Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-23 / 144. szám, kedd

ÚJ szú 3 1387. VI. 23. A FORRADALOM ÚTJA Tovább kell gyorsítani az intenzifikálás ütemét Jaromír Žák szövetségi pénzügyminiszter beszámolója az 1986. évi állami zárszámadásról A múlt évben a nemzeti jövede­lem növekedésének dinamikája megközelítette az előirányzott üte­met, s az előzetes adatok szerint 3,4 százalékkal, vagyis 20,6 milliárd ko­ronával növekedett. A beruházások terjedelme 1,1, a személyi fogyasz­tás 2,2, a társadalmi fogyasztás pe­dig 5,3 százalékkal nőtt. Az ipari termelés tervfeladatait több mint 5 milliárd koronával túl­szárnyalták, és a termelés terjedel­me 3,2 százalékkal emelkedett. Ugyanez az arány az építőiparban 2,6 százalék, illetve 0,9 milliárd ko­rona volt. A bruttó mezőgazdasági termelés a tervnek megfelelően 0,5 százalékkal növekedett. Ezek az eredmények vitathatatla­nul bizonyítják, hogy 1985-höz ké­pest a csehszlovák gazdaság tovább fejlődött, s ez lehetővé tette szocialista államunk anyagi-műsza­ki alapjának további fejlődését, és a lakosság életszínvonalának emel­kedését. Megteremtettük a feltétele­ket jelentős szociális intézkedések végrehajtásához, amelyek a gyer­mekes családoknak nyújtott társa­dalmi segítség, valamint a nyugdíj- és a járadékellátás javítását cé­lozzák. Ha azonban átfogóan értékeljük a 1986. évi eredményeket, nem le­hetünk elégedettek, ugyanis nem teljesítették mindenütt a gazdaság fejlesztésének minőségi mutatóit. A társadalmi munkatermelékenység az előirányzott 2,9 százalék helyett csak 2,7 százalékkal nőtt, a népgaz­daság fűtőanyag- és energiaigé­nyessége az előirányzott 3,2 száza­lék helyett csak 2,3 százalékkal csökkent. A csehszlovák gazdaság fejlesz­tése során a minőségi elvek nem érvényesültek a kellő mértékben. To­vábbra is a gazdasági fejlődés ex- tenzív irányzatai domináltak, lassú az intenzifikálás és a hatékonyság növekedése. Ezek a problémák erő­sen éreztették hatásukat a költségek és a nyereség alakulásában. A nye­reségek összege elérte a 146,5 mil­liárd koronát, s az előző évhez ké­pest 7,8 százalékkal nőtt. A nyere­ségképzés tervét teljesítették, de je­lentős szerkezeti eltérések voltak. Nem vitás, hogy a gazdaság in- tenzifikálásának meghatározó té­nyezője a tudományos-műszaki fej­lesztés. Ezért a tudományos kutatá­si alap fejlesztésére évente egyre többet fordítunk, tavaly például 19,9 milliárd koronát, 5,9 százalékkal töb­bet, mint 1985-ben. A társadalom joggal várja el a tudományos kutatá­si alap dolgozóitól, hogy az e célra fordított hatalmas összegek gyorsan megtérüljenek megtakarítások for­májában. A gazdasági fejlődés hatékonysá­ga szempontjából sokat veszítünk számos termékünk rossz minősége és elégtelen megbízhatósága miatt, ami főleg a külföldi partnerekkel foly­tatott árucsere-forgalomban nyilvá­nul meg. Az árucikkek minőségének fogyatékosságai a belpiac színvona­lára és a lakosság elégedettségére is kedvezőtlenül hatnak. Mivel szá­mos vállalat nem teljesíti alapvető kötelességeit a minőséggel kapcso­latban, a múlt év végén intézkedé­seket tettek a minőség külső ellenőr­zésének megszilárdítására, és meg­szigorították a rossz minőségű ter­melés büntetését. A tudományos-műszaki fejlesztés meggyorsításának és a termelés mi­nőségének kérdéseivel részletesen foglalkozott a CSKP KB 5. ülése, és hangsúlyozta, hogy növelni kell tu­dományos-műszaki potenciálunk hatékonyságát, következetesen tel­jesíteni kell a KGST-tagországok 2000-ig terjedő tudományos-mű- szaki fejlesztési komplex programjá­ból eredő feladatokat, s haladéktala­nul ki kell egészíteni és realizálni kell a minőségszabályozás országos rendszerét. Az intenzifikálási folyamat meg­gyorsításának további meghatározó feltétele a beruházások hatékonyab­bá tétele. A múlt évben csaknem 159 milliárd koronát fordítottunk be­ruházásokra, 2 milliárddal többet, mint 1985-ben. A beruházások ter­jedelmének tervét egészében véve teljesítettük, de nem adtunk át az állami tervben kötelező feladatként megjelölt néhány beruházást. A pró­baüzembe helyezett kapacitásoknak csak a 61 százaléka érte el tervezett termelési terjedelmet. A továbbra is tapasztalható extenzív irányzatokról tanúskodik, hogy elégtelen ütemben selejtezik ki az elavult gépeket és berendezéseket, s nő a befejezetlen beruházások száma. A készletek terén sem alakul ked­vezően a helyzet, sőt tavaly tovább rosszabbodott. Az állami terv ezzel kapcsolatos feladatait egyetlen ipar­ág és az építőipar sem teljesítette. A gazdálkodó szervezetek elfekvő készleteinek értéke csaknem 550 milliárd korona. Ez hatalmas érték, amely nagy mennyiségű társadalmi erőforrást köt le. A gazdasági fejlődés minőségi szempontjainak értékelése arról ta­núskodik, hogy a vitathatatlanul ked­vező eredmények ellenére 1986- ban sem sikerült lényeges fordulatot elérni a csehszlovák gazdaság kulcsproblémájának megoldásában, vagyis az intenzifikálás ütemének meggyorsításában. A termelés és az értékesítési folyamatok elégtelen hatékonysága okozza a számos te­rületen megmutatkozó nehézsége­ket, például azt, hogy a beruházások viszonylag nagy terjedelme ellenére kevés eszköz jut progresszív kor­szerűsítésre, csökken az állóeszkö­zök hatékonysága, egyre több a be­töltetlen munkahely, elmélyülnek a szállítói-megrendelői kapcsolatok problémái, s miközben elég kevés a rendelkezésre álló nyers- és alap­anyag, valamint energiahordozó, gazdaságunk anyag- és energiaigé­nyessége lényegesen meghaladja más iparilag fejlett országok szintjét. Ezek az ellentétek gazdaságunk fej­lődésének sokéves problémáit tük­rözik vissza, amelyek elsősorban az irányítás elégtelen színvonalából erednek. Nem használják fel kellő­képpen a társadalmi rendszerünkből és nagyszabású gazdasági poten­ciálunkból eredő eredményeket. Ezért tűztük ki a gazdasági me­chanizmus átalakításának program­ját, ezért vívunk olyan határozott küzdelmet az új eljárások érvényesí­téséért, valamennyiünk gondolko­dás- és cselekvésmódjának meg­változtatásáért. A gazdasági me­chanizmus átalakítását joggal tekint­jük az intenzifikálás meggyorsítása egyik legfontosabb feltételének. De ezt nem tekinthetjük csodaszernek, öntudatosság, intenzív munka, nagyfokú igényesség és felelősség- tudat, minden dolgozó konkrét erő­feszítései nélkül nem érhetünk el fordulatot. A népgazdaság fejlődésének 1986. évi eredményei, a problémák és a terv előirányzatától való eltéré­sek az alábbi költségvetésben is megnyilvánultak. A szövetségi, a csehországi, és a szlovákiai állami költségvetés összbevételei 301,7 milliárd koronát tettek ki, a tervhez képest 0,6 százalékos, azaz 1,7 mil­liárd koronás lemaradás keletkezett. Az állami költségvetések kiadásai 235,2 milliárd koronát tettek ki, és másfél milliárd koronával a tervezett szint alatt maradtak. A nemzeti bi­zottságok költségvetéseibe globális dotációk és célszubvenciók formájá­ban 66,5 milliárd koronát utaltak át. A csehszlovák államszövetség ál­lami költségvetésének bevételei 201,5 milliárd koronát tettek ki, és 0,6 százalékkal haladták meg az előirányzott szintet. Ebből a közpon­tilag irányított szervek és szerveze­tek kiadásaira 61,7, a csehországi és a szlovákiai állami költségvetés dotálására pedig 139,8 milliárd koro­nát használtak fel. Ha alaposabban szemügyre vesszük az állami költ­ségvetések bevételeinek és kiadá­sainak szerkezetét, azt láthatjuk, hogy az előirányzotthoz képest je­lentős eltérések voltak. Az állami költségvetések egyensúlya érdeké­ben rendkívüli intézkedéseket kellett tenni, mert kiegyensúlyozatlan volt a pénzügyi helyzet a vállalati szfé­rában. Ennél kedvezőbb eredmények születtek a nemzeti bizottságok költ­ségvetési gazdálkodásában. A múlt évben tovább nőttek saját bevétele­ik, ami lehetővé tette számukra, hogy nagyobb mértékben finanszí­rozzák a Z akciót. A nemzeti bizott­ságok által irányított gazdálkodó szervezetek több pénzeszközt for­díthattak javításokra és karbantartá­sokra. A nemzeti bizottságok bevé­telei elérték a 133,5 milliárd koronát, és 5,4 százalékkal haladták meg a tervezett szintet. Ebből 130,7 milli­árd koronát, vagyis a teljes ösz- szegnek több mint a kétharmadát fordították a költségvetési és a dotált szervezetek nem beruházási kiadá­saira. A szociális juttatások összege ta­valy elérte a 87,2 milliárd koronát, s az előző évhez képest 2,8 száza­lékkal emelkedett. Ebből nyugdíjak­ra és járulékokra 54,6 milliárd, csa­ládi pótlékokra 14,8 milliárd, táp­pénzre pedig 8 milliárd koronát for­dítottak. Az oktatásra fordított nem beruházási kiadások 1985-höz ké­pest 4,2 százalékkal emelkedtek, és elérték a 27,9 milliárd koronát. A kul­turális kiadások összege 5,4 milliárd korona volt. Az egészségügy fej­lesztésére nem beruházási kiadások formájában 27,9 milliárd koronát for­dítottak. A központilag irányított 1990 szervezetnek 63 százaléka teljesí­tette az összes alapvető tervmuta­tót, öt és annál több mutató teljesíté­sében 4 százalékuk maradt el. Hu­szonnégy százalékuk gazdálkodá­sát átlagon felülinek, 18 százalé­kukét átlagon alulinak értékelték. Joggal aggasztanak bennünket egyes szervezetek átlagon aluli eredményei, s még súlyosabb prob­lémát okoznak a veszteséges szer­vezetek. Tavaly 201 ilyen központi­lag irányított szervezet volt, veszte­ségeik 9,1 milliárd koronát tettek ki. Mivel harcot indítottunk az átlagos­ság ellen, még határozottabban kell küzdenünk az ilyen veszteségek el­len. Ezért a szövetségi kormány az állami zárszámadás megvitatásakor utasította az érintett reszortokat, hogy augusztus végéig elemezzék a veszteségek és az átlagon aluli színvonal okait, s konkrét és haté­kony intézkedéseket tegyenek a gazdasági eredmények javítására. Az eszközök gazdálkodását je­lentős mértékben a pénzügyi ellen­őrzés hatékonysága is elősegíti. A pénzügyi ellenőrző szervek a múlt évben 41 138 ellenőrzést hajtottak végre. Bebizonyosodott, hogy jőné- hány szervezet megszegi a gazda­sági fegyelmet, meghamisítja a gaz­dasági eredményeket, fecsérli a közvagyont. Aligha várhatunk el lényeges javulást mindaddig, amíg a rendről csak beszélünk, és a min­dennapi gyakorlatban nem érvénye­sítjük határozottan a CSKP KB El­nöksége által kibocsátott, a szocia­lista törvényesség, erkölcs és fegye­lem elveinek megszegése elleni harc hatékonyságának elmélyítésé­ről szóló levélben foglalt elveket. Radikális intézkedésekre van szük­ség, gyakrabban kell nyilvánosságra hozni a szocialista fegyelem és er­kölcs durva megsértésének eseteit, főleg ha ezt azok követik el, akiknek példát kellene mutatniuk a többi­eknek. Az 1986. évi állami és költségve­tési terv teljesítésében megnyilvá­nuló problémák egyes területeken az idei esztendő első hónapjaiban is változatlan intenzitással éreztették hatásukat. Ez elsősorban a minősé­gi mutatók teljesítésére vonatkozik. Az anyagi, a bér- és a pénzügyi költségek kedvezőtlen alakulása kö­vetkeztében nem teljesítik az önkölt­ségek csökkentése terén kitűzött tervfeladatokat. E kedvezőtlen irányzatok leküz­dése szükségessé teszi, hogy az irányítás minden szintjén konkrét in­tézkedéseket tegyenek az erőforrá­sok képzésében keletkezett kiesé­sek pótlására, nagyobb nyomást gyakoroljanak a tervfeladatok telje­sítésére, és ne engedjék meg továb­bi lefaragásukat. A kitűzött felada­tokból nem szabad engedni, nem szabad lehetővé tenni a tervvel való spekulálást. A XVII. pártkongresz- szus irányelveinek valóra váltása társadalmunk továbbfejlődésének, a lakosság életszínvonalának és Csehszlovákia nemzetközi helyze­tének alakulása szempontjából alapvető kérdés. Minden vezetó kö­teles szavatolni az államnak a fel­adatok teljesítését a rá bízott terü­leten. 1917. június 21-én ülésezett a bolsevik párt központi bizottsá­ga, amelyen jelen voltak a párt pétervári vezetőségének és kato­nai szervezeteinek, valamint a he­lyi szakszervezeteknek és üzemi bizottságoknak a képviselői is. Az ülés egyetlen napirendi pontja az Ideiglenes Kormány katonapoliti­kája elleni békés tüntetés meg­szervezése volt. Bár a párt vezető­sége a tüntetés kérdésében nem volt egységes, az ülés résztvevői mégis elhatározták, hogy június 23-án békés felvonulással fognak tüntetni a Kerenszkij által kihirde­tett nagy katonai offenzíva ellen. A tüntetés célja nem a hatalom átvétele volt, s a jelszavakkal - „Minden hatalmat a szovjetek­nek!“, ,,Le Kerenszkij deklaráció­jával!“, „Le a kapitalista miniszte­rekkel!“ - is csupán a koalíciós kormánypolitika elvetését akarták jelezni. A pétervári munkások és kato­nák megelégedéssel nyugtázták a tüntetés meghirdetését, de a bi­zonytalan, rettegő burzsoázia és a mensevik-eszer tábor „bolsevik összeesküvésről" kezdett beszél­ni. Hatalmukat féltve segítségül hívták a Szovjetek I. összoroszor- szági kongresszusának (lásd: Új Szó, 1987. jún. 13. 5. old.) mense­vik-eszer többségű vezetőségét. Ezek június 22-ről 23-ra virradó éjjel 3 napra betiltottak Pétervárott és a közeli környéken minden tö­megmegmozdulást. Határozatuk megszegését „a forradalom elleni támadásnak“, a tüntetésre buzdí- tókat ,,a forradalom ellenségei­nek“ kiáltották ki. Június 22-én a kormány is lé­pett. Elhatározta, hogy hatalmi eszközökkel akadályozza meg a tervezett békés tüntetést. Hata­lomféltése olyan nagy volt, hogy a hadügyminiszter parancsot adott a pétervári helyőrség megerősíté­sére, š pár óra alatt jelentős kato­nai erőket vontak össze a város környékén. A bolsevik párt központi bizott­sága villámgyorsan elemezte a helyzetet és június 23-án felhí­vással fordult a pétervári munká­sokhoz és katonákhoz. Visszavon­ta a tüntetést. A bolsevikok tekin­télyét bizonyítja, hogy a nehéz kö­rülmények között dolgozó munká­sok és katonák egyetértettek a párt utasításával, nem tüntettek, A mensevik-eszer blokk saját győ­zelmét látta az eseményekben, nyílt támadást indított a bolsevi­kok, személyesen Lenin ellen, és június 31-re meghirdette saját tün­tetését. -va­A vietnami parlament a gazdasági helyzetről Növekedés az iparban, lemaradás a mezőgazdaságban (ČSTK) - Az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva az idei év első felében 8 százalékkal nőtt Viet­namban az ipari termelés. Ugyanak­kor a kedvezőtlen időjárás lehetet­lenné tette a mezőgazdaság felada­tainak teljesítését. Nyersanyaghiány miatt egyes ipari termékek gyártásá­ban is lemaradás mutatkozott - je­lentette ki a Vietnami Nemzetgyűlés tanácskozásán Vo Van Kiét, a VSZK Minisztertanácsának alelnö­ke, az Állami Tervbizottság elnöke. A jelenlegi szociális-gazdasági helyzetről és a második félév sür­gető feladatairól című dokumen­tumban, amelyet a VNA hírügynök­ség tett közzé, a miniszterelnök hangsúlyozza; elkerülhetetlenül szükséges a második félévben az élelmiszeripari és fogyasztási cikkek gyártásának növelése, az infláció csökkentése, az árpolitika stabilizá­lása, valamint hatékonyan ki kell használni a helyi pénzügyi és mun­kaerőforrásokat az iparfejlesztés­ben. Vo Van Kiét nagyra értékelte a közelmúltban, Nguyen Van Linh főtitkár moszkvai látogatása alkal­mából aláírt gazdasági dokumentu­mok teljesítésének jelentőségét. Ugyanakkor hangsúlyozta, az or­szágnak rendkívül nehéz gondokkal kell megküzdenie s ennek módját világosan megszabta a VKP tavaly decemberi VI. kongresszusa. Még korai lenne azt mondani, hogy a vietnami kommunisták legfelsőbb fórumának döntéseit mindenütt megvalósítják, azonban már meg­mutatkoznak a nagyobb rugalmas­ság és az alkotó igyekezet tenden­ciái, tükröződnek az új gondolkodás- mód elsó pozitív eredményei a mun­kastílusban. ENSZ-dipiomata és Arafat találkozója Tapogatózások konferencia-ügyben (ČSTK) - Marrack Goulding, az ENSZ főtitkárának különleges politi­kai ügyekkel foglalkozó helyettese vasárnap este Tuniszban találkozott Jasszer Arafattal, a PFSZ Végre­hajtó Bizottságának elnökével. Első­sorban a közel-keleti helyzetről szó­ló nemzetközi konferencia összehí­vásával kapcsolatos kérdéseket te­kintették át. 'A közel-keleti körúton tartózkodó ENSZ-diplomata Ammanból érke­zett Tuniszba, s azt méri fel, milyen az érdekelt felek hozzáállása a kon­ferencia összehívásához. Tunisz előtt kétszer járt Jordániában, továb­bá Izraelben, Szíriában, Egyiptom­ban és Líbiában is folytatott megbe­széléseket. Mint ismeretes, a Pa­lesztin Nemzeti Tanács április 18-án Algírban megerősítette, a PFSZ olyan nemzetközi tanácskozás összehívása mellett van, amelyen a BT állandó tagja mellett minden érdekelt fél részt venne, beleértve a PFSZ-t is. Ezzel a nézettel nem mindenki ért egyet - főleg Izrael nem. Tel Aviv csupán olyan konfe­renciát szeretne, amely szentesíte­né a Jordániával folytatott különtár- gyalásokat, s ellenzi a palesztinok részvételét. Az arab államok köré­ben sem egységes a palesztin rész­vétellel kapcsolatos álláspont. Peltier telefoninterjúja (ČSTK) - Nagyon meghatód­tam, amikor értesültem arról, hogy szovjet orvosok jönnek hozzám a börtönbe - mondta Leonard Peltier, az amerikai in­diánok jogaiért küzdő mozgalom élharcosa a moszkvai Pravda washingtoni tudósítója által ké­szített telefoninterjúban. - Hálás vagyok a Szovjetuniónak és a szovjet népnek azért, hogy orvosi segítséget nyújtanak ne­kem. Szembetegségem nagyon komoly stádiumban van. A tudósító beszámol arról, so­káig tartott, amíg az amerikai szervek és a börtön vezetősége a közvélemény nyomására bele­egyezett a szovjet oftalmológu- sok látogatásába. Leonard Pel­tier, aki kétszeres életfogytiglani büntetést kapott, már több mint tizenegy éve ül börtönben. Ta­valy ősszel a fellebbviteli bíróság elutasította az újratárgyalási ké­relmét annak ellenére, hogy kénytelen volt beismerni: Peltier esetében súlyos eljárási hibák is történtek. Az indián vezető védő­ügyvédéi ezért a legmagasabb fórumhoz, az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságához fordul­tak. Az amerikai joggyakorlat szempontjából Peltier számára ez az utolsó lehetőség. Peltier a továbbiakban elmon­dotta: - Reményeimet összekö­töm a nemzetközi szolidaritási kampánnyal, azzal a nyomással, amit ez fejt ki az USA szerveire. Washington más országokat vá­dol az emberi jogok megsértésé­vel, de nem ismeri be a saját bűnét, azt, hogy a saját állam­polgárainak a jogait sérti meg. Az indián rezervátumokban a helyzet egyszerűen szörnyű. A munkanélküliség ezekben 88 százalékos, a kórházak, iskolák, lakóépületek düledeznek. Sót, a hivatalok még a rezervátumok­ban is el akarják venni az indiá­noktól a földet - azt a keveset, ami még megmaradt nekik. Az indiánok számára nincs szabad­ság, nincs igazság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom