Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)

1987-09-22 / 222. szám, kedd

ÚJ szú 3 1987. IX. 22. A SZÖVETSÉGI GYŰLÉS KÜLDÖTTSÉGE KANADÁBAN Kedvező légkör az együttműködéshez AFGANISZTÁN-PAKISZTÁN Elmozdulás... (ČSTK) - A Szövetségi Gyűlés küldöttsége vasárnap este meg­kezdte hivatalos látogatását Kanadá­ban. A delegációt Alois Indra, a parlament elnöke vezeti. Az otta­wai repülőtéren John Fraser, a ka­nadai törvényhozás képviselöházá- nak elnöke üdvözölte a csehszlovák vendégeket. Röviddel ezután meg­kezdődtek az első hivatalos tárgya­lások. Alois Indra és John Fraser egyaránt hangsúlyozta, a különböző társadalmi rendszerű országok köl­csönös megismerése, kapcsolataik elmélyítése jelenkorunkban egyre (ČSTK) - Tovább folytatódik a Perzsa-öbölben a tankhajó-hábo­rú. Irán az Ománi-öbölben vasárnap tüzet nyitott egy szaúdi tartályhajóra, s még ugyanazon a napon az iraki légierő megtámadta a Kharg-2 nevű iráni olajszállítót. Ugyanezt a hajót egyszer már érte iraki rakétatalálat. Az ÍRNA hírügynökség Teherán­ból jelentette, hogy Irán vasárnap ágyúkkal lőtte az iraki határmenti községeket, s a front déli szakaszán súlyos csapásokat mért az ellenség állásaira. Az Arab Államok Ligájának vasár­nap véget ért külügyminiszteri ta­nácskozásáról kiadott közlemény szerint november 8-án kezdődik meg Jordániában a ligához tartozó országok legfelsőbb szintű találko­zója. Faruk Sara szír külügyminisz­ter újságírók előtt kijelentette, hogy a csúcskonferencián kellő figyelmet kell szentelni az arab-izraeli konflik­tusnak is. Egyébként a külügyminiszteri ér­tekezlet után a tunéziai fővárosban megkezdődött a liga tanácsának 88. ülése. A résztvevők politikai, gazda­(ČSTK) - A Fülöp-szigeteken a szélsőjobboldali erőknek köszön­hetően az elmúlt napokban jelentő­sen romlott a politikai helyzet. Leandro Alejandro baloldali vezető meggyilkolása tovább nehezíti Co­razon Aquino elnökasszony amúgy is kritikus helyzetét és a politikai erők újabb polarizációjához vezetett. A politikai feszültség következté­ben a fővárosban teljes harckészült­ségbe helyezték a hadsereget és a rendőrséget. A hatóságok nem titkolják aggályukat, hogy a Grego­rio Honasan ezredes vezette felke­lők - akik a múlt hónap végén puccskísérletet hajtottak végre - megismételhetik akciójukat. Cora­zon Aquino vasárnap esti televízió­beszédében felhívást intézett az or­szág lakosságához, s kérte, e nehéz időszakban határozottan lépjenek fel az őt eltávolítani készülő erőkkel (ČSTK) - A nicaraguai kormány vasárnap azonnali hatállyal engedé­lyezte az ellenzéki La Prensa című lap kiadását. Amint azt Manuel Es­pinoza, a managuai kormány szóvi­vője közölte, ez a döntés újabb konkrét lépés azon erőfeszítések keretében, amelyek célja a közép­amerikai béketerv megvalósítása. A La Prensa kiadását 1986 köze­pén tiltották meg, mert a lap nyíltan támogatta az ellenforradalmi erőket. Violeta Chamorro, a lap társtulaj­donosa közölte, a La Prensa techni­nagyobb jelentőségű. A tárgyaló fe­lek azt a meggyőződésüket fejezték ki, hogy a csehszlovák-kanadai vi­szonyt nem terhelik komoly problé­mák, s ez kedvező légkört teremt az együttműködés fejlesztésére min­den területen. A Szövetségi Gyűlés küldöttsége tegnap a nyugat-kanadai Calgaryba, Alberta tartomány központjába láto­gatott. A csehszlovák törvényhozók megtekintettek egy szarvasmarha­farmot és egy mezőgazdasági gép­gyárat. sági, pénzügyi,, jogi és adminisztra­tív ügyekről tárgyalnak. Ugyancsak szó esik majd az amerikai kormány­nak arról a döntéséről, hogy bezárja a PFSZ washingtoni irodáját. Ezen­kívül napirenden szerepel még az iráni-iraki konfliktus, a Libanonnak nyújtandó segítség, valamint a Liga jövő évi költségvetése. (ČSTK) - Eduard Sevardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, szovjet külügyminiszter tegnap New Yorkban találkozott Vu Hszüe-csiennel, a Kínai KP KB'Politikai Bizottságának tagiéval, külügyminiszterrel. A nemzetközi kérdések áttekintésekor Sevardnadze emlékeztetett Mihail Gor­bacsov szeptember 17-i cikkére, amely­ben a biztonságos világ megteremtésé­nek garanciáiról volt szó. A kínai diplomá­cia vezetője kijelentette, Pekingben fi­gyelmesen tanulmányozzák az új szovjet gondolatokat, az átfogó nemzetközi biz­tonság rendszerének megteremtését cél­zó javaslatokat. A leszerelési kérdésekről szólva Vu Hszüe-csien kijelentette: Kína nagy jelentőséget tulajdonít a szovjet­amerikai tárgyalásoknak, s üdvözli a ra­kétaszerződésről létrejött elvi megálla­podást A szovjet-kínai kapcsolatok kulcsfon­tosságú kérdéseit áttekintve megelége­déssel nyugtázták, hogy azok sikeresen fejlődnek. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a különböző területeken folytatott együttmüködés - amely egyre sokrétűbb és tartalmasabb - hozzájárul a kölcsönös megértés mélyítéséhez, a szovjet-kínai viszony mielőbbi teljes normalizálásához. A szovjet diplomácia vezetője tegnap iráni kollégájával, Ali Akbar Velajatival is tárgyalt. Részletes és nyílt véleménycse­rét folytattak a perzsa-öbölbeli helyzetről. szemben Emiliano Templo, a ma­nilai katonai körzet parancsnoka va­sárnap rámutatott, a helyzet további romlása esetén nincs kizárva, hogy az elnökasszony részleges rendkívü­li állapotot veze"t be a politikai terro­rizmus megfékezésére. A baloldali Új Népi Hadsereg^ amely a sikertelen egyezkedések következtében folytatja kormányel­lenes harcát, bejelentette, „kemé­nyen“ reagál Alejandro meggyilko­lására. A legutóbbi jelentések sze­rint a felkelők vasárnap Panpanga tartományban elraboltak egy vona­tot. Az akció során 10-en vesztették életüket. Manilában az elkövetke­zendő napokban a baloldali, vala­mint a Ferdinand Marcos volt ál­lamfő által 1972-ben kihirdetett szükségállapot évfordulóját „meg- ünneplő“ jobboldali erők nagysza­bású tüntetéseire számítanak. kai okokból csak október elején jele­nik meg ismét. Az öt közép-amerikai ország kül­ügyminiszterei múlt hét végi mana­guai tanácskozásukon úgy döntöt­tek, az augusztus 7-én aláírt béke­terv megvalósításával összefüggő konkrét problémák megoldására al­bizottságokat hoznak létre. Guate­mala, Honduras, Costa Rica, Salva­dor és Nicaragua képviselői közös közleményükben leszögezték, a fegyveres akciók beszüntetéséhez vezető lépéseket minden országban Shultz-nyilatkozat: Európa biztonságosabb lesz (ČSTK) - A közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti rakéták felszá­molásáról szóló szovjet-amerikai megál­lapodás megkötése után Európa bizton­ságosabb lesz - jelentette ki vasárnap George Shultz amerikai külügyminiszter az ABC tévétársaságnak adott nyilatko­zatában. Szerinte azok, akik más vélemé­nyen vannak, „nem foglalkoztak az arit­metikával“. A továbbiakban azt húzta alá, hogy a szovjet-amerikai megállapodás most első ízben számolja fel a nukleáris fegy­verek egész kategóriáját. Ugyanakkor azt állította, a NATO kemény álláspontjának az érdeme, hogy sikerült tető alá hozni a szerződést. Arra a kérdésre, milyenek az esélyei annak, hogy még a jelenlegi amerikai kormány hivatali ideje alatt meg­állapodást kössenek a stratégiai fegyve­rekről, Shultz a következőket válaszolta: „Tudom, a helyes út az, hogy szorgalma­san dolgozzunk a szerződésen, s*éppen ezt tesszük Úgy vélem, a szovjetek is készek szorgalmasan dolgozni. Tehát le­hetséges, elérjük a megállapodást.“ A szovjet fél emlékeztetett arra, a háború folytatása, a katonai akciók fokozása ürü­gyül szolgál a nyugati országoknak ah­hoz, hogy fokozzák katonai jelenlétüket az öbölben, s hogy intenzív nyomást gyakoroljanak a térség népeire. Mindez jelentős mértékben megnehezíti az ENSZ-főtitkár közvetítői erőfeszítéseit az értelmetlen vérotás leállítására. Velajati megmagyarázta Irán álláspontját a meg­vitatott kérdésekkel kapcsolatban. A két­oldalú viszony áttekintésekor mindkét kül­ügyminiszter a kapcsolatok fejlesztése mellett szállt síkra. Dél-Korea Törvénytervezet az alkotmánymódosításról (ČSTK) - Csőn Tu Hvan dél­koreai államfő tegnap hivatalosan bejelentette, a kormánypárt és az ellenzék az alkotmánymódosításról szóló törvénytervezetet nyújtott be a nemzetgyűlésnek. Az alkotmány- módosítás legfontosabb eleme a közvetlen elnökválasztási rend­szer bevezetése lesz. A szöuli rendszer a demokratikus változásokat követelő nagyszabású társadalmi megmozdulás nyomásá­ra volt kénytelen erre az enged­ményre. Az alkotmánymódosításról szóló vitát a parlament várhatóan 80 napon belül befejezi, s a tervezetet ezekután bocsátják népszavazásra. öt évi börtönbüntetés fenyeget 23 katolikus papot, akiket „zavargások szításával“ vádolnak. A szerzetesek vasárnap részt vettek a legbefolyá­sosabb vállalkozói körök székhelye előtti ülősztrájkban. Nyugatnémet-francia hadgyakorlat (ČSTK) - Az NSZK déli részén kizárólag nyugatnémet és francia csapatok részvételével nagyszabá­sú őszi hadgyakorlat-sorozat kezdő­dött. A Bundeswehr részéről 55 ezer katona vesz részt az eddigi legna­gyobb nyugatnémet-francia had­gyakorlaton. Franciaországot az ún. gyorsreagálású erők 22 ezer tagja képviseli. Osütörtökön a gyakorlatot megtekintŕ Helmut Kohl nyugatné­met szövetségi kancellár és Fran­cois Mitterrand francia köztársasá­gi elnök. egyidőben kell végrehajtani. A mi­niszterek október 27-28-án San Jó­séban ülnek ismét tárgyaló asz­talhoz. Nicaragua nem tesz olyan lépé­seket, amelyek veszélyeztetnék az ország szuverenitását és biztonsá­gát - hangoztatta Managuában Dá­niel Ortega államfő. Ezzel a püspöki konferencia azon követelésére rea­gált, hogy szüntessék meg a hazafi­as katonai szolgálatról szóló tör­vényt és a kormány kezdjen tárgya­lásokat az ellenforradalmárokkal. Elmozdulás a holtpontról. Elérhe­tőbbnek tűnik a rendezés lehetősé­ge. Mindkét állításnak van valóság­alapja, de rögtön tegyük hozzá, na­gyon óvatosan kell velük bánni. Szeptember második hetében feje­ződött be az afgán-pakisztáni tár­gyalások 7. fordulójának negyedik szakasza, s az azt követő nyilatko­zatok derűlátóbbak a korábbiaknál. A külügyminiszterek által vezetett küldöttségek között most is Diego Cordovez, az ENSZ főtitkárának he­lyettese közvetített, aki úgy nyilatko­zott, hogy az álláspontok némileg közeledtek. A moszkvai Pravda kommentárja is megállapította: lé­nyegében sikerült egyeztetni az Af­ganisztán körül kialakult helyzet ren­dezésének sok fontos elemét. így például a beavatkozás megszünte­tésének feltételeit, a menekültek ha­zatérésének problémáit, azoknak a garanciáknak a jellegét, amelyeket a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak kell biztosítania. Vagyis a tárgyalásokon mindkét fél tett engedményeket, de az állás­pontok közeledése ellenére „a meg­levő szakadékot egyelőre még nem sikerült áthidalni“. Mi az, amiben a felek nem tudtak megállapodni? Ide sorolható többek között az ellenőrzés mechanizmusa, vagy a szovjet csapatok kivonásának me­netrendje (természetesen a megál­lapodás aláírása után). Afganisztán közölte, hajlandó 16 hónapra csök­kenteni a csapatkivonás idejét, Pa­kisztán viszont nyolchónapos határ­időt kívánt (az előző, a márciusi tár­gyalásokon még 18, illetve hat hó­napról volt szó). Érthető és jogos Kabulnak az a kívánsága, hogy az egész problémakört komplex módon közelítsék meg, beleértve Irán rész­vételét is, hiszen Teherán ugyan­csak támogatja az afgán kormány­nyal szembenálló csoportokat, s szintén akadályozza a menekültek hazatérését. Az igazságos politikai rendezés alapkérdése: szűnjék meg az afgán belügyekbe való beavatkozás, az ellenforradalmároknak nyújtott kül­földi segítség - az USA-ból és más imperialista országokból érkező pénz és fegyverek, pakisztáni bázi­sok, kiképzőtáborok stb. enélkül ugyanis nemigen képzelhető el a szovjet csapatok gyors kivonása. S nemzetközi garanciákra van szük­ség a tekintetben, hogy a beavatko­zást később sem újítják fel. Az értékelések rendkívül nehéz­nek minősítették a legutóbbi tárgya­lásokat. Ami nem csoda, hiszen a két fél homlokegyenest ellenkező alapállásból közelítette meg a ren­dezés kérdéseit. Elég emlékeztetni arra, hogy csak az idén mit tett például a kabuli vezetés a megoldás előmozdítása érdekében, s mit tett Iszlámábád. Nehezen egyeztethető össze, hogy a Hakk-rezsim igaz­ságos politikai megoldásról tárgyad jón, amikor mindent megtesz, hogy a határokon állandósítsa a feszült­séget. Például augusztusban a pa­kisztáni csapatok szinte háborút in­dítottak a pakisztáni Kurram tarto­mányban élő pastu törzsek ellen, bevetették a légierőt és a nehéztü­zérséget is. Az „eredmény“: halot­tak százai, lerombolt, felégetett fal­vak. A szabad pastu törzsek sorsa Kabul számára sem közömbös, mi­vel Afganisztán lakosságának jelen­tős hányada szintén pastu. A véres összecsapások oka: a pakisztáni határvidéken élő pastuk nem érte­nek egyet azzal, hogy a Hakk-re­zsim az ellenforradalmárokat támo­gatja, s Kurram tartományban is több kiképzötábor van. A helyi la­kosság a saját biztonságára nézve is veszélyesnek tartja a fegyveres csoportok jelenlétét, ezért követeli távozásukat és a bázisok felszámo­lását. Ezzel szemben az afgán vezetés jószándékú gesztusok egész soro­zatát vonultatta fel. A kiindulópont Mihail Gorbacsov tavaly júliusi vla- gyivosztoki beszéde, amelyben be­jelentette, hogy hat szovjet ezredet kivonnak Afganisztánból - ez októ­berben meg is történt. Washington pedig ezzel párhuzamosan, úgy is mondhatnánk, időzítve kezdte meg az ellenforradalmárok felfegyverzé­sét a Stinger típusú légvédelmi raké­tákkal (könnyen kezelhető, nagy ta­lálati pontosságú, vállról kilőhető fegyver). Januárban Kabul egyolda­lúan féléves tűzszünetet hirdetett, s azóta meg is hosszabbította. Am­nesztiát hirdetett azok számára, akik leteszik a fegyvert, részt kínált az ellenzéki politikusoknak a hatalom­ból, azoknak, akik egyetértenek a nemzeti megbékélés politikájának céljaival, akik a vérontás beszünte­tését, az ország békés fejlődését kívánják. Az ANDP júniusi ülésén Nadzsib főtitkár kijelentette: lehető­séget lát a demokratikus és hazafias erők koalíciójának megteremtésére. Szóba került több párt legalizálása, amelyek beléphetnek majd a Nem­zeti Frontba, jelölteket indíthatnak a választásokon, újságokat adhat­nak ki. A tájékoztatások szerint pár­tot alapíthatnak majd az iszlám val­lási körök, a liberálisok, a nemzeti burzsoázia is. A KB-ülést gyakorlati lépések követték: országos vitára bocsátották az új alkotmány terve­zetét, amely többek között az afgán nép vallásának ismeri el az iszlámot. Nadzsib főtitkár nemrégiben tájé­koztatott arról, hogy több fontos posztot felkínáltak az ellenzéknek, így például az alelnök és miniszter­elnök-helyettesi tisztséget - sőt, akár a miniszterelnökit is -, ezenkí­vül több tárcát, nagyköveti megbíza­tásokat és igy tovább. Ugyanez az elv vonatkozik a helyi közigazgatási szervekre is. Tehát széles alapokon nyugvó koalíciós kormány megala­kítását helyezte kilátásba. A szovjet sajtó az utóbbi hóna­pokban számos elemző cikkben és riportban foglalkozott az afganisztá­ni helyzettel. Ezzel kapcsolatban két fontos megállapításra kell felhívni a figyelmet. A moszkvai Pravdában V. Okulov rámutatott: „A nemzeti megbékélés politikája még jobban polarizálta az erőket, nyilvánvalóan behatárolta azokat, amelyek e politi­ka mellett vannak, és azokat, ame­lyek ellenzik. A legagresszívebb el­lenforradalmi csoportoknak egyes térségekben sikerült bonyolultabbá tenni a helyzetet. “ A másik pedig az, hogy az afgán helyzet rendezésé­nek lehetőségeire nem lehet csak a világpolitikai erőviszonyok prizmá­ján keresztül tekinteni. Ehhez azon­nal tegyük hozzá: a két nagyhatalom állásfoglalásainak természetesen kulcsfontosságú szerepük van, de nemcsak ezeknek. Az erők tehát polarizálódtak. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy a hét fő csoportosulásra oszló fegyveres ellenzék mindeddig mere­ven elutasította a Nadzsib-vezetés által meghirdetett megbékélési poli­tikát. Ebben segítik őket a korszerű amerikai fegyverek. Viszont azt sem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy- az augusztus végi adatok szerint- eddig 30 ezren tették le a fegyvert, s hozzávetőleg 80 ezer menekült tért haza, továbbá hatezer ellenzéki dolgozik a helyi megbékélési bizott­ságokban. Ezek a számok hónapról hónapra felfelé kúsznak, ha talán nem is olyan gyorsan, mint sokan várták, de ennek ellenére egyértel­műen bizonyítják az új politika si­kerét. Genfben az afgán és a pakisztáni küldöttség a tárgyalások folytatása mellett döntött, s ez biztató a jövőre nézve. Ezek kapcsán befejezésül még két eseményt kell említeni, amelyek ösztönzik (ösztönözhetik) az előrelépést. A New Yorkban tar­tózkodó Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter e napokban talál­kozik pakisztáni kollégájával, Jakub Khánnal. A másik: a jövő hónapban tartják az Afganisztáni Népi Demok­ratikus Párt második országos kon­ferenciáját, amelynek fő témája ép­pen a nemzeti megbékélés politiká­jának a megvalósítása. (-nák) Folytatódik az Öböl-háború A Fülöp-szigeteken tovább éleződik a politikai feszültség Managuában ismét megjelenhet az ellenzéki La Prensa Ortega válasza a püspöki konferenciának Sevardnadze New York-i tárgyalásai a kínai és az iráni külügyminiszterrel Észak-atlanti Közgyűlés (ČSTK) - Az Észak-atlanti Köz­gyűlés oslói tanácskozásán tegnap előterjesztett beszámoló a nukleáris terrorizmus veszélyére figyelmeztet. A dokumentumot egy portugál és egy amerikai képviselő dolgozta ki. A szerzők azt ajánlják, hogy a NATO mellett hozzanak létre egy terroriz­mus elleni harccal foglalkozó külön­bizottságot, amely összehangolná a nemzetközi biztonsági intézkedé­seket. Jelentésükben figyelmeztet­nek arra is, hogy csupán tavaly a terroristák hatezer merényletet kö­vettek el, ezek során 5000 ember meghalt, 6000 pedig megsebesült.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom