Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-23 / 223. szám, szerda

ÚJ szú 5 J87. IX. 23. A plzeňi egyetemi kórházban 14 mik­roszámítógép segíti az orvosok munká­ját. Elsőként az 1-es számú belgyógyá­szati klinika diabeti­kus rendelője alkal­mazta azt a számító­gépet, amelynek se­gítségével felvéte­lünkön dr. Pavel Te­ší nský az egyik nő­vérrel ismerteti az intenzív kezelés programját. (Jirí Berger felvétele - ČTK) A kritikai igényesség jegyében értékelték eredményeiket Az Érsekújvári (Nové Zámky) gabonatermesztési konferenciáról Becsülettel szolgáltak Sokat adott a két év a hadseregben Két év sokat jelent az ember életében. Főleg ha fiatal, nem rendelke­zik még kellő élettapasztalattal, és ezt az időt a szülői házon kívül kell eltöltenie. A legtöbb fiatal életében ez a távoliét elkerülhetetlen, hisz le kell szolgálnia a tényleges katonai idejét. Van, aki félve teszi meg az első lépéseket az egyenruhában. Aztán telnek-múlnak a hónapok, egymást követik az igényesebb tábori foglalkozások, a hadgyakorlatok, amelyek próbára teszik őket, igénybe veszik nemcsak katonai tudásu­kat, hanem fizikai erőnlétüket is. Fokozatosan tapasztalatokra tesznek szert, megtanulják, mit jelent a jó kollektíva. Közben az otthon melegé­ről, kényelméről sem feledkeznek meg. Aztán véget ér a tervekkel, reményekkel és megpróbáltatásokkal teli két év, a fiatalok meglett férfiként visszatérnek a polgári életbe. Az Érsekújvári (Nové Zámky) já­rás mezőgazdasági vállalatai a kö­zelmúltban értékelték az idei gabo­natermesztési eredményeiket. A ga­bonatermesztési konferencián a fő- beszámolót Ján B/rőá/c mérnök, a já­rási mezőgazdasági igazgatóság vezetője terjesztette elő. Kiemelte, hogy ez az év sem volt gondoktól és fogyatékosságoktól mentes, de a mezőgazdasági vállalatok többsé­gében - a társadalmi elvárásokkal összhangban - az idén is nagy fi­gyelmet szenteltek a gabonater­mesztés fejlesztésének. Ennek kö­szönhető, hogy a szélsőséges időjá­rás ellenére a járási mezőgazdaság) igazgatóság által irányított mező- gazdasági vállalatok a kalászos ga­bonákból 5,65 tonnás hektáronkénti átlaghozamot tudtak elérni, és a Nyugat-szlovákiai kerület viszony­latában a Dunaszerdahelyi (Dunajs­ká Streda), Trnavai és Nyitrai (Nitra) járás mögött a negyedik helyen vé­geztek. Itt a szocialista mezőgazda­ság történetében eddig csupán há­rom alkalommal könyvelhettek el az említettnél jobb hektárhozamot. Következetesebben a tudományos ismeretek érvényesítésében A járás mezőgazdasági vállalatai­nak a nyolcadik ötéves tervidőszak­ban 8,6 százalékkal több gabonát kell termelniük mint az előző öt év- r ben. A feladat teljesítése komoly terhet ró a gazdaságokra, hiszen a múlt évi 60 000 tonna hiányból egyelőre csak 7271 tonnát sikerült pótolniuk. Ezzel kapcsolatban a fő­beszámoló rámutatott, hogy főleg a gyengébb eredményeket elérő szövetkezetekben és állami gazda­ságokban nagyobb figyelmet kell szentelni a tudományos ismeretek és a progresszív termelési eljárások érvényesítésének. A múlt évi hiány további részének pótlására kidolgo­zott program teljesítéséhez feltétle­nül szükséges, hogy a gabonafélék termőterületét átmenetileg 50 ezer hektárra növeljék, a hektárhozamo­kat pedig az elkövetkező években 6 tonna fölé emeljék. Komoly előrelépést csakis az in­tenzifikációs tényezők következetes érvényesítésétől remélhetnek. Erre pedig bőven kínálkozik lehetőség, ugyanis az idei eredmények elem­zéséből kitűnt, hogy számos mező- gazdasági vállalat még komoly tar­talékokkal rendelkezik a gabonater­mesztés fejlesztését illetően. Mint azt később a tudományos intézmé­nyek, illetve a mezőgazdasági válla­latok képviselőinek vitafelszólalásai is megerősítették, egyes vállalatok komoly eredményeket érnek el a faj­taösszetétellel, a tápanyagpótlással és a növényvédelemmel kapcsola­tos tudományos ismeretek alkalma­zásában, a növénytermesztés szer­kezetének átalakításában és a komplex agrotechnika érvényesí­tésében. E tekintetben jó példával jár az élen a Csúzi (Dubník), a Húli és az Érsekújvári Efsz, amelyektől nem csupán a Libádi (LLubá), Muzs­lai (Mužla) és Kéméndi (Kamenín) Efsz, illetve a štúrovói Állami Gaz­daság, de a Tardoskeddi (Tvrdošov- .ce), Füri (Rúbaň), Köbölkúti (Gbel- ce) és Komjaticei Efsz is tanulhatna, hiszen az utóbbi időben ezek a gaz­daságok sem képesek tökéletesen kihasználni a fejlesztési lehetősége­iket. Okulni kell a hibákból A konferencián elhangzottakból arra következtethetünk, hogy az or­szág legnagyobb gabonatermesztő járásában mindenekelőtt a búzater­mesztés színvonalán lehet és kell javítani. Ezt nem csupán a kerületi hetedik hely indokolja, de az a tény is, hogy a gabonaprogramban ép­pen az őszi búzára alapozó járásban az idén csupán hat gazdaság ért el búzából 6 tonna fölötti hektáronkénti, átlaghozamot. És ebben már a köz­pontilag irányított mezőgazdasági vállalatok is benne vannak Jaromír Valent, a járási pártbizott­ság vezető titkára vitafelszólalásá­ban nagyon helyesen hangsúlyozta, hogy <a mezőgazdasági vállalatok szakembereinek a kritikai igényes­ség jegyében kell értékelniük az idei eredményeket s a tapasztalatok bir­tokában kell hozzálátniuk a jövő évi termés megalapozásához. Sokszor és sokféle megfogalmazásban el­hangzott már ez az intelem, ideje lenne megfogadni. Annál inkább, mivel a tapasztalatok azt mutatják, hogy több gazdaságban tavaly ősz- szél megint későn és felületesen készítették elő a magágyat, seké­lyen vetették el a magot, s a tápa­nyagpótlásnál nem vették figyelem­be a talaj valós tápanyagtartalmát, az uralkodó időjárási viszonyokat, illetve az agrokémiai vállalat szak­embereinek talaj- és levélanalízissel alátámasztott útmutatásait. A felmé­rések tanúsága szerint, csupán a szakszerűtlen fejtrágyázás követ­keztében járási méretben mintegy 2-3 mázsával csökkent az őszi búza hektárhozama Meglehet, többen ünneprontás­nak minősítették, hogy a járási me­zőgazdasági igazgatóság vezetője nem csak dicsért és kitüntetéseket osztogatott, de bírált is, mégpedig névre szólóan, ám neki volt igaza. Mert bizonyos tények arra utalnak, hogy a lehetőségeikhez képest gyenge eredményeket felmutató vállalatok nem okultak a hibákból. Több gazdaság - mint például a szőgyéni (Svodín), muzslai, ké­méndi, komjaticei és bardoňovói szövetkezet - az idén is megkésett a szántással, másutt viszont elna­gyolták a munkát, sekélyen forgatták meg a talajt. A tapasztalatcsere is segíthet A vitában a mezőgazdasági válla­latok képviselői is felszólaltak. Vla- sák István mérnök, a csúzi Vörös Zászló Efsz növénytermesztési ága­zatának vezetője arról beszélt, mi biztosította számukra az idei járási elsőbbséget. Első helyen a talaj szakszerű előkészítését említette. Nem volt könnyű dolguk, mert 1570. hektáron termeltek őszi búzát s egy- egy műveletet kétszer meg kellett ismételniük, mire elfogadható magá­gyat tudtak készíteni. Az elért 6,01 tonnás átlaghozam igazolja, hogy akkor is nekik volt igazuk, amikor a tápanyagpótlást nem a hagyomá­nyokhoz, hanem a laboratóriumi elemzések alapján kidolgozott út­mutatáshoz igazították. Kovács Fe­renc mérnök, a szőgyéni Csehszlo­vák-Szír Barátság Efsz elnöke a faj­takísérletek eredményeiről, valamint a kemény búzával, illetve a különféle vetőgépek alkalmazásával szerzett tapasztalataikról beszélt. A műszaki felkészültség fontosságát hangsú­lyozva kiemelte, hogy az utóbbi há­rom évben az IH-10-6200 típusú vetőgéppel bevetett területeken mindig jobb hektárhozamot értek el mint a többi kísérleti parcellán. Konkrétan az idén a 40-SEX-DJ- 150 típusú géphez viszonyítva az IH-10-6200-as vetőgép használata 7,9 százalékos, az Accord vetőgep alkalmazása pedig 5,3 százalékos hozamnövekedést eredményezett. Ondrej Števár mérnök, a komjaticei Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz növénytermesztési ágazatának ve­zetője a nyomelemek használatával szerzett tapasztalatokról számolt be. Elmondta, hogy megfigyeléseik sze­rint a Cuprohum irányított alkalma­zása hektáronkénti átlagban 3,21 mázsával növeli a terméshozamot, a sörárpánál pedig átlagosan 0,42 százalékkal csökkenti a minőséget rontó fehérjetartalmat. Az elkövetkező időszak igényes feladataival kapcsolatban szóba ke­rült még, hogy a gabonatermesztés fejlődésének meggyorsítása érde­kében szorosabbra kell fűzni a me­zőgazdasági vállalatok és a tudomá­nyos intézmények együttműködé­sét, s a gyengébb eredményeket elérő szövetkezeteknél és állami gazdaságoknál nagyobb figyelmet kell fordítani az élvonalbeli gabona- termesztők tapasztalatainak kama­toztatására. Többen kiemelték, hogy bátrabban kell alkalmazni a folyé­kony nitrogén-műtrágyát, jobban ki kell használni az öntözőgazdálko­dás előnyeit, s az őszi búzának legalább 30 százalékát művelőutas eljárással kell termeszteni. A bardo­ňovói. bényi, tardoskeddi és muzslai szövetkezetben javítják a vegysze­res növényvédelmet, a szőgyéni szövetkezetben és néhány további mezőgazdasági vállalatnál tökélete­sítik a műszaki felkészültséget. A gazdaságok elsősorban kombáj­nok és szalmabetakarító gépek vá­sárlását tervezik, mivel a gépparkjuk igencsak elhasználódott és meg­csappant, s ma már ott tartanak, hogy a termés betakarításához több kooperácios gépre van szükségük, mint amennyivel maguk rendelkez­nek. A gazdaságok ennek főleg az idén látták kárát, mert sok kisegítő kombájn későn érkezett, elhúzódott az aratás, nőtt a betakarítási veszte­ség, és több helyütt még három héttel a szemtermés betakarítása j után is gyűjtögették a szalmát. Ilyen feltételek között nem csoda, hogy több gazdaságban képtelenek agro­technikai határidőben és kifogásta­lanul előkészíteni a talajt az ősziek alá. KÁDEK GÁBOR Szakmát tanult Az egyik helikopter körül két kato­na forgolódik. Minden mozdulatukon látni, hogy értik a dolgukat. Ellenőr­zik a műszereket, a futóműveket, végzik a földi műszaki személyzet feladatait.-Az államvasutak forgalmistájá­ból az egység egyik legjobb techni­kusa lett - jegyzi meg az egység parancsnokának politikai helyettese egyikükről, Ladislav Kubíkról. - Érti a dolgát, megszerezte a szakminő- sítési jelvény első fokozatát. Kár, hogy a napokban véglegesen itt­hagy bennünket, leszerel. Ladislav Kubík a dicsérő szó hal­latán zavarba jön, de rövid hallgatás után megszólal. A bevonulást, illetve az alapki­képzést követően háromhónapos tanfolyamon vettem részt, amelyen repülőgép-műszerésszé képeztek ki. Aztán a sors úgy hozta, hogy a helikoptereknél volt rám szükség, újra tanultam. Nem esett nehezem­re, érdekel a technika, a repülőgép, egyébként, ha az' emberben van akarat, sok mindenre képes. Huszonnégy éves. Komolyabb, megfontoltabb katonatársainál, de ilyen volt már akkor is, amikor a cho- ceňi állomáson teljesített szolgála­tot. A néphadseregben becsülettel helytállt, féltő gonddal ügyelt arra, hogy a gondjaira bízott gép harcké­pes legyen.- Ha jobban belegondolok, egy új szakmát tanultam. Egyelőre azon­ban nem szándékozom pályát mó­dosítani. Lehet, hogy később, ha megszokom az ottani környezetet, valamelyik honvédelmi repülőtéren besegítek majd. A két év szolgálat­ra, amely számomra sem volt köny- nyű, mindig szívesen emlékszem majd vissza. Katonaként, tisztségviselőként helytállt Véget ért a tisztújító gyűlés. Petr Spudíl szakaszvezető. a leköszönő elnök a gyűlés után jó tanáccsal látja el utódját.- Bízzál a közösségben, a hibák­ról, az elért eredményekről nyíltan beszélj a katonákkal. Légy minden­ben példamutató... Ó maga is az volt. Igaz, amikor bevonult, hetekig a szavát sem lehe­tett hallani, de aztán ahogy meg­szokta a katonaéletet, megjött a szava is, és olyan aktívan kapcso­lódott be a SZISZ munkájába, olyan példásan teljesítette a kiképzési fel­adatokat, hogy nemcsak a felettesei, hanem a katonatársai is felfigyeltek rá; megválasztották a szervezet el­nökévé. Ebben az időben éppen őrségváltás volt a harckocsizó zász­lóaljnál, a tényleges állománynak nagy része kicserélődött. Mégis rö­vid időn belül sikerült jó kollektívát kialakítani. Erről így vélekedik:- Ha valaki nálunk mulasztást kö­vetett el, az esetet az egész közös­séggel megvitattuk, együttesen dön­töttünk arról, milyen büntetést érde­mel. A gyakorlatok után pedig min­dig megbeszéltük a SZISZ-tagok helytállását, s akit érdemesnek talált a kollektíva, az jutalomban része­sült. Mindez azért sikerült, mert igyekezetünket a parancsnok is tá­mogatta. A személyes példamutatásban is élen járt. Minden párttagsági gyűlé­sen szót kért, hogy véleményét el­mondhassa. Ó képviselte a néphad­sereget, az egységet a SZISZ járási konferenciáján. Nyáron az egyik pio­nírtáborban tevékenykedett. S ami­kor eredményei, szorgalma jutalmá­ul lehetőséget kapott, hogy ő me­hessen el az ifjúság šumavai talál­kozójára, a barátját küldte el maga helyett.- Számomra a két év jó életiskola volt. Az itt szerzett tapasztalatokat a leszerelés után igyekszem majd munkahelyemen kamatoztatni. Villanyszerelőből járművezető A tényleges katonai szolgálat megkezdése előtt Jozef Hudák sza­kaszvezető a Vihorlat vállalat micha- lovcei üzemében villanyszerelőként dolgozott. Az első hat hónapot is üzemének székhelyén szolgálta le. Aztán mind újdonsült rajparancsno­kot a szlovák fővárosba vezényel­ték, egy gépesített lövészegység­hez. Meg kellett tanulnia a gyalogsá­gi páncélos jármű vezetését, fedél­zeti fegyverének szakszerű haszná­latát. Tudásáról aztán az éleslövé­szeten tett tanúbizonyságot. Mindig elsőként teljesítette az éleslövésze­ten a harci feladatot. A lövészetben megszerezte a szakminősítési jel­vény első fokozatát.-Az ember, fóleg ha altiszt és egy rajt bíznak rá, nem lehet közöm­bös. Teljesíteni kell a kiképzéssel kapcsolatos feladatokat, úgy vezetni beosztottjait, hogy azok fegyvereik mestereivé válhassanak. Szigorú, de megértő voltam. Azt hiszem, elég önállóvá váltam. Hogy néha kutyául éreztem magam, szidtam a kemény szolgálatot, az magától értetődő do­log... Ennek ellenére most, hogy belegondolok, a két év hamar elsza­ladt, szinte észre sem vettem, csak odahaza figyeltem fel az idő múlásá­ra, amikor szabadságon voltam és szüleim azt mondták egymás között: meg férfiasodon ez a gyerek. Még mielőtt a vonatra ül, az egy­ségben, amelyben szolgált, a postá­ra adják azt a levelet, amelyet a pa­rancsnokság a szüleinek és a nem­zeti bizottságnak címzett. A pár sor lényege köszönet azért, hogy ilyen fiút neveltek, hogy a kelet-szlovákiai Lesné községbe olyan fiatalember tér vissza a polgári életbe, akire büszkék lehetnek. NÉMETH JÁNOS Terven felül mint­egy 17 900 ton­na szenet fejtettek az 1986/87-es bá­nyászévben a nagy­kürtösi (Veľký Krtíš) Dolina Bányaválla­lat dolgozói. A terv túlszárnyalásához a legnagyobb mér­tékben Tóth Tibor kollektívája járult hozzá: terven felül 10 125 tonna szenet termelt. A felvételen Ladislav Jankovič és Jozef Jadroň a fejtés ellenőrzése közben. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom