Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-22 / 222. szám, kedd
Levelezőink írják Köszönet a segítségért Örülünk, ha olyan leveleket kapunk olvasóinktól, amelyekben példamutató magatartásról, az emberek gondjainak orvoslásáról, az önzetlen segítségnyújtásról számolnak be. Nem szoktuk az ilyen írásokat közölni, de jólesően nyugtázzuk, hogy bár sok negatív jelenséggel találkozunk, mégis túlsúlyban vannak az egymáshoz emberségesen, megértéssel viszonyuló polgártársaink. Hadd tegyünk most mégis kivételt. A minap Budapestről hozott levelet a postás, feladója Csombordi Kálmán nyugdíjas, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének tagja. Arra kér bennünket, tolmácsoljuk köszönetét dr. Zbynék Láznický luhačovicei orvosnak és a gottwaldovi kórház belgyógyászati osztálya orvosainak, akik készségesen segítettek a nyaralása alatt sajnálatosan megbetegedett magyar- országi nyugdíjasnak. A lelkiismeretes kezelés után, a kellemetlen közjáték, a megbetegedés ellenére is jó benyomásokkal utazhatott haza Csombordi Kálmán és felesége. Fiatalok vállalása A Galántai (Galanta) járás 336 SZISZ-alapszervezetében és 57 pionírcsapatában a fiatalok a SZISZ IV. kongresszusa és a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére értékes vállalásokat tettek, melyek elsősorban a termelékenység növelésére, a tudományos- műszaki fejlődés elmélyítésére és a takarékossági intézkedések megvalósítására irányulnak. A vállalások teljesítésében jó eredményt értek el a SZISZ-tagok, munkahelyeiken példaképül szolgáltak a többi dolgozónak. A termelés megsegítésére és a mezőgazdasági munkák során az idén 135 215 órát dolgoztak. Bekapcsolódtak a falu- és városszépítésbe, társadalmi munkában 165 688 órát dolgoztak. A takarékossági intézkedések következetes megvalósításával a nyersanyagokon 784 ezer koronát, a tüzelőn és az energián pedig további 599 ezer koronát takarítottak meg. A fiatalok népgazdaságunknak 472,5 tonna ócskavasat és 215,6 tonna hulladékpapírt és textíliát gyűjtöttek, gyógyszeriparunkat pedig 3459 kilogramm gyógynövénynyel segítették. Oláh Gyula Eredményes kutatómunka A Keiet-szlovákiai Vasmű Kutató és Minőségellenőrző Intézetének 13 tagú szocialista munkabrigádja évek óta kiváló eredményeket mutat fel. A szocialista munkabrigádok szlovákiai versenyében a legjobbnak bizonyult, elnyerte a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának vándorzászlaját. Kutatási területe a hideghengerlés. Jelenlegi fő feladata a lemezek mechanikus tulajdonságainak vizsgálata. Ezzel kapcsolatos újításai jelentős megtakarítást eredményeztek a kohóipari kombinátnak. Egyik ilyen újítása a lakkozó keret. A kon- zervgyártásban használt lemezek felületi kezelését és szárítását hosz- szú éveken át az NSZK-ból importált keretekben végezték, amelyek költségesek voltak, és nem is bizonyulA kutatócsoport tagjai részt vállalnak a társadalmi szervezetek munkájából. Szabadidejük egy részét is társadalmi munkában töltik, többek között a Košická Nová Ves-i gyermekotthon épületének karbantartásában, szépítésében segédkeznek. Tizennégy éve önkéntes véradók, eddig 130 alkalommal adtak vért. Jolana Nováková Védik az államhatárt Az államhatár védelme minden állampolgár ügye! - ez a jelszó fogadta Buzitán (Buzica) a járási aktíva résztvevőit, akik értékelték az eltelt időszakot, elemezték a helyzetet és kitűzték a feladatokat az elkövetkező időszakra. Dr. Vladimír Hužvár százados beszédében rámutatott arra, hogy a lakosság közös ügye az államhatár védelme, különösen a Kassa (Košice)-vidéki járás területén, ahol a természeti adottságok folytán gyakori a kísérlet az államhatár megsértésére, elsősorban az idegen államBányászok ünneplőben polgárok részéről. Itt nagyobb éberségre kell törekedni. Több község versenyez a Példás Határőrközség cím elnyeréséért. Abaújszina (Seňa) és Skároš egy ízben, Slanská Huta pedig kétszer nyerte el ezt a címet. Példás munkájáért dicsérő oklevélben részesült a Slanská Huta-i, a Skároši és a Zsarnói (Žarnov) Hnb, valamint Ondrej Krištof, Štefan Kéder és Gulya János - az említett hnb-k elnökei, továbbá Zlatica Pavlíková és Július Kolesár segédhatárö- rök, Štefan Bittó mérnök, a Valalikyi AG igazgatója és František Moško mérnök, a Slaneci Erdészeti Üzem igazgatója. A járásban több mint háromszáz önkéntes határőr van. Bubenko András a vadászszövetség járási bizottságának elnöke méltatta a vadászok szerepét az államhatár védelmében. Vadászterületük egészen az államhatárig terjed, s a járás 1687 vadászából 289 az államhatár közelében vadászik, tehát módjuk van ezt a fontos állampolgári kötelességüket is gyakorolni. Az alapiskolák pionírjai (mint ifjú se- gédhatárőrök) is hasznos munkát végeznek ezen a területen. Iván Sándor Kőfaragók sikerei Az eddigi eredmények alapján a Szlovák Kőfaragó Vállalat losonci (Lučenec) üzemét a legjobban gazdálkodók közé sorolhatjuk a járásban. Az első félévben 21,3 millió korona értékű áru legyártásával időarányos tervét 100,8 százalékra teljesítette, ebből 20,7 millió korona értékű áru került a belföldi piacra, 50 ezer korona értékű árut exportáltak a szocialista államokba, 170 ezer korona értékűt pedig a kapitalista államokba. A szocialista versenymozgalomba az üzem valamennyi dolgozója bekapcsolódott. Közel négyszázezer korona értékben 313 egyéni, nyolc kollektív és egy üzemi szocialista kötelezettséget vállaltak. A teljesített vállalások értéke már az első félévben 812 ezer korona volt. Az üzem dolgozói nem idegenkednek a korszerű és hatékony munkamódszerek alkalmazásától. Jelenleg öt részlegen alkalmazzák a brigádrendszerű munka- szervezést és javadalmazást, 167 dolgozót jutalmaznak ilyen formában. Szép eredményeket értek el a munkaidőkihasználás, a készletek forgalmi idejének lerövidítése, valamint nyersanyag-, energia- és fémmegtakarítás terén. Tresťanský Mária Tibor vezette Csehszlovák-Szovjet Barátság szocialista munkabrigád tagjai 10 125 tonna szenet jövesz- tettek terven felül. Hasonlóan eredményesek voltak a csúcskísérletekben a Jozef Bartko, Rudolf Kubinec, Zólyomi Zoltán és Ján Kyzek vezette szocialista munkabrigádok tagjai is. Kiváló eredményeket ért el a Jozef Veselka, Köböl Róbert, Ivan Hanus, František Hatala és Martin Folk vezette szocialista munkabrigádok. Az idei bányásznap alkalmából számos elismeréssel jutalmazták őket. Jozef Bartko és Ivan Brezovský mérnök Munka Éremrendet kapott, Ján Trebul'a és Jozef Švant- ner a Hűséges Munkáért, Sebők József és Pavel Tuček pedig az Áldozatos Munkáért kitüntetésben részesült. A felvételen a kitüntetett bányászok. Középen Tóth Tibor. Kép és szöveg: Böjtös János Zászlódíszbe öltözött a bányásznapi ünnepségre Nagykürtös (Veľký Krtíš) is. A városlakóktól és a járás településeiről idesereglettektől szegélyezett utcákon színpompás menet vonult a bányászzenekar ritmusára. Nagy ünnep a bányásznap, hiszen ilyenkor találkozhatunk azokkal, akik a föld mélyéből veszélyes, nehéz munkával biztosítják a háztartások, iskolák, üzemek és kórházak részére a fűtőanyagot. A nagykürtösi Dolina Bánya dolgozói becsülettel végzik feladatukat, hiszen az idén már több mint egymillió tonna szenet küldtek a felszínre, ami 18 ezer tonnával több a tervezettnél. Ebben jelentős szerepet játszott a szocialista versenymozgalom, s ösztönzőleg hatott a nagy októberi szocialista forradalom 70 évfordulójára tett felajánlás. Mindennek része van abban, hogy a bányászok 13 rekordot állítottak fel az elmúlt időszakban. Például a Tóth Szokásjog szerinti öröklés G. A.: Hárman voltunk testvérek. A legidősebb bátyám 1943-ban megnősült. 1944-ben behívták katonának és kivitték a frontra, ahonnan nem is tért már vissza. A járásbíróság 1948-ban holtnak nyilvánította. A házasságából gyermek nem származott. A felesége újból férjhez ment. Vele kerültem most öröklési perbe. Azt szeretném tehát tudni, milyen törvény alapján történik az öröklés ilyen esetekben. Az öröklésnél mindig az örökhagyó halála pillanatában érvényes jogból kell kiindulni (lásd Polgári Törvénykönyv 503. § (1) bekezdés). Mivel ebben az esetben az örökhagyó (a testvére) 1951. január 1-e előtt halt meg (ezen a napon lépett hatályba az első csehszlovák Polgári Törvénykönyv) az öröklést a magyar szokásjog illetve az 1876. évi XVI. „törvény-czikk“ alapján kell megítélni. A régi magyar szokásjog az öröklésnél - ha az örökhagyónak nem maradt leszármazója - nagy hangsúlyt fektetett az úgynevezett ági vagyon és a szerzeményi vagyon megkülönböztetésére. A vagyon eredetének meghatározásától függött az öröklés rendje. Ági vagyon volt az örökhagyóra felmenőjétől (szülőjétől stb.) öröklés vagy ingye^- nes juttatás útján származott vagyon. Ági vagyon volt azonban az is, amit az örökhagyó az oldalrokonaitól kapott ingyenesen vagy örökölt, ha az oldalrokon is ezt a vagyont a közös őstől ingyenesen szerezte. Szerzeményi vagyonnak tekintették azt, ami az ági vagyonon felül maradt, függetlenül attól, hogy a házasságkötés előtt vagy a házasság tartama alatt jutott-e hozzá az örökhagyó. Ági öröklés volt, ha az örökhagyó leszármazók nélkül hunyt el Az ági vagyon ilyenkor visszaszállt arra az ágra, melyről az örökhagyóra szállt, de csak addig, ahonnan eredt. A házastárs az ági vagyonból csak akkor örökölt, ha sem felmenő, sem oldalági örökösök nem voltak azon az ágon, melyből a vagyon származott. Az örökhagyó testvérei akkor örökölhettek, ha az apa (apai ági vagyonnál), illetve az anya (anyai ági vagyonnál) nem élt már. A szerzeményi vagyonban az örökhagyó után - leszármazó nem létében - a túlélő házastárs örökölt. Az örökhagyó felmenői, illetve oldalrokonai csak akkor örököltek a szerzeményi vagyonból, ha túlélő házastársi nem volt. Használt gépkocsik és a jog 0. L.: Négyezer koronáért adtam el a 17 éves személygépkocsimat. Átíratás nem történt. A vevő tisztában volt azzal, mit vesz. Még mondtam is neki nézze meg jól, nehogy egy bizonyos idő elteltével visszahozza. Három hét elteltével mégis odaállította a házam elé. Közölte velem, hogy visszakéri a pénzt, de 500 koronát hajlandó elengedni, mert besült a motor. Ez akkor történt, amikor Csehországba paprikát és uborkát szállítottak eladásra (megközelítőleg három mázsát). Mielőtt azonban útnak indultak volna, az autót átnézették egy szervizben. Mitévő legyek? Alapvető szabály az, hogy amennyiben a személygépkocsinak olyan hibái vannak, melyekről az eladó tud, köteles ezekről tájékoztatni a vevőt. Nem elég tehát a vevőt pusztán arra figyelmeztetni, hogy az autó már 17 éves, nézze meg jól, mit vesz. A konkrét hibákra kell figyelmeztetni. Ha a figyelmeztetés elmaradása következtében a vevőnek kára keletkezik (pl. már az eladás pillanatában rossz fék miatt a vevő balesetet szenved), a bíróság a vevő indítványára kártérítésre kötelezheti az eladót. Az eladónak a kártérítési perben nehéz helyzete lenne. Neki kell bizonyítania, hogy nem terheli vétkesség. Tehát nem csupán tisztességesebb figyelmeztetni a vevőt a dolog (autó) konkrét hibáira, de biztonságosabb is, mert az eladó a tájékoztatási kötelessége teljesítésével (a konkrét hibákra való figyelmeztetéssel) mentesül ügy az esetleges kártérítési, mint a szavatossági felelőssége alól is. A kiskereskedelemben kötött adásvételi szerződéssel ellentétben az állampolgárok közt létrejött adásvételeknél nincs jótállási felelősség. Az eladó tehát nem tartozik felelősséggel olyan hibákért, melyek a dolog átadása után keletkeznek. Az eladót csupán szavatossági felelősség terheli; azért felel, hogy a dolognak az átadás pilanatában nem volt olyan hibája, melyre a vevőt ne figyelmeztette volna. A szavatossági felelősség érvényesülése szempontjából azonban már lényegtelen, hogy az eladó tudott-e arról a hibáról, melyre a vevőt nem figyelmeztette. A vevőnek csak olyan hibával kapcsolatban keletkezhetnek szavatossági jogai, melyek már a dolog átadása pillanatában megvoltak, s amelyekre az eladó nem figyelmeztette őt. önmagában véve a motor ..besulése“ nézetünk szerint nem olyan hiba, amely előidézhetné az ön szavatossági felelősségét, hiszen a személygépkocsi átadásakor a motor még működött. Itt jegyezzük meg, hogy a tulajdonjog a vevőre a gépkocsi, illetve a kulcsai átvételével szállt át, függetlenül a forgalmi engedély átíratásától, melynek csupán adminisztratív, azaz nyilvántartási jelentősége van. A vevő abban az esetben érvényesíthetné szavatossági jogait, ha bizonyítani tudná, hogy a gépkocsinak olyan hibája volt, melyre ön nem figyelmeztette, vagy ha legalább azt tudná bizonyítani, hogy a motor ilyen hiba miatt ment tönkre (ami valószínűleg bajos lesz, tekintettel arra, hogy az autószervizben megvizsgáltatta az autót, s ha mégis elindult vele Csehországba, komoly hibája nem lehetett). Ha ezt bizonyítani tudná, elsősorban a hiba jellegének és mértékének megfelelő árleszállításra lenne joga; ha viszont olyan hibáról lenne szó, amely a dolgot hasznavehetetlenné teszi, joga van a szerződéstől való elállásra, illetve a vételár visszafizetésre is (ez a jog akkor is megilleti a vevőt, ha az eladó biztosította őt, hogy a dolognak bizonyos - főként a vevő által elvárt - tulajdonságai vannak, vagy hogy a dolog hibátlan, s utólag bebizonyosodik ennek a kijelentésnek a valótlansága.) A Polgári Törvénykönyv meghatározza a szavatossági jogok érvényesítésének módját is. Bírósági úton csak akkor perelhetők ezek a jogok, ha a vevő a hiba észlelése után haladéktalanul, de legkésőbb a dolog átvételétől számított hat hónapon belül értesítette az eladót a hibáról. Itt azonban ugyanúgy, mint az eladó tájékoztatási kötelezettségénél, nem elég általánosan kijelenteni, hogy a dolog hibás, vagy olyan hibára rámutatni, mely legfeljebb következménye lehet egy már az átadás pillanatában meglevő hibának. A vevőnek is konkrét hibát kell kifogásolnia. Az ön esetében tehát a vevő mindaddig nem érvényesítette a jog által elismert módon szavatossági jogait, míg egy ilyen hibára nem figyelmeztette önt, s a hiba jellegének megfelelő jogát (árleszállítás, vagy ha a hiba a dolgot hasznavehetetlenné teszi, a szerződéstől való elállás) meg nem jelölte, s míg ezt meg nem teszi, nem perelheti önt. Szükségesnek tartjuk azonban figyelmeztetni önt arra is, hogy a vevő szakértőhöz fordulhat a szavatossági hibák megállapítása végett, s ha az így fellelt hibát idejében és jogilag elismert módon érvényesíti önnel szemben, úgy joga lesz a szakértő számára kifizetett munkadíj, illetve azoknak a szükséges kiadásoknak megtérítésére is, melyek szavatossági jogaival kapcsolatban keletkeztek. Munkaszerződés L. M.; A lányom idén decemberben fejezi be a szakmunkásképzőt. Az szeretném tudni, köteles-e aláírni a három évre szóló munkaszerződést? Ugyanis a falunkban is el tudna helyezkedni, és igy nem kellene nap mint nap hajnali fél négykor buszra ülnie. A szerződés úgy a polgári, mint a munkajogban is, két fél jogi szempontból egybehangzó és szabad akaratnyilvánítása. A jog csak kivételesen ír elő szerződéskötési kötelezettséget. Megteszi ezt többek közt a szakmunkástanuló érdekében is; a szervezet köteles a szakmunkástanulóval munkaszerződést kötni, amint az leteszi a záróvizsgát, vagy a tanulmányi idő leteltét követően. A szakmunkástanulókat azonban ilyen szerződéskötési kötelezettség nem terheli, és a jog nem nyújt a szakmunkásképző intézetek számára eszközöket a munkaszerződés megkötésének kikényszerítésére. A kikényszerített munkaszerződés egyébként érvénytelen lenne, fgy elsősorban érvénytelen a záróvizsgával való fenyegetéssel kikényszerített munkaszerződés, még ha a fenyegetés önmagában jogos magatartást tartalmazna is, (például, hogy a tanulót nem engedik át a vizsgán rossz tanulmányi eredményei miatt). (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1987.IX. 22 Ivan Veselý mérnök és Anna Hlaváčíková laboráns a lemezek korróziós ellenállását vizsgálja Róbert Berenhaut felvétele tak elég tartósaknak. A csoport újfajta kereteket fejlesztett ki erre a célra, s igy 1,6 millió devizakoronát takarított meg a vállalatnak. A kollektíva tagjai 21 újítási javaslatot, ebből négy szabadalmi bejelentést terjesztettek fel. A komplex racionalizációs brigádban tavaly végzett munkájuk pénzben kifejezve 1 millió 319 ezer korona. Több eljárást dolgoztak ki a lemezek felületi kezelésének javítására is.
