Új Szó, 1987. szeptember (40. évfolyam, 204-229. szám)
1987-09-16 / 217. szám, szerda
Használjuk ki a szocializmus hatalmas lehetőségeit írta: Miloš Jakeš, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára A gyorsítás stratégiája napjaink forradalmiságát jelenti. Csehszlovákia Kommunista Pártja ennek a stratégiának a megvalósításával törekszik a nép életszínvonalának további emelésére, szociális biztonságának megszilárdítására, az állampolgárok új, magasabb minőségű szükségletei kielégítéséhez szükséges feltételek megteremtésére, az emberek személyiségének harmonikus fejlesztésére. Ezzel járul hozzá a szocializmus forradalmi feladatainak megvalósításához, a világban végbemenő folyamatokra gyakorolt hatása és ereje megszilárdításához. A CSKP XVII. kongresszusának határozatával összhangban az a feladat áll előttünk, hogy új minőséget kell elérnünk a társadalmi fejlesztésben, amelynek alapját a szocialista életmód sokoldalú fejlesztése képezi majd, az anyagi források felhasználása célszerű és harmonikus fejlesztéséből, az emberek közti kapcsolatok érettségéből az ezredfordulón a korszerű fejlett társadalmak etikai normáinak respektálásából kiindulva. A társadalmi élet átalakításának ezt a programját nemcsak Csehszlovákiában, hanem a többi szocialista országban is kitűzték. Ezért kísérjük oly nagy figyelemmel a testvérországokban és főleg a Szovjetunióban végbemenő változásokat. A Szovjetunió halad ennek a folyamatnak az élén. Az intenzifikálás útjai Nincs a társadalmi életnek olyan területe, ahol nem tudatosítanánk a lehetséges és a valóban elért eredmények közti kisebb vagy nagyobb ellentéteket. A legnagyobb jelentőséget a gazdaság intenzifikálásának tudatosítjuk, amely az emberi tevékenység döntő területét jelenti. Az intenzifikálás a tudományos-műszaki haladás sokoldalú érvényesítésén alapszik és összekapcsolódik a termelési- műszaki alap korszerűsítésével. Népgazdaságunk intenzifikálásának követelményét komplexen kifejezi a 8. ötéves terv annak a feladatnak a meghatározásával, hogy a nemzeti jövedelemnek 19 százalékkal kell növekednie, míg a társadalmi terméknek csak 12,2 százalékkal, a termelési fogyasztásnak 7,6 százalékkal és az ipari termelésnek 15,8 százalékkal. Ebben fejeződik ki a növekedés új minősége. Lényegében arról van szó, hogy a fejlődést a megtakarításokból kell elérni. E feladat teljesítésének lehetősége elsősorban abból indul ki, hogy a nemzeti jövedelem képzésének energia- és alapanyagigényessége aránytalanul nagy. így például a Német Szövetségi Köztársaságban a nemzeti termék egységére jutó acélfogyasztás 39 százaléka. Ausztriában pedig, amelynek gazdasága jobban összehasonlítható a miénkkel, 32 százaléka a mi szintünknek. Hasonló a helyzet az energiafogyasztásban, amely nálunk mintegy kétszer nagyobb, mint az iparilag fejlett hat nyugat-európai ország - Franciaország, az NSZK, Hollandia, Belgium, Dánia és Ausztria átlaga. A helyzet megváltoztatása megköveteli, hogy a strukturális változásokon kívül figyelmünket a hatékony technológiákra fordítsuk, jobban kihasználjuk a másodlagos forrásokat, rendezzük a fogyasztási normákat, mivel ezen a téren sok a hiányosság. A népgazdaság intenzifikálásának folyamatában elsődleges, semmi által sem pótolható szerepe van a tudománynak és a technikának. A CSKP KB 5. ülése részletesen megvitatta a tudományos-műszaki haladás hatékonyságának növelését. Határozatai alapján a CSKP KB Elnöksége konkrét intézkedéseket foganatosított a tudományos-mü- szaki politika időszerű és stratégiai kérdéseinek megoldására. Figyelmünket ezekre a feladatokra kell összpontosítanunk, halogatás nélkül, minden forrást következetesen ki kell használnunk az innovációs folyamatok meggyorsítására. Ez ugyanis még mindig termelésünk gyenge pontját jelenti. Annak érdekében, hogy a tudományos-műszaki haladást nagyobb mértékben bekapcsoljuk a gazdaság fejlesztésébe, lépnünk kell az építkezési beruházások szervezésében és tervezésében. Egyelőre ezen a téren nagyok a hiányosságaink, főleg ami a megkezdett építkezések nagy számát illeti. Ezért az 5. ülés leszögezte, hogy 1987 - 1988-ban 15-20 százalékkal csökkenteni kell a beruházások megkezdését a 8. ötéves tervhez viszonyítva. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya még ebben az évben megtárgyalja az egész beruházási folyamat hatékonyságának növelésére vonatkozó intézkedéseket. A tudományos-kutatási alap kiválasztott szervezeteiben kísérletileg bevezetik az önálló elszámolást, beleértve a kutatás és a termelés szorosabb összekapcsolását is. Ellenőrizni fogjuk a tudományos-kutatási munkahelyek tevékenységének hatékonyságát és az ellenőrzés eredményei alapján meghozzák a szükséges intézkedéseket, beleértve a szervezési változásokat, vagy az olyan munkahelyek megszüntetését, amelyeknek munkatartalma nem felel meg a szükségleteknek és amelyek hosszabb ideje eredménytelenül dolgoznak. Annak érdekében, hogy a gyakorlatban nagyobb mértékben használjuk ki a tudomány és technika eredményeit, intézkedéseket foganatosítanak a termelést előkészítő szakaszok megerősítésére, a haladó technikával felszerelt konstrukciós és tervező munkahelyek építésére, amelyekben lehetővé válna a tervezés és a konstrukciós munka automatizálása. Fokozatosan minőségi változást hajtunk végre a középiskolák és a felsőfokú tanintézmények tantervében, javítjuk a tudományos dolgozók képzésének folyamatát. El kell érnünk, hogy az iskolák, mindenekelőtt a felsőfokú intézmények ne csak pedagógiai, hanem tudományos központok is legyenek. Az eddiginél sokkal nagyobb mértékben kell kihasználni a vállalatokkal és a termelési-gazdasági egységekkel a konkrét tudományos-műszaki feladatokról kötött gazdasági szerződéseket. Ily módon közvetlenül együttműködhetnek a gyakorlattal az alapkutatás munkahelyei, mindenekelőtt a Csehszlovák Tudományos Akadémia és a felsőoktatási intézmények. A tudomány és technika eredményeinek a termelésben való bevezetése meggyorsítása során jelentős szerep hárul a racionalizációs műhelyek kiépítésére és hatékony kihasználására. Úgy mint az egész népgazdaságban, a tudományban és a technikában is elvi jelentősége van együttműködésünk bővítésének a KGST- országokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval. Tudományos-műszaki politikánk ezért nagy fontosságot tulajdonít annak, hogy teljesítsük feladatainkat a KGST-országok tudományos-műszaki haladására vonatkozó komplex program keretében. A testvérországok pártvezetőinek tavalyi novemberi tanácskozásából indulunk ki, amely fontos határozatokat hozott a KGST átalakításáról, az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció mechanizmusáról, a nemzetközi munkamegosztás koncepciójának kidolgozásáról az előttünk álló 15-20 évre. Az integrációs folyamat támogatására jóváhagytuk szervezeteink és a KGST-országok szervezetei közti közvetlen kapcsolatok megkötésének szabályait. Részt veszünk az együttműködés mechanizmusának átalakítására vonatkozó előkészületekben, az ár, a valuta, a hitel, a normatívumok képzése és más kérdéseket illetően. Erről tanácskoztak a KGST-országok pártjai központi bizottsági titkárainak közelmúltban megtartott találkozóján Szófiában. A KGST 43. ülésszaka konkrét határozatokat hoz a szocialista gazdasági integráció mechanizmusának átalakításáról a KGST keretében. Még ebben az évben kidolgozzuk a nemzetközi munkamegosztásban, főleg a Szovjetunióval való munka- megosztásban való részvételünk koncepcióját. Eddig a közvetlen kapcsolatokról és a közös vállalatok létesítéséről és tevékenységéről kötött csehszlovák-szovjet megállapodás alapján 128 szerződés született a közvetlen kapcsolatokról, 12 szerződés a közös kollektívák létesítéséről. öt a közös vállalatok, kettő pedig a közös laboratóriumok létesítéséről. A közvetlen kapcsolatokra és a közös vállalatokra vonatkozóan megállapodást kötünk a Bolgár Nép- köztársaság, a Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság kormányaival is. A gazdasági mechanizmus átalakítása keretében törvényt készítünk elő a közös vállalatokról. Figyelmünket mindenekelőtt a KGST keretében folytatott közös vállalkozásra fordítjuk. Ennek egyik példája a ROBOT nemzetközi tudományos-termelési egyesülés tevékenysége, amelynek székhelye Prešovban van és többek között lehetővé teszi, hogy tapasztalatokat szerezzünk más közös vállalatok munkájához. A kölcsönösen előnyös feltételek közepette nem idegenkedünk a nem szocialista országok vállalataival folytatott ilyen együttműködéstől sem. így például az idén júniusban közös vállalatot létesített AVEX névvel a Tesla termelési-gazdasági egység és a Philips holland vállalat videomagnetofonok gyártására, a Szovjetunió és további országok részvételével. Ez a nemzetközi vállalat, amelynek székhelye Bratislava, lehetővé teszi, hogy már ebben az ötéves tervidőszakban piacra kerüljenek nálunk ezek a keresett termékek és méghozzá európai színvonalon. Természetesen döntő jelentősége van a Szovjetunióval folytatott gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésünknek, ennek keretében bonyolítjuk le külkereskedelmi forgalmunk több mint 45 százalékát. Ezen a téren is új módon kell azonban eljárnunk, figyelmünket a kölcsönösen előnyös, ágazaton belüli munkamegosztásra kell fordítanunk, mindenekelőtt a gépiparban és a vegyiparban. Ezt teszi lehetővé a termelés szakosításának és kooperációjának bővítése, mivel ez egyik alapvető feltétele annak, hogy gazdaságunkban szerkezeti változásokat hajtsunk végre, szűkítsük a gépipari termelés aránytalanul nagy választékát, növeljük a sorozatgyártást és javítsuk termékeink műszaki-gazdasági mutatóit. A szerkezeti változásoknak az a célja, hogy a nyersanyag, tüzelőanyag- és energiaigényes ágazatok visszaszorításával dinamikusan, magas színvonalon fejlesszük az olyan ágazatokat, mint az elektronika, a mikroelektronika, a hidraulika, a robotika, finom mechanika, a kutatásigényes vegyipari termelés és biotechnológia. Az ötéves tervidőszak egyharmadának mérlege Húsz hónap áll mögöttünk, vagyis a 8. ötéves tervidőszak egyharma- da. Az eddigi gazdasági fejlődés pozitív vonása, hogy nő a fejlődés dinamikája, mindenekelőtt az ipari termelésben. Folyamatos volt a tüzelőanyag* és energiaellátás, az idei tél kedvezőtlen időjárási viszonyai ellenére. Sikerült teljesítenünk céljainkat az életszínvonal fejlesztésében - úgy a személyi, mint a társadalmi fogyasztásban. Általánosságban azonban, mindenekelőtt az intenzifikálás folyamata szempontjából a döntő minőségi mutatók teljesítésében nem érjük el az állami terv által előirányzott eredményeket, pedig gazdaságunknak megvan minden lehetősége erre. A vállalatok több mint 30 százaléka nem teljesítette feladatait Mindenekelőtt nagy a lemaradás a nyersanyag, alapanyag és energiafogyasztás csökkentésében, ami' az innoválás alacsony üteme, a tervezés fogyatékosságai, az egyenetlen termelés mellett fokozza a feszültséget a szállítói-megrendelői kapcsolatokban. így például az anyagköltségeknek a termelés egy egységére eső részarányának csökkenése a 8. ötéves terv szerint évente 1,5 százalék lett volna, de 1986-ban csak 0,82 százalék volt. Ez azt jelenti, hogy az anyagköltségeket mintegy 5 milliárd koronával léptük túl. A tervfeladatokat szinte kizárólag csak azokban az ágazatokban teljesítik túl, amelyek nyersanyag, alapanyag és energiaigényesek, míg a feldolgozó ágazatokban a feladatokat nem teljesítik. Ennek következtében nincs összhang a termelés szerkezete és a felhasználása között, miközben nőnek a készletek. Nem érjük el a kívánatos hatékonyságot a nem szocialista országokba irányuló kivitelben, s ugyanakkor újabb igényeket támasztanak az ezen országokból származó behozatallal szemben, mindenekelőtt a termelési fogyasztás számára, a szállítói-megrendelői kapcsolatokban felmerülő hiányosságok megoldása érdekében. Tanúi lehetünk az olyan törekvéseknek, hogy a feldolgozó ágazatok kivitelében, így mindenekelőtt a gépiparban, a lemaradásokat a nyersanyagok exportjával, így például hengerelt áru kivitelével pótolják, tekintet nélkül arra, hogy árának csökkenése következtében az elmúlt fél év alatt bevételünk csaknem 1 milliárddal volt kevesebb. A nem szocialista országokba irányuló kivitel kritikus értékelésén mit sem változtat az a tény, hogy a kiviteli és behozatali árak reális csererelációja 1 százalékkal kedvezőbb, mint tavaly volt. Ez azonban nem a kivitel nagyobb hatékonyságával magyarázható, hanem a behozatali árak, főleg a nyersanyagok árának csökkenésével - ez utóbbiak ára átlagosan 8,2 százalékkal lett alacsonyabb. Ami a gépipari termelést illeti, kiviteli áraink 1986-hoz viszonyítva 0,6 százalékkal csökkentek, míg a behozott gépipari termékek ára 2,3 százalékkal nőtt. A részleges javulás ellenére még mindig nem lehetünk elégedettek az építkezési beruházásokkal. A 7. ötéves tervidőszakban 80 milliárd korona veszteséget okozott a kapacitások megkésett üzembehelyezése, valamint az, hogy nem érték el a tervezett mutatókat. 1986-ban becslések szerint az ebből származó veszteségünk 10 milliárd korona. A műszakszám 1979 óta gyakorlatilag nem változik - 1,33 -, nem használjuk ki megfelelően a korszerű, nagymértékben automatizált gépeket. Nem teljesítjük megfelelően feladatainkat a termelési alap korszerűsítésében. Az iparban a korszerű beruházások volumenének részaránya mintegy 30 százalék a tervezett 50 százalék helyett és a magas szintű innoválást eredményező korszerűsítési akciók inkább csak kivételt jelentenek, mint szabályt. Ugyancsak nem teljesítjük megfelelően feladatainkat az elavult, nem hatékony állóeszközök felszámolásában. Intézkedéseket dolgoztunk ki - rövidesen megtárgyalják ezeket - a gépek jobb kihasználására az iparban és bírságok bevezetésére azokban az esetekben, amikor nem használják ki az alapvető gépi berendezéseket. Fogyatékosságot jelent, hogy a forrásképzésben a tervezettnél nagyobb a bérigényesség. A tervezett béreszközök viszonylagos túllépése a módosított saját termelési érték nemteljesítése következtében évente átlagosan 2 milliárd koronát jelent. Eközben a nemzeti jövedelem nem növekszik a tervezett ütemben és a növekedést nem érjük el a társadalmi munkatermelékenység növelésével. 1986-ban a személyi fogyasztás 2,1 százalékkal nőtt, és az eddigi idei eredmények alapján arra következtethetünk, hogy az idén hasonló dinamikát érhetünk el. Ez azonban nem jelenti, hogy nincsenek problémáink a pénzbevételeknek a hazai piacon és a szolgáltatások terén való felhasználásában. Az árukínálat és a szolgáltatások kínálata még mindig nem felel meg a fogyasztók igényeinek nemcsak minőségi, hanem gyakran mennyiségi szempontból sem. Lemaradás tapasztalható a hiánycikkek felszámolására vonatkozó program teljesítésében, valamint a közszükségleti cikkek inno- válási programjának teljesítésében. A CSSZSZK kormánya júliusban foglalkozott a belkereskedelmi kínálat fogyatékosságaival és feladatul adta az alelnököknek és a minisztereknek, dolgozzanak ki programot a hiánycikkek felszámolására, a programokat az év végéig terjesz- szék a belkereskedelmi kormánybizottság elé. A kivitel alacsony hatékonysága s ezzel összefüggésben a devizahiány következtében továbbra is a kiskereskedelmi forgalomnak mintegy 10 százalékát képviseli a behozott áru. Az a célunk, hogy a következő 10-15 évben ezt a részarányt 25 százalékra növeljük. Ehhez azonban először is meg kell teremteni a feltételeket. Bizonyos árufajták, így például a lábbeli és a textiltermékek biztosítására az idén rendkívüli intézkedéseket hoztunk. így a cipő kivitelét az 1986. évi 27 százalékról 1987-ben 23 százalékra, vagyis mintegy 4,5 millió párral csökkentjük. Egyúttal 4,6 millió pár cipőt hozunk be Kínából. Nem érthetünk egyet azokkal az alibista nézetekkel, miszerint a gazdasági fejlődésben felmerülő fogyatékosságokat elsősorban az „objektív feltételek“, vagy pedig az irreális terv okozza. A valódi ok az irányító és szervezőmunka alacsony színvonala, a maradi gondolkodásmód és az elavult munkamódszerek. Ezt tanúsítják többek között a termelés minőségével kapcsolatban felmerülő gondok. Ezen a téren a CSSZSZK Népi Ellenőrzési Bizottsága rendkívüli jogkört kapott és az első tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a döntés jogos volt. Az ellenőrzési szervek tapasztalatai azt tanúsítják, hogy a problémák túlnyomó többségének szubjektív okai vannak, amelyek mindenekelőtt a termelésben tapasztalható rendetlenségből és fegyelmezetlenségből erednek. A fogyatékosságok kiküszöböléséhez hozzá kell járulnia az állami minőségellenőrzésre vonatkozó törvény módosításának, ami által növekednek a termékek minőségével szemben támasztott igények, a termelőkre nagyobb felelősség hárul a minőségért, a termelés műszaki-gazdasági színvonaláért, miközben mindez jelentős gazdasági következményekkel párosul. A 8. ötéves terv feladatai igényesebbek, mint a múltban, de ugyanakkor reálisak, ha az összes vállalat, szervezet és központi szerv kihasználja a tevékenységében fellelhető nagy tartalékokat. Ettől függ a nép életszínvonalának további emelése és az egész gyorsítási stratégia eredményessége. Most minden erőfeszítésünknek a fogyatékosságok kiküszöbölésére, a termelésben és az irányító munkában a szervezettség és a rend megszilárdítására kell irányulnia. Erre kell kihasználni a dolgozóknak a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója és a győzelmes február 40 évfordulója tiszteletére kibontakozó kezdeményezését, amelyet a döntő feladatok teljesítésére kell irányítani, amint azt a Szakszervezetek Központi Tanácsának kezdeményezése és a prágai felhívás is meghatározta. A gazdasági mechanizmus átalakítása A népgazdaság teljesítményének lényeges növelése és a széles körű szociális célok megvalósítása érdekében ki kell dolgozni a gazdaság irányításának rugalmas rendszerét. A mai gazdasági mechanizmus gyakorlatilag kimerítette lehetőségeit, nem felel meg a gazdaság intenzifi- kálása követelményeinek, nem ösztönöz eléggé a tudomány és technika eredményeinek alkalmazására. (A cikk befejező részét holnapi számunkban közöljük) ÚJ SZÍ 4 1987. IX.
