Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-01 / 125. szám, hétfő
ÚJ szú 3 1987. VI. 1. A TANULÓIFJÚSÁG SZOCIÁLIS BIZTONSÁGA I. Ösztöndíjak A CSKP XIV. kongresszusa által kitűzött szociális program megvalósítása arról tanúskodik, hogy az utóbbi 16 évben a társadalombiztosítás egész területén megszilárdult a lakosság szociális biztonsága. Ugyanakkor az állam különleges figyelmet szentelt a fiatalabb nemzedéknek. Többször rendezték az anyasággal kapcsolatos juttatásokat, járadékokat, növekedett a jogosultak száma, rendezték a járadékok folyósításának tartamát. A dolgozó nők szociális biztonságát többek közt nagyon erőteljesen szabályozza a Munka Törvénykönyve is. Ez a törvénykönyv azonban - néhány kivételtől eltekintve - nem vonatkozik a közép- és főiskolák diákjaira. A diáklányok egészségének, illetve gyermekeik egészségének védelmét csak a tanulmányok megszakítása vagy az ún. individuális tanterv intézménye révén lehet biztosítani, esetleg azzal, hogy a diákanyát felmentik az iskolalátogatás kötelessége alól (főleg tanköteles korában, amikor nincs lehetőség a tanulmányok megszakítására). A tanuló nők terhességük és anyaságuk idején különféle ösztöndíjakat kaphatnak, továbbá a betegségi biztosítás egyes juttatásait, járadékait is. A biztosítás terjedelme és módja attól függ, hogy a tanuló nő megszakítja-e vagy sem tanulmányait, esetleg, hogy individuális tanterv alapján folytatja-e tanulmányait. A gimnáziumok és a szakközép- iskolák tanulóinak ösztöndíjait és anyagi biztosítását a 38/1984. sz. rendelet szabályozza (a továbbiakban csak „ösztöndíj-szabályzat“). A szaktanintézetek diákjainak pénzbeli és anyagi biztosítását külön előírások szabályozzák. Az ösztöndíj-szabályzat szerint az állami költségvetés eszközeiből a középiskolák tanulóinak a következő ösztöndíjakat folyósítják: a szociális helyzetet és a tanulmányi eredményeket figyelembe vevő ösztöndíjat (szociális ösztöndíj), a diákanyák, valamint a saját vagy örökbefogadott gyermekekről gondoskodó nőtlen, elvált, megözvegyült vagy más komoly okból egyedülálló diákok ösztöndíját, egyszeri tanulmányi ösztöndíjat, és kivételes ösztöndíjat. A szocialista szervezetek eszközeiből a középiskolák diákjainak megegyezés alapján adnak ösztöndíjat, illetve anyagi támogatást. A főiskolák diákjainak adható ösztöndíjat és hozzájárulásokat a 87/1984 sz. rendelet szabályozza (a továbbiakban ,,ösztöndíj-szabályzat“). A főiskola az állami költségvetésnek e célra megállapított keretéből a következő ösztöndíjakat adja: szociális ösztöndíjat, tanulmányi ösztöndíjat, egyszeri tanulmányi ösztöndíjat, kedvezményezett (pre- ferenčné) ösztöndíjat, a diák-anyáknak vagy a saját, esetleg örökbefogadott ellátatlan gyermekről gondoskodó nőtlen, elvált, megözvegyült, esetleg más komoly okból egyedülálló főiskolai hallgatóknak folyósított szociális ösztöndíjat. Az ösztöndíjak összege, s olykor a megítélése is attól függ, - hogy a főiskolai hallgató valamely kedvezményezett tanulmányi szakon (preferovaný študijný odbor) folytatja-e tanulmányait. A központi szervek, kerületi nemzeti bizottságok és szocialista szervezetek megegyezés alapján ágazati ösztöndíjat, kerületi ösztöndíjat, vállalati ösztöndíjat és különféle hozzájárulásokat folyósíthatnak. A Roudnice nad Labem-i Jednota fogyasztási szövetkezet az év elejétől 14 tonna élő éti csigát szállított Franciaországba, s a közeljövőben ugyanilyen mennyiségét küld francia megrendelőjének. A képen Václava Vlasatá és Dagmar Kulhavá látható rakodás közben. Mindkét ösztöndíj-szabályzat rendelkezik az ösztöndíj egy különleges fajtájáról, amelyet diákoknak, hallgatóknak az ellátatlan gyermekről való állandó gondoskodás indokán folyósítanak, méghozzá tekintet nélkül szociális helyzetükre és tanulmányi eredményeikre. Ennek az ösztöndíjnak a középiskolák diákjai számára történő megítéléséhez elegendő, ha igazolják a szülést és a gyermekről való gondoskodást. A főiskolák hallgatói (anyák és egyedülálló hallgatók) az öszöndíjra való jogigényüket a szüléstől, illetve a gyermeknek az állandó személyes gondoskodásba vételének napjától számított 3 hónapon belül érvényesíthetik. Annak a hallgatónak, akinek tanulmányai idejében gyermeke születik, visszamenőleg is folyósítják az ösztöndíjat, mégpedig annak a hónapnak első napjától, melybe a szülést megelőző negyedik hét kezdete esik. A teljesség kedvéért megemlíteném azokat a további ösztöndíjakat is, melyeket az iskolák az ösztöndíj- szabályzatok alapján a gyermekükről gondoskodó tanuló nőknek, egyedülálló férfiaknak folyósíthatnak. Ez elsősorban a szociális ösztöndíj, melyet a középiskolák diákjainak folyósítanak, tekintettel szociális helyzetükre, de tanulmányi eredményeikre is (az utóbbiaktól függ az ösztöndíj havi összege is, 150-400 korona lehet). A főiskolák hallgatóinak csak a szociális helyzetükre való tekintettel folyósítják a szociális ösztöndíjat és nem veszik figyelembe a tanulmányi eredményeiket. Az ösztöndíj összege (150-450 korona) azonban függ attól, hogy kedvezményezett szakon folytatott tanulmányokról van-e szó. A szociális ösztöndíjat az iskolaév első napjától, illetve a kérvény beadása hónapjának első napjától folyósítják, de legfeljebb az iskolaév megkezdésétől számított tíz hónapig. Ugyanígy folyósítják ezt az ösztöndíjat azoknak is, akik individuális tanterv szerint folytatják tanulmányaikat. A középiskolák diákjainak, a főiskolák hallgatóinak az iskola igazgatója, illetve dékánja kérvényük alapján, esetleg a saját kezdeményezéséből is megítélheti a rendkívüli ösztöndíjat; a középiskolák diákjainak legfeljebb havi 400 korona összegben, a főiskolák hallgatóinak legfeljebb havi 450 korona összegben. Dr. VIERA JANČINOVÁ ROBI UTAZÁS KÖZBEN IS TANUL Bratislavától Dunaszerdahelyig (Dunajská Streda) rendezett, gondos, szép betűkkel írt jegyzeteit olvasgatta. Néha felnézett, a tájat figyelte, vagy a felszállók között keresett ismerőst. Úgy véltem, érettségire készül, hamvas gyermekarca alapján nem hittem volna, hogy főiskolás.- Nem, nem érettségire, vizsgára tanulom a matekot. - mondja Cséfalvay Róbert - Előterminusban szeretném megcsinálni. A legnehezebb vizsga, ezért sem hanyagoltam el szemeszter közben. Rendszeresen jártam az előadásokra, és ha betegség vagy egyéb miatt nem vehettem részt az órákon, utólag bepótoltam, vagy megkértem valamelyik csoporttársamat, hogy ,,két példányban“ jegyzeteljen, akár így is - és lapoz, mutatja a vaskos füzetet, melynek elején matek, megfordítva hátulról előre fizikajegyzetek. Oldalnyi képletsorok, példák levezetései.- Nekem nem mondanak semmit. És neked?- Ezek csupán alapot adnak a továbblépéshez. Az első év anyaga. Nehéz elmélet, de ismernem kell a példák megoldásánál, ami nélkülözhetetlen a szaktan- tárgyak elsajátításában.- Mégpedig?- A Szlovák Műszaki Főiskola Gépészmérnöki Karán a hő- és atomerőművek gépei és berendezései szakon tanulok, elsőéves vagyok. Jóllehet inkább a mezőgazdasági és az erdészetben használt gépek érdekeltek volna. Nagymegyeren (Calovo) ezzel a szakkal könnyebb az elhelyezkedés is.- De térjünk vissza a jegyzetekhez, a vizsgákhoz!-Jó mondjuk, az első vizsgámhoz. A felkészülés idegölő pár nap volt, első alkalommal számot adni, nem is az össztudásomról, azt nehéz felmérni egy-egy vizsgán, hanem a felkészültségemről. Nem akarom magyarázni a bizonyítványomat, de bizony elhúztak. Rosszul esett, megijedtem, nem tudtam magam összeszedni pár napig, biztos volt ilyen, de már elfelejtettem, mert utána minden vizsgám első nekifutásra sikerült. Ez aztán önbizalmat adott, ad a mostanihoz is. Bár nem vagyok elégedett önmagammal.- Miért?- A középiskolaihoz képest elég gyenge lett az átlagom. Ezért most megpróbálom összeszedni magam.- Volt valami oka a visszaesésnek?- Igen. Egyrészt az érettségi és a főiskolai iskolakez- dé>z közti elég hosszú idő. Túlságosan elszoktam a rendszeres tanulástól, hozzászoktam a semmittevéshez, lazasághoz. A másik dolog; az új környezet, a más módszerek, amelyeket először nehezen tudtam követni, felvenni.- Merthogy nehezebb mint a középiskola?- Nem, nem erről van szó. Másnak képzeltem. Úgy hittem, lényegesen több időm lesz arra, hogy önmagam kutassak fel dolgokat. Szóval nagyobb önállóságra számítottam és úgy érzem, legalábbis eddig, hogy kevesebb mint a középiskolában. Aztán nehezen egyeztettem ezt a tényt és az ismerkedést, a barátkozást csoporttársaimmal. Ezért talán a kelleténél többet foglalkoztam önmagammal is.- S az önvizsgálódás eredményeként megállapítottad, hogy...-... hogy csökkent az akaraterőm. Közvetlen az érettségi után hú de nagy lendület volt bennem. Tervek, hangulatok, elképzelések ösztönöztek a tanulásra. Aztán hónapokig kellett várni a kezdésre, ahogy már említettem is. Ez a várakozás megtörte a varázst. Na, de nem vagyok elkeseredve. Annakidején a gépipari szak- középiskolát is igy kezdtem Bratislavában: átlagos eredménnyel. Később kitüntetett lettem.- Becsületes vagy, úgy tűnik, nemcsak a vizsgák miatt tanulsz.- Sose a jegyekért tanultam. Én érteni akarom azt a szakot, amit választottam. Nem bírok megelégedni azzal, hogy már tudok ezt-azt, főleg nem az elmélettel. Szeretnék minél nagyobb gyakorlatra szert tenni, ha lehetséges, pár évig külföldön, a Szovjetunióban dolgozni.- Kollégiumban laksz, nem zavarnak a társaid a tanulásban?- Nem, mert tanulni hazautazom hétközben is. Útközben átnézem az anyagot, és otthon intenziven, keményen nekifogok a tanulásnak. A hétvégeket meg a régi barátokkal szeretem tölteni.- öt vizsga vár rád, aztán a nyár.- Biztos más íze lesz ennek a nyárnak, mint az előzőknek. Főiskolásként, vizsgák után, egy évvel közelebb a ,,pályámhoz“ élem át a vakációt. Úgy terveztem, egy hónapig dolgozom a strandfürdőben, pihenésképpen pedig egy-két hétig táborozok valahol.- És gondolom egyetlen vizsgát se hagysz őszre.- De nem ám!- Legyen szerencséd! TALLÓSI BÉLA A cseh kommunista mozgalom mártírja A cseh ellenállási mozgalom 45 évvel ezelőtti, tragikus eseményekben bővelkedő krónikája a náci megszálló apparátus brutális terrorintézkedéseinek kicsúcsosodásáról tanúskodik. Az 1942. június 1-én meggyilkolt Viktor Synek és Vladislav Vančura sorsa is annak bizonyítéka, hogy a cseh országrészek német megszállása óta az ellenálló- kai és másként gondolkodókkal szemben éppen a kíméletlen erőszak volt a fasiszta politika legfontosabb jellemvonása. A meglehetősen széles társadalmi bázisú cseh ellenállási mozgalomban elég jelentős szerepet játszottak a polgári erők, a legkövetkezetesebb antihitlerista álláspontot azonban az aktivitást sürgető és körültekintő politikai irányvonallal rendelkező kommunisták képviselték. Bár a párt még 1938-ban illegalitásba vonult, a súlyosabb megpróbáltatások a számára is 1939. már- . cius 15-e után kezdődnek, amikor is a kommunistaüldözésben már hatéves gyakorlattal rendelkező német terrorgépezet Csehországra is kiterjeszti tevékenységét. Első számú célpontja a kommunista párt lett, melynek élén ekkor az I. illegális központi vezetőség állott. Ennek Oto bátyjával együtt Viktor Synek is tagja volt. A fiatalabb Synek-fivér 1903-ban született Prágában. Hivatalnoki munkakörbe került, s itt is csakhamar megtalálta az utat a kommunista mozgalomhoz. Először a Kommunista Ifjúsági szövetségben tevékenykedett, később az ostravai kerületi pártlap szerkesztőjeként majd a Vörös Szakszervezetek központjában dolgozott. Szakszervezeti tapasztalatait a CSKP KB szakszervezeti bizottságában kamatoztatta. Vladislav Vančura 1891-ben született. A nagy október hatására csatlakozott a munkásmozgalomhoz, s 1921-ben tagja lett a CSKP-nak. Nagy jelentőségű kulturális tevékenységet fejtett ki: egyik alapítója volt a Devétsil nevű haladó irodalmi körnek, s a harmincas években aktívan kivette részét a demokratikus Spanyolország megsegítésére szervezett akciókból. Az illegalitásban mindkettőjük életútja a haladó cseh értelmiségiek sorsa volt. Részük volt azokban a szenvedésekben, amelyeket a hitleri fasizmus zúdított a cseh népre. Mint a párt harcosainak, meg kellett felelniük az illegális ellenálló tevékenység szigorú követelményeinek, elsajátítatok a konspiráció addig nem ismert módszereit. Azok közé tartoztak, akik a hallatlanul tökéletesített besúgórendszer és a technika akkori színvonalát is kihasználó valamint a túsz-szedés megfélemlítő taktikáját alkamazó náci terrorszervezetek „olajozott" működése közepette sem adták be a derekukat. A német erőszakszervezetek a megszállás kezdetétől fogva kíméletlenül léptek fel a cseh értelmiség ellen, hogy kiirtsák a műveltség s a nemzeti politikai tudat letéteményeseit. Franciaország legyőzése után a cseh nemzet jövőjével kapcsolatosan körvonalazódó német elképzelésekben az addig legalább formálisan hangoztatott protektorális autonómia helyett egyre inkább a cseh kérdés végső megoldása (Endlösung) került előtérbe. A totális áttelepítésben megnyilvánuló radikális germanizációval szemben a cseh nemzeti tudat meggyengítésével s a nemzeti sajátosság degra- dálásával elérendő németesítés kerekedik felül. Ezért kellett a nemzeti értelmiségnek a korabeli német szó- használatban Sonderbehandlung- nak (különleges bánásmód) nevezett fizikai likvidáció sorsára jutnia. A német megszállástól kezdve az ellenállás aktivitását elsősorban a kommunisták tevékenysége fémjelzi. Hatalmas szervező munkájuk eredményeként a CSKP jól kiépített illegális hálózata jött létre. 1941-ben a Gestapo az illegális CSKP-t Európában az egyik legjobban kiépített földalatti mozgalomnak tartotta. A birodalmi biztonsági főhivatal, az RSHA 1941 augusztusi összesített jelentésében az illegális párt működését rendkívül hatékonynak jellemezte, mert „... példásan kiépített és szigorúan a konspiráció szabályai szerint dolgozó illegális szervezettel rendelkezett.“ Az illegális párt dokumentumaiban is kifejezésre jutó cseh ellenállási mozgalom összefogását szorgalmazó törekvéseknek 1940-41 fordulóján nagyméretű letartóztatások szabtak gátat, amikor az I. illegális központi vezetőség megszűnt létezni. 1941. február 10-én - 38. születésnapján - bátyjával együtt letartóztatták Viktor Syneket. Otót szeptemberben, Viktort 1942. június 1-én végezték ki. Vladislav Vančura az illegalitásban a nemzeti kultúrát vette védelmébe. Ekkori műve a Képek a cseh nemzet történetéből (Obrazy z déjin národu českého) a nemzeti tudatot s az ellenállási mozgalom antifasiszta egységét erősítette. Elnöke volt a Cseh értelmiség nemzeti forradalmi bizottságának, amely a háború utánra vonatkozó programalkotó tevékenységet fejtett ki a film- és színészművészet szerkeszeti átépítésével kapcsolatban valamint a színházak, a film, a rádió, valamint az egészségügy egy részének államosítására. Az ígéretesen kibontakozó tevékenységnek 1942 tavaszán a Gestapo letartóztatási hulláma vetett véget. Ennek áldozata lett Vladislav Vančura is. Az ellenállásban tevékenykedő Viktor Synek és Vladislav Vančura egész élete egybefonódott a kommunista mozgalommal. Életük különböző szakaszaiban meggyőződésük és céljuk a párt irányvonalának megvalósítása volt. Ezért küzdöttek a legnehezebb körülmények között is, s haltak mártírhalált 45 évvel ezelőtt. Forradalmi hitük és tevékenységük a kommunista mozgalom nagyjaivá emelte őket. DR. CSÉFALVAY FERENC kandidátus A prágai gyermek-szívgyógyászati és sebészeti központot tíz éve hozták létre. Fő feladata, hogy a különböző szívbetegségekben szenvedő gyermekek számára minél megfelelőbb ellátást biztosítson. Jelenleg főleg a veleszületett szívrendellenességek diagnosztizálásával és gyógyításával foglalkozik. A képen Stanislav Tűma főorvos, dr. Petr Tax és dr. Jan Marek speciális vizsgálatot végez. * (Petr Matička felvétele - ČTK) Viktor Synek és Vladislav Vančura halálának 45. évfordulójára
