Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-23 / 223. szám, szerda

ÚJ szú 3 * » 1987. IX. 23. Európa legyen a tisztességes együttműködés kontinense Mihail Gorbacsov levele nyugatnémet vasmunkásoknak (ČSTK) - Az NSZK nagy ipari köz­pontjában, Dortmundban hétfőn átadták Mihail Gorbacsovnak, az SZKP KB főtit­kárának válaszát arra a levélre; amelyet a Ruhr-vidéki acélöntödék termelési taná­csának tagjaitól kapott. A választ Julij Kvicinszkij, a Szovjetunió NSZK-beli nagykövete adta át az acélipari munkások képviselőinek. Ebben Mihail Gorbacsov a következőket írja: Köszönöm levelüket, amely nemcsak az atomrakéták felszámolásának legidő­szerűbb problémáival és az európai politi­ka új útjainak keresésével, hanem az önök országának belső égető gondjaival is foglalkozik, beleértve NSZK és Európa iparának szívét, a Ruhr-vidék fejlesztését is. Az önök levelét a Szovjetunió és politi­kája iránti bizalom megnyilvánulásának tartjuk. Az a törekvés, hogy megosszuk másokkal azt, ami a szívünkön fekszik, hogy közösen keressük a bonyolult ügyek megoldásának módjait, általában jószom­szédok között szokás. Hinni szeretném, hogy ebben az értelemben a Ruhr-vidéki acélmunkások levele jellemző korunkra. Hiszen a jószomszédi kapcsolatoknak, a bizalomnak, az együttműködésnek kell meghatároznia a helyzetet közös európai házunkban, amit minden európai nemzet igyekezetével kell felépíteni. Európa meg­érett erre. Azáltal, hogy meg fogja oldani a saját problémáit, a hatékony együttmü­ködés jó példáját adhatja - az emberiség túlélésének, a civilizációs fejlődés komoly problémái megoldásának jegyében, a kü­lönböző társadalmi-politikai rendszerek együttműködésének a feltételei között. Országainknak számos lehetősége van hozzájárulni ahhoz, hogy az események éppen ebben az irányban fejlődjenek. Ezzel új fejezet kezdődne a Szovjetunió és az NSZK kapcsolataiban is. Az új európai gondolkodás nélkülöz­hetetlen, ezt szó szerint mindenütt érezni lehet. Nem természetes állapot a két tömb konfrontációja, amely gúzsba kötöt­te Európát, sem pedig földrészünk gazda­sági, technológiai és tudományos szétfor- gácsoltsága. Ez nem felel meg az euró­paiak érdekeinek, önöknek igazuk van, amikor arról írnak, hogy a Ruhr-vidék iparának - amely most a Közös Piacon belül fuldoklik - teljesen más lehetőségei és távlatai lennének, ha az Atlanti-óceán- tól a Szibériáig terjedő hatalmas térség méreteiben gondolkodhatnának. Igen, Európában az életmód tengelyét a tisz­tességes együttműködésnek és kooperá­ciónak kell alkotnia, nem pedig a konfron­tációnak. Ez új távlatokat nyit mind a poli­tikában és a gazdaságban, mind pedig az emberi dimenziók tekintetében. Ezáltal európai házunk minden lakója nyerhet. A Szovjetunió és a Ruhr-vidék együtt­működésének, kölcsönös kereskedelmé­nek sokéves hagyományai vannak. E tra­díciókat meg akarjuk őrizni és fejleszteni. A szovjet gazdasági reform, külgazdasági kapcsolataink átalakításának feltételei közepette nem kis lehetőségek vannak az együttműködés aktivizálására az önök vi­dékének cégeivel, munkakollektíváival, s arra, hogy egyre intenzívebb formákra térjünk át. Ezeket a lehetőségeket úgy kell kihasználni, hogy mindkét fél számá­ra hasznos és előnyös legyen. Lehetősé­get látunk arra, hogy növeljük a Ruhr- vidék kohóipari termékeinek-a Szovjet­unióba irányuló szállításait a kölcsönösen előnyös feltételek mellett, természetesen akkor, ha ezt a nyugati fél nem fogja akadályozni Sikereket kívánok a Ruhr-vidék lako­sainak mind a munkában, mind pedig magánéletükben, s abbeli igyekezetük­ben, hogy megőrizzék és felvirágoztassák szülőföldjüket. Borisz Pjadisev sajtóértekezlete A szerződés előkészítésének menetrendje (ČSTK) - Borisz Pjadisev, a szovjet külügyminisztérium szóvivőjének helyet­tese tegnapi sajtóértekezletén leszögez­te. az európai rakéták két osztályának felszámolásáról múlt héten elért szovjet -amerikai megállapodás a nemzetközi politikában megvalósuló átalakítás első jelentős gyakorlati eredménye. Annak ér­dekében, hogy ez a megállapodás érvé­nyes szerződéssé váljon, még sok mun­kát kell elvégezni. Elképzeléseink szerint - ezzel az amerikai fél is egyetért - az alábbi közös akciókra van szükség:-egy hónapon belül ki kell dolgozni a közepes hatótávolságú és harcászati­hadműveleti rakétákról szóló szerződést;- a szovjet és az amerikai külügymi­niszter októberben sorra kerülő moszkvai találkozóján összegeznék e folyamatok eredményeit, s megvitatnának néhány to­vábbi kérdést, beleértve a hadászati tá­madófegyverek, valamint a rakétaelhárító rendszerekről kötött szerződés probléma­körét;- a csúcstalálkozó lesz a legfőbb ese­mény, amelyen aláírnak ma|d az említett rakétákról a szerződést, s áttekintenék a szovjet-amerikai kapcsolatok egyéb kérdéseit. Borisz Pjadisev a továbbiakban kom­mentálta az ENSZ-közgyülés 42. ülés­szakán elhangzott Reagan-beszédet, s mint mondotta, abban a kulcsfontossá­gú nemzetközi problémák keveredtek a másodrendű kérdésekkel. Üdvözölte Reagan szavait arról, hogy az USA elége­dett a kelet-nyugati kapcsolatok javulásá­nak távlataival, s főleg a szovjet-amerikai viszony javulásával. A szóvivő ugyanak­kor rámutatott: akkor, amikor körvonala­zódnak a kölcsönös bizalom jelei, elfo­gadhatatlan az, hogy szándékosan félre­magyarázzák a Perzsa-öböllel, az Afga­nisztán körüli, valamint a nicaraguai hely­zettel kapcsolatos szovjet álláspontokat. Bár a reaganizmus nem változik, a re­publikánusok kormányzásának eltelt hét éve alatt bizonyos, a javulás irányába ható változásokat lehet észlelni. Ez azon­ban még túl lassú folyamat. Egy amerikai újságíró kérdésére vála­szolva Pjadisev kijelentette, hogy Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára jelen­leg szabadságát tölti és kitünően érzi magát. Vélemények a szovjet-amerikai megállapodásról • Garantálja a nagyobb biztonságot és stabilitást (ČSTK) - Margaret Thatcher brit kor­mányfő a Der Spiegel nyugatnémet fo­lyóiratnak adott interjújában kifejtette azt a véleményét, hogy szerinte a mai világ biztonságosabb, mint 10 vagy 15 évvel ezelőtt volt, s mint mondotta, napjainkban jobb az ENSZ keretében kifejtett együtt­működés is. A szovjet politikával kapcsolatban el­mondta, az ott lejátszódó változások nemcsak a Szovjetunió számára haszno­sak. Az a tény, hogy a Szovjetunió veze­tője „ilyen nyíltan beszél arról, hogy mit kell tenni, mindannyiunk számára jó jel“. A továbbiakban a brit kormányfő a tömeg- pusztító fegyverek megtartásának szük­ségességét hangoztatta, elutasította az európai atomfegyverek teljes felszámolá­sát, mondván, hogy „a NATO nukleáris elrettentésre épülő stratégiája a Nyugat számára rendkívül fontos“. Ezért meg kell tartani Európában egy bizonyos számú európai rakétát, fűzte hozzá rámutatva, hogy Nagy-Britannia sosem mond le saját nukleáris erőiről. Kénytelen volt ugyanak­kor elismerni, hogy a genfi tárgyalásokon lehetséges „bizonyos áttörésnek az elé­rése“. A New Yorkban tartózkodó nyugatné­met külügyminiszter a szovjet-amerikai rakétamegállapodást a reális leszerelés felé vezető első lépésnek nevezte. - Mély meggyőződésem - mondotta Genscher az NBC tévétársaságnak nyilatkozva hogy a szerződés garantálja a nagyobb biztonságot és stabilitást. Az első, de nem utolsó lépésnek tartjuk a leszerelés folya­matában. Most hasonló irányban kell foly­tatnunk a tárgyalásokat. Több nyugatnémet napilap is kom­mentárban tért vissza a közepes és a har­cászati-hadműveleti rakéták felszámolár sáról szóló szovjet-amerikai megállapo­dásra A Süddeutsche Zeitung a pénteki dátumot, amikor is a megállapodás hírét közzétették, történelminek nevezte. Szin­tén azt húzza alá, hogy ez csupán a kez­det kezdete, s a leszerelési folyamatot más nukleáris fegyverekre, valamint a nukleáris eszközökre is ki kell terjeszte­ni. Lord Carrington, a NATO főtitkára újságírók előtt jelentős előrelépésnek mi­nősítette a szovjet-amerikai megállapo­dást, aláhúzva, hogy a megállapodás utá­ni légkör sokkal jobb, mint előtte volt. Kijelentette, hogy a hadászati fegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló szer­ződés megkötése teljes mértékben lehet­séges. Ugyanakkor arról próbálta meg­győzni hallgatóit, hogy a hagyományos fegyverek terén nagyok a különbségek a NATO és a Varsói Szerződés között. Alois Indra kanadai programja (ČSTK) - A Szövetségi Gyűlés kül­döttsége, amely hivatalos látogatáson Kanadában tartózkodik, tegnap a legna­gyobb tartományba, Ontarióba, s a legna­gyobb városba, Torontóba látogatott. Az Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke által vezette csehszlovák parlamenti kül­döttség a tartományi kormány vezetőivel folytatott tárgyalásokat és találkozott a helyi parlament képviselőivel is. Antonín Kapek nyilatkozata (ČSTK) - Antonín Kapek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a prágai városi pártbi­zottság vezető titkára, aki a csehszlovák főváros küldöttségének élén Varsóban vesz részt a prágai napok rendezvényein, nyilatkozatot adott a Trybuna Ludunak Antonín Kapek a nyilatkozatban egye­bek között rámutatott, hogy a prágai na­pok eseménysorozatára abban az évben kerül sor, amelyben a csehszlovák-len­gyel barátsági és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés 40. évfordulóját ünnepel­jük. Ez a szerződés új szakaszt nyitott kölcsönös kapcsolatainkban, amelyekben Prága és Varsó eredményes együttműkö­dése jelentős szerepet játszik. Antonín Kapek hangsúlyozta, a prágai pártbizottság nagyra értékeli a két főváros vállalatai, iskolái, színházai, intézményei, politikai és gazdasági irányító szervei kö­zötti közvetlen kapcsolatok szintjét.----------- A FORRADALOM ÚTJA ----------- j 19 17. szeptember 23-27-e kö­zött írta meg Lenin ,,A fenyegető katasztrófa és hogyan harcoljunk ellene“ című munkáját. Indítéka az ország felgyorsult gazdasági rom­lása volt. Véleménye szerint az a rablógazdálkodás, amit a bur­zsoázia folytatott és folytat, az or­szágot a nemzetgazdaság csődje felé viszi. Kiemelte, hogy a több éve tartó gazdasági nehézségeket nem a termelőerők visszafejlesz­tésével kell megoldani. 1917 őszén a katonai terhek alatt roskadozó országot gazdasá­gi katasztrófa fenyegette. A nagy­ipar össztermelése egy év alatt a felére - ezen belül a nyersvas- termelés 1915-höz viszonyítva szintén a felére, az acéltermelés és a kőszénbányászat a harmadá­ra, a kőolajtermelés a hatodára - csökkent. A termelés csökkené­se mellett a tőkések tudatosan fékezték a közellátást is. Felhal­mozták a nyersanyagokat és a késztermékeket. A szén vissza­tartásával teljes csőd fenyegette a vasúti szállítást. Az ipari terme­lés csökkentését megérezte a falu is. A vidéki városokban a mező- gazdasági munkagépek, eszközök és az ipari termékek általában a hi­ánycikkek közé tartoztak. A nagy­városok viszont, mint például Pet- rográd és Moszkva, nem kaptak elegendő gabonát és más mező- gazdasági terméket. A gabonafel­vásárlást 1917 szeptember végéig csak 31,8 százalékra teljesítették Az Ideiglenes Kormány a földbirto­kosok érdekeit védte, s nem tett semmit a felhalmozás ellen, a fel­vásárlás növelésére. A gazdasági katasztrófát siet­tette az Ideiglenes Kormány át­gondolatlan pénzgazdálkodása. A cár bukása után új fizetőeszköz­ként kibocsájtott papírpénz, az ún. ,,Kerenszkij-bankó“ egyre keve­sebbet ért. 1917 őszére elértékte­lenedett a régi rubel is, s egy rubelért már csak 6-7 kopejkát adtak. Kerenszkijék kapkodtak, rendeletekkel igyekeztek megaka­dályozni a gazdaság további rom­lását, a gazdasági válság elmélyü­lését. Lenin szerint Oroszországot a gazdasági csődtől csakis a for-' radalom, a tőke hatalmának radi­kális korlátozása menthette meg. Munkájában körvonalazta a prole­tárforradalom gazdaságpolitikáját, s kifejtette, hogy a proletariátus győzelme után ellenőrizni kell a termelést és az elosztást, álla­mosítani kell a bankokat, a mono­póliumokat, s minden nagytőkés vállalkozást. A földesúri földek konfiskálása után államosítani kell minden földtulajdont. Lenin megállapította, hogy az emberiség válaszút elé került: vagy elvérzik, vagy rábízza magát a legforradalmibb osztályra, a pro­letariátusra. -va­Folytatódik az ENSZ-közgyűlés általános vitája Eduard Sevardnadze megbeszélései New Yorkban (ČSTK) - Az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakának általános politikai vitá­ja tegnap folytatódott. A vita első napján, a brazil képviselő, illetve Ronald Reagan amerikai elnök után más államférfiak kaptak szót. Jaime Lusinchi venezuelai elnök elsősorban a fejlődő országok adós­ságproblémáival foglalkozott. Naka­szone Jaszuhiro japán kormányfő főleg az ázsiai helyzetet elemezte, s egyebek között javasolta, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztár­saság és Dél-Korea legyen az ENSZ tagja. Úgyszintén támogatta Korea egyesítésének gondolatát. Csehszlovák ajándék Afganisztánnak (ČSTK) - Bohuslav Handl, ha­zánk afganisztáni nagykövete teg­nap Kabulban Ser Bahadur egész­ségügyi miniszternek átadta a cseh­szlovák kormány ajándékát - antibi­otikumot 240 ezer korona értékben. Ezt majd a főváros, valamint az egyes tartományok kórházaiban használják fel. Bahadur miniszter nagyra értékelte azt a segítséget, amelyet a csehszlovák nép nyújt Afganisztánnak. Kiemelte, hogy ez a segítség sokrétű, például az egészségügy terén hazánk az or­vosságok és egyéb egészségügyi anyagok mellett a fiatal orvosok kép­zéséhez is hozzájárul. Kalevi Sorsa finn külügyminisz­ter azt hangsúlyozta, országa a szervezett nemzetközi együttmü­ködés keretei között végrehajtott kollektív akciókra helyezi a hang­súlyt. Az izlandi kormány nevében Steingrimur Hermannsson külügy­miniszter hangoztatta, országa tá­mogat minden olyan határozatot, amelyek a nukleáris fegyverek kor­látozását és más tömegpusztító eszközök felszámolását célozzák. A hétfői és a keddi vitában felszóla­lók többsége üdvözölte a szovjet­amerikai elvi megállapodást arról, hogy felszámolják az európai köze­pes hatótávolságú és harcászati­hadműveleti rakétákat. A plenáris üléssel párhuzamosan kezdte meg munkáját az ülésszak két bizottsága, a jogi és szociális, illetve a humanitárius és a kulturális kérdésekkel foglalkozó bizottság. A jogi bizottság alelnökévé Václav Mikulkát, Csehszlovákia ENSZ­missziójának helyettes vezetőjét vá­lasztották meg. xxx Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere New Yorkban találkozott Peter Florinnal, az ENSZ-ülésszak elnökével, az NDK külügyminiszter-helyettesével. Az eszmecserén a közgyűlés napi­rendjén szereplő kérdéseket tekin­tették át. A szovjet külügyminiszter találko­zott norvég kollégájával, Thorvald Stoltenberggel is. Megerősítették, mindkét fél fejleszteni kívánja a ma­gas szintű szovjet-norvég politikai párbeszédet. Ugyancsak a kétoldalú kapcsolatokról és az időszerű nem­zetközi kérdésekről tárgyalt Sevard­nadze Joao de Deus Tinheira por­tugál, Mokhtar Kusumaatmadja in­donéz és Joseph Clark kanadai külügyminiszterrel. Általános sztrájk Libanonban (ČSTK) - A Libanoni Dolgozók Általános Konfederációjának felhí­vására az országban tegnap újabb általános sztrájkra került sor. A par­lament ideiglenes székhelye előtt az akció keretében ülősztrájkot tartot­tak. A szakszervezetek így tiltakoz­nak a benzin árának 133 százalékos emelése ellen, amely az egész or­szágban újabb komoly ellentéteket robbantott ki. Az áremelkedésre az állami támogatás megszüntetésével kapcsolatban került sor. Victor Ka­sir gazdasági miniszter szerint e lé­pés - az államkassza kimerülésére való tekintettel - elengedhetetlen volt. A döntés ellenzői hangsúlyoz­zák, hogy a lépést megfelelő szociá­lis intézkedésekkel kellene kompen­zálni. Rámutatnak továbbá, hogy Li­banon muzulmánok lakta területein csak a feketepiacon juthatnak ben­zinhez, s az árak itt még magasab­bak, mint az emelés utáni hivatalos Az öbölbeli feszültség újabb forrása Amerikai helikopterek támadása egy iráni hajó ellen (ČSTK) - Az Egyesült Államok Perzsa-öbölben tartózkodó hadiflot­tájának Jarett nevű fregattjáról fel­szálló helikopter hétfőn a nemzetkö­zi vizeken megtámadott egy iráni hajót. Az öböl így az Egyesült Álla­mok közvetlen katonai akciójának színterévé vált, ami e térség amúgy is bonyolult helyzetének további rosszabbodásához vezet. A Penta­gon szóvivőjének jelentése szerint az akciót az Egyesült Államok közel- keleti flottája főparancsnokának uta­sítására hajtották végre. Az amerikai helikopter géppuskatűz alá vette az iráni hajót, s több rakétát is kilőtt rá. Az ÍRNA iráni hírügynökség beje­lentette, hogy élelmiszert szállító ke­reskedelmi hajóról van szó, amely az iráni kikötők és a Perzsa-öböl közti szokásos útján volt. A wa­shingtoni hadügyminisztérium szóvi­vője közölte: a támadást követően négy halott és négy sebesült iráni tengerészt emeltek ki a vízből. Egy­idejűleg rámutatott, csupán két nap múlva lehet biztosan alátámasztani, hogy az iráni hajó aknákat helye­zett-e el, vagy sem. Közvetlenül az amerikai támadás előtt az öbölben további incidensre került sor: északi részén, a szaúd- arábiai partok közelében a brit zász­ló alatt hajózó Gentle Breeze tartály­hajót érte támadás. A hírügynökségi jelentések iráni támadásról tudósíta­nak. Egy tengerész életét vesztette. A brit tankhajó legénysége kényte­len volt elhagyni a fedélzetet, mivel robbanásveszély fenyeget. A Reu­ter hírügynökség jelentése szerint a hajón keletkezett tüzet hiába pró­bálják eloltani. Az egész iraki-iráni frontvonalról súlyos harcokról érkeznek jelenté­sek. Az iraki légierő újabb támadá­sokat intézett iráni szárazföldi cél­pontok ellen, s az iráni partok köze­lében találat ért egy eddig nem azo­nosított tartályhajót is. Az ÍRNA hír­ügynökség újabb iráni sikerekről számol be a front északi részén. Az iráni haditengerészet parancsnoka bejelentette: aknakeresőik folytatják a Perzsa- és Ománi-öböl, valamint a Hormuzi-szoros aknáktól való megtisztítását. Egyidejűleg kijelen­tette, hogy katonai vízi járműveik továbbra is tüzetesen átvizsgálják az öbölbe érkező idegen hajókat, xxx Nakaszone Jaszuhiro japán mi­niszterelnök Ronald Reagan ameri­kai elnökkel való hétfői találkozója során hivatalosan első ízben utasí­totta vissza, hogy Japán hadihajókat küldjön a Perzsa-öbölbe. Ennek el­lenére azonban kormánya megbíza­tási időszakának lejártáig - tehát október végéig - az amerikai had­műveletek nagyarányú támogatásá­ra tett ígéretet. Ezek formáját nem jelölte meg közelebbről. Politikai megfigyelők anyagi támogatással számolnak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom