Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-03 / 206. szám, csütörtök
A mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénytervezet indoklása Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága nyilvános vitára bocsátja I a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvénytervezetet. A CSKP XIV. kongresszusa óta Csehszlovákia Kommunista Pártja mezőgazdasági politikájának következetes megvalósítása jelentős sikerhez vezetett. Lényegesen növekedett élemiszer-önellátá- sunk, több döntő fontosságú terméknél pedig már el is értük az önellátást. Jelentős változások következtek be szociális téren, főleg ami az életfeltételeket, a mezőgazdasági és az ipari munkafeltételek közeledését illeti, lényegében már kiküszöböltük a város és a falu közti különbségeket. A CSKP XVII. kongresszusa ezért kiemelte a mezőgazdaság stabilizáló szerepét társadalmunk gazdasági és szociális fejlődésében. A párt és az állam szüntelenül gondoskodik a mezőgazdaság fejlesztéséről, ami megteremti a feltételeket a mezőgazda- sági termelés állandó növeléséhez, minőségének javításához, valamint ahhoz, hogy a mezőgazdasági vállalatok egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a tudományos-műszaki ismereteket. Mezőgazdaságunknak szakemberei és korszerű technikája van, ami lehetővé teszi, hogy teljes mértékben kiaknázza tartalékait és egyúttal újabb lehetőségeket teremtsen a társadalmi szükségletek jobb kielégítéséhez az élelmiszerek struktúráját és minőségét illetően, miközben állandóan növelhetik az élelmiszergyártás hatékonyságát. Ebben rejlik a mezőgazdaság fő feladata. Jelentősen hozzá kell járulnia a népgazdaság intenzifikálásá- hoz, a gazdasági és szociális fejlesztés meggyorsítása stratégiai irányvonalának megvalósításához. Ehhez meg kell teremteni a feltételeket a gazdasági mechanizmus átalakításával a mezőgazdasági szövetkezetek területén is. Az egységes szociális és gazdasági feltételek megteremtése érdekében a mezőgazdaságban is az irányítás eszközeinek összhangban kell állniuk az egész népgazdaság számára kidolgozott általános alapelvekkel, főleg ami a bérekből és a nyereségből való elvonásokat, az egységes szociális-gazdasági tervezést, az árképzést stb. illeti. A mezőgazdasági termelés objektív sajátosságai, amelyek az eltérő természeti adottságokból következnek, azonban megkövetelik, hogy az irányítás más specifikus eszközeit is alkalmazzuk, ilyen például a mezőgazdasági adó és a differenciált dotáció. A mezőgazdasági termelés fejlesztésében jelentős szerepük van és lesz a jöAi egységes földműves-szövetkezetek vállalkozói tevékenysége A mezőgazdasági szövetkezeteknek lehetőségük nyílik, hogy nagyobb mértékben fejtsenek ki szocialista vállalkozói tevékenységet a társadalom szükségleteinek sokoldalú és hatékony kielégítése, a szövetkezet fejlesztése, a szövetkezeti kollektíva és a szövetkezet egyes tagjai gazdasági és szociális szükségleteinek kielégítése érdekében. A szövetkezet alapvető kötelessége marad továbbra is a mezőgazdasági termelés fejlesztése, miközben racionálisan kell gazdálkodniuk a mezőgazdasági földterületen, figyelembe véve a környezetvédelem követelményeit. A törvénytervezet meghatározza, a szövetkezetek tevékenysége az élelmiszergyártásra is kiterjed, beleértve az olyan tevékenységeket, amelyek kielégítik a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés szükségleteit a termelést előkészítő szakaszokban és a termelés utáni szakaszban, valamint a kiszolgáló és kisegítő tevékenységekben. Tevékenysége kiterjed a szövetkezet által előállított áru értékesítésére is. A szövetkezet más gazdasági tevékenységet is kifejthet, ha ez nem akadályozza a tulajdonképpeni mezőgazdasági termelést és ha ehhez a tevékenységhez beleegyezést kapott az illetékes állami szervtől. A tulajdonképpeni mezőgazdasági termelésen kívül a szövetkezetek ugyanolyan gazdasági feltételek közepette fejthetnek ki gazdasági tevékenységet, mint a népgazdaság többi ágazatának szervezzetek javaslataikat és észrevételeiket a CSKP Központi Bizottságának, a CSSZSZK kormányának, a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának, a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumnak, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának küldhetik el. A vitát 1987. október 31 -én zárják le. vőben is az egységes földműves-szövetkezeteknek és a közös vállalatoknak. Eredményeik egyértelműen megerősítik a lenini szövetkezetesítési terv feltételeinkre aplikált alapelvein kiépített mező- gazdasági szövetkezetek előnyeit. Az új szociális-gazdasági körülmények között meg kell teremteni a szükséges politikai, gazdasági és szervezési feltételeket a mezőgazdasági szövetkezetek és a közös vállalatok további tevékenységéhez, az új jogi szabályozás formájában, amelynek ki kell fejeznie a szocialista gazdaság működésének alapelveit, a párt vezető szerepének, a szocialista állam irányító funkciójának, a demokratikus centralizmus következetes érvényesítését, valamint a munkaeredmények szerinti elosztás alapelveit. Ezekből az alapelvekból kiindulva, az egységes földműves-szövetkezetek X. országos kongresszusán elhangzott észrevételeket kihasználva kidolgozták a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló új törvénytervezetet. Az új törvénytervezet politikai, gazdasági célja:- a szocialista mezőgazdasági szövetkezeti szervezetek további megszilárdítása, a feltételek megteremtése vállalkozói kezdeményezésükhöz a teljes önelszámolás elvei alapján, miközben egyúttal nő a felelősségük a társadalmi szükségletek kielégítéséért a nép élelmezésében: erre kell kihasználni a mezőgazdasági és a nem mezőgazdasági tevékenységek kombinálását a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés termelést előkészítő szakaszai és a termelést követő szakaszaival kapcsolatban, beleértve a tudo- mányos-műszaki haladás érvényesítését a mezőgazdasági gyakorlatban;-a feltételek megteremtése ahhoz, hogy a szövetkezeti földművesek érdekei szorosabban összefonódjanak a szövetkezet, a szövetkezeti kollektíva érdekeivel, valamint a társadalom érdekeivel, miközben jobban ki kell használni a szövetkezeti földművesek munkakezdeményezését, társadalmi aktivitását és felelősségét;- a mezőgazdasági szövetkezetek egyes formái, a kooperáció és integráció, valamint a nemzetközi együttműködés kialakítására és fejlesztésére vonatkozó szabályok pontosítása;- a szövetkezeti demokrácia megerősítése, az államnak és szerveinek a mezőgazdasági szövetkezeti szervezetek iránti viszonyának új értelmezése. zetei, beleértve az állami költségvetésbe való befizetéseket is. A törvénytervezet ezáltal meghatározza a szövetkezetek tevékenységének komplex értelmezését, célszerű bevonásukat a társadalmi munkamegosztásba nemcsak a mezőgazdasági élelmiszer- ipari komplexum keretében, hanem azon kívül is, beleértve a nemzetközi munka- megosztást is és ezáltal a szövetkezetek és a közös vállalatok termelési és munkaerő kapacitásának jobb kihasználását. Az egységes földműves-szövetkezetek nem használhatják ki gazdasági helyzetüket az államot, a szervezeteket vagy az állampolgárokat megkárosító jogtalan előnyök megszerzésére. Az egységes földműves-szövetkezetek és a közös vállalatok viszonya az államhoz A szövetkezetek és a közös vállalatok kötelességeit a társadalommal szemben mindenekelőtt az állam iránti viszonyuk fejezi ki. A törvénytervezet abból indul ki, hogy el kell mélyíteni a központ munkájának koncepciós jellegét, s fokozni kell az irányítás gazdasági módszereinek szerepét. Az illetékes állami szervek az állam gazdasági politikáját mindenekelőtt az alábbiak révén érvényesítik:-a gazdasági és szociális fejlesztés állami tervével, amely meghatározza a hosszú távú normatívumokat, a döntő jelentőségű névre szóló feladatokat és a korlátolt források limitjeit,- a megteremtett források felhasználására vonatkozó szabályokkal, amelyek az adók és befizetések rendszere által meghatározzák a források felosztását a társadalom és a szövetkezet között, továbbá a fejlesztési alap képzésére és felhasználására, valamint a felhalmozás és a személyi és vállalati társadalmi fogyasztás közti arányra vonatkozó szabályokkal;- az árak meghatározásával, az árképzés és módosítás szabályaival, a többi gazdasági szabályozó, valamint a szállítói-megrendelői kapcsolatok alapelvei érvényesítésére vonatkozó elvekkel;- a szövetkezetek megalapításával kapcsolatos jogkörökkel, a tevékenység és a hatáskör meghatározásával a gazdálkodás különleges módja esetében olyankor, amikor a szövetkezet nem képes hsszabb távon önállóan gazdálkodni. Az állam nem avatkozik be a szövetkezetek és a közös vállalatok operatív tevékenységébe és ezért nem vállal gazdasági és jogi felelősséget gazdálkodásukért. A törvénytervezet egyúttal feladatul adja a mezőgazdasági szövetkezeti szervezeteknek, hogy együttműködjenek a nemzeti bizottságokkal az adott területi egységek fejlesztésében. A nemzeti bizottságok a nemzeti bizottságokról szóló törvényben meghatározott jogkörüket érvényesítik a szövetkezetekkel és a közös vállalatokkal szemben. Az állam az illetékes szervek révén ellenőrzi majd a szocialista törvényesség megtartását. Az állami szervek ellenőrző tevékenységében szükség szerint részt vesznek a szövetkezet vagy a közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottságai annak érdekében, hogy nagyobb legyen a tájékozottságuk, emelkedjen szakmai színvonaluk és főleg megerősödjön az ellenőrzésnek a felismeréssel és a helyzet javításával kapcsolatos funkciója. A szövetkezet és a közös vállalat ellenőrző és revíziós bizottságainak azonban nem áll jogukban, hogy beavatkozzanak a külső ellenőrző szervek hatáskörébe. Ugyanakkor az állami szerv a törvény által meghatározott hatáskörét túllépve nem avatkozhat be a szövetkezet vagy a közös vállalat tevékenységébe. A szövetkezetek és a közös vállalatok kötelessége, hogy szociális és gazdasági információkat adjanak az illetékes állami szerveknek. Az ilyen információk kikérésének és előterjesztésének terjedelmét külön szabályzat határozza majd meg. Az egységes földműves-szövetkezetek és a közös vállalatok helyzete, gazdasági és társadalmi kapcsolatai A szövetkezeti kollektíva vagyona szocialista szövetkezeti tulajdonban van, a szövetkezeti kollektíva önállóan gazdálkodik vagyonával és ezért magára kell vállalnia a gazdálkodással járó kockázatokat és felelősséget. A külső kapcsolatokban a szövetkezeti kollektíva felel a vagyonnal kapcsolatos valamennyi kötelezettségéért. A vagyoni az képezi, amit a szövetkezetbe bevittek (a föld kivételével) s továbbá mindaz, amii a szövetkezet gazdálkodásával megteremtett. A szövetkezeti vagyon védelmének megerősítése érdekében a törvénytervezet rendelkezik a szövetkezeti vagyonnal való gazdálkodás nem szokványos módjáról is azáltal, hogy a vagyon felhasználásáról választott szerv dönt. Vagyon- többlet alatt a szövetkezetnek azt a vagyonát érti a tervezet, amelyre a szövetkezetnek már nincs szüksége saját feladatai teljesítéséhez a gazdasági és társadalmi tevékenységben; felhasználhatat- lan vagyon pedig az, amely a termelési folyamatban (erkölcsileg vagy fizikailag) elhasználódott és már nem tölti be az eredetileg meghatározott funkciót. A törvénytervezet továbbá meghatározza a termelés és a jövedelem felhasználásának sorrendjét úgy, hogy előnyben kell részesíteni az állam iránti kötelezettségeket, valamint a gazdasági szerződésekből eredő kötelességeket. A szövetkezet csak ezután használhatja fel a megteremtett forrásokat a bővített újratermelésre valamint tagjai társadalmi és egyéni szükségleteinek kielégítésére. Tekintettel a tulajdon és a gazdálkodás szövetkezeti formájára, a törvény csupán a fejlesztési alap kialakításának kötelességét határozza meg. A további alapok kialakítása és ezek felhasználásának módja a szövetkezetek jogkörébe tartozik. Ezzel összhangban a tervezet azt javasolja, hogy a javadalmazás jobban függjön a szövetkezet gazdasági eredményeitől. A szövetkezet nem fordíthat több eszközt a javadalmazásra, mint amennyit maga megteremtett, és a tag csak olyan összegű javadalmat kaphat, amely megfelel annak, hogy munkájával személyesen milyen mértékben járult hozzá a források képzéséhez. A javadalmazás konkrét formáit és módjait a szövetkezetek a tagsági gyűlés által jóváhagyott szabályzatukban határozzák meg. A szövetkezetek saját jogkörükben, de az általánosan érvényes elvek keretében határozzák meg a természetbeni juttatások feltételeit. Az érdemek elvéből kiindulva módosul a háztáji gazdálkodás rendszere is. Azokban az esetekben, ha a szövetkezet hosszú távon nem tudja megteremteni a feltételeket az önálló pénzügyi gazdálkodáshoz, a törvénytervezet számol a gazdálkodás különleges rendszerének bevezetésével. A különleges gazdálkodási rendszer alapján dolgozó szövetkezetnek az állam pénzügyi eszközöket nyújthat a problémák megoldására és a gazdálkodás konszolidálására. Ebben az esetben azonban az illetékes állami szervnek jogában áll, hogy részben korlátozza a szövetkezet jogait, részt vehet az államtól kapott eszközök felhasználására vonatkozó döntésekben (a konszolidációs program révén), valamint a szervezés és az anyagi ösztönzés terén eszközölt változtatásokban. Amennyiben a konszolidációs program megvalósítása sem vezet a gazdálkodás eredményeinek kívánatos javulásához, a szövetkezet megszűnhet. Az új gazdasági mechanizmusban az igényes feladatok eredményes teljesítésének feltétele a szövetkezeti földművesek és a közös vállalatok dolgozóinak magas szintű munkakezdeményezése és társadalmi elkötelezettsége. Az egységes földműves-szövetkezetekben és a közös vállalatoknál működő pártalapszervezetek egyesítik és befolyásolják ezt a közös törekvést, biztosítják a káderpolitika megvalósítását és ellenőrzik a CSKP politikájának megvalósítását a szövetkezet és a közös vállalat minden tevékenységében. Ezért az alkotmánnyal összhangban a törvénytervezet rögzíti a párt vezető szerepét az összes mező- gazdasági szövetkezeti szervezet gazdasági és társadalmi tevékenységében. A szövetkezeti földművesek munkahelyi és társadalmi kezdeményezésére hatást gyakorolnak a Nemzeti Frontban tömörült társadalmi szervezetek is, mindenekelőtt a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a Szocialista Ifjúsági Szövetség. A szövetkezeti demokrácia A szövetkezeti demokrácia elmélyítését fejezi ki mindenekelőtt a taggyűlésnek, mint a szövetkezet csúcsszerve jogkörének további bővítése. A taggyűlés eddigi jogköre kiegészül a szövetkezeti alapok létesítésével, az ezek képzésére és felhasználására vonatkozó szabályok meghatározásával, a szövetkezet földalapjának kihasználására vonatkozó döntésekkel A taggyűlés kizárólagos jogköre magába foglalja a szövetkezet fejlesztésének valamennyi döntő kérdését, igy lehetőség nyílik arra, hogy az összes tag véleményt mondjon ezekről a kérdésekről, részt vegyen a döntésekben, valamint ellenőrizze a jóváhagyott döntések és határozatok teljesítését. A szocialista demokrácia elmélyítésének részét képezi a szövetkezeti szervek választási rendszerének tökéletesítése A választások elvben titkosak lesznek Ismét az alapvető szervezeti egységek munkakollektívái választják majd a képviselők testületének tagjait. Ennek a változtatásnak az a célja, hogy a képviselők testületének tagjai nagyobb felelősséget érezzenek saját munkakollektívájukkal szemben és ugyanakkor a tagság nagyobb mértékben vegyen részt közvetlenül ennek a választott szervnek a tanácskozásain, döntéseiben és határozatainak valóra váltásában. Megerősödik az elnök helyzete, aki az egyedüli felelős vezető. Ilyen értelmezésben az elnök teljes mértékben felelős a szövetkezet választott szervei határozatainak megvalósításáért és megfelelő teret kap ahhoz, hogy megválassza a határozatok megvalósításának módjait és eszközeit. A tervezet egyúttal abból indul ki, hogy az elnök és a szövetkezet elöljárósága maga választhatja ki legközelebbi munkatársait. Ezért vezetik be, hogy az elöljáróság nevezi ki, illetve váltja le a szövetkezet alapvető szervezeti egységeinek vezetőit. Az alapvető szervezeti egységek vezetőinek hatáskörét úgy határozzák meg, hogy ezek a vezetők a jóváhagyott gazdasági terv, az alapszabályzat és a kollektív szervek határozatai keretében önállóan, minden további korlátozás nélkül irányítják a rájuk bízott munkaterületeket. Utasításaik és rendelkezéseik kötelezőek minden tag számára és bírságolási jogkört is kapnak, határozataik teljesítéseinek kikényszerítésére. Az alapvető szervezeti egységek vezetőinek feladata, hogy a rájuk bízott területen teljesítsék a szövetkezet tervének feladatait, és a szövetkezeti szervek határozatait A szervezeti egységek kollektívái javaslatot terjeszthetnek az elöljáróság elé a vezetők kinevezésére, illetve leváltására. A törvénytervezet módosítja a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének helyzetét. A szövetség a szövetkezeti tagok társadalmi szervezete és a központi államigazgatási szervek partnere a társadalmi érdekek érvényesítése során. A központi állami szervek kötelessége, hogy megtárgyalják a Szövetkezeti Földművesek Szövetségével a szövetkezet gazdasági és társadalmi életének alapvető kérdéseit. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének tevékenységét ez a törvény és a szövetség alapszabályzata határozza meg, amelyet az efsz-ek országos kongresszusa hagyott jóvá. Tekintettel arra, hogy a törvény meghatározza a mezőgazdasági szövetkezetek döntő alapelveit, vagyis az állam és a szövetkezetek viszonyát, a szövetkezetek keletkezésének, megszűnésének és gazdálkodásának feltételeit, a szövetkezeti demokrácia és önigazgatás elveit, a szövetkezet és a tagság viszonyát, nem adnak ki kötelező jogszabályként mintaalapszabályzatot, az efsz-ek szervezési és munkaszabályzatát stb. A törvénytervezet egyúttal lehetővé teszi 22 érvényes rendelet hatálytalanítását, s ezáltal egyszerűbbé válik a mezőgazdasági szövetkezetek jogi szabályozása. A közös vállalatok és egyesülések A törvénytervezet meghatározza a közös vállalatok és egyesülések viszonyait, helyzetét, feladatait és terveit. Közös vállalatokat a szövetkezetek es velük együtt más szocialista szervezetek alapíthatnak Az alapítók az önkéntesség és gazdasági előnyösség elve alapján létesíthetnek közös vállalatokat és olyan tevékenységet fejthetnek ki, amilyent a megalapítók az állami szerv által jóváhagyott szerződésben meghatároznak, és amelyet bejegyeznek a vállalatok nyilvántartásába. A közös vállalatok keletkezésének, tevékenységének és felelősségének alapelveit az alapítóknak a szerződésben kell rögzíteniük. Az alapvető anyagi felelősség az alapítókat terheli és ezért döntő szerepük van az elöljáróságban, amely az alapítók és a munkakollektíva akaratát képviselik. Az alapítók mindegyikét egy képviselő képviseli. A munkakollektíva az elöljáróság egyharmadát saját soraiból titkos szavazással választja meg Hasonló az eljárás az ellenőrző és revíziós bizottsággal kapcsolatban. Ezért a legfontosabb döntésekhez a szavazatok háromötöde szükséges A szerződés meghatározhatja, milyen további kérdések tartoznak az elöljáróság jogkörébe. A felsorolt alapelvek szerint az elöljáróság lesz a közös vállalat legfelsőbb képviseleti, önigazgatási és végrehajtási szerve A feltételezések szerint a már működő közös mezőgazdasági vállalatok a törvénytervezet által meghatározott határidőn belül alkalmazkodnak a közös vállalat új értelmezéséhez. Ez többek között megköveteli, hogy alaposan felülvizsgálják a mezőgazdaságban az eddig megkötött együttműködési szerződéseket. A kétségek kizárása végett a tervezet meghatározza, hogy a közös vállalatnál munkaviszonyban levő dolgozók dolgoznak. Ezért jogaikat és kötelességeiket a munkajogi és nem a szövetkezeti rendeletek határozzák meg. Az általános alapelvek keretében a megalapítók dönthetnek a közös vállalatok dolgozóinak egyes igényeiről (így például a közös szövetkezeti vállalat, vagy a megalapító termékeinek megvásárlásáról stb ). A törvénytervezet egyes további módosításai A szövetkezetek gazdasági és"társadalmi élete alapvető kérdéseire és a tagok munkafeltételeire vonatkozó felsorolt változásokon kívül a törvénytervezet számos más módosítást is tartalmaz. Ilyen például a próbaidő bevezetése a tagság keletkezésekor, a tagok alapvető jogainak és kötelességeinek törvény általi meghatározása, a szövetkezetből való kilépés határidejének lerövidítése, a szövetkezetből való kizárás törvényes indokainak bővítése, a döntőbizottsági eljárás bevezetése, a nagyüzemi termelésre alkalmatlan gazdasági épületek kihasználásának és a földdel való gazdálkodás javítása, a szövetkezeti fegyelemre vonatkozó rendelkezések módosítása. A törvénytervezet néhány változtatást eszközöl a földterületek és más ingatlanok szövetkezetek általi kihasználásával kapcsolatban. Ezeket a változásokat tükröznie kell a földterület és más mezőgazdasági vagyon termelésben való kihasználásáról szóló 123/1975 számú törvény módosításának is. A nyilvános vita összegezése után a törvénytervezetet kiegészítik, majd a legfelsőbb párt és állami szervek elé terjesztik. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság Szövetségi Gyűlése előreláthatólag 1988 első félévében vitatja meg, majd jóváhagyja úgy, hogy 1989. január 1-től hatályba léphessen. A törvény hatályba lépése előtti időszakban a szövetkezeteknek ki kell dolgozniuk alapszabályzatukat és más szövetkezeti rendelteiket úgy, hogy a törvényt életbe léptethessék. Ez egyúttal lehetővé teszi, hogy az 1989-1990 évi 9. ötéves terv előkészítése összhangban álljon a mezőgazdasági szövetkezetek új jogi szabályozásával. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya megvan győződve arról, hogy szocialista társadalmunk demokratizmusának elmélyítése szellemében a törvénytervezet vitája hozzájárul tartalmának javításához, valamint ahhoz, hogy a szövetkezeti földművesek, a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplex dolgozói teljesítsék a 8. ötéves terv feladatait. Az állampolgárok, a szervek és szerI. A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZET POLITIKAI-GAZDASÁGI INDOKLÁSA II. A MEZŐGAZDASÁGI SZÖVETKEZETEKRŐL SZÓLÓ TÖRVÉNYTERVEZET LEGFONTOSABB RÉSZEINEK INDOKLÁSA ÚJ szú 4 1987. IX. 3.
