Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-03 / 206. szám, csütörtök

A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete

ÚJ SZÚ

5

1987. IX. 3.

A mezőgazdasági szövetkezetek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság szocialista gazdasági rendszerének elválaszthatatlan részét képezik, s alapvető feladatuk a társadalmi szükségletek kielégítése a nép élelmezésében.

A CSKP XVII. kongresszusán előirányzott gyorsítási stratégia a mezőgazdasági szövetkezeteknél is megköveteli a munkatermelékenység növekedési dinamikájának, s az egész újratermelési folyamat hatékonyságának alapvető növelését, a tudományos-műszaki haladás eredményeinek intenzívebb kihasználásával, a nemzetközi szocialista munka- megosztás kiszélesítésével, valamint a szovetkežeti földművesek tapasztalatainak és alkotó erőinek cselekvő érvényesítésével.

Az egységes földműves-szövetkezetek és a közös vállalatok gazdasági és társadalmi feladataikat Csehszlovákia Kommunista Pártjának politikájával összhangban valósítják meg. Az egységes földműves-szövetkezetekben és a közös vállalatokban működő pártszervezetek ezek kollektíváinak politikai magvát alkotják. A politikai vezetés eszközeinek érvényesítésével egységesítik a szövetkezeti szervek és a kollektívák, a Nemzeti Front bennük tevékenykedő társadalmi szervezeteinek törekvéseit az össztársadalmi szükségletek kielégítésére. Gondoskodnak Csehszlovákia Kommunista Pártja káderpolitikájának megvalósításáról, s érvényesítik a pártellenórzés jogát.

A Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek az egységes földművesszövetkezetekben és a közös vállalatokban, saját szabályzataikkal összhangban, részt vesznek a dolgozók alkotó kezdeményezésének a fejlesztésében, valamint a gazdasági és szociális tevékenység eredményeiért viselt felelősségük növelésében.

Ezekkel az új követelményekkel összhangban kell lennie a mezőgazdasági szövetkezeti tevékenység jogi rendezésének, amely elsősorban az önkéntesség és a szövetkezeti demokrácia alapelveire épül, beleértve a szocialista önigazgatást, valamint a tagok, az egységes földműves-szövetkezetek és az egész társadalom érdekeinek egységes érvényesítésére, a tervszerűségre és a szocialista vagyon védelmére.

A szocialista mezőgazdasági szövetkezeti mozgalom említett alapelveiből kiindulva, a következő törvényt javasoljuk elfogadásra:

ELSŐ RÉSZ Bevezető rendelkezések

1.§

(1) Az egységes földműves-szövetke- zet (a továbbiakban csak „szövetkezet"), amely a tagok önkéntes egyesülése alapján jött létre mezőgazdasági, valamint élelmiszeripari és egyéb tevékenységek végzésére, szocialista árutermelő szervezet, amely vállalkozói tevékenységét a gazdasági és szociális fejlesztés állami tervével összhangban valósítja meg (a továbbiakban csak „állami terv“), a saját számlára való gazdálkodás (teljes önelszámolás) és a szövetkezeti demokrácia alapelveihez igazodva.

(2) A szövetkezet a tulajdonában levő vagyonnal gazdálkodik (a szövetkezeti kollektíva tulajdona), vagy olyan vagyontárgyakkal, amelyek szövetkezeti vagy más szocialista társadalmi használatban vannak. A szövetkezet köteles ezt a vagyont gyarapítani, minőségileg fejleszteni, teljes mértékben, célszerűen és gazdaságosan kihasználni, védelmezni, s eközben gondoskodni a környezetvédelem követelményeinek megtartásáról.

(3) A szövetkezeti kollektíva, mint a szövetkezet gazdája saját ügyeit a taggyűlés és a választott szervek által intézi, a jogi előírásokkal és a szövetkezet szervezeti szabályzatával összhangban. A szövetkezet saját számlájára gazdálkodik, s az esetleges gazdasági veszteségek kockázatát is viseli; teljes gazdasági felelősséget visel gazdálkodásának eredményeiért, amelyektől közvetlenül függnek a szövetkezeti kollektíva és az egyes tagok bevételei.

(4) A szövetkezet egyúttal társadalmi szervezet is, amely hozzájárul a társadalmi viszonyok fejlesztéséhez, s tevékenységével elősegíti tagjai szociális és kulturális szükségleteinek kielégítését.

2- §

A szövetkezet- az állami tervvel összhangban elsősorban a szocialista mezőgazdasági nagyüzemi termelés fejlesztéséről gondoskodik,- teljes mértékben kihasználja az egész földalapot, valamint a további termelőeszközöket és forrásokat a szocialista társadalom növekvő szükségleteinek és követelményeinek kielégítésére,- a tudományos-múszaki fejlesztés eredményeinek érvényesítésével, a munkaszervezés és az irányítás haladó módszereinek és formáinak bevezetésével növeli a termelés intenzitását és hatékonyságát,- támogatja a tagok munkakezdeményezését a szövetkezet feladatainak teljesítésében, s kialakítja a feltételeket az irányításban és a szövetkezeti ügyek igazgatásában való részvételükhöz, a szövetkezeti demokrácia alapelveinek megfelelően,- elősegíti a tagok politikai és szakmai fejlődését,- a társadalom érdekeivel és szükségleteivel összhangban a tagok gazdasági, szociális és társadalmi szükségleteinek és érdekeinek kielégítésére törekszik.

3 §

(1) A szövetkezetek egymás között és más szocialista szervezetekkel (a továbbiakban csak „alapítók“) célszerű együttműködést szervezhetnek azzal a céllal, hogy jobb feltételeket alakítsanak ki feladataik teljesítéséhez.

(2) Az együttműködést az egyenlőség és a gazdasági előnyösség alapelveiből, valamint a mezőgazdasági-szövetkezeti tevékenység egyéb alapelveiböl kiindulva valósítják meg, a szövetkezeti együttműködésre vonatkozó írásos szerződés alapján, rendszerint olyan formában, amelynél új szervezet (közös vállalat) jön létre, vagy pedig olyan formában, ahol nem keletkezik új szervezet (társulás).

4-§

A szövetkezet és a közös vállalat viszonya az államhoz

(1)Az állam gazdasági szabályozók és jogi előírások útján kialakítja a feltételeket a szövetkezet és a közös vállalat gazdasági és társadalmi fejlődéséhez.

(2) A szövetkezet és a közös vállalat közvetlenül veszi át az állami tervből eredő feladatokat, főleg gazdasági normatívumok, megjelölt feladatok és limitek formájában; az állami terv azt is meghatározza, hogy ezek közül melyek a kötelezőek.

(3) Az állami szervek a szövetkezet vagy a közös vállalat tevékenységét csak a jogi előírásokban meghatározott esetekben és módon irányíthatják. Az az állami szerv, amely a szövetkezet vagy a közös vállalat tevékenységébe való beavatkozással anyagi kárt okozott, köteles ezt megtéríteni. Az anyagi kár megtérítésének a feltételeit és terjedelmét, valamint azokat az eseteket, amikor kártérítésre nem kerül sor, külön előírás szabályozza.

(4) A szövetkezet és a közös vállalat köteles nyilvántartani a munka eredményeit, gyűjteni a gazdasági és szociális fejlődésre vonatkozó információkat, s köteles bemutatni évi zárszámadását az illetékes állami szervnek, valamint a Csehszlovák Állami Bank illetékes részlegének. A szövetkezettől és a közös vállalattól csak külön előírásokban meghatározott terjedelemben lehet megkövetelni a gazdasági és szociális információk előterjesztését.

5.§

(1) A szövetkezet és a közös vállalat a szocialista vállalkozás és a gazdasági verseny alapelvei szerint fejleszti gazdasági tevékenységét. A szocialista vállalkozás alatt a jogrend által nyújtott lehetőségek teljes kihasználása értendő, az e törvényben meghatározott kötelességek tiszteletben tartása mellett, azzal a céllal, hogy a szövetkezet és a közös vállalat rendeltetésével összhangban sokoldalúan és hatékonyan, minimális költségráfordítással elégítse ki a szocialista társadalom szükségleteit.

(2) A szövetkezet és a közös vállalat nem használhatja ki gazdasági helyzetét jogtalan előnyök szerzésére az állam, más szervezetek vagy az állampolgárok rovására, s felelősséget viselnek a jogtalanul szerzett anyagi előnyökért.

6 §

(1) Az állami szervek ellenőrzik a szocialista törvényesség megtartását a szövetkezetekben és a közös vállalatokban. Ezt a tevékenységüket szükség szerint végzik a szövetkezet és a közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottságainak részvételével.

(2) A szövetkezetben és a közös vállalatban csak azok a szervek folytathatnak ellenőrző és revíziós tevékenységet, amelyek ellenőrzési funkcióit törvény szabályozza. A revíziók és az ellenőrzések arra szolgálnak, hogy elősegítsék a hatékonyság növelését a szövetkezet és a közös vállalat gazdasági és társadalmi tevékenységében.

7§

Az egységes földműves-szövetkezetek konferenciái és kongresszusai

(1) A szövetkezetek gazdasági és társadalmi tevékenységének megtárgyalása céljából összehívják az egységes földműves-szövetkezetek konferenciáit és országos kongresszusait.

(2) Az egységes földműves-szövetkezetek országos kongresszusát a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának a továbbiakban csak „szövetség“ a javaslata alapján a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya hívja össze, rendszerint öt év alatt egyszer.

8§

Együttműködés a nemzeti bizottságokkal.

A szövetkezet és a közös vállalat gazdasági és társadalmi tevékenysége keretében szorosan együttműködik főleg a helyi (városi) nemzeti bizottsággal, az adott nemzeti bizottság területi körzetének gazdasági és szociális fejlesztésében. Tevékenységüket folytatva kötelesek figyelembe venni az illetékes nemzeti bizottságok saját hatáskörükben hozott döntéseit.

MÁSODIK RÉSZ A szövetkezet keletkezése, gazdálkodása és megszűnése

9 §

A szövetkezet keletkezése

(1) A szövetkezet alapítással, egyesítéssel vagy felosztással keletkezik.

(2) A szövetkezet keletkezéséhez szükség van

a) az alakuló közgyűlés alapításra vonatkozó határozatára,

b) a szövetkezet szervezeti szabályzatának az elfogadására,

c) a szövetkezeti szervek megválasztására,

d) az illetékes állami szerv jóváhagyására.

10. §

(1) A szövetkezet attól a naptól kezdve érvényesítheti kifelé jogait és kötelességeit, amikor beírták a vállalatok nyilvántartási jegyzékébe.

(2) A vállalati jegyzékbe való beíráshoz a jelentkezést a szövetkezet elöljárósága terjeszti elő, s ehhez köteles csatolni a szövetkezet szervezeti szabályzatát, valamint az illetékes állami szerv jóváhagyását.

11-§

A szövetkezet szervezeti szabályzata

(1)A szövetkezeten belüli alapvető előírás a szövetkezet szervezeti szabályzata, amelyet a szövetkezet ezzel a törvénnyel és más jogi előírásokkal összhangban dolgoz ki.

(2) A szövetkezet szervezeti szabályzatának tartalmaznia kell

a) a szövetkezet nevét és székhelyét,

b) a szövetkezet tevékenységének a tárgyát,

c) a szövetkezeti alapok képzésének és felhasználásának a szabályzóit,

d) a tagok jogait és kötelességeit,

e) a szövetkezet belső szervezeti felépítését, vezetését és igazgatását,

f) a szövetkezet és a szövetkezeti szervek társadalmi szervezetként folytatott tevékenységének a tartalmát,

g) a fegyelmi eljárás szerveinek meghatározását és jogkörét,

h) az ebből a törvényből eredő egyéb feladatköröket.

(3) A szövetkezet saját szükségleteinek és a helyi feltételeknek megfelelően más kérdéseket is rendezhet szervezeti szabályzatában.

12. §

(1)A szövetkezet gazdasági tevékenységének a tárgya:

a) ésszerű gazdálkodás a szövetkezet használatában levő mezőgazdasági földalappal, erdőterülettel és halastavakkal,

b) mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek termelése, beleértve az ilyen termelés ellátásához szükséges egyéb tevékenységeket,

c) a szövetkezetben előállított áru értékesítése.

(2) A szövetkezet gazdasági tevékenységének a tárgyát - az illetékes állami szerv előzetes jóváhagyása alapján - más gazdasági tevékenységek is képezhetik, ha azok végzése nem történik a mezőgazdasági földalap ésszerű kihasználásának és a szövetkezet mezőgazdasági termelésének a rovására.

13. §

(1) A szövetkezet saját gazdasági terve szerint gazdálkodik, amelynek biztosítania kell az állami tervből eredő kötelező feladatok teljesítését, s amelynek megkötött gazdasági szerződésekből kell kiindulnia; a terv kötelező a szövetkezet minden szerve és tagja számára.

(2) A szövetkezet termelési eredményeit és jövedelmeit elsősorban az állammal szembeni kötelezettségeinek teljesítésére, a gazdasági szerződések teljesítésére, saját bővített újratermelésének biztosítására, valamint tagjai társadalmi

és személyi szükségleteinek kielégítésére használja fel.

(3) A szövetkezet köteles fejlesztési alapot létrehozni, amely a tudományos- műszaki fejlesztés és a beruházások fedezésére szolgál; szükségleteinek megfelelően további alapokat is létesíthet.

14. §

A szövetkezeti vagyon kezelése a gazdálkodás szokásos formáin kívül

(1) A szövetkezet a szokásos gazdálkodás keretein kívül tulajdonába vehet más szervezetektől vagy állampolgároktól származó tárgyakat. Ezeket csak akkor vásárolhatja meg pénzért, ha gazdasági vagy társadalmi tevékenységével kapcsolatos feladataihoz szükségesek, az érvényes árelőírásokkal összhangban.

(2) A szövetkezet a fölösleges vagy felhasználhatatlan vagyontárgyait átruházhatja más szocialista szervezetekre vagy állampolgárokra, ha azokra tartósan nincs szükség.

(2) A szokásos gazdálkodás keretein kívüli vagyonszerzésről, valamint a fölösleges és a szükségtelen vagyontárgyak átruházásáról a taggyűlés (a küldöttek gyűlése) dönt. A szövetkezet szervezeti szabályzata olyan feltételeket is meghatározhat, amikor a döntés az elöljáróság hatáskörébe tartozik.

15. §

A szövetkezet különleges gazdálkodási rendszere

(1) Azt a szövetkezetet, amely hosszú távon nem képes önállóan gazdálkodni, az illetékes szerv pénzügyi támogatásban részesítheti, s ennek felhasználását különleges gazdálkodási rendszer bevezetéséhez köti.

(2) A különleges gazdálkodási rendszer főleg abban nyilvánul meg, hogy meghatározza

a) a konszolidációs programok kidolgozásának és ellenőrzésének a módszereit,

b) a szövetkezet szervezeti felépítésében és az anyagi ösztönzés területén előirányzott változtatásokat.

16. §

A szövetkezet megszűnése

(1)A taggyűlés határozatot hozhat a szövetkezet megszüntetéséről, ha

a) a szövetkezet tartósan elveszíti a földalapját,

b) felosztódik vagy más szövetkezethez csatlakozik,

c) hosszú távon nem képes önállóan gazdálkodni, s a különleges gazdálkodási rendszer bevezetése nem eredményezett javulást.

(2) A szövetkezet megszüntetéséről a b) és a c) pontok szerint csak alapos előkészítés és helyzetelemzés után hozható döntés, amely kimutatja, hogy ez az intézkedés társadalmi szempontból hasznosnak minősül.

(3) A szövetkezet a c) pont szerint leghamarább három év eltelte után szűnhet meg a különleges gazdálkodási rendszer bevezetésétől számítva.

17. §

(1) Az új szövetkezetbe csatlakozó szövetkezet felszámolás nélkül szűnik meg a vállalati jegyzékből történt töiiés napján. Hasonlóan szűnnek meg azok a szövetkezetek is, amelyek már létező szövetkezethez csatlakoznak.

(2) Az új szövetkezet, illetve az a szövetkezet, amelyhez más szövetkezetek csatlakoztak, átveszik a megszüntetett szövetkezetek jogait és kötelességeit, valamint ezek vagyonát;

a megszüntetett szövetkezetek tagjai az egyesült szövetkezet tagjaivá válnak.

18. §

(1) A felosztásra kerülő szövetkezet taggyűlése meghatározza, hogy a szövetkezet hány új szövetkezetre tagozódik, valamint azt is, hogy miként oszlanak meg a szövetkezet jogai, kötelességei és vagyontárgyai az új szövetkezetek között, s az egyes tagok jogos érdekeit figyelembe véve azt is meghatározzák, hogy az egyes tagok e szövetkezetek közül melyekbe mennek át.

(2) A felosztott szervezet azon a napon szűnik meg, s jogai, kötelességei és vagyontárgyai akkor mennek át az új szövetkezetekbe, amikor ezeket beírják a vállalati jegyzékbe, mégpedig a felosztott szövetkezet taggyűlése által meghatározott terjedelemben. Ezen a napon a felosztott szövetkezet tagjai az új szövetkezetek tagjaivá válnak.

19 §

A szövetkezet megszüntetése a vállalati jegyzékből való törlés napján válik jogérvényűvé.

HARMADIK RÉSZ A szövetkezet irányítása

és szervezése

A szövetkezet irányítása

20. §

(1) A szövetkezet választott szervei

a képviselők testülete, az elöljáróság, az elnök, az ellenőrző és revíziós bizottság és a döntőbizottság. Titkos szavazással választják őket.

(2) Az 1. bekezdésben feltüntetett szervek megbízatási időszaka a képviselők testülete kivételével öt év; a képviselők testületének megbízatási időszaka három év.

21.§

(1)A választott szervek összetétele meg kell hogy feleljen a szövetkezet belső elrendezésének és tagjai szociális összetételének.

(2) A képviselők testülete tagjainak száma kell hogy legalább ötszöröse legyen az elöljáróság tagjai számának. Az elöljáróságnak 7-29 tagja, a többi választott bizottságnak 3-11 tagja van.

(3) A szövetkezet választott szervei tagjainak konkrét számát a szövetkezet szervezeti szabályzata határozza meg.

(4) A taggyűlés és a választott szervek határozatképesek, ha jelen van tagjainak több mint a fele; a határozat érvényességéhez szükséges a jelenlevő tagok kétharmadának egyetértése.

22. §'

A taggyűlés

(1) A szövetkezet legfelsőbb szerve a taggyűlés, amelyen a tagok élnek jogukkal irányítani és igazgatni a szövetkezet ügyeit és ellenőrizni tevékenységét.

(2) A taggyűlés szükség szerint ülésezik, de félévente legalább egyszer, esetleg évente egyszer, ha a szövetkezetben megválasztották a képviselők testületét.

(3) A taggyűlést össze kell hívni, ha ezt kívánja a szövetkezet tagságának legalább egyharmada, avagy az ellenőrző és revíziós bizottság.

(4) A taggyűlés hatáskörébe tartozik

a) a szövetkezet szerveinek és egyes tagjainak választása, esetleg visszahívása, kivéve a képviselők testületét;

b) a szövetkezeti szervezeti szabályzatnak, módosításainak és kiegészítéseinek jóváhagyása;

c) a középtávú és a végrehajtási gazdasági terveknek és a szövetkezet továbbfejlesztése koncepcióinak jóváhagyása;

d) a szövetkezeti alapok létesítése;

e) a zárszámadás jóváhagyása;

f) döntések a szövetkezet földalapjáról;

g) döntések a szövetkezet egyesítéséről, felosztásáról, vagy felszámolásáról;

h) döntések a szövetkezetet és a tevékenységét érintő további fontos kérdésekről, amennyiben ezt megszabja ez a törvény vagy a szövetkezet szervezeti szabályzata, esetleg a taggyűlés fenntartotta magának a döntés jogát.

23. §

A képviselők testülete

(1) A szövetkezet szervezeti szabályzata határozza meg, lesz-e a szövetkezetben képviselők testülete, amely a taggyűlés jogaival rendelkezik. Kivétel ebből:

a) a szövetkezeti szervek választása, esetleg visszahívása;

b) a szövetkezeti szervezeti szabályzat jóváhagyása;

c) az éves zárszámadások jóváhagyása;

d) döntések a szövetkezet egyesítéséről, felosztásáról vagy felszámolásáról;

(2) A képviselők testülete szükség szerint ülésezik, de legalább negyedévente egyszer, kivéve azt a negyedévet, amelyben a taggyűlés ülésezik.

24. §

A taggyűlés és a képviselők testülete ülését az elöljáróság hívja össze, amely előkészíti tanácskozásukat is.

25. §

Az elöljáróság

(1) Az elöljáróság biztosítja és ellenőrzi a taggyűlés (a képviselők testülete) határozatainak megvalósítását és rendszeresen tájékoztatja tevékenységéről.

(2) A elöljáróság szükség szerint ülésezik, de havonta legalább egyszer. Az állami szerv javaslatára egybe kell hívni, ha előfordul a szövetkezeti jogszabályok megsértése, az ellenőrző és a revíziós bizottság javaslatára pedig akkor, ha felszólítását nem követte a hiányosságok kiküszöbölése.

(3) Az elöljáróság a taggyűlések (a képviselők testületének ülései) közti időszakban dönt a szövetkezet minden ügyéről, ha ezt a jogszabályok, vagy a szövetkezeti szervezeti szabályzat nem bízza más. szervekre.

(4) Az elöljáróság gyakorolja megalakulásáig annak a bizottságnak a hatáskörét, amelynek létesítését jogszabály írja elő.

26. §

Az elnök

(1) Az elnök egyszemélyes felelős vezetőként

(Folytatás a 6. oldalon)