Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-01 / 125. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1987. VI. 1. A TANULÓIFJÚSÁG SZOCIÁLIS BIZTONSÁGA I. Ösztöndíjak A CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött szociális program megvaló­sítása arról tanúskodik, hogy az utóbbi 16 évben a társadalombizto­sítás egész területén megszilárdult a lakosság szociális biztonsága. Ugyanakkor az állam különleges fi­gyelmet szentelt a fiatalabb nemze­déknek. Többször rendezték az anyasággal kapcsolatos juttatáso­kat, járadékokat, növekedett a jogo­sultak száma, rendezték a járadékok folyósításának tartamát. A dolgozó nők szociális biztonsá­gát többek közt nagyon erőteljesen szabályozza a Munka Törvényköny­ve is. Ez a törvénykönyv azonban - néhány kivételtől eltekintve - nem vonatkozik a közép- és főiskolák diákjaira. A diáklányok egészségé­nek, illetve gyermekeik egészségé­nek védelmét csak a tanulmányok megszakítása vagy az ún. individuá­lis tanterv intézménye révén lehet biztosítani, esetleg azzal, hogy a diákanyát felmentik az iskolaláto­gatás kötelessége alól (főleg tankö­teles korában, amikor nincs lehető­ség a tanulmányok megszakításá­ra). A tanuló nők terhességük és anyaságuk idején különféle ösztön­díjakat kaphatnak, továbbá a beteg­ségi biztosítás egyes juttatásait, já­radékait is. A biztosítás terjedelme és módja attól függ, hogy a tanuló nő megszakítja-e vagy sem tanulmá­nyait, esetleg, hogy individuális tan­terv alapján folytatja-e tanulmányait. A gimnáziumok és a szakközép- iskolák tanulóinak ösztöndíjait és anyagi biztosítását a 38/1984. sz. rendelet szabályozza (a továbbiak­ban csak „ösztöndíj-szabályzat“). A szaktanintézetek diákjainak pénz­beli és anyagi biztosítását külön elő­írások szabályozzák. Az ösztöndíj-szabályzat szerint az állami költségvetés eszközeiből a középiskolák tanulóinak a követ­kező ösztöndíjakat folyósítják: a szociális helyzetet és a tanulmányi eredményeket figyelembe vevő ösz­töndíjat (szociális ösztöndíj), a diák­anyák, valamint a saját vagy örökbe­fogadott gyermekekről gondoskodó nőtlen, elvált, megözvegyült vagy más komoly okból egyedülálló diá­kok ösztöndíját, egyszeri tanulmányi ösztöndíjat, és kivételes ösztöndíjat. A szocialista szervezetek esz­közeiből a középiskolák diákjainak megegyezés alapján adnak ösztön­díjat, illetve anyagi támogatást. A főiskolák diákjainak adható ösztöndíjat és hozzájárulásokat a 87/1984 sz. rendelet szabályozza (a továbbiakban ,,ösztöndíj-sza­bályzat“). A főiskola az állami költ­ségvetésnek e célra megállapított keretéből a következő ösztöndíjakat adja: szociális ösztöndíjat, tanulmá­nyi ösztöndíjat, egyszeri tanulmányi ösztöndíjat, kedvezményezett (pre- ferenčné) ösztöndíjat, a diák-anyák­nak vagy a saját, esetleg örökbefo­gadott ellátatlan gyermekről gon­doskodó nőtlen, elvált, megözve­gyült, esetleg más komoly okból egyedülálló főiskolai hallgatóknak folyósított szociális ösztöndíjat. Az ösztöndíjak összege, s olykor a megítélése is attól függ, - hogy a főiskolai hallgató valamely ked­vezményezett tanulmányi szakon (preferovaný študijný odbor) folytat­ja-e tanulmányait. A központi szer­vek, kerületi nemzeti bizottságok és szocialista szervezetek megegye­zés alapján ágazati ösztöndíjat, ke­rületi ösztöndíjat, vállalati ösztöndí­jat és különféle hozzájárulásokat fo­lyósíthatnak. A Roudnice nad Labem-i Jednota fogyasztási szövetkezet az év elejétől 14 tonna élő éti csigát szállított Franciaországba, s a közeljövőben ugyanilyen mennyisé­gét küld francia megrendelőjének. A képen Václava Vlasatá és Dagmar Kulhavá látható rakodás közben. Mindkét ösztöndíj-szabályzat rendelkezik az ösztöndíj egy külön­leges fajtájáról, amelyet diákoknak, hallgatóknak az ellátatlan gyermek­ről való állandó gondoskodás indo­kán folyósítanak, méghozzá tekintet nélkül szociális helyzetükre és tanul­mányi eredményeikre. Ennek az ösztöndíjnak a középiskolák diákjai számára történő megítéléséhez ele­gendő, ha igazolják a szülést és a gyermekről való gondoskodást. A főiskolák hallgatói (anyák és egye­dülálló hallgatók) az öszöndíjra való jogigényüket a szüléstől, illetve a gyermeknek az állandó személyes gondoskodásba vételének napjától számított 3 hónapon belül érvénye­síthetik. Annak a hallgatónak, akinek tanulmányai idejében gyermeke születik, visszamenőleg is folyósít­ják az ösztöndíjat, mégpedig annak a hónapnak első napjától, melybe a szülést megelőző negyedik hét kezdete esik. A teljesség kedvéért megemlíte­ném azokat a további ösztöndíjakat is, melyeket az iskolák az ösztöndíj- szabályzatok alapján a gyermekük­ről gondoskodó tanuló nőknek, egyedülálló férfiaknak folyósíthat­nak. Ez elsősorban a szociális ösz­töndíj, melyet a középiskolák diák­jainak folyósítanak, tekintettel szoci­ális helyzetükre, de tanulmányi eredményeikre is (az utóbbiaktól függ az ösztöndíj havi összege is, 150-400 korona lehet). A főiskolák hallgatóinak csak a szociális helyze­tükre való tekintettel folyósítják a szociális ösztöndíjat és nem ve­szik figyelembe a tanulmányi ered­ményeiket. Az ösztöndíj összege (150-450 korona) azonban függ at­tól, hogy kedvezményezett szakon folytatott tanulmányokról van-e szó. A szociális ösztöndíjat az iskolaév első napjától, illetve a kérvény bea­dása hónapjának első napjától fo­lyósítják, de legfeljebb az iskolaév megkezdésétől számított tíz hóna­pig. Ugyanígy folyósítják ezt az ösz­töndíjat azoknak is, akik individuális tanterv szerint folytatják tanulmá­nyaikat. A középiskolák diákjainak, a főis­kolák hallgatóinak az iskola igazga­tója, illetve dékánja kérvényük alap­ján, esetleg a saját kezdeményezé­séből is megítélheti a rendkívüli ösz­töndíjat; a középiskolák diákjainak legfeljebb havi 400 korona összeg­ben, a főiskolák hallgatóinak legfel­jebb havi 450 korona összegben. Dr. VIERA JANČINOVÁ ROBI UTAZÁS KÖZBEN IS TANUL Bratislavától Dunaszerdahelyig (Dunajská Streda) rendezett, gondos, szép betűkkel írt jegyzeteit olvasgat­ta. Néha felnézett, a tájat figyelte, vagy a felszállók között keresett ismerőst. Úgy véltem, érettségire készül, hamvas gyermekarca alapján nem hittem volna, hogy főiskolás.- Nem, nem érettségire, vizsgára tanulom a matekot. - mondja Cséfalvay Róbert - Előterminusban szeretném megcsinálni. A legnehezebb vizsga, ezért sem hanya­goltam el szemeszter közben. Rendszeresen jártam az előadásokra, és ha betegség vagy egyéb miatt nem vehettem részt az órákon, utólag bepótoltam, vagy megkértem valamelyik csoporttársamat, hogy ,,két pél­dányban“ jegyzeteljen, akár így is - és lapoz, mutatja a vaskos füzetet, melynek elején matek, megfordítva hátulról előre fizikajegyzetek. Oldalnyi képletsorok, pél­dák levezetései.- Nekem nem mondanak semmit. És neked?- Ezek csupán alapot adnak a továbblépéshez. Az első év anyaga. Nehéz elmélet, de ismernem kell a példák megoldásánál, ami nélkülözhetetlen a szaktan- tárgyak elsajátításában.- Mégpedig?- A Szlovák Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Karán a hő- és atomerőművek gépei és berendezései szakon tanulok, elsőéves vagyok. Jóllehet inkább a mezőgazda­sági és az erdészetben használt gépek érdekeltek volna. Nagymegyeren (Calovo) ezzel a szakkal könnyebb az elhelyezkedés is.- De térjünk vissza a jegyzetekhez, a vizsgákhoz!-Jó mondjuk, az első vizsgámhoz. A felkészülés idegölő pár nap volt, első alkalommal számot adni, nem is az össztudásomról, azt nehéz felmérni egy-egy vizs­gán, hanem a felkészültségemről. Nem akarom magya­rázni a bizonyítványomat, de bizony elhúztak. Rosszul esett, megijedtem, nem tudtam magam összeszedni pár napig, biztos volt ilyen, de már elfelejtettem, mert utána minden vizsgám első nekifutásra sikerült. Ez aztán önbizalmat adott, ad a mostanihoz is. Bár nem vagyok elégedett önmagammal.- Miért?- A középiskolaihoz képest elég gyenge lett az átla­gom. Ezért most megpróbálom összeszedni magam.- Volt valami oka a visszaesésnek?- Igen. Egyrészt az érettségi és a főiskolai iskolakez- dé>z közti elég hosszú idő. Túlságosan elszoktam a rend­szeres tanulástól, hozzászoktam a semmittevéshez, la­zasághoz. A másik dolog; az új környezet, a más módszerek, amelyeket először nehezen tudtam követni, felvenni.- Merthogy nehezebb mint a középiskola?- Nem, nem erről van szó. Másnak képzeltem. Úgy hittem, lényegesen több időm lesz arra, hogy önmagam kutassak fel dolgokat. Szóval nagyobb önállóságra szá­mítottam és úgy érzem, legalábbis eddig, hogy kevesebb mint a középiskolában. Aztán nehezen egyeztettem ezt a tényt és az ismerkedést, a barátkozást csoporttársaim­mal. Ezért talán a kelleténél többet foglalkoztam önma­gammal is.- S az önvizsgálódás eredményeként megállapítot­tad, hogy...-... hogy csökkent az akaraterőm. Közvetlen az érettségi után hú de nagy lendület volt bennem. Tervek, hangulatok, elképzelések ösztönöztek a tanulásra. Az­tán hónapokig kellett várni a kezdésre, ahogy már említettem is. Ez a várakozás megtörte a varázst. Na, de nem vagyok elkeseredve. Annakidején a gépipari szak- középiskolát is igy kezdtem Bratislavában: átlagos ered­ménnyel. Később kitüntetett lettem.- Becsületes vagy, úgy tűnik, nemcsak a vizsgák miatt tanulsz.- Sose a jegyekért tanultam. Én érteni akarom azt a szakot, amit választottam. Nem bírok megelégedni azzal, hogy már tudok ezt-azt, főleg nem az elmélettel. Szeretnék minél nagyobb gyakorlatra szert tenni, ha lehetséges, pár évig külföldön, a Szovjetunióban dol­gozni.- Kollégiumban laksz, nem zavarnak a társaid a tanu­lásban?- Nem, mert tanulni hazautazom hétközben is. Útköz­ben átnézem az anyagot, és otthon intenziven, kemé­nyen nekifogok a tanulásnak. A hétvégeket meg a régi barátokkal szeretem tölteni.- öt vizsga vár rád, aztán a nyár.- Biztos más íze lesz ennek a nyárnak, mint az előzőknek. Főiskolásként, vizsgák után, egy évvel köze­lebb a ,,pályámhoz“ élem át a vakációt. Úgy terveztem, egy hónapig dolgozom a strandfürdőben, pihenéskép­pen pedig egy-két hétig táborozok valahol.- És gondolom egyetlen vizsgát se hagysz őszre.- De nem ám!- Legyen szerencséd! TALLÓSI BÉLA A cseh kommunista mozgalom mártírja A cseh ellenállási mozgalom 45 évvel ezelőtti, tragikus események­ben bővelkedő krónikája a náci megszálló apparátus brutális terror­intézkedéseinek kicsúcsosodásáról tanúskodik. Az 1942. június 1-én meggyilkolt Viktor Synek és Vladi­slav Vančura sorsa is annak bizo­nyítéka, hogy a cseh országrészek német megszállása óta az ellenálló- kai és másként gondolkodókkal szemben éppen a kíméletlen erő­szak volt a fasiszta politika legfonto­sabb jellemvonása. A meglehetősen széles társadal­mi bázisú cseh ellenállási mozga­lomban elég jelentős szerepet ját­szottak a polgári erők, a legkövetke­zetesebb antihitlerista álláspontot azonban az aktivitást sürgető és körültekintő politikai irányvonallal rendelkező kommunisták képvisel­ték. Bár a párt még 1938-ban illega­litásba vonult, a súlyosabb megpró­báltatások a számára is 1939. már- . cius 15-e után kezdődnek, amikor is a kommunistaüldözésben már haté­ves gyakorlattal rendelkező német terrorgépezet Csehországra is kiter­jeszti tevékenységét. Első számú célpontja a kommunista párt lett, melynek élén ekkor az I. illegális központi vezetőség állott. Ennek Oto bátyjával együtt Viktor Synek is tagja volt. A fiatalabb Synek-fivér 1903-ban született Prágában. Hivatalnoki munkakörbe került, s itt is csakha­mar megtalálta az utat a kommunis­ta mozgalomhoz. Először a Kommu­nista Ifjúsági szövetségben tevé­kenykedett, később az ostravai ke­rületi pártlap szerkesztőjeként majd a Vörös Szakszervezetek központ­jában dolgozott. Szakszervezeti ta­pasztalatait a CSKP KB szakszerve­zeti bizottságában kamatoztatta. Vladislav Vančura 1891-ben szü­letett. A nagy október hatására csat­lakozott a munkásmozgalomhoz, s 1921-ben tagja lett a CSKP-nak. Nagy jelentőségű kulturális tevé­kenységet fejtett ki: egyik alapítója volt a Devétsil nevű haladó irodalmi körnek, s a harmincas években aktí­van kivette részét a demokratikus Spanyolország megsegítésére szer­vezett akciókból. Az illegalitásban mindkettőjük életútja a haladó cseh értelmiségiek sorsa volt. Részük volt azokban a szenvedésekben, amelyeket a hit­leri fasizmus zúdított a cseh népre. Mint a párt harcosainak, meg kellett felelniük az illegális ellenálló tevé­kenység szigorú követelményeinek, elsajátítatok a konspiráció addig nem ismert módszereit. Azok közé tartoztak, akik a hallatlanul tökéle­tesített besúgórendszer és a techni­ka akkori színvonalát is kihasználó valamint a túsz-szedés megfélemlí­tő taktikáját alkamazó náci terror­szervezetek „olajozott" működése közepette sem adták be a dere­kukat. A német erőszakszervezetek a megszállás kezdetétől fogva kímé­letlenül léptek fel a cseh értelmiség ellen, hogy kiirtsák a műveltség s a nemzeti politikai tudat letétemé­nyeseit. Franciaország legyőzése után a cseh nemzet jövőjével kap­csolatosan körvonalazódó német el­képzelésekben az addig legalább formálisan hangoztatott protektorális autonómia helyett egyre inkább a cseh kérdés végső megoldása (Endlösung) került előtérbe. A totális áttelepítésben megnyilvánuló radi­kális germanizációval szemben a cseh nemzeti tudat meggyengíté­sével s a nemzeti sajátosság degra- dálásával elérendő németesítés ke­rekedik felül. Ezért kellett a nemzeti értelmiségnek a korabeli német szó- használatban Sonderbehandlung- nak (különleges bánásmód) neve­zett fizikai likvidáció sorsára jutnia. A német megszállástól kezdve az ellenállás aktivitását elsősorban a kommunisták tevékenysége fém­jelzi. Hatalmas szervező munkájuk eredményeként a CSKP jól kiépített illegális hálózata jött létre. 1941-ben a Gestapo az illegális CSKP-t Euró­pában az egyik legjobban kiépített földalatti mozgalomnak tartotta. A birodalmi biztonsági főhivatal, az RSHA 1941 augusztusi összesített jelentésében az illegális párt műkö­dését rendkívül hatékonynak jelle­mezte, mert „... példásan kiépített és szigorúan a konspiráció szabá­lyai szerint dolgozó illegális szerve­zettel rendelkezett.“ Az illegális párt dokumentumai­ban is kifejezésre jutó cseh ellenál­lási mozgalom összefogását szor­galmazó törekvéseknek 1940-41 fordulóján nagyméretű letartóztatá­sok szabtak gátat, amikor az I. ille­gális központi vezetőség megszűnt létezni. 1941. február 10-én - 38. szüle­tésnapján - bátyjával együtt letar­tóztatták Viktor Syneket. Otót szep­temberben, Viktort 1942. június 1-én végezték ki. Vladislav Vančura az illegalitás­ban a nemzeti kultúrát vette védel­mébe. Ekkori műve a Képek a cseh nemzet történetéből (Obrazy z déjin národu českého) a nemzeti tudatot s az ellenállási mozgalom antifasisz­ta egységét erősítette. Elnöke volt a Cseh értelmiség nemzeti forradal­mi bizottságának, amely a háború utánra vonatkozó programalkotó te­vékenységet fejtett ki a film- és szí­nészművészet szerkeszeti átépíté­sével kapcsolatban valamint a szín­házak, a film, a rádió, valamint az egészségügy egy részének államo­sítására. Az ígéretesen kibontakozó tevékenységnek 1942 tavaszán a Gestapo letartóztatási hulláma ve­tett véget. Ennek áldozata lett Vla­dislav Vančura is. Az ellenállásban tevékenykedő Viktor Synek és Vladislav Vančura egész élete egybefonódott a kom­munista mozgalommal. Életük kü­lönböző szakaszaiban meggyőző­désük és céljuk a párt irányvonalá­nak megvalósítása volt. Ezért küz­döttek a legnehezebb körülmények között is, s haltak mártírhalált 45 évvel ezelőtt. Forradalmi hitük és tevékenységük a kommunista moz­galom nagyjaivá emelte őket. DR. CSÉFALVAY FERENC kandidátus A prágai gyermek-szívgyógyászati és sebészeti központot tíz éve hozták létre. Fő feladata, hogy a különböző szívbetegségekben szen­vedő gyermekek számára minél megfelelőbb ellátást biztosítson. Jelen­leg főleg a veleszületett szívrendellenességek diagnosztizálásával és gyógyításával foglalkozik. A képen Stanislav Tűma főorvos, dr. Petr Tax és dr. Jan Marek speciális vizsgálatot végez. * (Petr Matička felvétele - ČTK) Viktor Synek és Vladislav Vančura halálának 45. évfordulójára

Next

/
Oldalképek
Tartalom