnyitása kapcsán interjút adott, amelyben egyebek között megállapította: Csehszlovákia az ENSZ-közgyű- lés 42. ülésszakán fő feladatának azt tekinti, hogy a nemzetközi élet minden területén maximálisan hozzájáruljon az új politikai gondolkodásmód érvényesítéséhez. A többi szocialista országgal arra fog törekedni, hogy a figyelem előterébe kerüljenek a világbéke és a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének megteremtésére tett javaslatok. Az ülésszak, amelyen 159 ország küldöttsége vesz részt, december közepéig tart, s napirendjén előzetesen 143 pont szerepel, amelyek zöme a világbéke és a nemzetközi biztonság megszilárdításával függ össze. Az ülésszakra olyan helyzetben kerül sor, amikor kezdenek kedvezőbben alakulni a nemzetközi kapcsolatok. Ez elsősorban a szocialista országok állandó békeerőfeszítéseinek eredménye. A közgyűlés előtt nagyon is sürgető feladat áll: hatékonyan hozzá kell járulnia a nemzetközi közösség további aktivizálásához a nukleáris háború veszélyének elhárítása, a leszerelés területén való kézzelfogható haladás elérése és a széles körű nemzetközi együttműködés fejlesztése céljából. Az ENSZ-ülésszak eredményeinek hozzá kell járulniuk ahhoz, hogy az általános biztonság koncepciója a nemzetközi kapcsolatok minden (Folytatás a 2. oldalon) KEDD 1987. szeptember 15. XL. évfolyam 216. szám Ára 50 fillér Üdvözlő táviratok (ČSTK) - Gustáv Husák köztár- sasagi elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Daniel Ortega Saa- vedrának, a Nicaraguai Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chňoupek külügyminiszter üdvözlő táviratot küldött Miguel d’Escoto Brock- mann-nak, Nicaragua külügyminiszterének. Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban köszöntötte Oscar Arias Sánchezt, a Costa Rica-i Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chňoupek külügyminiszter táviratban gratulált Costa Rica-i kollégájának, Rodrigo Madrigal Nietnek. Gustáv Husák köztársasági elnök üdvözlő táviratot küldött Jósé Az- con de Hoyónak, a Hondurasi Köztársaság elnökének az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyanebből az alkalomból Bohuslav Chňoupek külügyminiszter táviratban fejezte ki jókívánságait Carlos López Cont- rerasnak, Honduras külügyminiszterének. Nagykövet fogadása (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap fogadta Viktor Lomakint, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövetét, aki a kijevi napok megnyitására érkezett Brati- slavába. Áttekintették a csehszlovák-szovjet együttmüködés fejlesztésének időszerű kérdéseit. Moszkvában ülésezik a KGST vb Az együttműködés tökéletesítéséről (ČSTK) - Moszkvában tegnap megkezdődött a KGST végrehajtó bizottságának 124. ülése, amelyen jelen vannak a tagországok és Jugoszlávia képviselői. A csehszlovák küldöttséget Rudolf Rohlíček, a szövetségi kormány első alelnöke, Csehszlovákia állandó KGST-képvi- selője vezeti. Eduard Sevardnadze ma kezdi meg tárgyalásait az amerikai vezetőkkel (ČSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter vasárnap megérkezett az Egyesült Államokba. Washingtonban a repülőtéren a következő nyilatkozatot tette: Mostani látogatásom folytatása a szovjet-amerikai párbeszédnek, melynek irányvonalát Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan genfi és reykjaviki megállapodásai határozták meg. Nagy gonddal látunk hozzá a közepes hatótávolságú és harcászati- hadműveleti rakétákról szóló megállapodás előkészítésének befejezé- (Folytatás a 2. oldalon) A végrehajtó bizottság megvitatja a tagországok együttműködésének, a szocialista gazdasági integrációnak és a KGST tevékenységének tökéletesítésével összefüggő időszerű kérdéseket. A résztvevők áttekintik a tagországok 1991-95-ös évekre szóló népgazdasági terveinek egyeztetését rögzítő program- tervezetet, valamint a 2000-ig szóló tudományos-múszaki együttműködési komplex program megvalósítását. Külön figyelmet szentelnek a program második kiemelt iránya teljesítésének, vagyis a komplex automatizálásnak. A végrehajtó bizottság ülésén megvitatják a KGST-országok kölcsönös együttműködéséből eredő egyéb fontos feladatokat és az integrációs szervezet tevékenységének nemzetközi vonatkozásait is. Hasznos ötleteket felvető vitát várunk A mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezetről és a mezőgazdasági feladatokról tanácskoznak Cíferben • František Pitra elvtárs beszédet mondott (Tudósítónktól és ČSTK) - Cíferben tegnap kezdetét vette a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának, Csehországi és Szlovákiai Bizottságának 11. kibővített ülése, amelyen a szövetség központi szervezetének képviselői és járási bizottságainak elnökei megvitatják a mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezetet és a vele kapcsolatos nyilvános vita kibontakoztatásának és szervezésének feltételeit. A kétnapos rendezvény napirendjén szerepel még a mezőgazdaság 1988-ra szóló tervének előkészítésével, valamint a szövetség munkája hatékonyabbá tételével összefüggő tennivalók megvitatása is. A tanácskozáson részt vett František Pitra elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének póttagja, a KB titkára, Ignác Janák elvtárs, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP Központi Bizottságának titkára és Emil Čakajda mérnök, szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának vitaindító beszámolóját Bŕetislav Vaŕečka, a KB alelnöke terjesztette elő. Kiemelte, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításának alapelveit minden tekintetben visszatükröző, új mezőgazdasági szövetkezeti törvénytervezet kidolgozását az tette szükségessé, hogy a régi törvény már nem felelt meg a termelőerők fejlődésének és a kor követelményeinek Az új jogi szabályozás tág teret biztosít az önállóság és a szövetkezeti demokrácia elmélyítésére, a tartalékok hatékonyabb kihasználását segítő, bátor kezdeményezésre és a tudományos-műszaki vívmányok szélesebb körű érvényesítésére. Az egységes földműves-szövetkezetek és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének fejlődésében fontos szerepet kap az új törvénytervezet, melynek megfogalmazását már az efsz-ek X. kongresszusa is szorgalmazta. A jövő szempontjából nagyon fontos, hogy a dolgozókollektívák helyesen értelmezzék, s a pártszervezeteknek és a szövetség szerveinek vezetésével mindenütt alaposan megvitassák a tervezetet, és javaslataikkal alkotó módon kapcsolódjanak be a törvény végleges kidolgozásába. A mezőgazdaság időszerű feladatairól szólva hangsúlyozta, hogy a vitát ki kell használni az idei feladatok maradéktalan teljesítésének elősegítésére, a jövő évi tervek alapos előkészítésére és a dolgo- (Folytatás a 2. oldalon)
