Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-03 / 206. szám, csütörtök

A mezőgazdasági szövetkezeti törvény tervezete (Folytatás az 5. oldalról) a) biztosítja az elöljáróság határozata­inak teljesítését; b) vezeti a taggyűlést (a képviselők testülete) és az elöljáróság tanácskozá­sait; c) szervezi és irányítja a szövetkezet folyó munkáját; d) kifelé minden kérdésben képviseli a szövetkezetet; e) tevékenységéről számot ad a tag­gyűlésnek (a képviselők testületének) és az elöljáróságnak. (2) Az elnök a szövetkezet alapvető szervezeti egységeit rendszerint vezetőik közvetítésével irányítja, akik kifelé képvi­selhetik a szövetkezetet az általuk irányí­tott alapvető szervezeti egység tevékeny­sége keretében, amennyiben a szövetke­zet szervezeti szabályzatából nem követ­kezik valami más. (3) Azok a jogi ügyletek, amelyekkel az elnök túllépte jogkörét és beleavatko­zott az egyéb szövetkezeti szervek tör­vényben vagy szövetkezeti szervezeti szabályzatban meghatározott jogkörébe, kötelezik a szövetkezetei, ha a jogkör olyan túllépéséről van szó, amelyről a másik szubjektum nem tudhatott. Ugyanez vonatkozik az alapvető szerve­zeti egység vezetője jogkörének túllépé­sére is, amennyiben a szövetkezet ahhoz utólag nem adta beleegyezését, avagy nem tanácskozott ennek megfelelően. (4) Az elnököt távollétében a taggyűlés (a képviselők testülete) által választott alelnok helyettesíti: az alelnök megbízha­tó valamely alapvető szervezeti egység irányításával. 27. § Az ellenőrző és revíziós bizottság (1)Az ellenőrző és revíziós bizottság ellenőrzi a szövetkezet egyéb gazdasági és társadalmi tevékenységét, megtár­gyalja tagjainak és dolgozóinak pana­szait. Tevékenységét az állam és a Szö­vetség ellenőrző szerveivel közvetlen együttműködésben fejti ki, független a szövetkezeti szervektől, s csak a tag­gyűlésnek tartozik felelősséggel. (2) Az ellenőrző és revíziós bizottság köteles végrehajtani a szövetkezet gaz­dasági és társadalmi tevékenységének és gazdasági mérlegének éves revízióját; ennek eredményeiről beszámol a taggyű­lésnek. (3) A megállapított fogyatékosságokra felhívja a szövetkezet illetékes vezetőinek vagy szerveinek figyelmét és szorgalmaz­za kiküszöbölésüket. Az ellenőrző és re­víziós bizottság elnökét a taggyűlés vá­lasztja, s tisztsége gyakorlására felment­heti egyéb szövetkezeti munkája alól; jo­gában áll részt venni az elöljáróság ta­nácskozásain. (4) A szövetkezet minden tagja a szö­vetkezetet és tagjait érintő valamennyi ügyben az ellenőrző és revíziós bizott­sághoz fordtilhat. Az ellenőrző és revíziós bizottság köteles az ügyet kivizsgálni, szorgalmazni szükséges rendezését és kivizsgálása eredményéről tudatni a ki­vizsgálást indítványozó szövetkezeti tagot. 28. § Döntőbizottság (1)A döntőbizottság megtárgyalja és eldönti a) a szövetkezet és a tagjai közti vitás kérdéseket a munkaviszonyból, s az egyéb tagsági viszonyokból következő igényekkel kapcsolatban; b) a tagok javaslatait a kiszabott fe­gyelmi intézkedés hatálytalanítására; c) a szövetkezeti tag bűncselekmé­nye, vétsége vagy kihágása által okozott kár megtérítésével kapcsolatos vitás kér­déseket, amennyiben még nem kezdődött meg a kártérítési eljárás, illetve más szerv még nem döntött a kártérítésről; d) a szövetkezet és a dolgozói közti vitás kérdéseket a munkaviszonyból kö­vetkező igényeket illetően, beleértve a b) és c) bekezdésben feltüntetett vitás kér­déseket, ha ezt a dolgozó kéri vagy ezzel egyetért. (2) A döntőbizottság nem tárgyalja meg a tagság és a munkaviszony keletke­zésével és befejeződésével kapcsolatos vitás kérdéseket, s az ebből következő igényeket, valamint az olyan vitás kérdé­seket, amelyeknek felei az elnök, az alel­nök, az elöljáróság tagjai, az ellenőrző és revíziós bizottság és a döntőbizottság. (3) A döntőbizottság csak akkor tár­gyalja meg a vitás kérdést, ha ezt nála a tagsági vagy a munkaviszony fennállá­sa idején igényelték, s ha a vitás kérdés megtárgyalását a jogszabályok nem bíz­zák más szervekre. 29. § Az ellenőrző és revíziós bizottságnak, valamint a döntőbizottságnak nem lehet­nek tagjai más választott szervek tagjai - kivétel a képviselők testülete - sem hozzájuk közel álló személyek, az alapve­tő szervezeti egységek vezetői, a szövet­kezet üzemgazdásza és bérelszámolója, valamint azok a tagok, akik anyagi fele­lősséggel járó szerződést kötöttek. 30 . § Egyéb bizottságok (1) A taggyűlés (a képviselők testüle­te) és az elöljáróság szükség esetén egyéb bizottságokat hozhat létre, mégpe­dig tartósan vagy ideiglenesen. (2) Ezeknek a bizottságoknak a tagjait az őket létrehozó szerv választja vagy kinevezi, esetleg visszahívja. A szövetkezet szervezete 31. § A szövetkezet rendszerint a szervezeti szabályzatban meghatározott alapvető szervezeti egységekre tagozódik. 32.§ Az alapvető szervezeti egység dolgo­zókollektívája (1) Az alapvető szervezeti egység dol­gozókollektíváját (a továbbiakban csak „kollektíva") azok a szövetkezeti tagok alkotják, akiket munkavégzésre tartósan beosztottak ebbe a szövetkezeti egy­ségbe. (2) A kollektíva megtárgyalja az alap­vető szervezeti egység tevékenységével kapcsolatos gazdasági és társadalmi ügyeket, s ezekben jogosult az elöljáró­ság elé javaslatokat terjeszteni; az elöljá­róságnak ezeket el kell döntenie és erről tájékoztatnia kell a kollektívát. (3) A kollektíva háromesztendős idő­szakra megválasztja, illetve visszahívja tagjait a képviselők testületében a szövet­kezeti alapszabályzatban meghatározott számban. A képviselők testületének tagjai a kollektívát rendszeresen tájékoztatják a képviselők testületének tevékenységé­ről és döntéseiről. A kollektíva javaslato­kat tesz az egyéb szövetkezeti szervek tagjainak jelölésére is. (4) A kollektíva szükség szerint ülése­zik, de legalább évente négyszer; tanács­kozásán jelen kell lennie a szövetkezet elnökének, vagy az elöljáróság más meg­bízott tagjának. A kollektívát vezetője hív­ja össze, aki vezeti a tanácskozását. (5) A kollektíva határozatképes, ha je­len van tagjainak kétharmada. A határo­zat elfogadott, ha a jelenlevő tagoknak több mint a fele megszavazta. 33. § A szövetkezeti szervezeti szabályzat határozza meg a szövetkezet irányításá­nak és szervezésének kérdéseit, de főleg szerveinek választását, összetételét, ha­táskörét, tanácskozási módját, a vezetők alárendeltségét, valamint a kollektíva ta­nácskozásának módját. NEGYEDIK RÉSZ Szövetkezeti tagság és munkaviszonyok A tagság létrejötte 34. § (1) Taggá válhat minden állampolgár a tankötelezettség után. A teljes cselek­vőképesség megszerzése előtt (Polgári Törvénykönyv 8. §) szükséges a törvé­nyes képviselő beleegyezése. (2) A tagság létrejötte után a szövetke­zet elöljárósága írásbeli jelentkezés alap­ján határozatot hoz az állampolgár szö­vetkezeti taggá való felvételéről. Érvény­telen az olyan jelentkezés, amelyben az állampolgár szövetkezetbe lépését felté­telekhez köti. 35. § (1) A szövetkezetbe föld nélkül belépő állampolgár írásbeli beleegyezésével ha- tározatilag három hónapig terjedő próba­időhöz köthetik szövetkezeti taggá való felvételét. (2) A próbaidőben mind a szövetkezet elöljárósága, mind a tagja írásban indok­lás nélkül bármikor semmisnek minősít­heti a tagságot. 36. § (1) Az állampolgárral megegyezésben az elöljáróság a szövetkezeti tag felvéte­léről szóló határozatában rögzíti a tagság keletkezésének napját; ez nem lehet olyan nap, amelyen még érvényes a ko­rábbi tagság más szövetkezetben vagy munkaviszony más szervezetben. (2) Amennyiben az állampolgár szö­vetkezeti taggá való felvételéről szóló ha­tározatban nem rögzítették a tagság ke­letkezésének napját, abból indulnak ki, hogy a tagság a határozat elfogadásának napján keletkezett esetleg - amennyiben ez a határozat megelőzte a más szövet­kezetben való korábbi tagsági viszony a más szervezetben való munkaviszony, avagy a tankötelezettség befejeződését - azon a napon, amely követi a más szövetkezetben való korábbi tagsági vi­szonyt, a más szervezetben való munka- viszonyt, avagy a tankötelezettség befe­jeződése utáni napot. 37. § A szövetkezeti tag alapvető jogai és kötelességei (1) A szövetkezeti tag alapvető jogai: a) dolgozni a szövetkezetben és a szövetkezetben végzett munkáért java­dalmat kapni a szövetkezet gazdasági eredményei, s az elérésükben való rész­vétel alapján; b) részt venni a szövetkezet irányítá­sában és igazgatásában; választhat és választható a szövetkezeti szervekbe, ki­véve azt, hogy nem lehet a szövetkezet tagja, mielőtt megszerezné teljes cselek­vőképességét; c) javaslatokat előterjeszteni a szövet­kezet tevékenységének javítására, észre­vételekkel és kérdésekkel fordulni a szö­vetkezeti szervekhez és tájékoztatást ad­ni elintézésükről; d) a szövetkezeti szükségletekkel összhangban a szövetkezettől támoga­tást kapni szakmai és politikai képesítése növeléséhez és bővítéséhez; e) részesedni azokból az előnyökből, amelyeket a szövetkezet nyújt tagjainak a jogszabályok és a szövetkezeti szerve­zeti szabályzat értelmében. (2) A szövetkezeti tag alapvető köte­lességei: a) személyesen dolgozni a szövetke­zetben, megtartani a szövetkezeti jogsza­bályokat és a szervezeti szabályzatot, a szövetkezeti szervek határozatait és intézkedéseit, a felettesek utasításait és az elvtársi együttműködés alapelveit; b) sokoldalúan szilárdítani és fejlesz­teni a közös szövetkezeti gazdaságot, védeni és gyarapítani a szövetkezeti va­gyont; c) munkája javadalmával, esetleg tag­sági részesedésével felelősséget vállalni a szövetkezet gazdálkodásának eredmé­nyeiért; d) földjét bevinni a szövetkezetbe; e) szövetkezeti tulajdonba átadni egyéb termelőeszközét, amennyiben a szövetkezetnek arra szüksége van; f) a szövetkezet szükségleteivel össz­hangban növelni politikai és szakmai ké­pesítését; A tagság megszűnése 38. § (1) A tagság megszűnik a) a próbaidő leteltével, b) megegyezéssel; c) kilépéssel; d) rövidebb határidőn belüli kilépéssel; e) kizárással; f) elhalálozással; g) a szövetkezet megszűnésével a 16. § 1. bekezdésének a) és c) pontja, valamint a 19. § alapán. (2) Amennyiben a tagság megszűné­sét a tag jogi ügylete még a teljes cselek­vőképesség megszerzése előtt indítvá­nyozza, szükséges törvényes képviselő­jének beleegyezése. 39. § (1) A tagság megszűnéséről a szövet­kezet elöljárósága és tagja írásban egye­zik meg. (2) a megegyezésben rögzíteni kell a tagság megszűnésének napját; a szö­vetkezeti tag kérésére a tagság megszű­nésének okát is. (3) A szövetkezet alapszabályzata meghatározhatja azt, hogy a szövetkezeti tagság megszűnéséről a taggal meg­egyezhet a szövetkezet elnöke is. 40. § Amennyiben a tag kilép a szövetkezet­ből, mégpedig nem rövidebb határidőn belül, a tagság hat hónap elteltével szűnik meg. Ennek a határidőnek kezdete az azt követő naptári hónap első napja, hogy a szövetkezeti tag írásos kijelentkezését kézbesítették. 41. § (1) A tag a szövetkezetből csak akkor léphet ki rövidebb határidőn belül, ha a) - a szövetkezeti tag az orvos véle­ménye, vagy az illetékes állami egész­ségügyi szerv döntése értelmében nem alkalmas az eddigi munkájának, vagy a szövetkezetben más, számára megfele­lő munka végzésére; b) - a szövetkezet tagja pályázat alap­ján, különleges rendelkezések értelmé­ben ilyen módon betöltendő beosztásba kerül, c) - a szövetkezeti tag férje lakhelyére költözik, vagy pedig a szövetkezet fiatal­korú tagja szüleinek új lakhelyére költözik. (2) Más, a szövetkezeti tag számára megfelelő munka alatt olyan munkát ér­tünk, amely megfelel egészségi állapotá­nak, képességeinek és amennyiben az lehetséges, szakképzettségének is. (3) A kilépés rövidített határideje há­rom hónap; a határidő az írásbeli kilépés kikézbesítését követő hónap első napjá­val kezdődik. Az írásbeli kilépési kérvény­ben pontosan az első fejezet szerint fel kell tüntetni a rövidebb határidőn belüli kilépés okát. (4) Amennyiben a szövetkezet nem ismeri el a. rövidebb határidőhöz kötött kilépésnek a tag által megnevezett okát, legkésőbb egy hónappal az írásbeli kér­vény átvételétől kérnie kell a bíróságot, hogy döntsön az ügyben. 42. § A szövetkezetnek kikézbesitett kilépé­si nyilatkozatot csak írásban és a szövet­kezet elöljáróságának egyetértésével vonhatják vissza. 43. § (1)A szövetkezet elöljárósága kizár­hatja a tagot, ha a) szándékos bűncselekmény vagy vétség miatt jogerősen egy évnél hosz- szabb feltétel nélküli szabadságvesztésre ítélték, vagy pedig a tagsági kötelességek teljesítése során vagy ezekkel összefüg­gésben szándékos bűncselekményt vagy vétséget követett el és ezért feltételesen legkevesebb hathónapi szabadságvesz­tésre ítélték, b) ismételten durván megsérti a szö­vetkezeti fegyelmet, vagy pedig különö­sen durva módon megsérti a szövetkezeti fegyelmet. (2) A szövetkezet elöljárósága a kizá­rás okának megállapításától számítva há­rom hónapon belül, legfeljebb az ok kelet­kezésétől eltelt egy éven belül dönthet a tag kizárásáról. (3) Amennyiben a szövetkezeti tag ki­zárásra okot adó cselekedete az első fejezet b) pontja szerint más szerv vizsgá­latának tárgyát képezi, a második bekez­dés szerint a háromhónapos határidő az­zal a nappal kezdődik meg, amikor a szö­vetkezet tudomást szerzett a vizsgálat eredményéről. (4) A szövetkezeti tag kizárására vo­natkozó döntésben az első fejezet szerint fel kell tüntetni a kizárás okát, amelyet utólag nem változtathatnak meg; a tagság azon a napon szűnik meg, amikor a szö­vetkezeti tag kézhez kapta a kizárásra vonatkozó döntést. (5) Amennyiben a szövetkezeti tag nem ért egyet az elöljáróságnak a kizá­rásra vonatkozó döntésével, a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül kérheti a bíróságot, hogy érvénytelenítse a kizárást. 44. § Ha megszűnik a tagság, a szövetkezet a tagság megszűnésének évében elvég­zett zárszámadás jóváhagyásától számí­tott egy hónapon belül, legkésőbb azon­ban a következő naptári év március 31 -ig elvégzi az elszámolást és rendezi a köl­csönös jogokat és kötelezettségeket. Munkajogi kapcsolatok 45. § (1) A szövetkezetben a munkát elvben a tagok végzik. Munkával a 15 évesnél idősebb tagokat bízhatják meg. (2) A szövetkezet és a tagok közti munkajogi viszonyokat ez a törvény sza­bályozza; más jogszabályokat csak akkor vesznek figyelembe, ha azt ez a törvény vagy pedig más jogszabály meghatá­rozza. (3) A szövetkezet kivételesen munka- viszonyban vagy más munkajogi viszony­ban is foglalkoztathat személyeket. (4) A munkaviszony megkötéséről az elöljáróság dönt. Amennyiben egy hóna­pot nem meghaladó időtartamú munkavi­szonyról van szó, a szövetkezet elnöke dönthet. Szerződés a munkafeltételekről 46. § (1) A szövetkezet és tagjai azon jogai­nak és kötelességeinek részletesebb meghatározására, amelyek a tagok mun­kára való jogából és a szövetkezetekben végzendő munkakötelezettségükből erednek, szerződést kötnek a munkafel­tételekről. (2) A munkafeltételekre vonatkozó szerződést írásbelileg kötik meg, tartal­mazzák munka fajtájára, a munkavégzés helyére és a munkábalépés napjára vo­natkozó megállapodást. (3) A munkafeltételekről nem kötnek szerződést az olyan szövetkezeti taggal, aki nappali tagozaton tanul, hosszabb időre felmentik beosztása alól közéleti tisztség betöltése, társadalmi szervezet számára végzett más munka, vagy pedig egy más szervezetben munkaviszony ke­retében végzendő munka miatt, rokkant­sági vagy öregségi nyugdijat kap, nem dolgozik a szövetkezetben, mivel gyer­mekéről gondoskodik, vagy pedig kine­vezték az alapvető szervezeti egység ve­zetőjévé. (4) Ha a szövetkezet nem tud egész évre vagy egésznapi munkát biztosítani tagjának, a munkafeltételekről kötött szer­ződésnek tartalmaznia kell az arra vonat­kozó megállapodást, hogy a naptári év folyamán milyen mértékben kapcsolódik be a szövetkezet munkájába. (5) Amennyiben nem született más megállapodás, abból kell kiindulni, hogy a munkafeltételekről kötött szerződés meghatározatlan ideig érvényes. 47. § (1) Attól a naptól, amely a munkafelté­telekről kötött szerződés értelmében a munkábalépés napja a) a szövetkezet köteles a szerződés­nek megfelelő munkát adni tagjának és az elvégzett munka szerint javadalmazni őt. b) a szövetkezeti tag a szövetkezet utasításai szerint a szövetkezet által meg­határozott munkaidőben köteles szemé­lyesen elvégezni a munkafeltételekről kö­tött munkaszerződés értelmében a meg­határozott munkát és megtauani a mun­kafegyelmet. (2) Munkába lépéskor a szövetkezeti tagot meg kell ismertetni a munka- és egészségvédelmi szabályokkal, amelye­ket köteles a munkavégzés során betar­tani. 48. § A munkafeltételekről kötött szerződés csak akkor változtatható meg, ha a szö­vetkezet és a szövetkezeti tag megállapo­dik a változásokban; a változásokat írás­ban rögzíteni kell. 49 . § (1) Amennyiben nem kötnek szerző­dést a munkafeltételekről, az elöljáróság dönt a tag munkahelyi beosztásáról és munkájának terjedelméről. A szövetkezeti tagnak az elöljáróság által meghatározott munkahelyi beosztása csak ugyanolyan feltétellel változtatható meg, mint a mun­kafeltételekről kötött szerződés. Az elöljá­róság csak ugyanolyan feltétellel hatály­talaníthatja döntését, mint amilyen felté­tellel - megváltoztathatja a munkafeltéte­lekről kötött szerződést, (2) Ha a szövetkezet nem tud az egész év folyamán egésznapi munkát biztosítani tagjának, köteles lehetővé ten­ni, hogy ideiglenesen más szervezet szá­mára dolgozzon. 50. § A szervezeti alapegységek vezetőinek munkabeosztása (1) A szervezeti alapegységek vezetőit az elöljáróság írásos döntésével nevezik ki és hívják vissza tisztségükből. (2) A szövetkezet elöljárósága, amely visszahívta tagját a tisztségéből, megbe­széli vele a képességeinek, a szakkép­zettségének és a szövetkezet lehetősé­geinek megfelelő munkabeosztását. (3) A kinevezésen alapuló munkavi­szonyra egyébként azonos rendelkezé­sek vonatkoznak mint a többi taqra. 51. § Üdülési szabadság A szövetkezetek a Munka Törvény- könyve által meghatározott terjedelem­ben és feltételek mellett nyújtanak tagjaik­nak üdülési szabadságot. 52. § Javadalmazás (1) A szövetkezeti tagnak a szövetke­zetben végzett munka eredménye alapján joga van munkadíjra, melynek nagysága a szövetkezet gazdasági eredményeitől és a tagnak azok eléréséhez való hozzá­járulásának mértékétől függ (2) A szervezeti szabályzatban a szövetkezet úgy szabályozza a javadal­mazást, hogy a népgazdaság céljaival összhangban megfeleljen a szövetkezet fejlesztési irányainak és következetesen érvényesítse az érdem szerinti javadal­mazás alapelveit. 53. § Felelősség a károkért (1) A szövetkezet és annak tagjai kö­telesek óvni a szövetkezeti vagyont. (2) Ami a károk megelőzését és a ká­rokért való felelősséget illeti, itt a Munka Törvénykönyv rendelkezései érvényesek azzal, hogy a dolgozó alatt ennek a tör­vénynek az értelmében a szövetkezet tagját, a munkakötelességek teljesítése alatt pedig a tagságból eredő kötelezett­ségek teljesítését értjük. 54. § A szövetkezeti fegyelem (1) A szövetkezet tagjai kötelesek megtartani a szövetkezeti fegyelmet. (2) A szövetkezeti fegyelem alatt az ezen törvény rendelkezéseinek a megtar­tását, továbbá a szövetkezet szervezeti szabályzatának, a szövetkezeti szervek határozatainak, a vezető dolgozók utasí­tásainak és a jogi előírások rendelkezé­seinek megtartását értjük. 55. § Fegyelmi büntetések (1)A szövetkezeti fegyelem durva vagy ismételt megsértéséért a szövetke­zeti tagot az alábbi fegyelmi büntetések valamelyikében részesíthetik: a) megrovás, b) nyilvános megrovás, c) a prémium vagy a gazdasági ered­ményekből való részesedés, összegének, avagy a munkabér egyéb mozgó részé­nek csökkentése, esetleg megvonása, (A mezőgazdasági szövetkezeti tör­vény tervezetének második részét hol­nap közöljük) ÚJ SZÚ 6 1987. IX. 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom