Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-02 / 126. szám, kedd

Arjai, egyesüljetek! Gustáv Husák argentin vendégével (Jifí Kruliš felvétele - ČSTK) A kétoldalú kapcsolatok problémamentesek Gustáv Husák fogadta Dante Mário Caputót • Csehszlovák - argentin külügyminiszteri megbeszélések isági elnök tegnap a pragai varban entin Köztársaság külügyminiszterét, azánkban. Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök tegnap a prágai Hrzán-palotában fogadta Dante Má­rio Caputót. A találkozón áttekintet­ték a két ország kapcsolatait, és hangsúlyozták, hogy érdekük az együttműködés további elmélyítése. Behatóan foglalkoztak a két ország gazdasági kapcsolatainak dinami­kus fejlesztésével. Ľubomír Štrougal és Dante Mário SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA A béke doktrínája Ideig-óráig még csak elment, de ma már a nyugati átlagpolgár sem hiszi el a konzervatív lapoknak, hogy a szocialista országok békekezdeményezései csupán propagandafogások lennének. Az utóbbi hónapokban ugyanis a szocialista fővárosokban oly nagy horderejű javaslatokat terjesztettek elő, hogy maguk is kénytelenek voltak beismerni: a Nyugatot felkészületlenül érte ez a békeoffen- zíva, az új külpolitikai gondolkodásmód gyakorlati lecsapódása. A készületlenség egyenlő a presztízsveszteséggel - ha a leszerelés útján nem tudják, illetve nem akarják megtenni az út rájuk eső felét, nyilvánvalóvá válik: proklamációik a békéről üres léggömbök csu­pán. S amilyen mértékben igaz ez a leszerelés egyes részletkérdé­seiben, legalább olyan mértékben vonatkozik az általános stratégi­ára is. Ezt tanúsítja a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének múlt heti ülése, a katonai doktrínáról szóló nyilatkozat. Ez a doktrína védelmi doktrína, ez a béke doktrínája. A NATO támadó jellegű, az erőre és annak alkalmazására épülő doktrínájával szembeállították a szocialista országok a maguk békestratégiáját. Mondván: üljünk asztalhoz, rögzítsük kötelező erejű írásban is, hogy lemondunk mindenről, ami ösztönzője lehetne a konfrontáció­nak; részünkről nincs többé a leszerelési témákban tabu, s ismét elétek megyünk az olyan apró részletekben is, mint az utóbbi hetekben oly sokat hangoztatott aszimmetria. Doktrína. Szótári értelmezése: tan, tudományos elmélet, elv, rendszer. A berlini dokumentum a nemzetközi helyzet mélyenszántó elemzése alapján foglalja tömör rendszerbe a testvéri országok nemzetközi tevékenységének alapelveit. Világosan megfogalmazza a VSZ-tagországok doktrínájának lényegét, s ezzel összhangban hat pontba sűríti a fő célokat. A kiindulópont - a nyolcvanötös genfi csúcstalálkozó alapján -, hogy az atomháborúnak nem lehet győz­tese, s nem szabad azt kirobbantani. Tehát a lényeg: a tagállamok soha nem kezdenek katonai tevé­kenységet más országok ellen, hacsak nem éri őket támadás, soha nem fognak elsőként nukleáris fegyvert alkalmazni - ezzel kollektí­ván is megerősítették azt, amit az atomhatalmak közül elsőként a Szovjetunió vállalt egyoldalúan senkivel szemben nincsenek területi követeléseik, senkit sem tekintenek ellenségüknek, minden­kivel készek a békés egymás mellett élés alapján a kapcsolatok fejlesztésére. A külpolitikai lépések összehangolása mellett a Varsói Szerződés másik alapvető célja a szövetségben tömörült országok katonai védelme'. Ezért olyan szinten tartják fegyveres erőiket, hogy képesek legyenek bármilyen támadás visszaverésére. Hangsúlyozni kell: szigorúan a védelemhez szükséges szinten. Nem kívánnak maguknak nagyobb biztonságot másokénál, de kisebbel sem érik be. Alapelvük: a stratégiai egyensúlyt fenn kell tartani, hiszen a több mint négy évtizedes európai és világbéke fő garanciája eddig is ez volt, de a paritást a lehető legalacsonyabb szintre kell szorítani. A katonai doktrína védelmi jellegével összhangban megfogalma­zott célok között szerepel az atomfegyverek gyártásának és tökéle­tesítésének betiltása, az arzenálok csökkentése és felszámolása, a vegyi fegyverek megsemmisítése, az európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentése olyan szintre, amely a saját védelem biztosí­tásán kívül egyik fél számára sem tenne lehetővé váratlan támadást. Ez a formula a múlt évi budapesti felhívás továbbfejlesztését jelenti. Akkor a szocialista országok 25 százalékos csökkentést javasoltak a kilencvenes évek elejéig, most olyan intézkedések kidolgozását ajánlják, amelyek 2000-ig a fegyveres erők, a fegyverzet és a katonai kiadások még nagyobb arányú csökkentését tennék lehetővé. A leg­fontosabb célok között szerepel még a hatékony ellenőrzés, a két tömb lemondása az erő alkalmazásáról és egyidejű feloszlatása. Nyugati sajtóreagálások is kénytelenek voltak kiemelni az új vonásokat. Elsősorban azt, hogy a VSZ konzultációkat javasol a NATO-nak a katonai doktrínák összehasonlítására, további irány­vonal kitűzésére annak érdekében, hogy számolják fel a bizalmat­lanságot, s a katonai koncepciókat, a doktrínákat helyezzék védelmi alapokra. Ugyancsak párbeszédet ajánlanak a fegyveres erők és fegyverzet egyes fajtái terén levő egyenlőtlenségek felszámolásáról. Aszimmetria és felszámolása. A hangsúly a módszeren van. Legyen szó akár hagyományos eszközökről, akár az atomfegyverek egyes kategóriáiról, a NATO-központban sokan - a tömb legutóbbi tanácskozásai ezt igazolták - az ún. pótfegyverkezéssel kívánják megoldani. A szocialista országok a legésszerűbb dolgot javasol­ják: akinek valamiből több van, az csökkentsen, ne pedig a másik fél szaporítsa a fegyverek számát. Ugyanazon a napon, amikor a Varsói Szerződés dokumentumait közzé tették, s ebben a tagországok sürgették a közepes hatótávolságú európai rakétákról szóló szerző­dés mielőbbi megkötését, a Fehér Ház egyik magas rangú képvise­lője bejelentette: a hét fejlett tőkés ország jövő hétfőn kezdődő velencei csúcsértekezletén nem adnak választ a Szovjetunió javas­latára, amely az említett fegyverkategóriára vonatkozik. Az atomháború elhárítása, a leszerelési folyamat elindítása az emberiség egyik legsürgetőbb feladata. Miért nem az Washington­nak, ha egyszer azt állítja, hogy ezt kívánja - erre nem tud, erre nem lehet választ adni. Illetve: ez is egyfajta válasz. Gustáv Husák elvtárs interjújában kiemelte: a katonai és külpoliti­kai kérdések mellett a gazdasági ügyek a legfontosabbak. Ezekről is tárgyaltak Berlinben, aláhúzva, hogy szükség van a KGST tevékeny­ségének erősítésére, s egyben átalakítására. Tehát egyrészt a gaz­daság az egész szocialista közösség javára, s az egyes országok fejlődésének meggyorsítása érdekében, másrészt pedig a gazda­sági kérdések az egész európai enyhülés és béke erősítése érdeké­ben. A közlemény is hangsúlyozza: a Varsói Szerződés tagállamai készek minden országgal a kölcsönösen előnyős együttműködés fejlesztésére, s fellépnek a gazdasági, kereskedelmi téren meglevő akadályok megszüntetéséért. Ha nagyon mértéktartóan fogalmazunk, a szocialista országok akkor is megtették az út rájuk eső felét, elébe mentek a másik félnek, Csak az a kérdés maradt nyitott, hogy a másik mikor hajlandó végre mozdulni - előre. MALINAK ISTVÁN KEDD 1987. június 2. XL. évfolyam 126. szám Ára 50 fillér (ČSTK) - Gustáv Husák köztár fogadta Dante Márió Caputót, az A aki hivatalos látogatáson tartózkodik A baráti légkörű találkozón a felek eszmecserét folytattak a csehszlo­vák-argentin kapcsolatok jelenlegi helyzetéről és fejlesztésük távlatai­ról. Rámutattak arra, hogy a kétolda­lú kapcsolatokat nem terhelik viták vagy nyitott problémák, ami kedvező alapot teremt az együttmüködés el­mélyítéséhez és intenzívebbé téte­léhez minden területen. Megelége­déssel nyugtázták, hogy Csehszlo­vákia és Argentína azonos vagy kö­zeli nézeteket vall a legfontosabb nemzetközi politikai kérdésekben. Ezzel kapcsolatban kifejezték eltö­kéltségüket, hogy továbbra is aktí­van hozzájárulnak az atomháború veszélyének elhárításáért, a világűr militarizálásának megakadályozá­sáért és a fegyverkezési verseny megfékezéséért folyó küzdelemhez, a nemzetközi bizalom és biztonság növeléséhez. A fogadáson részt vett Bohus­lav Chňoupek külügyminiszter, František šalda, a köztársasági el­nök irodájának vezetője, valamint Ján Jurišta és Julió Barboza a két ország nagykövete. Ideológiai párttitkárok országos ülése (ČSTK) - Jan Fojtíknak, a CSKP KB Elnöksége póttagjának, a KB titkárának a vezetésével és Josef Havlínnak, a CSKP KB titkárának a részvételével országos ülést tar­tottak tegnap Prágában a kerületi, a városi, a járási és a városkerületi pártbizottságok ideológiai munkával foglalkozó titkárai. Megvitatták a CSKP XVII. kongresszusa határo­zata teljesítése terén végzett ideoló­giai pártmunka időszerű kérdéseit. Nemzeti ünnep alkalmából (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Francesco Cossigá­nak, az Olasz Köztársaság elnöké­nek az ország nemzeti ünnepe al­kalmából. xxx Gustáv Husák köztársasági elnök táviratban üdvözölte Habib bin Ali Burgibát, a Tunéziai Köztársaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. A tunéziai nemzeti ün­nep kapcsán Ľubomír štrougal szövetségi miniszterelnök táviratban gratulált tunéziai kollégájának, Ra- sid Szfarnak. Ugyanebből az alka­lomból Bohuslav Chňoupek kül­ügyminiszter üdvözlő táviratot kül­dött Hadi Mabruknak, Tunézia kül­ügyminiszterének. Bemutatkozó látogatások (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap fogadta An­toni Górnyt, Lengyelország új brati­slavai főkonzulját hivatalba lépése alkalmából. Antony Górny ezután Peter Co- lotkánál, a CSKP KB Elnökségé­nek tagjánál, szlovák miniszterel­nöknél és Viliam Šalgovičnál, az SZLKP KB Elnökségének tagjánál, a SZNT elnökénél tett bemutatkozó látogatást. A szlovákiai vezetők beszámoltak az új főkonzulnak azokról az idősze­rű feladatokról, melyek Szlovákia népére a CSKP XVII. és az SZLKP legutóbbi kongresszusa programjá­nak megvalósítása terén hárulnak. (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet felszólalás a bécsi utótalálkozón A NATO-országok törekvései ellentétesek az összeurópai folyamat céljaival (ČSTK) - Plenáris ülést tartottak tegnap a bécsi utótalálkozó résztve­vői, ezen Viktor Tatarnyikov ve­zérőrnagy, a szovjet küldöttség tagja mondott beszédet. Arra figyelmezte­tett, hogy néhány NATO-ország szándékosan háttérbe szorítja a ta­lálkozó egyik nagyon fontos kérdés­körét: az európai biztonság és le­szerelés katonai vonatkozásait. En­nek a problémának a megítélése a gazdasági és a humanitárius kér­dések mögött marad. Az utótalálko­zó kezdetén a NATO-országok kül­ügyminiszterei többek között arra is ígéretet tettek, hogy 1986 decembe­rében előterjesztik a biztonsággal és leszereléssel kapcsolatos javaslata­ikat, s hogy ezeket a megállapodott időpontokban megvitatják. Minderre azonban nem került még sor, s ez gátolja a dialógust. Tatarnyikov a továbbiakban kije­lentette, hogy az összeurópai folya­mat céljaival ellentétben a NATO- államok a közelmúltban Brüsszel­ben a katonai potenciál növelése, a korszerű fegyverrendszerek kifej­lesztése mellett foglaltak állást, hogy fölénybe kerüljenek a Varsói Szer­ződéssel szemben. A szónok konk­rét példákkal támasztotta alá, hogy a szocialista országok és több sem­leges állam megteremtette a kie­gyensúlyozott záródokumentum elő­készítéséhez szükséges előfeltéte­leket. Többek között azonnal meg lehetne kezdeni a munkát az euró­pai biztonság általános katonai-poli- tikai összetevőiről, a leszerelés regi­onális aspektusairól, a stockholmi konferencia munkájának értékelésé­ről és e konferencia folytatásának lehetőségeiről, mégpedig az új kibő­vített mandátum alapján. Tatarnyi­kov végezetül hangsúlyozta, mind­eddig azért nem sikerült megálla­podást elérni ezekben a kérdések­ben és hatékony intézkedéseket el­fogadni az európai stabilitás szilárdí­tására, mert az USA és néhány más NiATO-ország nem tanúsít kellő poli­tikai akaratot. Befejeződött az atomháborúellenes orvosmozgalom kongresszusa Sajtóértekezlet a tanácskozás eredményeiről (ČSTK) - Tegnap Moszkvában, az atomháborúellenes orvosmozga­lom 7. kongresszusának utolsó nap­ján a délelőtti órákban az egyes szakbizottságokban folyt a munka. A kelet-nyugati kapcsolatokról beszélt Vjacseszlav Szicsov, a KGST titkára. Emlékeztetett arra, hogy az összeurópai együttmükö­dés számára milyen távlatokat nyit a közös vállalatok létrehozása. Az együttműködésnek ez a formája le­hetővé teszi, hogy optimálisan kap­csolják össze a KGST-országok és a nyugat-európai partnerek lehető­ségeit. Kijelentette, a hivatalos kap­csolatfelvétel a KGST és a Közös Piac között mindkét fél számára kí­vánatos, s a két szervezet együtt­működése hozzájárulna az európai politikai légkör javításához is. A pszichiáterek és a pszichológu­sok közös szeminárium keretében foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy a társadalomtudományok miként já­rulhatnak hozzá az emberek közötti jobb megértéshez a világban. Ülést tartott a hét regionális szek­ció is. Ezek résztvevői többek között Európa, Latin-Amerika, Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni térség, továb­bá Afrika és az indiai szubkontinens problémáival foglalkoztak. Egy külön fórum vizsgálta meg a következő kongresszus megrendezésére vo­natkozó javaslatokat. Erre 1988-ban Montrealban kerül sor majd. A kongresszus eredményeiről tegnap sajtóértekezleten számoltak be az újságíróknak. John Pastore amerikai orvos, a mozgalom titkára elmondotta: a tanácskozás résztve­vői megerősítették, hogy a nukleáris háború értelmetlen, mivel nem lesz (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom