Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)

1987-08-12 / 187. szám, szerda

Szociálpolitika - a statisztika tükrében A Szovjetunió - az előirányzatok­tól ugyan kissé elmaradva de 1986-ban is növelni tudta társadalmi és gazdasági fejlődésének ütemét. A népgazdaság extenzív módsze­rekről túlnyomórészt intenzív útra való nehéz átállítása tehát eredmé­nyeket hoz. Az aktívabb szociálpoli­tika megvalósítása, valamint a szo­ciális és kulturális szféra anyagi alapjának megerősítése azonban még mindig nem a kellő ütemben halad. Ilyen értékelések következnek a szovjet központi statisztikai hivatal jelentéséből, amely az elmúlt év or­szágos gazdasági és társadalmi fej­lesztési tervének megvalósulását elemzi. Bár e tervek teljesítése csak 99,8 százalékra sikerült, a fogyasz­tásra és felhalmozásra fordított nemzeti jövedelem, a szovjet lakos­ság reáljövedelme növekedett. A fo­gyasztásra és felhalmozásra fordí­tott nemzeti jövedelem például 1981 és 1985 között évente átlagosan 3,1 százalékkal emelkedett, tavalyi nö­vekedése pedig elérte a 3,6 száza­lékot. Közösen finanszírozta néhány ki­jevi vállalat az ukrán metropolisz egy rendelőintézetének építését . A nyolc­emeletes egészségügyi létesít­ményt a legmodernebb gyógyászati berendezésekkel szerelték fel. Az építkezés közös finanszírozásáról a kijevi ipari üzemek igazgatóinak tanácsa döntött. A tanács célja a vá­ros szociális és gazdasági fejleszté­sére szánt összegek és az építési kapacitások összevonása, szükség esetén a vállalatok gazdasági tevé­kenységének operatív támogatása, a dolgozók munka- és életfeltételei­nek javítása. Az igazgatók tanácsá­nak élén a város polgármestere, Vatentyin Zgurszkij áll.- Az állami vállalatról hozott új törvény alapján az igazgatók szaba­dabban dönthetnek az égető problé­mák megoldásában, s nem kell csak Mit takar a jövedelem? Kedvezőbb a helyzet a munkabé­rek terén. Több mint 30 százalékkal emelték a pedagógusok fizetését. Béremelési hullám kezdődött az egészségügyi dolgozók körében és más kiemelkedő ágazatokban is. Egészében véve a szovjet munká­sok és alkalmazottak fizetése a kilá­tásba helyezett 2,3 százalékkal szemben 2,7 százalékkal nőtt. A munkások és alkalmazottak havi átlagfizetése 195 rubel, a termelő­szövetkezeti tagok munkabére pe­dig 159 rubel volt. A szovjet dolgozók tényleges jö­vedelme azonban ennél nagyobb, mivel a szóban forgó számítási módszer nem tünteti fel azokat a - 153 milliárd rubel összegű - kifi­zetéseket és kedvezményeket, amelyeket a lakosság évente a tár­sadalmi fogyasztási alapból kap. Ezekkel az összegekkel együtt a munkások és alkalmazottak havi átlagjövedelme 277 rubelt, a terme­lőszövetkezeti tagok jövedelme (a háztáji gazdaságok hasznát nem számítva) pedig 231 rubelt tett ki. a saját kollektíváik érdekeit figye­lembe venniük - mondotta Valentyin Zgurszkij a TASZSZ hírügynökség­nek adott interjújában. - Az igazga­tók tanácsának ülésein többek kö­zött a szolgáltatásokkal, vendéglátó- iparral, egészségüggyel, városi köz­lekedéssel kapcsolatos kérdéseket vitatjuk meg, továbbá a járulékos létesítmények és a lakások építésé­nek finanszírozásával, az építőipari munkaerő biztosításával összefüg­gő kérdésekkel foglalkozunk. Ebben az akcióban számítunk minden vál­lalat részvételére és tanulmányoz­zuk a legjobb tapasztalatokat. Az igazgatók tanácsának döntései a vállalatokra nézve csak akkor kö­telezőek, ha azokat a dolgozókollek­tívák jóváhagyják. Mindez össz­hangban áll az össznépi vitáról szóló törvénnyel, melyet a Legfelsőbb Ta­nács júniusban hagyott jóvá. (č) A fogyasztási cikkek termelésé­nek meglehetősen gyors növekedé­sével együtt jelentkező többlet-vá­sárlóerő az állami és szövetkezeti kereskedelmi áruforgalmának jelen­tős - évi 19,5 milliárd rubeles - bő­vüléséhez vezetett. A statisztika ta­núsága szerint az „ipari termékek“, hűtőszekrények, mosógépek, televí­ziók, lábbelik, kötöttáruk stb. cso­portjában 5-8 százalékkal több árut vásárolt a lakosság. Hasonló a hely­zet az élelmiszerek piacán is. A hús, hal, növényolaj, zöldség forgalma 4-8 százalékkal, egyes termékek esetén pedig ennél is többel nőtt. Fokozott minőségellenőrzés Ugyanakkor tény, hogy a korábbi­akhoz hasonlóan a vásárlók 1986- ban is megalapozott minőségi pana­szokat tettek a forgalomba hozott árukra. A helyzet megjavítására az utóbbi időben a vállalatok saját mi­nőségellenőrző rendszere mellé kezdik bevezetni az állami minőség- ellenőrző rendszert. Az új rendszer működésének első hónapjai azt ta­núsítják, hogy az állami minőségel­lenőrzés nyilvánvaló haszonnal jár. A kereskedelemhez visszatérve említést érdemelnek az e téren vég­bemenő jelentős változások. A kis­kereskedelemben lényegesen nőtt az ipari és élelmiszeri termékek részaránya, és jelentősen, 37 szá­zalékkal ^csökkent a szeszes italok forgalma.'Köztudott, hogy a Szovjet­unióban az alkohol elleni határozott fellépés 1985 tavaszán kezdődött. Az elmúlt két év fejleményeinek kö­szönhetően a Szovjetunió lakossá­ga átkerült a legkevesebb alkoholt fogyasztók csoportjába. (Tiszta al­koholra átszámítva az országban ma, lakosonként, kevesebb mint öt liter szeszes italt fogyasztanak évente.) Az efajta változások ered­ményei a statisztikák szerint nem sokat várattak magukra: például csökkent a halálozások, a közúti és munkahelyi balesetek száma. A lakáshelyzet megoldása a szovjet lakosság egy részének továbbra is sürgető gondja. A Szov­jetunióban - nagyobbrészt állami forrásból - egy év alatt 2,1 millió új lakás és önálló családi ház épült. Ennek köszönhetően több mint tíz- millióan tarthattak lakásszentelőt. Bizonyos előrelépés tapasztalható a szociális és kulturális rendeltetésű építkezések, vagyis bölcsődék, óvo­dák, kórházak, rendelőintézetek, klubok létesítése terén is. (APN) • Újszerű vállalkozás Nemrég alakult a moszkvai Orna­ment szövetkezeti közvetítő vállalat, de gyorsan jut szakemberekhez, mi­vel az általuk végzett szolgáltatáso­kért megfelelő fizetést ad. A lakás- és bútorjavításoktól kezdve számí­tógépek programozásáig mindent vállal. Igor Garanyin elnök tájékozta­tása szerint az Ornamenttel együtt­működők szakterületéről és képesí­téséről tájékoztató adatokat a válla­lati számítógép tárolja. Létezését az egyéni munkavég­zésről szóló törvény életbelépésé­nek köszönheti az új vállalat. Saját bankszámlával rendelkezik és ma­gánszemélyekkel pénzügyi kapcso­latba léphet. Fél hónap alatt a bank­betét összege elérte a 40 ezer ru­belt, ebből folyósítják az alkalmazot­tak béreit és jutalmazzák a szakem­bereket. Igor Garanyin elmondta, hogy in­novációs tevékenységgel is foglal­kozni akarnak, ez jelentős mérték­ben növelné a bevételeket. Erre a célra azokat a szakembereket akarják megnyerni, akik anyavállala­tuknál az úttörő eszmék megvalósí­tásával járó nehéz helyzetek megol­dásában már szereztek tapasztala­tokat. Egyidejűleg felmérik az inno­váció iránti keresletet, ideiglenes csoportok alakulnak a javaslatok és a különféle ötletek megvalósítására. Szabad idejükben, anyagi ellen­szolgáltatásért végzik a szakem­berek a közvetítő vállalattól kapott feladatokat. Az Ornament külföldről is fogad el megrendeléseket, példá­ul árucikkek szovjetunióbeli reklá­mozását. (č) (X józoviet jôúiŕôirál= nPABfiA = Az építőipar halaszthatatlan feladatai A moszkvai Pravda vezér­cikkében foglalkozott a szov­jet építőipar feladataival. Az építőipar halaszthatatlan fela­data gyorsan és jól építeni - állapítja meg a lap. A gazda­ság e kulcsfontosságú ágaza­tában rendkívüli jelentőségű az intenzifikálás, a termelés hatékonyságának növelése és a tudományos-műszaki hala­dás meggyorsítása. Ebben az ágazatban számos ko­moly probléma halmozódott fel. A lap szerint sok-sok éven keresztül a népgazdaság leggyengébb lánc­szeme volt. összehasonlítva az amerikai építőiparral, a munkater­melékenység annak csak a felét te­szi ki; a Szovjetunióban az építkezé­sek kétszer-háromszor hosszabb idő alatt készülnek el, gyakran nem megfelelő a minőségük és túllépik a költségvetési keretet. Az ilyen el­maradást tovább nem lehet tűrni. Az SZKP KB júniusi úlése határozatai­nak értelmében gyökeres átalakítás­ra, a munka lényeges átalakítására van szükség az építőipar minden területén. Az SZKP XXVII. kongresszusa utáni első eredmények bizonyos fel­lendülésről tanúskodnak. Javultak egyes gazdasági mutatók és nőtt a munka üteme. Egészében véve azonban jelentős változások nem következtek be, tovább tart az ága­zat lemaradása. Nyugtalanító a munka menete a gépipari létesít­mények építésén. Tekintettel arra, hogy a gépipar a népgazdaság egé­szének megújulásával és a tudomá- nyos-műszaki haladás meggyorsítá­sával összefüggésben rendkívüli je­lentőséggel bír, fejlesztése érdeké­ben az elmúlt ötéves tervidőszakhoz viszonyítva most megkétszerezték a beruházásokat. Gyorsan, tökéletesen és hatéko­nyan építhetünk és tudunk is építeni - emeli ki a Pravda. El kell azonban hárítani minden akadályt, ami ennek útjában áll, és mielőbb alkalmazni kell a gyakorlatban az új gazdasági mechanizmust, amely elősegíti a gyorsítást. A Dubnái Egyesített Atommagkutató Inté­zetben kifejlesztettek egy magnetikus kardio­gráfot az emberi szív működésének kutatá­sára. A szívbetegségek elleni küzdelemben nagy előrelépést ered­ményezhet az új mód­szer alkalmazása, ame­lyet külföldön is nagyra értékelnek. A felvéte­len: Vlagyimir Borba- kov, a műszert kifej­lesztő csoport egyik tagja, az első kísérlete­ket végzi önmagán. (ČSTK-felvétel) Közösen könnyebb A kijevi vállalati igazgatók tanácsának tevékenységéről KOMMENTÁLJUK — h — - — ^ Lépjünk ott, ahol azonnal lépni lehet Kevés az ivóvizünk. Főleg Kelet-Szlovákiában, de nemcsak ott. A következmények, tíz- és százezrek mindennapos kellemet­len tapasztalata gyorsabb és hatásosabb lépéseket követei. Folyamatosan épülnek ugyan új víztározók, igyekszünk jobban hasznosítani a felszíni vizeket, intézkedések történnek a jobb vízgazdálkodásra s három éve már, hogy e tekintetben a törekvé­seket meghatározzák és egyeztetik a vízgazdálkodás ésszerűsí­tésének és gazdasági ösztönzésének komplex intézkedései. Mindez azonban kevésnek, elégtelennek és főként megkésettnek bizonyul. Még mindig sok községbe ciszternákkal juttatják el az egész­séges ivóvizet. Viszonylag nagy városokban vízfogyasztási korlátozások vannak érvényben. Sokhelyütt, főleg csúcsfo­gyasztás idején, a lakóházak magasabb szintjeire nem jut el ez a nélkülözhetetlen folyadék. S így sorolhatnánk a további ehhez hasonló körülményeket, amelyek egyértelműen tanúsítják: ez már nemcsak műszaki és gazdasági, hanem a lakosság nem csekély hányadának közérzetét, véleményét kedvezőtlenül befo­lyásoló politikai kérdés is. Fontosságát hatványozza, hogy meg­alapozott becslések szerint az évtized végéig a vízfogyasztás hazánkban további 0,8 milliárd köbméterrel fog növekedni. A megoldás kulcsa kétségtelenül a folyamatban levő és a tervezett nagy vízgazdálkodási beruházások. De emellett igen nagy szerepe van annak is, hogy csökkentsük a jelenlegi nagyon magas vízveszteséget. Ez országos viszonylatban ugyanis jelen­leg a rendelkezésünkre álló vízmennyiség egyötöde. Sőt, vannak helyiségek, például Prága, ahol az egyharmados hányadot is meghaladják. Rosszul sáfárkodunk tehát azzal, amink van, s amit, költsége­sen és fáradságosan megteremtettünk. Az ok: a vízvezetékek nagy részének elavultsága s ennek következtében a sok csőtö­rés, átszivárgás. Nem vitás, hogy a régi vezetékhálózat felújítása rendkívül költség-, munka-, anyagigényes feladat s megvalósí­tása a szükséges méretekben - ezt mindenki megérti - nem kevés időt igényel. Más szóval, csak folyamatosan oldható meg. Azon azonban gyorsabban és hatékonyabban kellene változtat­nunk, hogy a vízgazdálkodás állóeszközeinek karbantartása távolról sem felel meg a követelményeknek. Mi több, e tekintet­ben voltak és még mindig vannak olyan mechanizmusok, szabá­lyozók, amelyek ebben az illetékes gazdálkodó szervezeteket nem is teszik érdekeltekké. Pedig itt nagy beruházások nélkül és főleg gyorsabban elérhető a fordulat. Csak az szükséges, hogy az illetékes szervek változtassanak az ellenirányba tessékelő mechanizmusokon és ezzel egyidejűleg megteremtsék annak előfeltételeit, hogy a vízgazdasági vállalatok ne hivatkozhassa­nak - joggal - szakember- és általában munkaerőhiányra. S van még valami, ami rövidebb távon is jelentős eredmények­hez vezethetne az ivóvíz takarékosabb, gazdaságosabb felhasz­nálásában. Arra célzunk, hogy sok-sok lakásban apró-cseprő hibák, néha csak rosszul záró csapok, elhasználódott, elkopott tömítések miatt mérhetetlenül sok víz vész kárba. Igaz, erre szórólapokkal, a házakban kifüggesztett közleményekkel és más formákban is gyakran figyelmeztetnek főleg a házkezelőségek. Viszont az is igaz, hogy nem mindenki tudja saját maga kijavítani az ilyen „piszlicsárénak“ tekintett hibákat. S ha a házkezelőség- hez fordul, sokszor süket fülekre talál. Esetleg olyan választ kap, hogy erre nincs emberük. Márpedig erre is kell hogy legyenek embereink. Vagy a házke­zelőségek keretében vagy másutt. Ez a másutt azt jelenti, hogy az ilyen és az ehhez hasonló szolgáltatás alapjait is végre már le kell fektetni. Mert az intelmektől, a gondos vízgazdálkodásra ösztönző, esetleg szankciókra is hivatkozó felhívásoktól a víz­csapok még nem szűnnek meg csöpögni. Vagyis itt is ajánlatos lenne a sok írott malaszt helyett elgondolkozni a megoldás módján és - főleg - ennek érdekében az eddigieknél többet is tenni. GÁLY IVÁN Az ipolypalásti (Plášťovce, Lévai - Levice - járás) Béke Efsz melléküzeme nádvágó késeket készít, amelyek nálunk főleg Latin-Ameríkáról és Afrikáról szóló filmekből és könyvekből ismertek. Naponta 500-800 darabot állítanak elő különböző méretben. A Merkúria külkereskedelmi vállalat közreműködé­sével több afrikai országba szállítják. A képen: Valéria Mihalovičová (elöl) és Mária Kondelová nádvágó késeket köszörül. (Drahotín Šulla felvétele - ČSTK) ÚJ SZÍ 4 1987. VIII

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom