Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-23 / 223. szám, szerda
lazar Mojszov: a fejlődés a béke szinonimája A JSZSZK Államelnöksége a belgrádi Szövetségi Palotában hétfőn díszvacsorát adott Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, a CSSZSZK elnöke tiszteletére. A vacsorán Lazar Mojszov, a jugoszláv államelnökség elnöke és Gustáv Husák beszédet mondott. Tisztelt elnök elvtárs, kedves barátaim, engedjék meg, hogy ebből az alkalomból a legszívélyesebben üdvözöljem önöket a jugoszláv államelnökség nevében. Ma már joggal mondhatjuk el, hogy a jugoszláv-csehszlovák párbeszéd minden szinten és minden területen a két baráti szocialista ország közötti kapcsolatok rendszeres gyakorlatává vált, s ez az együttmüködés kölcsönös hasznot hoz. Ezért az ön látogatása, Husák elvtárs, indokoltan tűzi ki kapcsolataink még kedvezőbb távlatait. Amikor ebben bízunk, akkor ezt arra alapozzuk, hogy kapcsolataink tartós alapokra épülnek, s mindig reálisan ítéljük meg mindazt, ami együttműködésünkben még jobb lehetne. Az együttműködés alakulása megerősíti kapcsolataink koncepciójának történelmi helyességét. Az egyenjogúság, a kölcsönös tisztelet és a kétoldalú előnyök - a különbségek tiszteletben tartása mellett akárcsak a közösen jóváhagyott kiindulópontok és elvek, az évek során kiállták a próbát. Másként nem is erősíthető az út azon nemzetek között, amelyeket évszázadok óta a sors, a nemzeti és szociális felszabadulásért vívott harc hagyományosan összeköt, s amelyek a közös hagyományok gazdag kincsestárával, szerteágazó kapcsolatokkal rendelkeznek. Úgy, ahogy azt saját feltételeink és erőfeszítéseink diktálják nekünk, mi is a jövőbe tekintünk. Figyelemmel követjük és tiszteletben tartjuk, miként járnak el önök. Mi, mint az önök barátai örülünk minden sikerüknek, a cseh és a szlovák nép kiemelkedő gazdasági vívmányainak. Kívánunk önöknek további sikereket. Mi az elmúlt négy évtized alatt sok mindent tettünk, többet értünk el, mint azelőtt a jugoszláv népek és nemzetiségek egész történetében bármikor. Ha nyíltan beszélünk a jelenlegi fejlődési szakaszunkban felmerülő nehézségekről, ugyanolyan nyíltan adjuk értésre, hogy ezeket a nehézségeket határozottan le- küzdjük - azon az úton, amelyet Tito elnökkel az élen építettünk, a szocializmus és a szocialista önigazgatás, a független és el nem kötelezett politika fejlesztése útján. A jövőre vonatkozó tervek a más országokkal folytatott együttmüködés útján válnak valósággá. Jugoszlávia és Csehszlovákia ezt az együttműködést kiterjesztette csaknem valamennyi területre. Gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésünk tárgyszerű, a kulturális csere, az idegenforgalom dinamikus. Ezért, amikor az elért eredményeket emeljük ki, azt mondjuk, hogy többre is futja erőnkből. Gondolok itt a meglevő, de még nem megfelelően kihasznált alkotó potenciálra, amely képes megtalálni a gazdasági, ipari és tudományos-műszaki együttműködés olyan formáit, amelyek gyorsabban vonnak be minket a világban végbemenő technológiai áramlatokba és fejlődési folyamatokba. Hisszük, hogy ezek az erőfeszítések nem lesznek hiábavalóak és együttműködésünk számára biztosítjuk a fejlődés korszerű, hosszútávú és stabil útját. Barátságunknak és együttműködésünknek szélesebb vonatkozásai is vannak: együttesen járulunk hozzá a békéhez, az egyenjogú együttműködéshez és a haladáshoz. Minden országnak, legyen az nagy vagy kicsi, azonos a felelőssége és azonosak a jogaik. Most, amikor talán karnyújtásnyira van a leszerelést előmozdító jelentős és történelmi lépés, a nagyhatalmak megállapodása, amikor lehetőség kínálkozik a nemzetközi légkör lényeges javítására, az egész nemzetközi közösség részvétele ebben a folyamatban még fontosabb. Azért, hogy ez a megállapodás - ha aláírják - ne maradjon korlátozott, hogy a megállapodások és az együttműködés szelleme átterjedjen a nemzetközi kapcsolatok minden területére, a világ minden részére. Enélkül ugyanis nehezen oldható meg akár egyetlen világméretű probléma is, márpedig ezek listája igen hosszú. Elég csupán a számos megoldatlan válsággócban rejlő veszélyek megemlítése. Drámai a fejlődő országok helyzete, a világban szinte a gazdasági apartheid állapota alakult ki. A fejlődés a béke szinonimája, s a béke egy és oszthatatlan. Európában ismét erősödik az a tudat, hogy nincs más elfogadható alternatíva, min* az államok közötti együttműködés. Világossá vált, hogy a jobb távlatok szempontjából elengedhetetlen az összetartozás, a kölcsönösség tudatának az erősítése, ám ezt meg kell szabadítani az illúzióktól. A meglevő realitások keretei között ezért mindannyiunknak e távlatokért kell síkraszállnunk. Ez a lényege az el nem kötelezettek valamennyi akciójának és ez a lényege annak a független és globális politikának, a tömbönkívüliség politikájának, amelyhez az el nem kötelezettek tartják magukat nemzetközi tevékenységük során. Az el nem kötelezettség mindenekelőtt a békéért, a függetlenségért, és a szuverenitásért, minden egyes ország szabadságáért és önálló belső fejlődéséért, a nemzetközi kapcsolatokban pedig a teljes egyenjogúságért vívott küzdelmet jelenti. Sosem feledkezünk meg Tito elnök gondolatáról - annyira vagyunk erősek, amennyire barátaink vannak a világ minden sarkában, örülünk, hogy Csehszlovákia ezen barátaink közé tartozik. Emelem poharam az ön egészségére, tisztelt Husák elnök elvtárs, az ön munkatársai egészségére, Csehszlovákia sokoldalú fejlődésére és népe további gyarapodására, az országaink közötti barátságra és együttműködésre. gustáv husák: a kölcsönös előnyök alapján Tisztelt Mojszov elvtárs, Tisztelt jugoszláv barátaim, Tisztelt elvtársak! A kíséretemben levő elvtársakkal együtt köszönöm önöknek a szívélyes fogadtatást a testvéri szocialista Jugoszláviában. A fogadtatásban látom a népeink közötti régi barátság bizonyítékát. A nemzeti létért és önállóságért vívott küzdelem, a fasizmus ellen és a szocializmus győzeleméért folytatott harc gazdag hagyományai kapcsolnak össze bennünket. Ezt a hagyatékot kívánjuk és fotjjuk továbbfejleszteni. örömmel fogadtam az önök meghívását. Azzal az őszinte kívánsággal és szilárd elhatárolással jöttem, hogy hozzájáruljunk a kölcsönös kapcsolatok további jelentős fejlesztéséhez, a kölcsönös megértés és bizalom mélyítéséhez, hogy teret nyissunk kapcsolataink sokoldalú bővítése előtt. Abbeli igyekezetünkben, hogy ezeket magasabb szintre emeljük, teljes mértékben köthetünk azokra a gyümölcsöző tárgyalásokra, amelyeket 1973- ban itt Belgrádban folytattunk Joszip Broz Tito elnökkel. Akkori megbeszéléseink lehetővé tették néhány nézeteltérés leküzdését, s a csehszlovák-jugoszláv együttműködés fejlesztésében az új szakasz megkezdését. Együttműködésünk szilárd, változatlan alpjának tartom az egyenlőség, függetlenség, a be nem avatkozás, a kölcsönös előnyösség elveinek és annak a tiszteletben tartását, hogy mindkét ország maga választja meg belső fejlődésének és nemzetközi politikájának útjait. Az említett elvek teljes mértékben beváltak és a jövőben is kapcsolataink megbízható alapját képezik. A Mojszov elvtárssal folytatott mai tárgyalásainkon nagyra értékeltük együttműködésünk eredményeit, színvonalát és légkörét. Ezt bizonyítja az élénk politikai dialógus, a kormányfők rendszeres találkozói, a szövetségi és köztársasági szervek, képviselőtestületek és társadalmi szervezetek szintjén folytatott konzultációk. Fejlődnek a testvérvárosi kapcsolatok is. A csehszlovák-jugoszláv kölcsönösséghez hozzájárulnak az állampolgáraink utazásai alkalmával kialakított széles körű kontaktusok. Nagyra értékeljük a Csehszlovákia Kommunista Pártja, valamint a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége közötti együttműködést, amit tovább kivártunk mélyíteni. Az eddigi tapasztalatok egyértelműen alátámasztják, megvannak a feltételei annak, hogy kapcsolataink politikai, gazdasági, kulturális és más területeken is jelentős mértékben fejlődjenek. Nagyra értékelem, hogy a Mojszov elvtárssal folytatott tárgyalásaink során teljes mértékben megnyilvánult az a kétoldalú akarat, őszinte kívánság és érdeklődés, hogy tovább bővítsük együttműködésünket, újabb ösztönzést adjunk neki úgy, hogy az gazdagítsa az együttműködés tartalmát és formáit, s ezáltal növekedjen hozzájárulása országaink fejlődéséhez. Csehszlovákia őszintén kívánja, hogy népeink még közelebb kerüljenek egymáshoz, kölcsönös megértésünk és megismerésünk még mélyebb legyen, hogy kapcsolataink egyre gazdagabbak és gyümölcsözőbbek legyenek, s mélyüljön közöttünk a kölcsönös szolidaritás és bizalom. Nagy súlyt helyezünk arra, ami egymáshoz közelít bennünket, ami kapcsolataink fejlődését szolgálja. Elvtársak, a mai, fordulatot jelentő időszakban a tudományos-műszaki fejlődés gyors üteme és a világban végbemenő mély változások minden szocialista ország elé rohamosan növekvő követelményeket támasztanak. Minden szocialista ország a saját feltételeinek és szükségleteinek megfele'ően keresi azokat az utakat, amelyekkel eleget tud tenni az új igényeknek. Emellett természetesen különbségek is jelentkeznek mind az eljárásokat, mind a nézeteket tekintve, ezek azonban nem hátráltathatják a kölcsönös kapcsolatok fejlődését. Az egyes pártok és országok tapasztalatainak gazdagsága, ezek cseréje és tanulmányozása gazdagítja közös megismerésünket. Mi Csehszlovákiában a CSKP XVII. kongresszusa határozataival összhangban a gazdasági és társadalmi átalakítás, a szocialista demokrácia és önigazgatás sokoldalú elmélyítésének, a nyíltság és az ellenőrzés bővítésének az útjára léptünk. őszinte érdeklődéssel és megértéssel figyeljük a szocialista Jugoszlávia igyekezetét a JKSZ XIII. kongresszusán hozott határozatok, a gazdasági stabilizációnak, a szocialista önigazgatási rendszer tökéletesítésének a programját. Az új időszak megköveteli az együttmüködés új útjainak és módjainak keresését, főleg gazdasági, valamint tudományos-műszaki téren. Az együttműködés dinamikájának és hatékonysága növelésének elengedhetetlen feltétele a gyártásszakosítás és kooperáció korszerű formáinak energikus alkalmazása, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok és a harmadik piacokon való együttműködés fejlesztése. Véleményem szerint ez nemcsak néhány átmeneti jellegű probléma leküzdését teszi lehetővé, hanem további dinamizmust, stabilitást, kiegyensúlyozottságot és távlatokat nyit gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataink előtt. Ezért nagy jelentőséget tulajdonítok a gazdasági és tudományos-műszaki együttmüködés hosszú távú, 2000-ig szóló programjának, amit holnap írunk alá. Elvtársak, egyetértünk abban, hogy a nemzetközi helyzet továbbra is bonyolult, tele van veszélyekkel és kockázatokkal. A jelenlegi nemzetközi kapcsolatok sürgető problémáinak megoldását célzó aktív igyekezet - amelyben a világ demokratikus közvéleményének mind szélesebb körei vesznek részt - visszatükröződik azokban a pozitív tendenciákban is, amelyek a nemzetközi feszültség csökkentése, az égető kérdések megoldásában való haladás irányába mutatnak. Véleményünk szerint ehhez jeientős mértékben hozzájárulnak a Szovjetunió és más szocialista országok békekezdeményezései. Rendkívül fontos eszmének tartjuk a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének megteremtését, amire a közelmúltban adott magyarázatot Mihail Gorba- csovnak, az SZKP KB főtitkárának a cikke. Ez elvi jelentőségű választ ad napjaink realitásaira, a népek békés szabad fejlődését biztosító garanciák létrehozására, a háborúktól és atomfegyverektől mentes világ létrehozására. Reménykedve kísérjük figyelemmel a Szovjetunió és az Egyesült Államok tárgyalásait. Üdvözöljük azt, hogy Washingtonban elvi megállapodás született a közepes és a rövi- debb hatótávolságú rakéták felszámolásáról, s hogy ezt a szerződést Mihail Gorbacsov és Ronald Reagan még ez év őszén aláírja. A leszerelési folyamathoz és a nemzetközi feszültség enyhítéséhez való jelentős hozzájárulásnak tartjuk ezt, hiszen a világ összes békeszerető erőinél nagy visszhangra talált. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a haladás elérésének a földrészünket érintő biztonsági, együttműködési és bizalomerősítési kérdések megoldásában. Ezt célozza Csehszlovákia igyekezete is, amely többek között a közép-európai atom- és vegyi fegyverektől mentes övezet létrehozását szolgáló javaslatban is kifejezésre jutott. Csehszlovákia nagyra értékeli a JSZSZK békepolitikáját és aktivitását, a háborús veszély elhárítását, a konstruktív nemzetközi együttműködés fejlesztését célzó törekvéseit. Értékeljük szerepét az el nem kötelezett országok mozgalmában, amelynek alapító és nagyon aktív tagja. Elvtársak engedjék meg, hogy befejezésül tolmácsoljam a legfelsőbb csehszlovák szervek szívélyes üdvözletét és jókívánságait a szocialista Jugoszlávia testvéri nemzeteinek és egész népének. • —T.^7-VTA jog határai Nem kétséges, a munkafegyelem jelenlegi állapota mellett ugyancsak nehéz lenne megvalósítani fejlődésünk gyorsításának programját. Pedig közismert, hogy az elmúlt években menynyit foglalkoztunk a munkafegyelem szilárdításával. Az eredmény azonban nincs arányban az erőfeszítésekkel. Ennek okain érdemes elgondolkodni. A vezető dolgozók jelentős része a „rossz törvényekkel“ magyarázza a bizonyítványát, mert szerintük a törvény enyhe rendelkezései a fegyelmezésben megkötik a kezüket! Ugyanakkor még a legkirívóbb fegyelemsértéseket sem igen hajlandók büntetni. Rendszerint olyan konfliktusmentes megoldást igyekeznek találni, hogy „a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon“. Megemlíthetjük példaként azt a kollektívát, amely egy munkatársuk mindennapi alkoholizálása, s a vállalat- vezetés ezzel kapcsolatos tétlensége miatt kezdett zúgolódni. A vállalat igazgatója a felelősséget áthárította a kollektívára, mondván, hogy az irányító és az ellenőrző szerveknek hivatalosan nem volt tudomásuk az italozásról, a szóbeszédre meg nem adhatnak. A kollektívának kellett volna jegyzőkönyveztetnie ezt a tényt. Tájékoztatta viszont a zúgolódó dolgozókat, hogy a részegeskedőt fegyelmi büntetésben részesítette. Az indulatok akkor csaptak fel, amikor a dolgozók megtudták, hogy a munkaidejét borosüveg mellett letudó munkatársuknak megküldött igazgatói „intő“ legfeljebb „elvtársi figyelmeztetésnek“ tekinthető, érezhető következményekkel járó fegyelmi büntetésnek azonban semmiképp sem. Hogy mi lesz az ilyen igazgatók sorsa a vállalati törvény hatálybalépése után, arról nem kívánok találgatásokba bocsátkozni. Tény azonban az, hogy a törvénynek kihatása lesz - egyebek közt - a munkafegyelemre is, bár a munkafegyelmet jogi úton nem próbálja megszilárdítani. A jog segítségével ugyanis lehet fegyelmezni is, de megszilárdítani a fegyelmet aligha, ha a munkafegyelem alatt azt értjük, hogy mindenki a tehetségétől, az adottságaitól és a munkabírásától telhető maximumot nyújtja. A jog megszabhatja, milyen fegyelmi büntetéseket lehet kiszabni a részegeskedökre, a feladataik teljesítését elmulasztókra, a fusizókra stb. A jogszabály megfogalmazhat olyan kívánalmakat is, amilyen az öntudatosság, a hatékonyság, a kezdeményezés. A jognak azonban vannak korlátai. Látni kell, hogy ezeknek a kivánalmaknak teljesítése fegyelmi büntetésekkel nem kényszeríthető ki. A jognak persze tudatformáló hatása is van, s ezt a társadalmi vita meghatványozza. Hozzájárul ahhoz, hogy az eddiginél jobban a sajátunknak érezzük ezt a törvényt, nagyobb meggyőződéssel kövessük, tartsuk meg rendelkezéseit, hiszen nem a személyes részvételünktől független törvényhozás eredménye lesz. A törvénytervezet nem a fegyelem jogi úton, büntetésekkel való kikényszerítésére törekszik. Csupán a munkafegyelmet (is) meghatározó kérdések (munkaszervezés, bérezés, szociális gondoskodás, egészségügyi ellátás, árak, az áru választékának és minőségének javítása) szabályozásával teremti meg a fegyelem megszilárdításának döntő előfeltételeit. Döntő jelentőségű például, hogy a vállalatot valóban érdekeltté teszi minden egyes dolgozója munkaidejének, tudásának minél teljesebb és hatékonyabb kihasználásában, a kényszerű semmittevés megszüntetésében, a másik oldalon pedig rögzíti a dolgozókollektíva felelősségét a vállalati gazdálkodás eredményeiért, s ezzel megteremti a munkafegyelem megszilárdításában való kollektív érdekeltséget. Ilyen szabályok követése mellett pedig aligha lehet majd egy becsületes munkát végző kollektívát a munkahelyén italozó és masok munkáján élősködő egyén befogadására kényszeríteni. S nem lehet kétséges az sem, hány szavazatot kapna az az igazgató, aki nem lépne fel következetesen a kollektívának fegyelmezetlenségükkel kárt okozókkal szemben. FEKETE MARIAN Dvék a vándorzászló A Losonci (Lučenec) járási pártbizottság elnökségének augusztus közepén megtartott üllésén sor került a baráti Bogorodicki járás dolgozóinak vándorzászlajáért folyó szocialista munkaverseny első félévi kiértékelésére. A versenyben résztvevő ipari vállalatok és üzemek a 17 alapvető gazdasági mutató teljesítésén kívül eredményesen bekapcsolódnak a szocialista munkaversenybe. A versenyfeltételeket az első félévben a Losonci járás 19 vállalata és üzeme teljesítette. Az első helyen az opatovái Poľana textilgyár végzett. Az év eleji kezdeti nehézségek ellenére a vállalat az első félévben kiváló eredményeket ért el. Az árutermelés időarányos tervét 149,1 millió korona értékű áru legyártásával 102,2 százalékra teljesítette, az összeladási tervet 101,7 százalékra, a Szovjetunióba irányuló kivitel tervét 120,9 százalékra, a kapitalista államokba irányulót 105,2 százalékra, a módosított teljesítménytervet 100,7 százalékra, a tervezett veszteséget 1,2 millió koronával csökkentették a Pol'anában. Ugyanakkor jó eredményekkel dicsekedhetnek a költség-, az anyag- és energiamegtakarítás, a munkaidő kihasználása és a készletek forgalmi idejének lerövidítése terén is. A versenyben előírt mutatók közül az első félévben egyedül a készletnormát lépték túl 6,1 millió koronával. Ezt az egyik előkészítő műhelyben előforduló nehézségek okozták. Itt kevés a szakember, nem győzték a fonalfestést, s így felgyülemlett a befejezetlen termékek mennyisége. Ezen probléma megoldása az üzembe sajnos több időt igényel, de az év végéig szeretnék felszámolni. A vállalat dolgozói az 1987-es évben 1677 egyéni vállalást tettek, 1,6 millió korona értékben, amit már az első félévben túlteljesítettek. A vállalások által létrehozott érték 6,1 millió korona volt, vagyis az eredeti érték majdnem négyszerese Csoportos vállalásukkal bekapcsolódtak a nemzetközi szocialista munkaversenybe is, amelynek értelmében 410 ezer méter gyapjúszövet szállítását vállalták a Szovjetunió részére. Ennek 75 százalékát már az első félévben teljesítették, 300 ezer méter gyapjúszövet exportjával. A vállalat 50 szocialista munkabrigádja 524 dolgozót tömörít. Két 26 tagú kollektíva tagjai már aranyérmet kaptak, 14 kollektíva tagjai már megkapták az ezüstérmet és 36 kollektíva dolgozói pedig a bronzérmet. Ezen kívül 6 komplex racionalizáci- ós brigádjuk van, amelyben 36 dolgozó tevékenykedik. Az újitómozga- lomba az első félévben 25-en kapcsolódtak be, s az újítások haszna 362 ezer koronát jelentett. A kiváló gazdasági, valamint a verseny- és újítómozgalomban elért eredmények alapján a Poľana textilgyár dolgozói kiérdemelték az első helyet és méltán őrizhetik a Bogorodicki járás dolgozóinak vándorzászlaját az elkövetkező félévben. Tresťanský Mária ÚJSZtí 4 1987. IX. 2
