Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-18 / 140. szám, csütörtök
ÚJ szú 5 1987. VJ. 18. Szociális és bérintézkedések Beszélgetés Nagy Kázmér elvtárssal, az SZSZK munka- és szociálisügyi miniszterével Pártunk XVII. kongresszusa határozataival és népgazdaságunk lehetőségeivel összhangban Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége, továbbá a szövetségi kormánynak, a Szakszervezetek Központi Tanácsának és a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának Elnöksége április 7-én intézkedéseket hagyott jóvá a szociális ellátás rendszerének tökéletesítésére. A széles körű lakossági visszhangot kiváltó intézkedések a gyermekes családokra, a nyugdíjasokra, illetve általában az idős és a rokkant emberekről történő gondoskodásra vonatkoznak. Nyilván nem kisebb érdeklődést váltanak ki a szövetségi kormány 1987. június 4-i ülésén megtárgyalt és határozatilag jóváhagyott bérintézkedések is. Ezzel összefüggésben tettünk fel néhány kérdést NAGY KÁZMÉRNAK, az SZSZK munka- és szociálisügyi miniszterének. ■ Felfedezhető-e, miniszter élvtárs, valamiféle kötődés népgazdaságunk itányítási mechanizmusának tervbe vett átalakítása és a legutóbbi szociálpolitikai intézkedések között?- Nagyon is szoros a kötődés, hiszen a gazdaság és a szociálpolitika amolyan közlekedő edény. Ez megkívánja, hogy fejlesztésük hosz- szú távon kiegyensúlyozott, összehangolt legyen. Ennek jegyében születtek meg ezek a felette szükséges döntések. Céljuk megfelelő mederbe irányítanj az ország népességének alakulását és a társadalmi erőforrásokat felhasználni a dolgozók, illetve a már nem dolgozó személyek életszínvonalának további emelésére. ■ Nyilvánvaló, hogy egyszerre nem oldhatunk meg közmegelégedésre minden nyitott szociális problémát. Ezzel együtt jó lenne tudni, hogy kormányzatunk 1990-ig országosan milyen összeggel számol a már nyilvánosságra hozott lépések anyagi fedezeteként?- Valóban ebben az esetben is csak addig nyújtózkodhatunk, ameddig a takarónk ér. Ez a magyarázata, hogy a társadalmilag legidőszerűbb tennivalókra összpontosítjuk figyelmünket. Emellett hadd említsek néhány tényt annak bizonyítására, hogy a jelenlegi intézkedések lakosságunk mily széles rétegeit érintik. Csehszlovákia lakosságának nem kevesebb mint a 22 százaléka, számszerint 3 millió 400 ezer személy nyugdíjas. Jövőnkről, a gyerekekről is jól kell gondoskodnunk. Márpedig két és félmillió családban számuk eléri a négy és félmilliót. S a betegség miatt táppénzre szorulók sincsenek kevesen, számuk napi átlagban mintegy 350 fő. A dolog anyagi oldalát illetően röviden úgy fogalmazhatok, hogy az évtized végéig a lakosok széles körének nyújtott szociális juttatások értékszintje 8,6 milliárd koronával emelkedik. ■ Tulajdonképpen mi történt azóta, hogy megszületett az április 7-i döntés?- Az első lépés az ezzel kapcsolatos jogszabály-módosítások tervezeteinek kidolgozása volt. Elkészült az anyasági segélyről szóló törvény, valamint a betegbiztosítás módosításának a Munka Törvénykönyve egyes cikkelyeit megváltoztató, illetve kiegészítő törvénynek, illetve a kizárólagos megélhetési forrást képező nyugdíjak emelésének törvénytervezete. Második lépésként ezeket a jogszabálytervezeteket megtárgyalta a szövetségi kormány, illetve a nemzeti köztársaságok kormányai. Még ebben a hónapban a Szövetségi Gyűlés elé kerülnek, amely megtárgyalja és végérvényesen jóváhagyja őket. ■ Néhány konkrét információt kérek azokról az elhatározásokról, amelyek már nemsokára, a nyilvánosságra hozott dátumnak megfelelően ez év július 1-én, illetve október 1-én lépnek hatályba. Először talán azokról, amelyek összefüggnek az anyákkal, a gyermekneveléssel.- Kezdjük az anyasági segéllyel. Ez az eddigi jogi szabályozás szerint a jogosultaknak - a napi nettó bér 90 százalékának megfelelő összegben - 26, illetve a többgyermekes és egyedülálló nőknek 35 héten át járt, ebből négy héten át a szülés előtt. Az orvosok tapasztalataik alapján figyelmeztettek arra, hogy a négy hét fizetett anyasági szabadság az anya és a gyerek egészsége szempontjából nem elegendő. Ezért a szülés várható időpontja előtt az anyasági szabadságot és a segély folyósítását minden anyának meghosszabbítjuk két héttel, vagyis hat hétre, összesen 28, illetve 37 hétre. Ez csak Szlovákiában 54 millió korona ráfordítást követel. ■ A gyermekgondozási segéllyel kapcsolatban is lesznek változások?- Igen. Népességünk gyarapodása szempontjából rendkívül fontosak a háromgyermekes családok. Ezért született az a javaslat, hogy az ilyen családoknak nyújtott gyermekgondozási segély az eddigi 600 koronáról havi 800-ra növekedjen. Ez Szlovákiában hozzávetőleg 26 ezer nőt érint majd és erre a célra évente nagyjából 67 millió koronát fordítunk. További javasolt intézkedés, hogy azoknak az anyáknak, akiknek ez év december 31 -e után megszületik a második vagy sorrendben a további gyermeke, a gyermekgondozási segélyt a jelenlegi két év helyett három évig folyósítják. Ezzel szeretnénk elérni, hogy az anyák hosszabb ideig gondoskodhassanak legkisebbjeikről. Igaz ugyan, hogy ennek Itövetkeztében megcsappan, mégpedig tízezres nagyságrendben a munkaerők száma és az anyagi költség sem lesz csekély, évente átlag 355 millió korona, de így is „kifizetődik” ez a szóbanforgó családoknak csakúgy, mint társadalmunknak. ■ Az új intézkedések közül nagy visszhangot váltott ki a családtagápolási táppénzzel kapcsolatban javasolt változás. ..- Többnyire a beteg gyerek ápolásánál veszik igénybe ezt a táppénzt. S mivel érdekünk, hogy az új nemzedék egészséges legyen, illetve betegsége idején gondos és megfelelő tartamú ápolásban részesüljön, a tervezet szerint ezt a táppénzt három munkanap helyett ötre fogják folyósítani s ez további két munkanappal, illetve egyedülálló személynél nyolc munkanappal is meghosszabbítható lesz. A tíz éven aluli gyerekek ápolásánál nem lesz feltétel az, hogy a szülők közös háztartásban éljenek. Mindez Szlovákiában 65 millió korona ráfordítást követel. ■ Az áprilisi intézkedésekről szóló közleményben olvashattunk arról is, hogy az ifjú házasoknak nyújtott kölcsön felső határa az eddigi 30 ezer korona helyett 50 ezer korona s a kölcsön megtérítésének ideje tíz év helyett tizenöt év lesz. Ezt mivel egészítheti ki?- Változik a kölcsön folyósításának egyik feltétele is. Az ifjú házaspár havi összkeresetének még elfogadott felső határa az eddigi ötezer korona helyett hatezer lesz. Természetesen megmarad az, hogy a gyerekek születését követően a kölcsön bizonyos hányadát az állam leírja. S még hadd tegyem hozzá, a pártós a kormányzati szervek egyetértenek abban, hogy a CSKP XVII. kongresszusa határozatainak teljesítésétől és a társadalom lehetőségeitől függően a 8. ötéves tervidőszak végefelé a 3- és többgyermekes anyák szabadsága évente öt munkanappal hosszabbodjék. ■ Térjünk most át egy további rendkívül fontos és érzékeny területre, nevezetesen a nyugdíjak kérdésére. Mi várható e tekintetben?- Az új jogszabálytervezet értelmében 1987. október 1-i hatállyal a megélhetés kizárólagos forrását képező nyugdíjak az egyéneknél 950-ről 1000 koronára emelkednek s ha a nyugdíjra rászorul egy további családtag is, akkor 1600 koronáról 1700-ra. Az ellenállási mozgalom volt résztvevőinek legalacsonyabb nyugdíja 1100, illetve 1800 koronára emelkedik. Említést érdemlő körülmény, hogy a megélhetés kizárólagos forrását képező s korábban már módosított nyugdíjakat a nyugdíjhivatal a jogosultak külön kérése nélkül emeli meg, természetesen a tények gondos feltérképezése után. Ez az intézkedés csak Szlovákiában mintegy 200 ezer nyugdíjasra vonatkozik majd, és költségvetési kerete' meghaladja évente a 130 millió koronát. További változások lesznek 1988. október 1-től. Ezeknek a tervezetét ez év október végéig terjesztjük a szövetségi kormány elé. Ennek keretében számolunk az öregségi, a rokkantsági és az özvegyi nyugdíjak odaítélési évük szerinti differenciált emelésével, mégpedig havonta 40-140 koronával. Vagyis a régebben megszabott nyugdíjak nagyobb arányban fognak emelkedni. Ugyanakkor ennek megfelelően emelkednek majd a részleges rokkantsági, az özvegyi, az árvasági és a részleges szolgálati nyugdíjak. Az új nyugdíjaknál előnyösebben fogjuk beszámítani a havi keresetnek 2000 koronát meghaladó összegét s ezzel összefüggésben emelkednek majd a nyugdíjak elérhető felső határai. Ezzel kívánjuk a nyugdíjak megállapításánál jobban érvényesíteni az érdemek szempontját. Előnyösebbek lesznek az ellenállási mozgalom résztvevőinek, továbbá a már nem élő antifasiszta harcosok hozzátartozóinak, az ún. ifjúkori és a mozgásképtelen rokkantaknak, illetve a kiemelt munkakategóriákban húsz évnél rövidebb ideig foglalkoztatott munkásoknak nyugdíjfeltételei. S újabb fontos körülmény, hogy ismét a XVII. kongresszus határozatai teljesítésétől, a népgazdaság fejlesztésétől függően a tervidőszak végefelé számolunk a nyugdíjak ún. valorizálásával, vagyis azzal, hogy szintjük a bérek emelkedésével párhuzamosan rendszeresen emelkedni fog. ■ Gondolunk az idős és rászoruló emberek egyéb kategóriáira is.- Erről sem feledkezhetünk meg. Nemsokára, július 1-i hatállyal a szociális intézetekben gondozott személyek élelmezésének napi költ- ség-ráfordítását öt koronával emeljük. Október 1-től pedig az idős és a súlyos egészségkárosodást szenvedett személyek diétás étkeztetésének költséglimitjét emeljük meg, nevezetesen a tébécés betegeknél havi 830 koronáról 950, a cukorbetegeknél pedig 800-ról úgyszintén 950 koronára. Az olyan személyeknél, akiknek egyéb betegségük a szakorvos javallata szerint költséges diétát követel, a havi hozzájárulás az eddigi 760 koronáról 860-ra emelkedik. ■ A szóbanforgó szociálpolitikai intézkedések mit kívánnak meg a nemzeti bizottságoktól?- Elsősorban az eddiginél is rendszeresebb, sokoldalúbb gondoskodást a gyermekes családokról, az idős és rokkant személyek számára, a kedvezőbb életfeltételek kezdeményező és következetesebb megteremtését, a cselekvóbb és eredményesebb részvételt szociális problémáik megoldásában. Ezért tökéletesíteni kell a terepen kifejtett szociális, megismerő és a jelenségeket jelző tevékenységüket. Nemcsak a járási, hanem helyi szinten is ezzel egyidejűleg javítani kell a tájékoztató és a tanácsadó szolgáltatást is. Mindehhez kérjük a lakosság közreműködését. ■ Miniszter elvtárs, a szövetségi kormány legutóbbi, június 4-i ülésén a népgazdaság egyes ágazatait és szakmáit érintő fontos bérintézkedéseket is hozott. Országosan milyen összeget szabadítanak fel erre a célra?-összesen évi egymilliárd 175 millió koronát, ebből több mint 415 milliót már ebben az évben. ■ Hogyan fogalmazná meg ennek a lépésnek fő célját?-A kereskedelem, a tömegközlekedés, az élelmiszeripar, az oktatásügy és a kulturális élet egyes kiválasztott szakmáiban az anyagi érdekeltség ösztönzése. Főként a nagyobb teljesítményt nyújtó dolgozók differenciált javadalmazása érdekében. ■ Kikre fog ez konkrétan vonatkozni például a kereskedelemben, ahol tudvalevőleg nem egy vonatkozásban gondot okoz a munkaerőhiány?- Elsősorban az eladókra, pénztárosokra, szakácsokra, cukrászokra, raktárosokra, a kis üzemegységek vezetőire s az anyagmozgató munkásokra. Kiváltképp az ipari központok élelmiszerboltjaiban és a turisták által tömegesen látogatott területek közétkeztetési berendezéseiben. ■ S az élelmiszeriparban?- Itt az intézkedések előnyösen hatnak majd az alacsonyabb tarifa- osztályokba sorolt, termelésben dolgozó munkásokra. Azokra, akik nagy teljesítményű csapoló, csomagoló és tartósító gépsorokat kezelnek. Továbbá azokra a munkásokra, akik az ún. nem attraktív szakmákban dolgoznak, például halfeldolgozó és mélyfagyasztó üzemekben. A több műszakban üzemelő termelési egységek munkásainak, illetve a legszigorúbb higiéniai feltételek megtartására kötelezett szakmák dolgozóinak anyagi érdekeltségét is növelni fogják ezek az intézkedések. Csakúgy, mint a kiskereskedelmi hálózat nappali ellátásában a nyersanyagot átvevő és az expediálást végző munkásokét valamint a karbantartó és a gépbeállító munkásokét. ■ A tömegközlekedésben is sor kerül erre a lépésre?- Igen, mégpedig a munka és a gazdálkodás eredményességének megfelelően és itt is differenciáltan. Vonatkozik ez az autóbuszok, a trolik és a villamosok, továbbá a metrószerelvények vezetőire, akinek munkája rendkívül nagy felelősséggel jár. S persze, kiemelten egyes ipari központokban. De nagyobb anyagi elismerésben részesítjük majd azokat is, akik huzamosabb ideje dolgoznak ezekben a szakmákban, főleg Prágában és Bratislavában. ■ Az oktatásügyben miben várható ilyen jellegű változás?- A kormányhatározat értelmében a nemzeti bizottságok által igazgatott iskolákban és iskolai intézményekben - beleértve az egészség- ügyi iskolákat is - a fiatal képesített tanítók és nevelők fizetése átlag havi 150 koronával fog növekedni, a középiskolai végzettségű pedagógiai dolgozók fizetése pedig differenciáltan, mégpedig a pedagógiai, illetve a szakmai gyakorlattól függően havonta 100-200 koronával. Az iskolai éttermek dolgozóinál a havi átlagos bérszintemelkedés 100 korona lesz. Ugyanakkor a középiskolai tanároknál az alapfizetéshez járó személyi pótlék 20 százalékról 25 százalékra, a technikai szakágakban pedig 30 százalékra növekszik. Azonos intézkedéssel számolhatnak a szociális gondozó intézeteknek és az oktatási minisztériumok által közvetlenül irányított egyes szervezeteknek pedagógiai dolgozói is. A főiskolai oktatóknál pedig a havi fize- téséfhélés átlaga 350 korona lesz. Természetesen elvárjuk, hogy egyidejűleg hatékony lépéseket tegyenek a pedagógiai tevékenység tökéletesítésére, az irányítás és az igazgatás ésszerűsítésére. ■ Remélhetőleg a kultúra sem mostohagyerek...- Nem. Ezen a területen is a nemsokára megvalósuló határozat alapján javulni fog főként a nemzeti bizottságok kulturális intézményeiben dolgozók egyes kategóriáinak javadalmazása. Gondolunk itt főként a népművelőkre, a könyvtárosokra, a kiállítótermek, a múzeumok, a képtárak dolgozóira, a tanfolyamok előadóira, a művészettörténészekre, a műemlék- és a természet- védelem munkatársaira és kivitelező munkásaira. Mégpedig az alapfizetés differenciált emelésével, a prémiumok, a jutalmak és a személyes értékelés módosításával. Jobban fogjuk javadalmazni a kulturális minisztériumok által irányított intézmények egyes alkalmazotti csoportjait is. S az illetékes minisztériumok konkrét intézkedéseket dolgoznak ki a jeles művészek, tudományos munkatársak és szakértők anyagi ösztönzésének fokozására is. ■ Miniszter elvtárs, az utolsó kérdés: a bérezéssel kapcsolatos említett intézkedések mikor lépnek hatályba?- Ez év augusztus elsejétől a kereskedelemben dolgozóknál, szeptember 1-től az oktatásügyben, október 1-től az élelmiszeriparban, a tömegközlekedésben és a kultúra területén dolgozóknál. ■ Köszönöm az interjút. (gály) A sviti Chemosvit vállalat termékeit a világ 17 országába exportálja. Az év első öt hónapjában 103 millió korona értékű árut szállít külföldre. A kapitalista államokba irányuló export tervét 115 százalékra, a szocialista országokba irányulót pedig 139 százalékra teljesítette. Fő termékük a polipropilén- és a poliamidszál, valamint csomagolóanyagok. A képen: Mária Rakytová szálat 102 Öe' (Jozef Veselý felvétele - ČSTK)
