Új Szó, 1987. augusztus (40. évfolyam, 178-203. szám)
1987-08-12 / 187. szám, szerda
ÚJ szú 5 1987. VIII. 12. Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát li lélenámefc I iM;ÜÜÜÍM| VALLAT! TÖRVÉNYTERVEZET A helyi feltételek figyelembevételével A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA SZELLEMÉBEN Széles körű nyilvános vita a vállalati törvény tervezetéről Tapasztalatok a Galántai (Galanta) járásban A gazdasági mechanizmus átalakításának alapvető és legfontosabb célja a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött stratégiai irányvonal megvalósítása. E cél elérésében pótolhatatlan szerepet fog betölteni az állami vállalatról szóló törvény, amely megszabja a vállalatok új jogait, kötelességeit, valamint meghatározza az állam és a vállalatok közötti kapcsolatokat. A gazdasági mechanizmus átalakítása forradalmi változásokat jelent szocialista társadalmunkban és mélyrehatóságánál fogva mindany- nyiunkat érint. Vállalatunk dolgozói nagyra értékelik, hogy a CSKP KB és a CSSZSZK kormánya nyilvános vitára bocsátotta az állami vállalatról szóló törvénytervezetet. Ezt az alkalmat szeretném kihasználni arra, hogy az eddigi ismeretek és vállalatunk dolgozóival történt tanácskozások alapján összefoglaljam észrevételeimet. A törvénytervezet IV. fejezete az állami vállalat gazdasági és szociális tevékenységének irányítási területét határolja körül, egységesen az egész gazdasági szféra számára. Mivel jelenleg az egyes reszortok, ágazatok és vállalatok nem rendelkeznek azonos gazdasági kiindulási alappal, így gazdag, szegény és önmagukat fenntartani képtelen vállalatok jöhetnének létre. Az építőipari tárca termelőkapacitásának nagyobb részét például lekötik majd az állami megrendelések és csak kis részben rendelkezhet olyanokkal, amelyek esetében érvényesíteni lehet a vállalat vállalkozó szerepét. Ez viszont már eleve megszabja az egész reszort és építőipari vállalatok hatékonyságát. Vagyis szükségszerűen meghatározza az építőanyagok gyártási szerkezetét és hatékonyságát is. Ezért úgy vélem, hogy az építőipar e sajátos feltételeit hosszú lejáratú szabályozókkal, módosított adókkal, illetve költségvetési befizetésekkel kell megoldani. Az építőipar építőanyagokat gyártó ágazatába tartozó kőiparban azonban előtérbe kerülnek olyan további tényezők is, amelyek befolyásolhatják majd a termelési folyamat hatékonyságát. Elsősorban a homokos kavics, a zúzottkő előállításához szükséges alapanyagok és a természetes kőtömbök kitermelésének természet adta feltételeire gondolok, amelyek a CSSZK, az SZSZK és még az egyes kerületek területén is különbözőek. A köipari termékek egységes árai ezeket a különböző gazdasági feltételeket természetesen figyelmen kívül hagyják. Gondolom, ez a kérdés a 44. cikkely szerint oldható meg és lehetővé válik .a szerződéses, illetve a megegyezéses árak érvényesítése. Ellenkező esetben a szlovákiai kőipari vállalatok egyike sem érné el a gazdálkodásnak azt a színvonalát, amely lehetővé tenné az önfinanszírozást. Ezzel a véleményemmel nem akarom a vállalatok rossz gazdálkodását az említett sajátos feltételek leple alá rejteni, s azt sem, hogy az ilyen vállalatok problémáját más oldja meg. Szó sincs róla! Még mindenütt vannak felhasználható tartalékok. A vállalatok önállóságának növelésével, belső szervezési szerkezetük átalakíthatóságával éppen a törvénytervezet teszi lehetővé ezek maradéktalan kihasználását. Termékeink, valamint gazdasági egységeink elemzésével, vállalatunk szerkezetének változtatásával, az innovációval, a tudomá- nyos-műszaki fejlődés segítségével mi is keressük vállalatunk jövedelmezősége, termelési alapja növelésének lehetőségeit. Más szóval, azon munkálkodunk, hogy megteremtsük az átalakított gazdasági mechanizmus sikeres beindulásához szükséges feltételeket. VILIAM GALABA mérnök, a lévai (Levice) Szlovák Köipari vállalat igazgatója Több gyakorlati tapasztalatra lennek szükség Az állami vállalatról megjelent törvénytervezet figyelmes áttanulmányozása után az a meggyőződésem, hogy most minden eddiginél komplexebb gyakorlati iránymutatást kaptunk kézhez a termelőerők és a termelési viszonyok között még igen sok helyen tapasztalható ellentmondások mielőbbi megszüntetésének elősegítésére. A CSKP Központi Bizottsága által a gazdasági mechanizmus átalakítására kidolgozott alapelvek ugyanakkor a vállalatoknál, üzemeknél, intézményeknél, de az irányítás felsőbb szintjein is szigorúan megkövetelik az alkotó munkához való jobb viszonyulást. Bár a vállalati törvény - a társadalmi vita keretében elhangzó vélemények, javaslatok alapján lehetséges módosításokat is tartalmazva - csak 1991. január elsején lép majd életbe, fontosnak tartom, hogy máris megkezdődjön az alapos felkészülés a szocialista vállalkozás jelentősen kibővülő lehetőségeinek eredményes hasznosítására és a szintén megnagyobbodó követelményekre. Ezért javaslom, hogy a dolgozókollektívák és a legfőbb szintű irányítási szen/ek egyszerre foglalkozzanak a törvénytervezet megfelelő kiegészítésének a kérdéseivel, mert így menet közben az alulról és felülről jövő kezdeményezések mérlegelése alapján, s a szükségesnek mutatkozó módosítások révén közeledhetnének egymáshoz a különböző álláspontok. A gazdálkodási eredménymutatók fölöslegesen nagy számának-és főleg sokféleségének lecsökkentése céljából mielőbb az egész népgazdaságban általános érvényű szabályozókat kellene kidolgozni, amelyek egyértelműen körülhatárolnák a termékek mennyiségére, minőségére, választékára és a gazdaságos előállításukra vonatkozó társadalmi elvárásokat. A pontos normatívumok alapján az összes vállalatnál, valamint azok különféle termelési és szervezési részlegéin nagyban leegyszerűsödhetne mind a teljes kollektívára, mind az egy-egy dolgozóra jutó feladatok tervezése, majd a teljesítés ellenőrzése. A szabályozóknak természetesen mindenkit maximális teljesítményekre kellene ösztönözniük az értékek alkotásában, és tágabb teret kellene hagyniuk a kiváló munkáért adható magasabb jutalmak igazságos elosztásához. A törvénytervezetben elég sok utalás van arra, hogy a jóváhagyásig még külön előírások, rendelkezések vagy utasítások készülnek az egyes fejezetekhez. Szerintem nem feltétlenül fontos a vállalati törvény minden egyes fejezetének, cikkelyének rövid határidőhöz kötött aprólékos kidolgozása. Sokkal célravezetőbb lenne, ha még a törvénytervezet véglegesítése előtt és az 1991. január elsejei időpontnál korábban- akár azonnal a nagykereskedelmi árak komplex átalakítása után- a népgazdaság minden ágazatában hozzáfognánk az alapelvek gyakorlati kipróbálásához Már a gazdasági mechanizmus átalakításának kezdeti szakaszában megszerezhető tapasztalatok birtokában aztán rugalmasan és egymás után sort keríthetünk a vállalati törvény nyitottan maradó problémáit megoldó legjobb módszerek kiválasztására. Rudolf Bučko mérnök, a Piesoki Gépgyárak igazgatója Országszerte régen tapasztalt hatalmas érdeklődés kíséri a vállalati törvény tervezetét. Az emberek százai és ezrei mondják el észrevételeiket és javaslataikat az újságok hasábjain, a rádió és a televízió híradásaiban. Az egyes rendelkezések lényegéről beszélgetnek munka közben, az ebédszünetekben, vagy éppen az utcán, hazafelé tartva a munkahelyről, miközben villamosra, vonatra, autóbuszra várnak. A nyilvános vita szervezése és irányítása a pártszervek és -szervezetek feladata. Fontos, hogy valamennyi állampolgár szükségszerűnek érezze a véleménynyilvánítást. Az üzemben, munka- és lakóhelyeken megfelelő fórumot és feltételeket kell biztosítani, hogy mindenki akár szóban akár írásban elmondhassa nézeteit, s ezek változatlan formában és tartalommal jussanak el a javaslatok feldolgozásával megbízott szervekhez. A széles körű véleménynyilvánítás azért is fontos, mert így az állampolgárok a törvény- tervezet megalkotásában közvetlen részesekké válnak, s ezáltal jobban átérzik felelősségüket az átalakítással és gyorsítással összefüggő feladatok teljesítésében. Lényegében ezeket a gondolatokat tartalmazza a galántai járási pártbizottság körlevele, amelyben feladatul adta az üzemi és alapszervezeti pártbizottságok elnökeinek, hogy a gazdasági vezetőkkel, a szakszervezet üzemi bizottságával és a tömegszervezetekkel karöltve járásszerte széles körű vitát bontakoztassanak ki. A nyilvános vita megszervezésével kapcsolatos eddigi észrevételeket, tapasztalatokat és a végzett munkát tizennyolc üzemi pártbizottság, illetve pártalapszervezet elnöke a napokban együttes ülésen értékelte. Azért ilyen rövid idő eltelte után, mert amint azt a tanácskozást vezető Ján Kohút, a járási pártbizottság titkára is hangsúlyozta, a nyilvános vita kibontakoztatása olyan feladat, amely nem tűr halasztást. A vitára kijelölt idő hossza véletlenül sem jelenti azt, hogy a szervezés megkezdésére még van idő. Éppen fordítva, az egyes pártalapszervezetekben a munkához azonnal hozzá kell látni, hogy mindenki és a neki legjobban megfelelő formában mondhassa el véleményét; párttaggyülésen, termelési értekezleten, a pártcsoport, szocialista munkabrigád vagy munkakollektíva ülésén. A vitát egy üzemi méretű politikaigazdasági aktívaértekezlettel nem lehet letudni. Ez esetleg a kiinduló pont lehet. A korábbi tapasztalatok ugyanis egyértelműen igazolják, hogy az emberek a kisebb kollektívákban bátrabban lépnek fel, többen mondják el javaslataikat. Arra is gondolni kell, hogy vannak, akik még a kisebb kollektívában sem szeretnek felszólalni. Éppen ezért valamennyi üzemben, a nagyobb üzemekben a munkahelyeken is, urnákat kell elhelyezni, amelyekbe a munkások bedobhatják írásbeli észrevételeiket. A lakattal lezárt urnákból a javaslatokat a pártbizottság által kinevezett bizottság szedi ki, s ezeket továbbítja. Még a név nélküli, tehát nem aláírt javaslatokat is. A felmerülő problémák megoldására és a törvénytervezet pontjai egységes magyarázatának biztosítására a járási pártbizottság járási konzultációs központot nyitott, ahol az érdeklődőknek hetente egyszer három szakember (ipari, mezőgazdasági és közgazdász) ad tanácsokat és útmutatást a vita további szervezéséhez. A konzultációs központban azokat a kérdéseket és észrevételeket is megbeszélhetik, amelyekre a helyi gazdasági vezetők, párttisztségviselők nem tudtak felelni, illetve amelyek továbbításában tanácstalanok. A konzultációs központ megnyitásán túl az egyes alapszervezetekbe a járási pártbizottság közgazdasági és széles körű politikai ismeretekkel rendelkező aktivistákat is kiküldött. Az aktivisták részt vesznek a párttaggyűléseken, segítenek a nyilvános vita szervezésében, és a gazdasági nehézségek megoldásának lehetőségeit is megvitatják. így az elvárásokkal összhangban az állami vállalatról szóló törvénytervezet nyilvános vitáját összekapcsolják az idei termelési feladatok teljesítésével. Az üzemi és az alapszervezeti pártbizottságok elnökeinek hozzászólásai bizonyítják, hogy a párt- alapszervezetek túlnyomó többségében késedelem nélkül hozzáláttak a nyilvános vita szervezéséhez. Mindenütt részletes politikai-szervezési munkatervet dolgoztak ki, amelyben valamennyi lényeges kérdésre gondoltak. A vágsellyei (Šaľa) Duslóban már ebben a hónapban gazdasági-politikai aktívaértekezletet tartanak, amelyen elemzik a törvénytervezet lényegét és célját. Ezt követően a vállalati törvény tervezetét párttaggyű- léseken is napirendre tűzik, majd a pártcsoportokban és termelési értekezleteken is megvitatják. A politikai nevelés kabinetje mellett már működik az üzemi konzultációs központ, ahol az egyes munkakollektívák és a dolgozók egyénileg is kérhetnek felvilágosítást. Valamennyi részlegen és az üzem portáján is urnákat helyeztek el, amelyekben az írásbeli észrevételeket gyűjtik. Mindezen túlmenően a törvénytervezet magyarázatára az üzemi újság is megkülönböztetett figyelmet fordít. A pártbizottságok a Járási Építőipari Vállalatnál és a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat galántai üzemében is részletes politikaiszervezési munkatervet készítettek. Mindkét helyen elsősorban a termelési értekezletekre összpontosítják a figyelmet, hogy a dolgozók részleteiben megismerjék a törvénytervezetet, és ennek egyes rendelkezéseihez érdemben tudjanak hozzászólni. Sajátos tervet dolgoztak ki a Vízgazdálkodási Építővállalat vágsellyei üzemében. Mivel munkahelyeik távol esnek egymástól, a szükséges ismeretekkel és tudnivalókkal előbb a pártbizottság tagjait vértezik fel, és az egyes munkahelyeken a kiküldött tagok szervezik a vitát. A sered'i Habbetongyárban is már augusztusban megtartják az üzemi értekezletet, amelyen ismertetik a törvénytervezet egyes rendelkezéseinek lényegét és feleletet adnak a felmerülő kérdésekre. Ezt követően az észrevételek összegyűjtésének céljával részlegek szerint értekezleteket szerveznek. Az elsők között láttak hozzá a nyilvános vita szervezéséhez a Holiči Len- és Kendergyár sládko- vičovói üzemében. A törvénytervezettel a kommunisták már júliusban foglalkoztak, és azt követően a pártcsoportok tagjainak irányításával a munkakollektívákban is megbeszélték a tervezet egyes kitételeit. A vállalati alapok képzésével kapcsolatosan a dolgozók tudni szeretnék, mi lesz az üzemmel, ha az a termékszerkezet jellegéből eredően eleve veszteséges. Azt tervezik, hogy a kérdés megvitatására a vállalati közgazdászt is meghívják. Az elhangzottakkal összefüggésben általánosan érvényes tényként hangsúlyozta a járási pártbizottság titkára, hogy a vita formája nincs előírva, de a cél és a tartalom mindenkire egyformán kötelező. Mindenütt lehetőséget kell adni a nézetek és javaslatok elmondására, és tudatosítani kell, hogy a nyilvános vita csak október végével zárul. Vagyis nem elég megszervezni bizonyos akciókat, hanem a vitára megjelölt egész idő alatt folyamatosan és tervszerűen kell dolgozni. EGRI FERENC A kolíni Tesla vállalat dolgozói nagy gondot fordítanak a vezérlőrendszereket gyártó programozható automata berendezések előállítására. Termelésüket racionalizálással igyekeznek növelni. A vállalatnál már 1983 végén integrált formázóberendezést helyeztek üzembe, amely hét számjegyve- zérlésű gépből áll. A képen: Jirí Vokálek az LDR 25 NC típusú prést kezeli. (Petr Josek felvétele - ČTK)
