Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-20 / 142. szám, szombat
Biztosítás és felelősség I. Vagyonbiztosítás Ha valaki másnak kárt okoz, kártérítési felelőssége keletkezik. A kárért felelős a törvény szerint köteles azt megtéríteni. Az, akinek más kárt okozott, jogosult a kártérítésre. Jogokról és kötelességekről van tehát szó, melyek a károsult és a károkozó között keletkeznek. Az, hogy miként és milyen körülmények közt lép a biztosítás a károsult és a károkozó viszonyába, attól függ, hogy a károsult vagy a károkozó van-e biztosítva. Bárki köthet a Szlovák Állami Biztosítónál (Csehországban a Cseh Állami Biztosítónál) vagyon-, személy- vagy felelősségbiztosítást. Ez a biztosítás önkéntes, s az állampolgár és a biztosító között megkötött biztosítási szerződéssel jön létre. A szerződéses biztosításnál tehát mindig az állampolgártól függ, akar-e biztosítást kötni vagy sem Az állampolgárok szerződéses biztosítása a véletlen esemlnyek következményeivel szemben nyújt számukra védelmet. Ezeket az eseményeket előidézhetik az állampolgáron kívüli események (pl. elemi csapás, halál, bizonyos életkor elérése stb.), vagy olyan tények, amelyeket mások idéztek elő (pl. valaki kárt okoz a biztosított személy vagyonában vagy egészségében), végül pedig olyan tények is, melyeket maga a biztosított okozott (pl. gondatlanságból). Főleg ott, ahol a véletlen eseményt harmadik személy vagy maga a biztosított idézte elő, szoros kapcsolat van a kártérítési felelősség és a biztosítás között. Biztonságot nyújt A vagyonbiztosítás keretén belül az állampolgár megrongálás, megsemmisítés, elvesztés, eltulajdonítás, vagy más, a vagyonában esett károk esetére biztosíthatja vagyonát. A gyakorlatban a vagyonbiztosításnak több fajtája létezik. Elterjedt például a dolog elemi csapás következtében való megrongálódása vagy megsemmisülése elleni biztosítás. Ebből a biztosításból a biztosító megtéríti a kárt, ha a biztosított dolog megrongálódását vagy megsemmisülését tűzvész, villámcsapás, szélvihar, árvíz vagy áradás, jégeső, földcsuszamlás, kő- faomlás, lavina, tornyok stb. leomlása, a Mercalli-skálának legalább hatodik fokozatát elérő földrengés okozta. A vagyonbiztosítás egyes válfajai vonatkoznak azokra a károkra is, melyeket a vezetékes víz, esetleg a belföldi szállítás során megrongálódás, megsemmisülés vagy elvesztés okozott. A motorosok között népszerű a gépkocsik baleseti biztosítása (Casco), amely a gépkocsi megrongálódására, megsemmisülésére vagy eltulajdonítására vonatkozik. A biztosítás egyes formái a haszonállatok kényszervágására vagy elhullására, illetve az állat nemzőképességének elvesztésére vonatkoznak. A gyakorlatban a biztosítás említett fajtáit kombinálják különféle más biztosításokkal is. Például a gépkocsik baleseti biztosítása gyakran kötődik a gépkocsi utasainak baleseti biztosításához. A háztartási berendezések ún. társított biztosítása magába foglalja a háztartási berendezések védelmét az elemi csapások, lopások és betörések következményeivel, illetve a vezetékes víz által okozott károkkal szemben stb. Ezenkívül az említett társított biztosítás keretén belül gyakran kötnek baleseti biztosítást, esetleg a háztartás tagjainak felelősségbiztosítását is. A vagyonbiztosítás biztonságot nyújt a biztosítottnak abban, hogy ha bekövetkezik a biztosítási esemény, melynek következtében a biztosított vagyona megrongálódik vagy megsemmisül, a biztosítottnak a biztosítóval szemben joga keletkezik térítésre. Erre a térítésre a biztosítottnak az okozott kár mértékében keletkezik joga, de legfeljebb annak a biztosítási összegnek a felső határáig, melyben megegyeztek a biztosítási szerződésben, esetleg amelyet a vagyonbiztosítás feltételeiben határoztak meg. A jogalap nélküli gazdagodás tilalma A biztosítottnak akkor is joga keletkezik a biztosítóval szemben a teljesítésre, ha a biztosítási eseményt harmadik személy okozta,' akinek kártérítési felelőssége keletkezett. A biztosított számára ez főleg akkor jelent előnyt, ha nem tudja, ki okozta neki a kárt, illetve ha tudja ugyan, de a károkozó valószínűleg nem tudja megtéríteni a kár teljes összegét. A biztosított érvényesítheti kártérítési követelését a károkozóval szemben, de nem fogadhatja el a teljesítést egyidejűleg a biztosítótól és a károsulttól is. Ez ugyanis jogalap nélküli meggazdagodáshoz vezetne vagy az egyik, vagy a másik rovására. Ha a károsult kárát a biztosító megtéríti, kártérítési jogigényét a biztosító érvényesítheti a károkozóval szemben abban a terjedelemben, amelyben a károsultnak teljesített. Ha a biztosító kevesebbet teljesített, mint amennyire a károsultnak a károkozóval szemben joga keletkezett, a biztosított a kártérítés fennmaradó részét önmaga is érvényesítheti a károkozóval szemben, mégpedig annak ellenére, hogy joga részben átszállt a biztosítóra. Dr. KAROL PLANK kandidátus, egyetemi tanár ÚJ szú 5 1987. VI, 20. Az iparban és a mezőgazdaságban a tudományos-technikai forradalom vívmányainak alkalmazása megteremtette és megteremti az életkörülmények változásának feltételeit a nagyközségekben és az aprófalvakban is. Változott a lakáskultúra is. A régi nádfedeles sár- és vályogházak ma már csak elvétve találhatók az utcák mentén. Ám egyre több az olyan korszerű nagylakás, amely lakó nélkül marad, jobb esetben idős emberek kettecskén lakják. Holott a „gyerekek“ is elférnének, számukra is építették a szülők. Mi lesz ezek sorsa, miután a gyerekek néhány kilométerrel arrább költöznek a városba? Ezt az aprófalvak fejlesztésénél; tervezésénél figyelembe kell venni. Hisz az elköltözködés korlátozza az építkezést, a szolgáltatások, az üzlethálózat bővítését. Mert csak azt érdemes építeni, amit ki is használnak. S így az aprófalvak fejlesztésének, megtartóerejüknek egyik záloga, közigazgatási hozzácsatolásuk a közel lévő városokhoz. A beköltözés a városok lakásgazdálkodását is nagymértékben érinti: gyorsan sok lakásra lenne szükség. E tekintetben is sokkal előnyösebb a városhoz csatolás, mert az ilyen falvakban a lakásállomány egyéni építkezésekkel növelhető - amelyre igény mutatkozik - és kialakítható az olyan egészséges lakásstruktúra, amelyben nagy lakások, többnyire ikerházak épülnek. Ugyanakkor az egykori vegyesboltok helyett több részleggel üzemelő bevásárlási központok létesülhetnek.- Mindezt figyelembe véve Kava, Gyulamajor (Ďulov dvor), Kis Izsa (Malá lža), Gadóc (Hadovce) után 1979-ben közigazgatásilag Őrsújfalut (Nová Stráž) is Komáromhoz (Komárno) csatoltuk - mondja Juliana Murcinová, a Komáromi Városi Nemzeti Bizottság titkára. - Ez nem jelenti azt, hogy ezek a települések elvesztették volna falusi jellegüket, viszont azóta gyors fejlődés jellemzi őket, fokozott figyelmet fordítunk közművesítésükre. Ezeken a településeken is - bővítve a városi szolgáltatóüzem kapacitását - emelték a szolgáltatások és az egészségügyi ellátás színvonalát. Tudvalevő, hogy az aprófalvakban az egészségügyi ellátást csupán a körzeti orvos nyújtotta, aki hetente legfeljebb egyszer-kétszer járt ki rendelésre. A szakorvosi rendelésre a lakosságnak a városba kellett utaznia. A városhoz csatolás után a tömegközlekedésben is változások történtek. A települések lakosai a városi tömegközlekedés járműveit használhatják, valamint a járás területén faluzó autóbuszokat, amelyeken a városhatárig a városi közlekedés szabályai érvényesek. Nem okoz gondot a beutazás. A városban összpontosíthatták a szolgáltatóhálózatot, az egészségügyi intézményeket és az iskolákat is. Például Gyulamajorról iskolai buszjárat szállítja reggel és délután a tanulókat.- Ugyancsak fejlesztjük az óvodai és bölcsődei ellátást - tájékoztat a titkár mert annak ellenére, hogy Órsújfalun egy új 60 személyes, kétosztályos óvodát nyitottunk, ha a bent dolgozóknak az utazás miatt jobban megfelel a városi óvoda, a szülők itt is elhelyezhetik gyermekeiket. Órsújfalu Komárom irányába terjeszkedik. A főút mentén esztétikus, korszerű sor- és ikerházak épülnek. Nemcsak a bentlakók, a komáromiak is szívesen vásárolnak itt telket építkezés céljából. Komjáti Ilona 1979 előtt az Órsúj- falusi Hnb alkalmazottja volt, most a vnb anyakönyvvezetője. Tőle kérdezem, milyennek látja a változást szülőfalujában.- Felgyorsult a fejlődés. A községbe eljutott a gáz, a vezetékes ivóvíz. Felépült az óvoda, átalakították az üzletközpontot, ahol megnyílt az élelmiszer-; zöldség-; hús-, könyv- és illatszerrészleg. Új vendéglő és tejbolt épült. Noha egészségügyi rendelésre bejárunk a városba, körzeti orvosunk hetente egyszer, főleg a nyugdíjasok és a gyerekek részére a faluban is rendel.-A változás 1979-ben 2840 lakost érintett. Köztudottan a faluközösség összekovácsoltabb, egységesebb, hiszen mindenki mindenkit ismer. Mennyiben változott ez a falusi jelleg?- Már hozzászoktunk a városhoz. Egyre többen dolgoznak a komáromi üzemekben és munkahelyük környezete, a városi szemlélet mindenképpen befolyásolja hétköznapjaikat. De társas életünk ma is ugyanolyan gazdag és sokrétű mint korábban. Szervezés, odafigyelés, akarat kérdése, hogy ne hulljon szét a falu- közösség. Jómagam is vezetek egy klubot a helyi művelődési központban, ahol a fiatalok kulturális téren tevékenykedhetnek. Tizenegy tagú' színjátszókörünk, öt tagú fotóskörünk van és nagy az érdeklődés társastánc csoportunk iránt. Jelenleg tizenöt pár tanulja a különféle táncokat. Rendszeresen műsort sugárzunk a helyi hangosanbeszélón keresztül. Százötven személyes mozinkban hetente háromszor vetítünk, és jól felszerelt könyvtár áll az olvasók rendelkezésére. Városrész-e, vagy falu marad a városhoz csatolt falu? Ma még talán falu. De egyre inkább terjeszkedik a város felé. TALLÓSI BÉLA BERENDEZÉSEK - KÖZÖS GONDOZÁSBAN A Klement Gottwald Újkohó dolgozói helyes úton járnak A 7. ötéves tervidőszakban mintegy 2 milliárd koronát költöttek az ostravai Klement Gottwald Újkohó korszerűsítésére. Az összeg nagyrészét a nagyolvasztók felújítására fordították. Most az itt dolgozó 18 kollektíva mintegy 700 tagja, kohászok, karbantartók, műszaki fejlesztők elhatározták, hogy felgyorsítják ezeknek a beruházási eszközöknek a megtérülését. A kezdeményezésből származó haszon a 8. ötéves tervidőszakban 90 millió korona lenne. Ennek a kezdeményezésnek egyik jellemzője - a berendezések közös gondozásba való vétele. Nemrégiben módom volt elbeszélgetni Ondrej Kötésárral, az ostravai kohászati vállalat karbantartó részlegének csoportvezetőjével, aki szintén a nagyolvasztóknál dolgozik. Az alkalmat kihasználva, a kezdeményezés új formáiról is beszélgettünk. • Mi ennek „a berendezésekről való komplex gondoskodás'‘-nak a lényege?- Elsősorban azt kell elmondanom, hogy a karbantartó-részleg központosítva van és szervezés szempontjából nincs a nagyolvasztók, vagy más termelő részlegek alá rendelve. Ez azért jó, mert csak az erők összpontosítása teszi lehetővé a nagyobb terjedelmű akciók, például a főjavítások lebonyolítását. Előállt viszont az a nemkívánatos helyzet, hogy a termelésben dolgozók és a karbantartók is csak a saját feladataikkal kezdtek törődni. Az olvasztárok nem törődtek annyira a berendezésekkel, amennyire tehették volna, a karbantartók pedig csak azt javították meg, ami éppen nem működött. Azoknak, akik szívükön viselték a vasmű problémáit, nem tetszett ez a helyzet és megegyezést szorgalmaztak az egyes szocialista munkabrigádok között. Ez a megegyezés létrejött és tartalmazza a termelőberendezésekről való fokozott gondoskodásból eredő feladatokat, minden résztvevő kollektíva számára. • Az eltelt idő alatt tapasztaltak-e már valamilyen eredményeket ezen a téren?- Igen. Megbízhatóbbak lettek a gépek, csökkentek a javítási költségek, jobb lett a termékek és az elvégzett munka minősége, röviden: gazdaságosabban termelünk. Először persze a többség nehezen értette meg, hogy ezentúl miért kell olyasmire is figyelnie, ami nem kifejezetten až ő feladata. Most, hogy már gazdaságilag is kimutatható eredményeink vannak, sokkal jobb lett a viszony a termelés, a karbantartás és a műszaki fejlesztés között. • El lehet mondani, hogy már a segédmunkásokat is érdekli a berendezések állapota?-Természetesen. De konkrét példával is felelhetek. Az a dolgozónk, aki elzárja a vascsapoló nyílását, eddig csak elvégezte ezt a műveletet, s ez volt minden. Hogy megtisztítsa, megnézze, ez vagy az rendben van-e, vagy hogy használat előtt kipróbálja, erre nem nagyon talált időt. Van ugyan egy karbantartó lakatos, aki ezzel is foglalkozik és a rutinszerű ellenőrzéseket elvégzi, de csak az előírás szerint, bizonyos időszakonként. Ugyanakkor üzem közben bármi megtörténhet. Mindkét félnek érdeke, hogy a berendezés működjék. Ha erről közösen gondoskodnak, akkor nincs szükség az egymásra mutogatásra, és a meghibásodás valószínűsége is nagyon lecsökken. 0 Ez a módszer, a berendezésekről való komplex gondoskodás, egy magasabb célnak, a beruházási összegek mielőbbi megtérülésének az elérését is biztosítja. Miért hasznos ez a munkakollektívák számára?- Ha a beruházás előbb megtérül, így gyorsabban jutunk további eszközökhöz újabb korszerűsítésre, ami javítja a technológiát és ezzel a munkakörülményeket is. Ezeket az eszközöket, szociális és egyéb kiadásokra is fordíthatjuk. Ha javul a vállalat gazdasági helyzete, akkor a mi helyzetünk szintén javul. De ez csak a jövőre érvényes. A megtérülés 10 év, mi mondjuk ezt 8-9 évre rövidítjük le. De már most is hasznot hoz ez a módszer azzal, hogy a berendezés, amelyről jobban gondoskodunk, nem hibásodik meg olyan hamar, tehát nincs termeléskiesés, és ez közvetlenül kihat a pénztárcánkra is. Az ilyen egyszerű matematikával néha nehéz meggyőzni az embert, de ha a dolog már beindul, és bizonyítja az előnyösségét, akkor minden további beszéd feleslegessé válik. Az olyan mozgalom, mint a miénk is, életre kel és saját erejéből fejlődik tovább. Mi már ezt az utat iáríuk' (szénasi) A szocialista Csehszlovákia első nagy ipari létesítménye az Ostrava - Kunčice-i Klement Gottwald Újkohó 35 év alatt jelentős ipari kombináttá nőtt. Beindítása óta a koksz-, nyersvas- és acélgyártáson túl 54 millió tonna hengerelt árut, valamint 9 és félmillió tonna acélcsövet is gyártottak. A vállalat fejlődésének a jövőben főleg a műszaki fejlesztés, az energiafelhasználás csökkentése és a termelőkapacitások optimális kihasználása szab majd irányt. A képen az acélmű dolgozói a kokillába való öntést végzik. (ČTK-felvétel) A nýŕanyi (Plzeňi északi járás) Tesla dolgozói számára a közelmúltban korszerű vállalati egészségügyi központot adtak át. Felépítése része volt a vállalat szociális fejlesztési tervének. Az építési költségek 2 millió koronát tettek ki. A képen: dr. Blanka Nová és Jarmila Makovcová ápolónő rendelés közben. (Jiŕí Vlach felvétele - ČTK) A város vonzásában
