Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)

1987-07-08 / 157. szám, szerda

ÚJ szú 5 1987. VII. 8. 93 Miért nem akarnak?“ A rekkenő hőségben szénporo- san, izzadtan száll ki a vezetőfülké­ből. Bátorkesziről (Vojnice) érkezik, oda szállította a tüzelőanyagot és folytatja útját valamelyik környező faluba. Minden második héten ügye­letes. Ha a teherpályaudvarra befut a tüzelővel rakott szerelvény, ő a kotrógép fülkéjébe ül, kiüríti a tehervagonokat. De mindemellett jut ideje - mert akarja - a közösségi munkára, a fiatalok kis csoportjára is. A SZISZ köbölkúti (Gbelce) alap­szervezete előző vezetősége javas­latára a helyi nemzeti bizottság ve­zetősége hármójukból őt választotta a szervezet élére, merthogy már alelnökként is bizonyított. Polák István elektromechanikus 1978-tól SZISZ-tag. Már az iskolá­ban bekapcsolódott a szervezet munkájába, kétéves katonai alap- szolgálata alatt kultúrfelelősként dol­gozott, szerzett tapasztalatait 1982- től a falusi szervezet vezetőségi tag­jaként igyekezett érvényesíteni.- Eddigi tapasztalataid alapján milyen nehézségeit látod faluhelyen a SZISZ-munkának?- Nagyon széles problémakörről van szó. A legalapvetőbb a mai fiatalok közömbössége, vagy csak egyoldalú, a zene iránti igénye. Ve­lük nehéz dolgozni, beszervezni őket az igényesebb munkába. Vala­miféle elutasítás, rezignáltság jel­lemző rájuk. A zene a vérükben van, de más nem érdekli őket. Elég a kis- magnó, kiülnek az ifjúsági klub elé, vagy bárhol összejönnek. Ennyi. Nekik ez elég. A zene fogyasztói, nem érdekli őket, hogy van más, lehet másképp is szórakozni. Sok a faluban a fiatal. Megkeresem őket, mondom, gyertek közénk, csináljunk valamit együtt. Nem jönnek. Egyik azért nem, mert haragszik a másik­ra, valaki azért nem, mert a barátja sem megy. Mindenki talál valamiféle kifogást. Marad az a pár ember, aki kezdettől fogva velünk tart. Hu­szonnyolc tagunk van, iskolások, munkások egyaránt. A legidősebb huszonhat éves. A tagság hetven százaléka lány, rájuk lehet a legin­kább számítani. S még így is csak 10-12 az aktívan mindenbe bekap­csolódó tagunk.- Ha többen jönnének, milyen le­hetőségeket tudnátok biztosítani?- Van egy klubhelyiségünk, nem­rég alakítottuk át, és a bővítésre is ígéretet kaptunk. Jelenleg alig negy­ven székünk van, ennyien férünk be. Televíziónk még nincs, bár kaptunk 15 ezer koronát a korszerűsítésre, a tévét sajnos nem tudtuk megvenni. Kihasználtsága? Diszkók, zenés összejövetelek. Más nem nagyon.- Ismeretterjesztő előadásokat nem szerveztek?- Van egy-két előírt előadás. Ezt megtartjuk. Tízen, tizenöten el is jönnek.- Én azt hiszem, olyan jellegű előadásokat kellene szervezni, amelyek érdeklik a nagy többséget.- Lenne is ilyen téma. A zene. Csak nincs pénzünk előadókat hívni. Ezenkívül a szervezés terén is gondjaink vannak. Mindenki a má­sikra vár. Egy-két ember kevés. De a legutóbb kellemesen meglepőd­tem. Hiszek benne, megváltozott, megkezdődött valami. Társadalmi munkát szerveztünk. Jómagam dol­goztam, nem tudtam szervezni, el­menni velük. De voltak, akik meg­szervezték, hasznos munkára ösz­tönözték tagjainkat. . Szükség van a társadalmi mun­kára, mert pénz nélkül kirándulni, olyan útra vállalkozni, ahol talán kia­lakulna az összetartás, nem tudunk. Ha társadalmi munkát tervezünk, előtte diszkóba hívjuk a fiatalokat. Itt mindenki megígéri, hogy eljön. Reg­gel ismét azok jellennek meg, akik diszkó nélkül is eljönnének. Pedig támogat bennünket a hnb, az efsz vezetősége. Mi is megígértük, hogy segítünk a mezőgazdasági munkák­ban. A szőlőbe járunk, csak sajnos nagyon kevesen. Részt vettünk a ta­vaszi faluszépítésben, s a Z akció­ban készülő óvoda építésében is. Azelőtt jó bevételnek számított a mulatságokon a frissítők árusítá­sa. Ezt most a Jednota végzi. Le A forradalom első előfutára volt 130 évvel ezelőtt jelent meg a Kolokol (Harang) című folyóirat A cári Oroszország a 19. század derekán egyike volt a feudalizmus utolsó erős bástyáinak. A születő kapitalizmus azonban ezt az orszá­got sem kerülte el, amit a burzsoázia kialakulása is jelzett. Az új társadal­mi rendszernek szüksége volt olyan társadalmi erőkre, amelyek gazda­sági érdekeinek megfeleltek. Ezek létrejötte pedig nem történhetett meg a legszélesebb néptömegek­nek - a jobbágyságnak - a feudális uralom alóli társadalmi és gazdasági felszabadulása nélkül. A jobbágyság, e régi korokból fennmaradt, idejétmúlt intézmény el­leni harc a cári Oroszországban mé­lyebb tartalommal telítődött, mint más korabeli államokban. Az orosz értelmiség demokratikusan gondol­kodó képviselői, miután külföldön megismerkedtek az újkori jobbá­gyoknak, a más országok munkás- osztályához tartozóknak a nyomo­rával, nemcsak a jobbágyság igája alóli felszabadulás lehetőségeit kezdték keresni, hanem annak a módját is, hogyan lehet tisztessé­ges életet biztosítani a széles népré­tegeknek. Igy a hatalmas országban megjelentek a forradalmi demokra­ták. Haladó gondolkodásuk miatt a cári hatalom állandóan zaklatta őket. Sokan közülük emigrációban voltak kénytelenek a fennálló viszo­nyok elleni támadáshoz szükséges bázist keresni. Az ,,alvó Oroszországot“ addig mintha elkerülték volna azok a tár­sadalmi-politikai folyamatok, ame­lyek a világ többi részét mozgásban tartották. A Kolokol (Harang), az el­ső forradalmi folyóirat lett az arra rendeltetett eszköz, hogy a gondol­kodó orosz emberekben felébressze a szabadságvágyat. Londonban ad­ták ki az orosz forradalmi demokra­ták nemzedékének legkiemelke­dőbb képviselői, Alekszandr Ivano- vics Herzen és Nyikolaj Platonovics Ogarjov. Demokratikus mondanivalójával mindjárt az első szám (1857 július elején jelent meg) széles körű nép­szerűséget szerzett a folyóiratnak Oroszország egész területén. Ez a népszerűség az orsžágban kiala­kuló forradalmi helyzetet is tükrözte. A példányszám arányos volt a folyó­irat iránt megnyilvánuló érdeklődés­sel. csakhamar elérte a 2500-3000- et. Fennállásának kezdetén a Kolo­kol programja az alapvető demokra­tikus követeléseknek a propagálása volt. Később tovább bővült és konk­retizálódott. Alapját az orosz pa­rasztszocializmus Herzen által kidol­gozott elmélete képezte. Herzen és Ogarjov folyóiratuk lapjain mindenekelőtt a parasztság felszabadítását követelte, továbbá azt, hogy földet kapjon használatra. Mélyreható forradalmi változásokat sürgettek a cári Oroszország ál­lamapparátusában. Mindezzel együtt azonban a Kolokolban meg­jelenő írásokat ebben az időben li- beralista illúziók is áthatják 1861 meghozta Oroszország számára a reformot, amely eltörölte a jobbágyságot - ám semmi többel nem járt. A reformnak a folyóirat szerkesztői általi hűvös fogadtatása a liberálisokkal való szakítás előjele volt. A folyóiratban élesen bírálták a reform korlátozott voltát. Lapjain forradalmi felhívásokat találunk, és az orosz illegális mozgalom különfé­le dokumentumainak szövege ol­vasható. A folyóirat agitációja, azok az illegális kapcsolatok, amelyek a szerkesztési munkával kapcsola­tos levélváltások során alakultak ki, valamint a terjesztés elősegítette az orosz illegális ellenzék konszolidáló­dását, és olyan forradalmi szervezet kialakulását eredményezte, mint a narodnyik Zemlja i volja. A Kolokol ' Herzen és Ogarjov programadó elméleti írásain kívül a széles népi rétegek helyzetére és a szociális küzdelmekre vonatkozó különböző anyagokat is közölt, sok példát hozott fel a hatalommal való visszaélésre, s ismertette a cári ál­lamvezetőség titkos terveit. Fennál­lásának tíz éve alatt Oroszország politikai és kulturális életének szá­mos ismert alakja irt bele, közjük Bakunyin, Dobroljubov, Turgenyev, Dolgorukov, Anyenkov. így amíg csak fennállt, az orosz forradalmi demokrácia sajtószerve volt, s mun­katársi köre előfutára volt a jövendő forradalmár nemzedékeinek. P. F. kellett mondanunk erről az anyagi forrásról is.-Az előadásokhoz, beszélgeté­sekhez térnék vissza, mert szerin­tem megvalósítható. Az egész­ségüggyel, jogpolitikával kapcsola­tos kérdések érdeklik leginkább a fi­atalokat. ..- Hogy a leginkább, azt nem ír­nám alá.- Arra gondolok, hogy a biológiai éréssel, a családalapítással, az al­koholizmus káros hatásaival, a kü­lönféle betegségek megelőzésével kapcsolatos kérdések igencsak von­zóak. Ha szerveznétek egy ilyen jellegű előadást, meggyőződésem, hogy lenne érdeklődés. Vagy nem találtok előadót?- Az előadóval nem lenne problé­ma, van két körzeti orvosunk, szíve­sen vállalnák, de erre is csak páran jönnének el.- Ez azért furcsa!- Sajnos, így van. Próbáltunk már sok mindent. De egymás között azt mondják, minek mész oda. Engem csak az bosszant, hogy néhány kör­nyékbeli faluban - Kürt (Strekov), Kisújfalu (Nová Vieska) ez nem így van. Ott nemcsak a zene és az alkohol érdekli a fiatalokat. Ennek hatására, bármit próbálunk, mindig előfordul valamilyen nem kívánatos jelenség, amely visszaüt, csorbítja a szervezet jó hírét. Ha az a pár ember te%z valami elmarasztalhatót, akkor rajtunk verik el a port. Magya­rázkodhatunk, ki, hogyan, miért? Pedig vannak jó eredményeink. A Nőszövetséggel és a polgári ügyek testületével együtt a gyerek­napi versenyek, diszkó szervezésé­ben mi is besegíthettünk, örültünk, hogy hasznosak vagyunk. Jó a kap­csolatunk a sportszervezettel. A sportnapon - magyarországi új­ságírók és a falusi öregfiúk, valamint a pázmándiak és a falusi csapatunk mérkőzött - is segítkeztünk.- Ha nem érdekli őket semmi, úgy számukra csak a kocsma marad. Nemde?- Nem, nem a kocsma, a presszó.- Szerintem egyremegy. Vagy a presszóban lehet kulturáltan szó­rakozni?- Azt nem, mégis ott vannak a legtöbben. Csábítgatjuk őket, de nem nagy eredménnyel. Ezért azt szeretnénk, hogy a klubhelyiségben is lehessen üdítőt árusítani. Talán ez némiképp növeli népszerűségünket.- Falusiak vagytok. Egy olyan kö­zösség, ahol mindenki mindenkit is­mer. Ha akarnának...- Ez az, de miért nem akarnak? Meghallgattuk az egyik felet. Re­méljük az érintettek, a passzív fiata­lok is elmondják majd véleményü­ket, megpróbálnak választ adni a kérdésre. TALLÓSI BÉLA Az olešnáí (Čadcai járás) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz a Kysuca- vidék legnagyobb tömegtakarmány-termesztő szövetkezetei közé tarto­zik. Dolgozói 1516 hektár területen gazdálkodnak, amelynek nagy része legelő. Terveik szerint a télre 5550 tonna szénát és silótakarmányt készítenek. (Vladimír Gabčo felvétele - ČSTK) Uj rendelő - szépséghibákkal Már egy éve annak, hogy Hidas­kürtön (Mostová) átadták a Z akció­ban épült új, korszerű egészségügyi központot. Az orvosok, a betegek gyorsan megszokták a tágas, ké­nyelmes várótermeket, rendelőket, s mára talán el is felejtették, hogy valamikor vagy a szűk folyosón, vagy az utcán kellett várakozniuk az orvosra. A központ folyosóin sok a virág, a falakon ötletes faliújságok tájékoz­tatják a betegeket az egészségvé­delem legfontosabb tudnivalóiról. S mert a gyermekorvos váróterme üres volt, bekopogtunk dr. František Šajdához. - Menjünk át a pihenő­szobába - invitált, s míg hellyel kínált elmondta, huszonegy éve kör­zeti orvos, s már a harmadik.gene­rációt gyógyítja. - A központba nem­csak a helybeliek tartoznak, Vizkelet (Čierný Brod) és Feketenyék (Čier­na Voda) lakosságát is ellátjuk. A jó munkakörülményeket megszokni nem volt nehéz - közölte elégedet­ten. Elmondta, a tél folyamán rájöt­tek az épület egy-két gyermekbe­tegségére, de amint lehetett, megol­dották, az ablakok szigetelését épp­úgy, mint a pótfűtőtestek bekötését. - A hozzám tartozó gyerekek nem betegesebbek, mint bárhol másutt. Igaz, ezen a vidéken évekig gondot jelentett az ivóvíz, szerencsére, ami­óta a jókai (Jelka) vizvezetékháló- zatra kapcsoltak minket is, ez a gond megszűnt. Sajnos, Fekete­nyéknek még mindig nincs jó ivóvi ze, és van ott más gond is. Régi, korszerűtlen óvodába járnak a gye­rekek, például az ebédlőben pihen­nek. Mindenki tudja, hogy új óvoda­épületre volna sürgősen szükségük, A tárgyalóteremből FEKETÉN DRÁGÁBB A bratislavai Doprastav építőipari vállalat žilinai üzemegységének munkahelyein a leggyakrabban használt nyersanyagok egyike az útburkolatok legfelső rétegének ki­alakításához vagy javításához szük­séges aszfalt. Évente több ezer ton­nát kell belőle felolvasztani, majd több egyéb munkafolyamat elvégzé­sével a rendeltetési helyére juttatni. Ekkora mennyiségből bizony aligha tűnhet fel valakinek egy-két teher­autónyi rakomány „kispórolása“. A közelmúltban pontosan erre a fel- tételezésre alapozta tervét az üzem­egység két dolgozója. Egyiküknek, Peter Bobik 38 éves Dubnica nad Váhom-i lakosnak már felépült a garázsa. A kapuhoz veze­tő feljáró gödreinek megtöltéséhez és a különben nem nagy terület szilárd burkolatának kialakításához viszont szüksége volt még néhány mázsa anyagra. A kedvezményesen is kapható áru megvásárlását per­sze fölösleges költekezésnek vélte. Inkább szólt egy munkatársának, Jozef Kardošnak, aki szintén Dubni­ca nad Váhomban lakik, hogy szíve­sen adna egy kis áldomást, ha nála szórna le valamennyit az útépítők­nek küldött aszfaltból. A huszonnégy éves gépkocsivezetőt nem kellett sokáig kérlelnie. Már a legközelebbi fordulónál változtatott egy keveset az útirányon, és az útépítés helyett a „megrendelő“ garázsához hajtott. Mivel az első térés szemlátomást kevésnek bizonyult, még aznap megegyeztek az újabb feketefuvar feltételeiben. Kardoš betartotta a szavát, de a várt áldomásból mégsem lett sem­mi, mert a közlekedésrendészet ellenőrzése nyomán az üzemegy­ség vezetői is tudomást szereztek az ügyeskedésről. Utánaszámoltak és megállapították, hogy legalább 700 kiló hiányzik a szabályszerűen rendeltetési helyére indított fontos építőanyagból. Amint ennek árához hozzáadták a kétszeri jogtalan gép­kocsihasználat költségét, már 1115 koronára kerekedett ki a szocialista társadalmi tulajdonban keletkezett kár összege. Peter Bobík és Jozef Kardoš ügyét a Považská Bystrica-i Járás- bíróság tárgyalta, amely súlyosbító körülménynek értékelte, hogy mind a két vádlott büntetett előéletű sze­mély. Bobíkot korábban kétszer, Kardošt pedig már háromszor kellett bírósági ítélettel megbüntetni szán­dékos bűncselekmény elkövetése miatt. A felettük kihirdetett mostani ítélet alapján mindkettőjük kereseté­nek 10 százalékát négy hónapon át levonják az állam javára. Ezen kívül természetesen kötelesek megtéríte­ni az üzemegységnek a lopással és a jogtalan gépkocsihasználattal oko­zott kár teljes összegét. A vádlottak felmentésért, illetve enyhítésért benyújtott fellebbezését a Banská Bystrica-i Kerületi Bíróság megalapozatlannak minősítve eluta­sította. Az ítélet jogerős. -ly­ám valahogy nem mozdulnak az állóvizek... Gyerekorvos vagyok, te­hát kötelességem odafigyelni ezekre a kérdésekre is - mondta nyíltan, őszintén. - S az is bosszant, hogy az óvodások kosztjának összetétele nem megfelelő. Hiába állítjuk össze az étlapot előírás szerint, ha a kony­hák hónapokig nem kapnak semmi belsőrészt, ha akadozik a zöldség- és gyümölcsellátás. örömmel említette, a faluban élő cigány családok példásan törődnek gyermekeikkel, az anyák rendszere­sen látogatják az orvost, s nemcsak akkor, amikor beteg a gyermekük, hanem gyakran mennek tanácsért is. Szólt arról, annak ellenére, hogy a körzetben évente hatvan-hetven gyermek születik, egyre kevesebben vannak. - Nagy a város vonzása. Galánta nemcsak munkát ad a fiata­loknak, hanem kényelmes, össz­komfortos otthont is. Szinte végszó­ra nyitott be a pihenőszobába dr. Undesszer Lajos körzeti orvos.- A körzetembe tartozó ötezer la­kosból nyolcszáz hatvan éven felüli. Gerontológiai nővér látogatja őket, s rendszeresen beszámol életkörül­ményeikről. Persze tudunk egymás­ról. hiszen amióta itt dolgozom, s en­nek már tizennyolc éve, naponta találkozunk. S arra, hogy tizenhét évig milyen körülmények között vol­tunk kénytelenek dolgozni, már nem is gondolok. A szűrővizsgálatokat- a kardiovaszkuiáris és az onkoló­giai program keretében - elvégeztük akkor is, most is - mondta moso­lyogva. Közölte, annak örül a legjob­ban, hogy a betegek kényelmes kö­rülmények között várakozhatnak a rendelők előtt. Ez volt a véleménye dr. Szalay András fogorvosnak is.- Hozzám nem szívesen jönnek sem a gyerekek, sem a felnőttek. A száj higiéniája még mindig nem tartozik a legfontosabbakhoz, pedig... A fogorvos a hét öt napjából kettőt az iskolai rendelőben tölt, 666 isko­lás és 115 óvodás fogainak ápolása nem kis gond. Mint közölte, a gyer­mekeknél a táplálék nem megfelelő összetétele is elősegíti a fogszuva­sodást, sok gyerek el is hanyagolja a fogmosást. Pedig miből állna az, ha a gyerekek az óvodában, illetve az iskolában is fogat mosnának! A látogatás végeztével még be­néztünk volna a nőgyógyászhoz is, de a váróterem, s a rendelő is üres volt. i- A helyzet az, hogy a bereríde- zett nőgyógyászati részleg orvosra vár. Hihetetlen talán, de így van, a járásban nincs elegendő nőgyó­gyász, ezért a betegek, illetve a vá­randós anyukák kénytelenek Toma- šikovóba utazni - közölte lehangol- tan dr. Undesszer Lajos. Nagy kár, annak ellenére, hogy tudjuk, Toma- šikovo nincs messze Hidaskürttől. De ha arra gondolunk, hogy a ter­hesgondozóba járó asszonyok kénytelenek esőben, hóban, napsü­tésben buszra várakozni, s rázkódni benne, majd kivárni a sort a rendelő­ben, és ismét végigcsinálni az utat hazafelé, csak csodálkozni tudunk azon, hogy ezt a kérdést az illetéke­sek nem tudják megoldani. Mert1 amíg nem állt az új egészségügyi központ, a falubelieknek nem volt más választásuk. Azóta eltelt egy esztendő, s a nőgyógyászati rendelő még mindig üresen áll. Meddig? PÉTERFI SZONYA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom