Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-30 / 150. szám, kedd

Arjai, egyesüljetek! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA KEDD 1987. június 30. XL. évfolyam 150. szám Ára 50 fillér Lépcsők a jobb minőség felé írta: Marta Vlačihová, az SZSZK oktatási miniszterének első helyettese Kedvező társadalmi légkörben, a jól végzett munka tudatában zárjuk az 1986-87-es tanévet. A pedagógusok már értékelték min­dennapi erőfeszítéseik eredményeit, azt az igyekezetüket, hogy a tanulókat és diákokat alapos ismeretekkel vértezzék fel, növendé­keiket egyéni képességeiknek és érdeklődési körüknek megfelelően oktassák és neveljék - a szocialista társadalom továbbfejlesztésé­nek szükségleteivel összhangban. Ma kiosztják a bizonyítványt. Nehéz, de sikeres tanévet zárnak. Eleget tettek a párt XVII. kongresz- szusa és az azt követő központi bizottsági ülések határozataiból az oktatásügyre háruló feladatoknak. Folytatták azoknak a feladatok­nak a valóra váltását, melyek oktatási-nevelési rendszerünk hosszú távú programjából valamennyi iskolatípusra és -fokra vonatkoznak. Gyakran feltesszük a kérdést, hogy társadalmi fejlődésünk jelen­legi szakaszában miért beszélünk oly gyakran és sokat az iskoláról. Azokról a feltételekről, melyek közt dolgozik, a tanulók által elért eredményekről. A szülök, a közvélemény miért figyeli olyan nagy gonddal azt, hogy mi történik az iskolában? Értékelik és felülbírálják a pedagógus politikai, erkölcsi arculatát. Azt a képességét, hogy alkotó módon tudja-e megszervezni az oktató-nevelő munkát úgy, hogy a tanulók és diákok rövid idő alatt, túlterhelés, felesleges erőkifejtés nélkül tegyenek szert a szükséges ismeretekre, adottsá­gokra, szokásokra. Sokan közülük érdeklődéssel átlapozzák, sőt át is tanulmányozzák a tankönyveket. Szlovákiában a múlt tanévben 1 275 000 gyermek, tanuló és diák járt iskolába; ez a lakosság számának csaknem a negyede. Ha ehhez hozzászámítjuk a szülőket és a nagyszülőket, akkor elmondhatjuk, hogy kevés az olyan ember, aki ne kapcsolódna valamilyen módon az iskolához. Ez a kapcsolat annál bonyolultabb, minthogy a mai iskola a tudomány, a technika, és a társadalom gyors fejlődése következtében törvényszerűen nagyon különbözik a korábbi évtize­dek oktatási intézményeitől. Saját diákéveinkre emlékezve, gyakran kétkedünk, hogy „a mi iskolánk vajon nem volt-e jobb, mikor olyan jól nevelt bennünket?“ Hogy az oktatási rendszerben történő változások nem fosztják-e meg gyermekeinket gyermekkoruktól, az ifjúságot szabad idejüktől? Hogy a kötelességek terhe alatt nem nevelünk-e belőlük neurotikus személyiségeket? Hogy a tananyag túlméretezettsége nem akadá­lyozza-e meg az alkotóképesség, a logikus gondolkodás kibontako­zását? Hogy a számítógépes program bevezetésével nem válnak-e kevésbé gondolkodó, netán érzelmek nélküli robotokká? Az esztéti­kai nevelés javításának, az ifjúság fizikai adottságai fejlesztésének fontosságát sürgetik sokan. Gyakran hangsúlyozzák a munkára nevelés javításának szükségességét, a nevelés és a produktív munka összekapcsolását közvetlenül az üzemekben. A szülőket és a dolgozókollektívákat is nyugtalanítja, hogy ifjúságunk egy része nem tud viselkedni, önző, nem értékeli az előző nemzedék altal létrehozott értékeket, nem jó a viszonya a fizikai, sőt a szellemi munkához sem és az iskola befejezése után politikai nézetei nem eléggé kiforrottak. , E figyelmeztetések közül egyet sem utasíthatunk vissza. Annál kevésbé, hogy megegyeznek a felelős irányító szervek tapasztala­taival. Az iskola azonban rendkívül érzékeny szervezet, alapos vizsgálat, a pedagógusok felkészítése, megfelelő pedagógiai doku­mentumok nélkül ripsz-ropsz nem változtathatók meg benne a dolgok. Iskolánk tartalmi és szervezeti átépítése, melyet 1976-ban kezd­tünk meg, még nem ért véget. Ez év szeptember elsejétől megkezd­jük az új program bevezetését a középiskolák negyedik évfolyamá­ban. Az eredményeket kiválasztott pedagógusok részvételével évente értékeljük. Intézkedéseket hozunk az alapvető pedagógiai dokumentumok tökéletesítésére. Négy évvel ezelőtt, az alapiskola első osztályával kezdve megindítottuk a tankönyvek második gene­rációjának kiadását. Külön elemeztük az alapiskola alsó tagozatán elért színvonalat. Az új program bevezetése óta eltelt nyolc év után értékeltük az alapiskolai munka hatékonyságát. Az egyes tantárgyakban tudásfel­mérést végeztünk. Az oktatási minisztérium által kinevezett különbi­zottságok bírálták felül a társadalom- és természettudományi tan­tárgyak tankönyveit, módosításokat javasoltak. Az oktatási rendsze­rünk tartalmi átépítésével kapcsolatos valamennyi tevékenység­ben eddig is a legjobb gyakorló pedagógusok vettek részt, s ez a jövőben is így lesz. Mivel az 1987-88-as tanévvel befejeződik a középiskolák tartalmi és szervezeti átépítésének első szakasza, komplex módon elemez­zük az egész oktatási-nevelési rendszert, s az anyagot a jövő évben a CSKP Központi Bizottságának Elnöksége elé terjesztjük. Ennek tárgyilagos értékelése alapján további elkerülhetetlen intézkedése­ket teszünk a nevelés és oktatás tartalmának, az iskola és a gyakor­lat kapcsolatának, a felnőttek művelődésének, a tudományos kuta­tómunkának, a káderellátásnak, az irányítómunkának és az iskolák anyagi ellátottságának a javítására. Az elemzésben külön fejezetet szentelünk a szakmunkástanulók felkészítésének. A CSKP, akárcsak az SZLKP Központi Bizottságának Elnöksége, 1976 óta rendszeresen figyelemmel kísérte az oktatásügy fejlődését. Az eltelt tizenegy év alatt tizennégyszer tanácskozott a nevelés és oktatás helyzetéről. Közben számos intézkedés született a nehézsé­gek kiküszöbölésére. Gondosan felülvizsgálták a szakmunkás-után­pótlás nevelésének kérdését, a tízéves tankötelezettség biztosí­tását. A neveléssel és művelődéssel szembeni igények azonban szün­telenül nőnek. A csehszlovák közoktatási rendszer továbbfejleszté­séről szóló hosszű távú program nyitottsága, dinamizmusa megkö­veteli, hogy ismételten felülvizsgáljuk a magunk mögött hagyott utat. S objektívan értékeljük a kedvező eredményeket, vázoljuk a gondokat és nehézségeket, legfőképpen pedig megtaláljuk követ­kezetes és gyors kiküszöbölésüknek a módját. összeült a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Napirenden az új vállalati törvény megvitatása A KÉPVISELŐK SZEMÉLYI VÁLTOZÁSOKAT HAGYTAK JÓVÁ (ČSTK) - Moszkvában megkezdte ülését a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa. A tizenegyedik megbízatási időszak hetedik ülésén, a szovjet parlament mindkét házának együttes tanácskozásán részt vesznek az SZKP és a szovjet állam legfelsőbb vezetői, élükön Mihail Gorbacsovval, Andrej Gromikóval és Nyikolaj Rizskovval. Az ülésen a gazdaságirányítás átalakítását érintő kérdések szere­pelnek napirenden. A képviselők há­rom törvénytervezetet vitatnak meg: az állami vállalatról (egyesülésről), az állam életének fontos kérdéseivel kapcsolatos össznépi vitáról és a törvénytelen eszközöket alkalma­zó és az állampolgárok jogait korlá­tozó hivatalos személyiségek elleni büntető eljárásról szóló törvény ja­vaslatát. A Legfelsőbb Tanács ülésszaka háromnapos, s néhány más időszerű kérdéssel is foglal­kozik. A tegnapi tanácskozáson Jegor Ligacsov, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a KB titkára ja­vaslatára a Legfelsőbb Tanács El­nökségének alelnökévé választották Rafik Nyisanovot, az üzbég legfel­sőbb tanács elnökségének új elnö­két. Ebben a tisztségben Akii Szali- movot váltotta fel. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének alelnöki tisztségét a szövetségi köz­társaságok legfelsőbb tanácsai el­nökségének elnökei látják el. Nyikolaj Szlunykov, akit a múlt héten az SZKP KB titkárává válasz­tottak, felmentését kérte a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége tagja tisztség alól. A képviselők he­lyébe Jefrem Szokolovot, a Belo­rusz KP KB első titkárát választották meg. Ugyancsak az elnökség tagjá­vá választották Gennagyij Kolbint, a Kazah KP KB első titkárát. Az ülésszak felmentette elnöksé­gi tagsága alól Gyinmuhamed Ku- najevet, a korábbi kazah első titkárt és Midhat Sakirovot, a baskírjai területi pártbizottság volt első tit­kárát. A parlamenti ülésszak megnyitá­sa előtt együttes tanácskozást tartott a két ház - a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács - legidősebb tag­Véleménycsere a leszerelésről, a kétoldalú kapcsolatokról Alois Indra és Philipp (ČSTK) - Philipp Jenninger, az NSZK szövetségi parlamentjének elnöke tegnap délelőtt a prágai Žiž- kov-hegyen megkoszorúzta az Is­meretlen katona sírját. Az ünnepség az NSZK és Csehszlovákia himnu­szának hangjaival és a katonai dísz­egység elvonulásával ért véget. Philipp Jenningert és kíséretének tagjait ezután Alois Indra, a Szövet­ségi Gyűlés elnöke fogadta. A foga­dáson részt vettek. Ján Marko, Vla­dimír Vedra, Ján Janik, Zbynék Zalman és Jozef šimúth, a Szövet­ségi Gyűlés alelnökei, valamint leg­felsőbb törvényhozó testületünk más tisztségviselői. Jelen volt Wer­ner Schattmann, az NSZK cseh­szlovákiai nagykövete. Bevezetőben Alois Indra hangsú­lyozta, hogy az NSZK szövetségi parlamentje elnökének látogatását főleg azért tartjuk politikailag fontos eseménynek, mert a két szomszé­dos ország parlamentjei között nem voltak mindeddig hivatalos kapcso­latok. Jenninger tárgyalásai Philipp Jenninger köszönetét mondott a fogadtatásért, és elége­dettségét fejezte ki azzal kapcsolat­ban, hogy a két ország parlamentjei aktívan hozzájárulhatnak a kölcsö­nös kapcsolatokról szóló 1973. évi szerződés megvalósításához. Ki­emelte, hogy nézete szerint a jelen­(Folytatás a 2. oldalon) Pártközi eszmecsere (ČSTK) - Jindŕich Polednik, a CSKP KB titkára tegnap Prágában fogadta az NDK Minisztertanácsá­nak pártmunkásküldöttségét, ame­lyet Harry Möbis államtitkár vezet. A szívélyes és elvtársi légkörű talál­kozón áttekintették azokat a felada­tokat, amelyek a CSKP XVII. és az NSZEP XI. kongresszusának hatá­rozataiból a helyhatósági szervekre hárulnak. A fogadáson részt vett Jan Bouchal, a CSKP KB osztály­vezetője, Josef Jung cseh belügy­miniszter és Helmut Ziebart, az NDK csehszlovákiai nagykövete. jaiból álló tanács. A testület megvi­tatta a Legfelsőbb Tanács üléssza­kának programját és napirendjét. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban Georgij Razumovszkij, az SZKP KB titkára, Lev Tolkunov, a Szövet­ségi Tanács és Avguszt Vossz, a Nemzetiségi Tanács elnöke ter­jesztett elő beszámolót. Az új szovjet vállalati törvény ter­vezetével Nyikolaj Rizskov minisz­terelnök ismertette meg a képviselő­ket. A törvény fontos része a szovjet népgazdaság átalakításának, s je­lentős mértékben bővíti az üzemek jogköreit. (Nyikolaj Rizskov beszé­dét lapunk 2. oldalán ismertetjük.) A szovjet kormányfő beszédét kö­vetően kezdődött meg a vita a tör­vényjavaslatról. Mint ismeretes, a parlament ülését megelőző hóna­pokban a sajtóban és a dolgozókol- lektivákban folyt vita a tervezetről. Több mint 140 ezer javaslat, kiegé­szítés és megjegyzés hangzott el, s ezeket figyelembe vették a doku­mentum végső szövegének kidoigo­(Folytatás a 2. oldalon) Befejeződött a Szövetségi Gyűlés tavaszi ülésszaka (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök június 29-én kelt leve­lében közölte a Szövetségi Gyűlés Elnökségével, hogy a csehszlovák államszövetségről szóló alkotmány­törvény 61. cikkelye értelmében a Szövetségi Gyűlés tavaszi ülés­szakát június 30-ával befejezettnek nyilvánítja. Munkalátogatás (ČSTK) - Peter Colotka, a CSKP KB Elnökségének tagja, szlovák mi­niszterelnök tegnap munkalátoga­tást tett a Nyitrai (Nitra) járásban. Duáan Miklánek szlovák építő­ipari miniszternek, valamint a járás párt- és állami szervei tisztségvise­lőinek társaságában megismerke­dett a város északi részén áthaladó főút építésével. Az építőipari dolgo­zókkal beszélgetve rámutatott e be­ruházás fontosságára a tranzitforga­lom, valamint a közlekedés folyama­tosabbá és biztonságosabbá tétele szempontjából. Méltatta a Nyitrai Útépítő Vállalat dolgozóinak erőfe­szítéseit. Ezután megtekintette az épülő Andrej Bagar Színházat. Megismer­kedett a munkák menetével, és a Nyitrai Magasépítő Vállalat dolgo­zóival beszélgetve nagyra értékelte kezdeményezésüket, amely arra irá­nyul, hogy a létesítményt a tervezett határidőn belül, 1988 szeptemberé­ben átadják. Kőrútjának végén Peter Colotka elvtárs az Ivanka pri Nitre-i Felvi­rágzás Efsz-ben járt. Tájékozódott a kukoricatermesztés eredményei­ről, s megtudta, hogy ebben az év­ben először 400 hektáron a magyar IKR Bábolna rendszer szerint ter­mesztenek kukoricát. A szomszédos Zeloprodukt közös mezőgazdasági vállalatnál azzal ismerkedett meg, hogyan hasznosítják a gáztávveze­ték közeli kompresszorállomásának hulladékhőjét az intenzív zöldség- és virágtermesztésben. A 8. ötéves terv­időszakban a bytčai Kinex vál­lalatnál megkét­szerezik a kétso­ros csapágyak gyártását. Kor­szerű berendezé­sek üzembe he­lyezésével 3,5 millióról 5,5 millió­ra növelik a gyár­tott csapágyak számát és egyút­tal negyven mun­kaerőt takarítanak meg. A fejlesztő- műhelyben ezek­ben a napokban próbálják ki a csapágyfedelet automatikusan felrakó berendezést, amelyet felvételünkön Jozef Mondek, a fejlesztőmühely dolgozója szerel össze. (Vladimír Gabőo felvétele - ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom