Új Szó, 1987. július (40. évfolyam, 151-177. szám)
1987-07-18 / 166. szám, szombat
ÚJ szú 3 1987. VII. 18. Az állami vállalatról szóló törvénytervezet indoklása Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság nyilvános vitára bocsájtja az állami vállalatról szóló törvénytervezetet. A vitát 1987. október 31-én zárják le. Az állampolgárok, a szervek és szervezetek javaslataikat és észrevételeiket a CSKP Központi Bizottságának, a CSSZSZK kormányának és a CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának küldhetik el. I. Az állami vállalatról szóló törvénytervezet politikai-gazdasági indoklása Az állami vállalatról szóló törvény előkészítése és érvényesítése a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítása stratégiai irányvonala megvalósításának elválaszthatatlan részét képezi. Ez a stratégia annak szükségszerűségén alapszik, hogy forradalmi változásokat kell végrehajtani a tudományos-műszaki haladás érvényesítésében, a nemzetközi munkamegosztásban, főleg a szocialista gazdasági integrációban való részvétel intenzitásában, minden munka minőségének javításában, az egész újratermelési folyamat hatékonyságának növelésében annak érdekében, hogy további haladást érjünk el az emberek életéhez és munkájához szükséges anyagi és szellemi értékek megteremtésében. A gazdasági és szociális fejlődésünk jellegében szükségessé vált változások megkövetelik, hogy következetesen felszámoljuk az exten- zív gazdálkodásnak helyenként még érvényesülő, nem perspektív irányzatát, amely azon alapszik, hogy további energetikai, alapanyag- és beruházási forrásokat, valamint munkaerőforrásokat vonnak be a termelési folyamatba. Előtérbe kell állítani a gazdasági fejlődés teljesen új minőségét, amely a termelési tényezők nagy hatékonyságú kihasználásán alapszik. Ezeket a változásokat csak úgy érhetjük el, ha jobban kihasználjuk a szocialista termelési viszonyok előnyeit, sokoldalúan aktivizáljuk a társadalmi termelés valamennyi résztvevőjét, fejlesztjük az emberek kezdeményezését és részvételét az irányításban, javítjuk a központi és vállalati szférában az irányítómunkát, és elmélyítjük a szocialista demokráciát. összességében ez azt jelenti, hogy minőségi szempontból át kell alakítani az egész gazdasági mechanizmust. Ennek a folyamatnak az alapvető irányzatait tartalmazza a CSSZSZK gazdasági mechanizmusa átalakításának alapelvei, valamint az átalakításról szóló komplex dokumentum kidolgozására vonatkozó program, vagyis azok a dokumentumok, amelyeket a CSKP KB Elnöksége és az CSSZSZK kormánya az év elején hagyott jóvá, és amelyet nyilvánosságra is hoztunk. Tekintettel a társadalom gazdasági és szociális fejlesztése gyorsítási stratégiájában kitűzött feladatok és célok igényességére, a gazdasági mechanizmus átalakítása elsőrendű politikai-gazdasági feladattá válik. Közben az átalakításnak, ugyanúgy mint az in- tenzifikálás egész folyamatának komplex jellege lesz, ezért a tervezés, a gazdasági eszközök és ösztönzők, az irányítás és a káderpolitika szervezési struktúráinak szerves egységében és hatékony összhangjában kell végrehajtani. A gazdasági mechanizmus átalakítása a szocialista társadalom és gazdaság irányítása alapelveinek és előnyeinek mélyebb és sokoldalúbb kihasználásán alapszik majd. Mindenekelőtt a párt vezető szerepéről, a szocialista állam irányító szerepéről, a demokratikus centralizmusról, a tervszerű fejlesztésről, a munka eredménye szerinti elosztásról és javadalmazásról, valamint az áru- és pénzkapcsolatok aktív kihasználásáról van szó. Az átalakítás egész folyamatának a szocialista társada1. Az állam és a vállalat A gazdasági mechanizmus átalakításának alapelvei jelentősen módosítják az állami szervek és a vállalatok helyzetét, szerepét és kölcsönös kapcsolatát. A vállalatról szóló törvény formálása szempontjából rendkívül fontos, hogy a vállalatnak az állam általi irányítása következelom legmagasabb céljának eléréséhez, vagyis a szükségletek sokoldalú kielégítéséhez kell vezetnie. Az átalakítás folyamata nagyon bonyolult és igényes lesz. Érinti a gazdaság tervezésének, szervezésének és irányításának valamennyi területét és oldalát, a központi irányítás és a gazdasági szféra valamennyi részét. Megköveteli, hogy másként viszonyuljunk a szocialista gazdaság fejlesztésének valamennyi feladatához. A gazdasági fejlődés új, magasabb színvonalának elérése során ki kell emelni a hatékonyság funkcióját, ami nagy igényeket támaszt azzal szemben, hogy megváltoztassuk gondolkodásmódunkat. Az egész folyamat eredményes megoldásának alapvető feltétele lesz ezért a dolgozók elkötelezettsége, az állami gazdasági és szakszervezeti szervek, valamint szervezetek összpontosított egységesített törekvése a CSKP vezetésével. A gazdasági mechanizmus átalakításának ilyen széles értelmezéséből ered az a követelmény, hogy megváltoztassunk számos, általánosan kötelező jogszabályt, illetve újakat adjunk ki, amelyek rögzítik a központi szervek, a vállalatok, a dolgozókollektívák helyzetében, jogaiban és kötelességeiben eszközölt változásokat. Mindenekelőtt azokról a normákról lesz szó, amelyek megszabják a minisztériumok és más központi szervek jogkörét, továbbá a népgazdaság tervezésére, a befizetésekre és adókra vonatkozó normákról, az állami költségvetés szabályairól, a vállalatok közti kapcsolatokról, a munkajogi viszonyokról, valamint azokról a kulcsfontosságú normákról, amelyek meghatározzák az állami vállalatok, az egységes földműves-szövetkeze- tek, a szövetkezeti vállalatok, a költségvetési és részben költségvetési szervezetek, a részvénytársaságok, a külföldi tőkével gazdálkodó vállalatok helyzetét és tevékenységét, végül pedig az állampolgárok gazdasági tevékenységét szabályozó normákról. Mindenekelőtt következetesen érvényesíteni kell a demokratikus centralizmus alapelvét. Tökéletesebb összhangot kell teremteni a központi irányítás minőségének és hatékonyságának javítása, valamint a vállalatok kezdeményezésének és önállóságának fokozása között. Ez megköveteli, hogy határozottabban szabjuk meg az irányítás ezen fokainak jogkörét, kölcsönös kapcsolataikat úgy, hogy a felelősség ne apró- zódjon fel, ne hárítsák az irányítás magasabb szintjeire és ne avatkozzanak a vállalatok tevékenységébe olyan kérdésekben, melyek a törvény szerint közvetlenül a vállalat, jogkörébe tartoznak. Ez a feltétele az állami szervek és vállalatok szorosabb együttműködésének, a társadalmi és vállalati érdekek jobb összehangolásának. Alapvető változást jelent, hogy a központi szervek mindenekelőtt a gazdasági és szociális fejlődés távlati stratégiájával, az ötéves tervek kimunkálásával, az innovációs és szerkezeti változások területén a kiemelt népgazdasági területek irányításával és a nemzetközi munkamegosztásba való bekapcsolódással foglalkoznak majd. Ugyanaktesen respektálja nemcsak az állam központi szerepét a szocialista társadalomban, hanem egyúttal azt a követelményt is, hogy lényegesen növelni kell a vállalatok önállóságát, ami mindenekelőtt a dolgozók kezdeményezésének fejlesztéséhez szükséges. Az átalakítás alapelveivel összhangban ez megköveteli, hogy „a központi szervek szintén kor a központi szerveknek, főleg az irányítási rendszer tökéletesítésével és a gazdaság minden területén az egyensúly politikájával, igényes és ösztönző feltételeket kell teremteniük a szocialista vállalkozáshoz, a vállalatok versenyzéséhez a társadalmi szükségletek kielégítése során. Ez megköveteli azt is, hogy a központi szerveknek ne kelljen célszerűtlen operatív tevékenységet kifejteniük, ne kelljen részletesen beavatkozniuk a vállalatok mindennapi munkájába, s ne kelljen olyan törvényerejű rendeleteket hozniuk, amelyek objektiven nem szükségesek. A folyamat másik oldalát jelenti a vállalatok önállóságának megerősítése a gazdasági és szociális tevékenység minden területén a teljes hozrazcsot (az önálló elszámoláson alapuló gazdálkodás), az önfinanszírozás bevezetése, a szocialista vállalati önigazgatás alapelvének érvényesítése azzal a céllal, hogy fejlesszük a szocialista vállalkozást. Ezt a vállalkozást úgy kell értelmezni, mint a vállalatok jogainak kihasználását és kötelességeinek respektálását, hogy sokoldalúan és hatékonyan kielégítsék a szocialista társadalom szükségleteit, s szavatolják saját dolgozókollektívák gazdasági és szociális fejlesztését. A gazdasági mechanizmus átalakításával összefüggő munkák tárgyi és időrendi programjával a CSKP KB 4. és 5. ülése foglalkozott. Határozatai értelmében a gazdasági mechanizmus átalakítása alapelveinek lebontása keretében elsőként az állami vállalatról szóló törvényt kell kidolgozni és közzétenni. Ennek a törvénynek kulcsfontosságú jelentősége van az átalakítás egész további folyamatában, mivel legfontosabb közvetlen feladata a dolgozókollektívák kezdeményezésének fejlesztése az irányításban, főleg azoknak a vállalatoknak az irányításában való részvételük fokozása, amelyek megteremtik az anyagi értékeket és amelyekben eldől az állami terv feladatainak megvalósítása. Az előterjesztett törvénytervezet módosítja a vállalat jogi helyzetét, vagyoni alapját, meghatározza a vállalat jogait és kötelességeit, a társadalom, főleg az állami szervek, a nemzeti bizottságok, a Csehszlovák Állami Bank kirendeltségei, a megrendelők, a fogyasztók és a szállítók iránti viszonyát. A törvény megszabja a vállalat viszonyát a pártszervekhez és szervezetekhez, a párt vezető szerepe érvényesítésének módját, a szakszervezeti és más társadalmi szervezetek iránti viszonyt. A törvény továbbá meghatározza a vállalat vezetősége és az önigazgatási szervek közti viszonyt is. A CSKP KB Elnöksége és a CSSZSZK kormánya megtárgyalta és jóváhagyta az állami vállalatról szóló törvény tervezetét. Azzal a céllal bocsájtjuk nyilvános vitára az állami vállalatról szóló törvény- tervezetet, hogy a dolgozók széles rétegeit bevonjuk a gazdasági mechanizmus átalakításának folyamatába, hogy minden állampolgár elmondhassa véleményét az ót érintő kérdésekben, érezzen felelősséget az átalakításért szocialista társadalmunk demokratizmusánakelmély íté- se szellemében. nagymértékben korlátozzák az operatív és adminisztratív irányítást azzal a céllal, hogy teret teremtsünk a központ koncepciózus munkájához, megerősítsük az irányítás gazdasági módszereit, s növeljük a szervezetek felelősségét és jogkörét“. Alapvető módosítást jelent az állam irányító funkciója tartalmának és módszereinek megváltoztatása. Az állam a vállalatok viszonylatában:- az állami ötéves tervvel meghatározza a hosszú távú normatívákat, a népgazdasági jelentőségű feladatokat, a korlátozott források (nyersanyagok, deviza stb.) limitjeit, melyek a vállalat egész gazdasági tevékenységében kötelezőek lesznek;- az állami költségvetésbe való befizetések és az adók rendszerével, valamint a vállalati alapokba való befizetések rendszerével meghatározza a megteremtett forrásoknak a társadalom és a vállalatok közti elosztásának szabályait, valamint a fogyasztásra és a fejlesztésre való felhasználásuk arányát;- az állam irányítással szabja meg az árakat az árképzés és az árak megváltoztatásának szabályait;- az állam létesítési funkciójával összhangban szervei révén dönt a vállalatok létesítéséről és megszűnéséről, a rosszul gazdálkodó vállalatok esetében közvetlenül beavatkozik belső irányításukba. A kötelező mutatóktól eltérően, a 36. paragrafussal összhangban az állam és a vállalat közti tervezési viszony alapvető eszközei lesznek a kötelező hosszú távú normatívák (amelyeket elvben egységesen szabnak meg az egész vállalati szféra számára) a kiemelt kötelező, pontosan meghatározott feladatok és limitek (amelyeket konkrétan megszabnak az illetékes vállalatoknak). Ezeket a kötelező tervmutatókat a vállalatok számára mindenekelőtt a népgazdaság fejlesztésének ötéves állami terve határozza meg. A 36. paragrafus második bekezdése leszögezi, hogy az állami tervnek ezek a kötelező feladatai közvetlenül a vállalatra vonatkoznak. Ez azt jelenti, hogy a központi szervek - az ötéves tervről szóló törvénnyel összhangban jogkörükben áll majd az állami terv feladatainak és limitjeinek a konkretizálása - valamint a vállalatok között nem lehet olyan közbeeső szerv, amely az önálló elszámolás elve alapján dolgozik majd. A jövőben az állami terv névre szóló feladatait (az állami megrendeléseket) csakis a legjelentősebb kiemelt népgazdasági feladatok biztosítása esetében szabad alkalmazni (ilyen például az atomerőmüvek építése, a nemzetközi együttműkö dés legfontosabb akciói, az állam által finanszírozott építkezési beruházások stb.). A következő években azonban ezeket a kötelező feladatokat egyes olyan termékek szállítása esetében is meg kell határozni, amelyek hiánycikknek számítanak. Ugyanígy a legközelebbi időszakban külön-külön kell meghatározni a vállalatok számára azokat a limiteket, amelyeket nem léphetnek túl, például a deviza, a tüzelőanyag, energia és a stratégiai nyersanyagok fogyasztása stb. területén. Az említett szabályozók terjedelmét, valamint egyes másokat is (például a minőség ellenőrzését) a CSSZSZK kormánya határozza meg. Az állami tervnek a vállalatokra gyakorolt hatásában a legfontosabb, általánosságban használt eszközök lesznek a hosszú távú normatívák, amelyeket elvben egységesen határoznak meg. A normatívák és más szabályozók határozzák majd meg a vállalatok pénzigényléseit, mindenekelőtt a tudományos-műszaki fejlesztésre és a beruházásokra, a kulturális és a szociális intézkedések, valamint a bérek finanszírozására. Ezek az igények összhangban lesznek az érdemek elvével és teljes mértékben a vállalat ténylegesen elért gazdasági eredményeitől függnek majd (főleg a felhasználható nyereségtől). Ezeknek a normatíváknak az alkalmazása érdekeltté teszi a vállalatokat, hogy a terv feladatai és az elért eredmények prog- resszívek legyenek. Az állam az új feltételek közepette az eddiginél sokkal nagyobb mértékben fog az ár, hitel, pénzügyi és bérpolitika szabályozóival hatni a vállalatok racionális gazdálkodására. Ezen a téren az alapvető hozzáállásokat a 13. paragrafus, a 44-46. paragrafusok és a 64. paragrafus szabja meg. Ez kifejezi az átalakítás azon alapelveit, amelyek szükségessé teszik, hogy aktívan kihasználjuk az érték-kategóriákat a gazdaság hatékonyságának és egyensúlyának tervezésére és irányítására, a társadalmi fogyasztás forrásainak biztosítására, a gazdaság minden területén a kínálat és kereslet összhangjának kialakítására, valamint a munkaeredmények szerinti javadalmazás elvének következetes érvényesítésére. Az államnak ily módon megszabott szerepe, valamint az állami szervek és a vállalatok viszonya megteremti a vállalatok számára a hosszú távú jogi biztosítékokat (lásd a 6. paragrafust) és a szükséges teret ahhoz, hogy saját maguk döntsenek a gazdasági és szociális tevékenység valamennyi területén, vagyis a termelés és kutatás irányzatát, a beruházásokat, a kereskedelmi tevékenység fejlesztését, saját forrásaiknak a bérek emelésére vagy a szociális programra való elosztását illetően. Ugyanakkor az állam, amint azt a törvény számos meghatározása leszögezi, ahhoz a feltételhez köti a szocialista vállalkozáshoz szükséges feltételek megteremtését, hogy a vállalatok felelősséget vállalnak a társadalmi igények kielégítéséért és a vállalat távlati, hatékony fejlődéséért. 2. Az állami vállalat jogai és kötelességei Az állami vállalatról szóló törvénytervezet bevezető része hangsúlyozza, hogy a vállalatok gazdasági, szociális és politikai feladatukat a CSKP, a szocialista társadalom vezető és irányító ereje gazdaság- politikájával összhangban gyakorolják. A vállalatok bővített jogkörének és felelősségének új feltételei között megnövekszik a párt vezető szerepének jelentősége. A vállalatoknál a pártszervezetek a dolgozókollektívák politikai magvát képezik, ellenőrzik a vállalat gazdasági vezetőségének tevékenységét, szavatolják a CSKP káderpolitikájának megvalósítását, tagjaik révén irányítják az önigazgatási szervek, valamint a vállalatnál tevékenykedő szak- szervezeti, ifjúsági és más szervezetek tevékenységét. Az állami vállalatok és a szövetkezeti szervezetek az egységes csehszlovák gazdaság döntő részét képezik. Az előterjesztett törvénytervezet az állami vállalatok gazdasági és jogi helyzetére vonatkozik, vagyis az államigazgatás központi szervei és a nemzeti bizottságok által létesített állami vállalatok gazdasági és jogi helyzetére vonatkozik. Ebből a törvényből indulnak majd ki a szövetkezetek vállalkozását, valamint más szubjektumok, például a nemzetközi részvétellel működő közös vállalatok vállalkozását szabályozó törvényerejű rendeletek. A vállalatok legfontosabb feladata országunk gazdasági erejének fejlesztése és amint azt a második paragrafus meghatározza, a legfelsőbb cél elérése - az emberek növekvő anyagi és szellemi szükségleteinek sokoldalú kielégítése. Ez megköveteli, hogy szüntelenül elmélyítsük és megszilárdítsuk a termelőeszközök társadalmi tulajdonát (a CSSZSZK alkotmányának 8. cikkelye szerint az állami tulajdont) erre irányítsuk a tervezési rendszert, a vállalatok önálló elszámolásának érvényesítését, a dolgozókollektívák szocialista önigazgatásának fejlesztését, megszilárdítsuk a megrendelők és a fogyasztók pozícióját a termelőkkel szemben (amint azt főleg az 5. paragrafus követeli meg) és elmélyítsük a vállalatok és a nemzeti bizottságok kapcsolatát. A szocialista termelési viszonyok közepette a vállalatok termelik az árut (állítják elő a termékeket, végzik a munkákat és a szolgáltatásokat lásd a 3. paragrafust). Ezért az ügyfelek - megrendelők és fogyasztók szükségleteinek kielégítése nemcsak a vállalatok kötelessége, hanem belső gazdasági érdeke is. Arról van szó, hogy a vállalatok gazdaságilag rá legyenek kényszerítve és érdekelve legyenek, hogy a minimális élő és tárgyiasult munka (Folytatás a 4. oldalon) II. Az állami vállalatról szóló törvénytervezet legfontosabb részeinek indoklása lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
