Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-11 / 160. szám, szombat

APRÓHIRDETÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ■ Szivünkben mély i 1» fájdalommal mon­jU. w dunk köszönetét I JM minden kedves ro­4 konnak, ismerősnek, • k a falu lakosainak és «P B| mindazoknak, akik nJknr 1987 |únius 10-én ? ' elkísérték utolsó út­$ jára a vámosfalusi (Horné Mýto) temetőbe drága halottunkat, a felejthetetlen férjet, édesapát és nagy­apát, Varga Lászlót, akit a kegyetlen halál 66 éves korában, búcsúszó nélkül ragadott ki szerettei kö­réből. Köszönjük a megható búcsúbeszé­det, a sok szép virágot, koszorút és az őszinte részvétnyilvánításokat, melyekkel enyhíteni igyekeztek mély fájdalmunkat. Emlékét soha el nem múló szeretettel őrzik: felesége, leányai, fia, vejei, menye és unokái. Ú-2959 KÖSZÖNTŐ ■ 1987. július 12- äÄMfck í1 én ünnepli 50. szüle­ÍHK|1HkA LénártAnna E szép ünneP alkal" " mából igaz szeretet­tel köszöntik, és szí­vük minden melegé­vel hosszú, boldog életet kívánnak: férje: Lajos, két fia: Lajos, Róbert. Ú-2600 GONDOK A TERVTEUESÍTÉSBEN Sötétkék egyenruha, tengerészsapka A HATÁRŐRSÉG NAPJA Nem-az elképzelések szerint ala­kultak az első félév termelési ered­ményei a Rimaszombati (Rimavská Sobota) járás ipari üzemeiben. A legfontosabbnak tartott mutató, a saját termelsi érték teljesítésében üzemek egész sora marad el. A vártnál gyengébb első negyedévi eredményeket sok helyen a zord téli időjárás következményeivel magya­rázták, ami már csak azért sem elfogadható, mert az érintett gazda­sági egységek lemaradása a máso­dik negyedévben sem csökkent, sőt növekedett. Az év első felében a saját terme­lési érték tervét 89,2 százalékra tel­jesíti a járás ipara, ami 38 millió koronás lemaradásnak felel meg. Az utolsók között van a korábbi eszten­dők egyik élüzeme a hnúšťai Szlo­vák Vegyipari Művek 11,5 millió ko­ronát meghaladó hiánnyal. \z üzem gazdasági vezetése szerint ennek legfőbb oka, hogy a termeléshez hiányzik néhány nagyon fontos alapanyag, mindenekelőtt a behoza­talból származó aceton és butanol. Nem sokkal kedvezőbb a helyzet a Šafárikovói Gépgyárban sem, ahol a 8,6 milliós lemaradást szintén az alapanyagellátás fogyatékosságai­val és a gyáregység teljesítőképes­ségének korlátozottságával indo­kolják. Közel 6,5 millió korona a Banská Bystrica-i Számítástechnikai Üzem rimaszombati gyáregységének terv­hiánya. A termékváltás idejét élő elektrotechnikai üzemben is alap- probléma az alkatrészellátás. Válto­zatlanul komoly gonddal küzd a já­rás húsipara is. A rimaszombati kombinát lemaradása az év első felében 3,8 millió korona. A járási statisztikai hivatal havon­ta megjelenő közlönyében a lemara­dás okát a vágóállatok hiányával indokolják a gyár illetékesei, ami azért is vitatható, mert ugyanebből a jelentésből kitűnik, hogy a járás mezőgazdasági vállalatai az év első felében 102,6 százalékra tettek ele­get húseladási kötelezettségüknek. A hačavai Szlovák Magnezitüzem­ben, a Tisoveci Nehézgépgyárban, a hnúšťai Smrečinában, a rima- szombati üzemek közül pedig a do­hánygyárban, a tejfeldolgozó üzem­ben, a cukorgyárban és a nyomda­üzemben a tervezettnél lényegesen jobbak a félévi eredmények, kedve­zőek az évi tervteljesítés kilátásai is. -h. a.­Még alig alkonyodik, de a körlet­ben már szól a cigányzene. A vágai (Váhovce) Patkoló László őrvezető prímás és társai húzzák a talpaláva- lót. A táncolók sorában ott van Lyčka szakaszvezető is. Vidáman ropja a csárdást. Bár csak próbát tarta­nak, úgy táncolnak, mintha nem a katonatársaik, hanem a zsűritagok ülnének az első sorokban. A dunai határőregység kiképző bázisa előtt vontatóhajók haladnak el. A hullámok zajosan verik a partot, de a katonák mitsem törődnek vele, megszokták már, a főhadnagy eliga­zítását hallgatják. Az ország külön­böző tájairól érkeztek ide, sokan közülük nem hódoltak a vizisport- nak, legtöbbjük úszni is fürdőme­dencében tanult meg. így hát nem csoda, hogy amikor először szálltak csónakba egy kissé féltek is.- Amíg erre sor került, a kiképző- bázison a tantermekben ismerked­tünk meg az őrcsónakkal, azzal, ho­gyan viselkedik a vízben, mit szabad és mit nem szabad tenni vezetés közben - jegyzi meg Vladimír Balík közlegény, majd hozzáteszi. - Mind­ez jól jön majd a polgári életben. Pavol Lyčka szakaszvezető, ki­képző altiszt mosolyogva hallgatja katonatársa szavait. Ó ugyanis már vén róka, az ősszel leszerel. Azzal a tudattal tér vissza munkahelyére, hogy példásan helytállt, amit az is bizonyít, hogy felvették a pártba tag­jelöltnek. Több újoncból faragott kor­mányost, igazi dunai határőrt. Mind­erről így vélekedik:- Meglepődtem, hogy ide kerül­tem, az igazat megvallva nem sze­rettem a vízi életet, de ma már más a helyzet. Jobban érzem magam a jó öreg Duna hátán, mint a száraz­földön. Természetesen itt is vannak forgalomjelzó táblák, szigorú előírá­sok, amelyek megtartása mindnyá­junk számára kötelező. Egy-egy ha­jó mellőzésénél nagy a hullámverés, jaj annak, aki nem ügyel, mindjárt szabálysértést követ el. Előkerülnek a mentőmellények. A katonák gyorsan magukra öltik, s néhány perc múlva kezdődhet a bemutató. Slavomír Baran sza­kaszvezető parancsot ad: „A zászlót felvonni“. Amíg a személyzet egyik tagja az alig egyméteres rúdra fel­húzza az állami lobogót, két társa vigyázállásban tiszteleg. Aztán fel­dübörög a motor, kifutnak a Dunára. a homloka. Gondolatban minden bi­zonnyal megdorgálja a bennülőket, de nyugalmat erőltetve magára, folytatja egysége bemutatását.- Jól szerepeltünk a határőr olim- piászon, igaz az országos verse­nyen már nehezebb volt a dolgunk. Az állomány egyharmada fogadott önkéntes absztinenciát, igaz, hogy ez nem sok, de bízom abban, hogy egy év múlva már egyszer annyian lesznek. Az egység állomáshelyé­nek körletében 22 ifjú határőr pionirraj tevé­kenykedik, veze­tőik a határőrök soraiból kerülnek ki. A szolgálati fel­adatok ellátása mellett találunk időt a társadalmi munkára és a szakköri tevé­kenységre is. Eb­ben az évben már mintegy félszázan adtak vért. Jó úton halad­nak afelé, hogy a példás címet új­ra kiérdemeljék. Erről tanúskodik a félévi értékelés is, amely szerint a magasabb egy­ség legjobb csa- pattesei közé tar­toznak. Az ered­ményük titka a rend, a fegye­lem, az államha­táron teljesített szolgálat példás teljesítése. Nem egy határsértőt, csempészt tartóztattak már fel.- A politikai nevelómunkáról sem feledkezünk meg. Akik példásan helytállnak és kiérdemlik, előkészít­jük a pártba való felvételre - újságol­ja Jozef Jančo, a parancsnok politi­kai helyettese. - Gyakran vendé­geskednek nálunk az egykor itt szol­- Nem mindenkiből lesz azok kö­zül, akik ide kerülnek, dunai határőr - jegyzi meg vezetés közben. - Aki az alapkiképzés után nem felel meg, leveti a sötétkék egyenruhát, a ten­gerészsapkát. A szárazföldön teljé- sít majd szolgálatot. A legjobbak, a legrátermettebbek altiszti iskolába kerülnek, a többiek pedig a három alegységünk valamelyikéhez. Aztán újak jönnek, s minden kezdődik elölről. A sétahajózás hamar véget ér. Felvonják az állami lobogót A kikötőben helyükre kerülnek a csónakok. Radoslav Horník őrve­zető benéz a motorházba, kikap­csolja az adókészüléket, s csak az­tán lép partra. Már második éve szolgál, megkapta a Példás Határőr jelvényt.- Este benézünk Galovics fóhad- nagyékhoz - jelenti ki a parancsnok politikai helyettese. Minden -bizony- nyal eszébe jut, hogy az idegenek­nek ez nem sokat mond - mert így folytatja. Megnézzük a Dunaj nép- művészeti együttes próbáját, amely több évtizedes múltra tekint vissza, s tavaly A kiváló munkáért érdem­renddel tüntették ki.- A komáromi egységnek jó hír­neve van, örülök, hogy én is itt teljesíthetek szolgálatot - mondja Gogh Géza, - az egység parancs­noka. - A harci és politikai kiképzés terén elért eredményekért a Vörös Csillag Érdemrenddel, az 1965-ös árvíz idejében nyújtott segítségért pedig A kiváló munkáért érdemrend­del tüntették ki. Miközben beszél, szemével a ki­képzőcsónakot figyeli. Egy-egy éle­sebb fordulatnál ráncbaszalad Patkoló László őrvezető a népművé­szeti együttes zenekarának prímá­sa (A szerző felvételei) A libereci vásári 1981-ben, 1983- ban és 1985-ben több mint félmillió fogyasztó kereste fel, s mintegy 220 millió korona értékű áru talált körük­ben gazdára. Mint a prágai sajtóértekezleten a vásár szervezői elmondták, 1987- ben 180-190 ezer látogatóra számí­tanak. Az idei libereci vásár július 15-én nyitja meg kapuit. A vele egy­bekötött kiállításon ötvenkét keres­kedelmi szervezet vesz részt, s kö­zel 160 millió értékű árut vonultatnak fel. A tervek szerint, előreláthatólag ebben az évben 80 millió koronás kiskereskedelmi forgalmat bonyolí­tanak le. A legnagyobb kiállítók között ott lesz többek között a libereci Obuv, amely 25 millió korona értékű árut- cipőket, bőrdíszműárut, harisnyá­kat - kínál majd. A libereci Textil,- mely 14 millió korona értékű áruval képviselteti magát - kínálatában a tavalyi libereci kiállítás díjnyertes termékeit is viszontláthatjuk, az Ústí nad Labem-i Odévy az idén új luxus­termékkel bővíti áruajánlatát. Hár­muk kínálatát naponta három alka­lommal közös divatbemutatón te­kintheti meg a vásárlóközönség. A libereci vásár számos szóra­koztató kísérőrendezvénnyel is várja látogatóit. így például délutánonként neves énekesek, színművészek, ze­nekarok lépnek fel; s a divat és a kereskedelem aktuális kérdései­hez kapcsolódik majd a Dikobraz rajzolóinak munkáiból nyíló kiállítás. A vásár július 26-án zárul. (tar) ■ Fájó szívvel em­lékezünk a szeretett férjre, édesapára és nagyapára, Skalka Józsefre Bratislava (Petržalka), _____ akit a kegyetlen halál 10 évvel ezelőtt ra­gadott ki szerettei köréből. Akik ismerték és szerették, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Emlékét őrző felesége és családja. Ú-3032 • Szivünkben mély fájdalommal mon­dunk köszönetét minden kedves ro­konnak, ismerősnek, barátnak, volt mun­katársaknak, a falu ______ lakosainak és min dazoknak, akik 1987. június 19-én elkísérték utolsó útjára drága halottunkat, a felejthetetlen férjet, édesapát, Szabó Ferencet, akit a kegyetlen halál 45 éves korában ragadott ki szerettei köréből. Köszönjük a megható búcsúbeszédet, a sok szép virágot, koszorút és az őszinte részvét­nyilvánításokat, melyekkel enyhíteni igye­keztek mély fájdalmunkat. Köszönetünket fejezzük ki a Kajali Hnb polgári ügyek testületének a gyászbeszédért és segít­ségért. Emlékét soha el nem múló szeretettel örökké őrző: felesége, lánya: Erika, fia: Marian Ú-2963 ■ Fájó szívvel mondunk'köszönetét min­den kedves rokonnak, ismerősnek, szom­szédnak és munkatársnak, aki 1987. júni­us 17-én elkísérte utolsó útjára az ág- csemyői (Čierna nad Tisou) temetőbe drága halottunkat, Démeter Gézát, akit a kegyetlen halál 43 éves korában, hosszú betegség után ragadott ki szeret­tei köréből. Köszönetét mondunk a sok szép virágért, koszorúért, valamint a megható búcsúbeszédekért, amelyek­kel enyhíteni igyekeztek soha el nem múló fájdalmunkat. örökké gyászoló: felesége, fiai: Nor­bert és Géza, sógornője: Gita családjá­val és a többi rokon Ú-3012 ■ Köszönetét mon­dunk minden kedves rokonnak, ismerős­nek, szomszédnak, volt munkatársnak, aki 1987. július 3-án elkísérte utolsó útjá­ra a tejfalusi (Mlieč- — no) temetőbe a drá­ga jó férjet, édesapát, apóst, nagyapát, Varga Dezsőt, Külön köszönetét mondunk a sok virágért, koszorúért és a megható búcsúbeszé­dért. Gyászoló felesége, szerető fiai, me­nyei és unokái Ú-3035 Libereci vásár *87 ■ 1987. július 11-én ünnepli 80. születés­napját drága édesanyánk, özv. Czucz Móricné Hodossy Eszter Hodosban (Vydrany). E szép ünnep alkalmából sok erőt, egész­séget kíván: lánya, veje, fiai, menyei, unokái és dédunokái: Pétiké és Pityuka, akik csó­kolják a dédike munkában elfáradt, dolgos kezét. Drága anyuskát külön köszönti: Zsuzsa és családja. Ú-2720 ■ Szívünk teljes szeretetével köszöntjük a legdrágább, értünk aggódó feleséget, édesanyát, anyóst, nagymamát, Vincze Margitot (Tardoskedd - Tvrdošovce), aki 1987. július 11-én ünnepli 50. szüle­tésnapját és egyben névnapját. E szép ünnepek alkalmából szívből gratulálunk, s kívánunk erőt, egészséget és hosszú, boldog életet, hogy szívének jósága még sokáig melengesse az egész családot. Szerető férje: Laci, lányai: Judit, Kati, vejei: Zoltán, Karcsi, unokái: Kinga, Katica és Réka, akik az egész család nevében sokszor csókolják a nagyma­mát. Ú-2823 ■ 1987. július 12-én ünnepli születés­napját Miklós Pál Felsővályban (Vyšné Valice). É szép ünnep alkalmából tiszta szívből kíván nagyon jó egészséget és hosszan tartó, boldog életet családja körében: felesége, lánya, veje, fiai, menyei és unokái: Katika férjével, Ildikó, Éva, Ivanka, Martinka, Blanka és a kis Zoli­ka. A jókívánságokhoz csatlakozik még nászasszonya Pádárból (Pada- rovce). Ú-2888 ■ Ma ünnepli 85. születésnapját Dióspa- tonyban (Orechová Potôň) id. Bőd i s István, a drága férj, édesapa, nagyapa és déd­apa. E szép ünnep alkalmából szívből gratulálnak, és további boldog éveket kí­vánnak szerettei körében: felesége, leányai, vejei, fiai, menyei, valamint húsz unokája és két déduno­kája. Ú-3050 gáló katonák, ennek mindnyájan na­gyon örülünk. Közben visszatér a vízen lévő csónak, egy másik indul útnak. S mi­vel civilek is vannak a fedélzeten, maga Pavol Lyčka szakaszvezető ül a csónak kormánya mögé. Mindent úgy csinál, mint kiképzés közben, rádión engedélyt kér az indulásra, a tájékozódási pontok alapján jelenti a csónak hollétét, helyzetét.-Az együttes bizony hiányozni fog - mondja, miközben verejtékes homlokát törülgeti. - Jó érzéssel gondolok majd vissza az itt eltöltött évekre, a tényleges katonai szolgá­latra. .. A Duna felől hajókürt hangját hoz­za a szél. A folyón egy percre sem áll le az élet, a dunai határőregység katonái is ott vannak mindig a helyü­kön, úgy mint az elmúlt harmincöt év bármelyik napján. Viharral, széllel, hideggel, meleggel dacolva vigyáz­nak az államhatár sérthetetlenségé­re. NÉMETH JÁNOS ÚJ SZÍ 6 1987. VII.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom