Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-02 / 126. szám, kedd

ÚJ szú 5 1987. VI. 2. Ján Slávik és Horváth Zsuzsa elsősök Közösségformáló lehetőség Hogy szerkesszünk egy iskolai lapot? Mit, hogyan fogalmazzunk, mi legyen benne, és mi maradjon ki belőle? Mennyire legyen nyílt tere, szócsöve annak, ami a diákokkalu a diákok körül, a diákok érdekében történik, avagy ami épp nem történik meg, mert...? Helye van-e a kritikus hangnak az iskolai lapban? Ezeket a kérdéseket vizsgáltuk először a Komáromi (Komárno) Gépipari Szakközépiskolában az is­kolai SZISZ-szervezet vezetőségi tagjaival. Krascsenics Sándor harmadikos építész a szervezet alelnöke. Hatá­rozott fellépésűi, tájékozott, jó elő­menetelő és magaviseletű fiú. Vá­lasztékosán beszél.- Iskolai lapunk, a Pantograf, a pedagógus napra jelent meg legu­tóbb. Vegyes érzelmeket váltott ki 'diákokból és tanárokból egyaránt. Ahogy a SZISZ vezetősége is új tagokból tevődik össze - elsősök, másodikosok a szerkesztő bizott­ság is jószerivel még csak most ismerkedik a lapszerkesztés miként­jével. Szívesen vettük az előző számmal kapcsolatos észrevétele­ket, s ezek alapján javítani kívánjuk a szerkesztést, az anyagok összeál­lítását, az írások minőségét. Az új­ságnak olyan fórumnak kell lennie, amelyben benne van minden, ami körülöttünk, velünk történik, hiszen csak igy tudunk a 796 SZISZ-taghoz szólni. Az iskolarádióval ugyanis, bár többször is javították, nem tu­dunk kapcsolatot teremteni diákja­inkkal. Legutóbbi nőnapra készítet­tünk rövid megemlékező műsort. A közvetítésből sajnos nem sok ju­tottki az osztályokba. Igyekezetünk megbukott a technikán. S mert nincs olyan nagy termünk, ahol valameny- nyien egybegyúlhetnénk, az osztá­lyokkal csak az alapszervezeti elnö­kök révén vagyunk kapcsolatban. Ezért is szorgalmazzuk, hogy lapunk következő száma bővebb informáci­ókat közöljön életünkről: vitafórum­má váljon. Szeret­nénk helyet adni a jó íráskészségú, tehetséges alko­tóknak - versek­nek, rövid prózai alkotásoknak is. A lap összeállítá­sában nagy segít­séget kapunk Kó- már Beáta ma­gyar szakos ta­nártól. Ján Slávik el­sős. Rátermettsé­gét, szervezőké­pességét már a pionírszervezet­ben bizonyította, ezért is választot­ták meg az iskolai szervezet vezető­ségében a társadalmi munka felelő­sévé. Ebben természetesen szere­pe volt annak is, hogy kitűnő tanuló. -Eleinte kicsit tartottam tőle, ho­gyan néznek majd rám a felsőbb osztályosok. De tapasztalom, hogy javaslataimat, ha jók, ugyanúgy elfo­gadják, mint egy régebbi vezetőségi tagét. Igyekszem - hiszen még máshonnan nem is lehet tapasztala­tom - valahogy azt érvényesíteni, amit a pionírszervezetben láttam, tanultam. Nemcsak azt veszem fi­gyelembe, hogy városunkat, isko­lánkat társadalmi munkával kisegít­sük, hanem ezt az összefogást kö­zösségformáló lehetőségnek is tar­tom. Önmagunk és mások előtt sze­repelünk a munkánkkal és ez egy fórum egyben, amely tükrözi a mun­* kához való viszonyunkat. Hangozta­tom, a társadalmi munkában nem is annyira a részvétel a fontos, hanem a teljesítmény. Talán szóljunk konk­rétan arról, hogy szervezetünk pél­dásan kivette részét a tavaszi vá­rosszépítésből. Az osztályok egy- egy óvodával tartanak fenn kapcso­latot, igyekszünk megőrizni és fej­leszteni azt a régi hagyományunkat, hogy SZISZ-tagjaink rendszeresen gondozzák az óvodák játszótereit, környékét. Legközelebb a vízispor­tok központja környékének rendezé­sében szeretnénk segíteni. És azt hiszem, valamennyien türelmetlenül várjuk a nyári hónapokat, hogy az építőtáborokban, az iparban, a kon­zervgyárakban vagy a mezőgazda­ságban segítsünk ott, ahol szükség van a diákokra.- Iskolánk új épületrésszel bővült - veszi át a szót Štefan Hlavatý, a szervezet elnöke. - Jano erről még nem tudhat, de tagjaink folya­matosan segédkeztek az építkezés körüli munkákban, a takarításban. Az ifjúsági szervezet sportéletét Barák István tornatanár segíti, irá­nyítja. Kosárlabda, minifutball és asztalitenisz-bajnokságot szervez­nek az egyes osztályok alapszerve­zetei között. A győztes alapszerve­zet rövid balatonparti nyaralás ré­szese lehet. Már hagyományosan bekapcsolódnak a Komárno - Ko­márom békefutásba. A legtöbb él­ményt nyújtja az a sporttalálkozó, amelyen a két baráti iskola, a komá­romi és az esztergomi mérheti össze erejét a különféle sportágakban. Az iskola diákotthonát mintegy 300 diákja lakja. Diáktanácsának el­nöke, Bartalos Roland tájékoztat:- A közösségi élet, a szórakozás megszervezésénél hátráltató körül­mény, hogy a kollégiumban csak az étteremben tudunk összejönni vala­mennyien. Ezért moziba járunk, oly­kor színházba, leggyakrabban vi­szont a fedett uszodába. A különféle sportokban bajnokságokat rende­zünk az internátushoz tartozó sport­pályán. Hétfőként filmvetítés van és gyakoriak a különféle előadások is. A legutóbbiak jogi kérdésekkel fog­lalkoztak, valamennyiünk érdeklő­dését kiváltva. Ezenkívül természet- védelmi előadásokat hallgattunk. A Komáromi járás természetvédelmi területei címmel. Sokan érdeklődnek a világnézeti kör iránt, amelyet Szarka Zsuzsanna nevelónő vezet. Štefan Hlavatý elmondta, hogy a vezetőség és a diáktanács is újon­nan alakult. A vezetőségbe Ján Sla- víkon kívül az elsős Horváth Zsuzsát is beválasztották kitűnő munkájáért. Imrich Krajmer igazgatóhelyettes ta­nácsai a megújult vezetőség és álta­lában a SZISZ-szervezet tevékeny­ségében nagy segítséget jelen­tettek. TALLÓSI BÉLA Hárman a vezetőségből. Középen Krascsenics Sándor. Energia - atommagból... Ha közelebbről megvizsgáljuk a hazai energetikai ipar fejlődésének utóbbi néhány évét, akkor a folyamatos termelésnövekedés mellett az atomenergia egyre na­gyobb résztvállalása tűnhet a szemünkbe. Ezidén példá­ul 21 920 gigawattóra elektromos energiát kell termel­niük a hazai atomerőműveknek. A szövetségi tüze­lőanyag- és energetikai minisztérium tervében erre az esztendőre 75 510 GWó összenergia termelése szere­pel, s a két adat összehasonlításából látható, hogy annak 29 százaléka származik az atomerőművekből. Amikor az atomerőművek elmúlt évi teljesítményét vizsgáljuk, az is kiderül, hogy az általuk megtermelt 17 876 GWó elektromos energia 5,4 százalékkal több a tervezettnél, tehát az atomenergetika az elmúlt eszten­dőben jelesre vizsgázott. Erre tulajdonképpen szükség is volt, hiszen így sikerült pótolni azt a kiesést, ami a vízi erőművekben keletkezett a nagy csapadékhiány követ­keztében. Mindezt azért lehetett elérni, mert a múlt év során két atomerőművi energiablokkot is sikerült üzem­be helyezni az eredetileg tervezett határidőkben. Ez utóbbi ténynek köszönhetően az atomenergetikai ipar az év elejétől hét energiatermelő blokkal rendelke­zik, közülük négy Jaslovské Bohunicében, három pedig Dukovanyban működik. Valamennyi - beleértve az el­múlt évben Dukovanyban üzembe állított két blokkot is - kezdettől fogva tökéletes megbízhatósággal üzemel, és az emlékezetes januári, illetve márciusi szélsőséges időjárás idején a hazai energetika legmegbízhatóbb áramtermelő egységei voltak. Júliusban üzembe helye­zik a Dukovanyi Atomerőmű negyedik és egyben utolsó blokkját is, így júliusban már nyolc atomeróműblokk termel áramot. Az üzembehelyezés reális tényére a munkálatok eddigi lefolyásából lehet következtetni, és mivel a nyolcadik atomerőművi blokk ily módon öt hónapon keresztül üzemelhet, teljesen reális az idei feltételezett energiatermelési növekedés. Ha összeha­sonlítjuk a tavalyi és az idei esztendő energetikai terveit, a várható növekmény 4970 GWó-ra. Amikor az atomenergetikai teljesítménynövekedésről beszélünk, akkor tulajdonképpen a CSKP XVII. kong­resszusa határozatainak teljesítéséről is szólunk, hiszen a 8. ötéves tervidőszakra az energiatermelés folyamatos növekedését irányozta elő, és 1990-ben az energetikai ipar 87-90 ezer GWó közötti elektromos energia terme­lésével számol. Ebből 25 ezer GWó-nyi energiát az atomerőművekben kell megtermelni. Ez egyáltalán nem tűnik teljesíthetetlen feladatnak, hiszen az elmúlt évi teljes energiaszolgáltatás 21 százalékát tette ki az atom­erőművekben megtermelt energiamennyiség, ez idén pedig - amint ezt már említettük - további 8 százalékkal nő. Igaz, a 8. ötéves tervidőszak utolsó esztendejének tervszámai már azt is feltételezik, hogy további két erőmúvi blokk kezdi meg a termelését a harmadik hazai atomerőműben Mohiban (Mochovce). -méj­A tanulóifjúság szociális biztonsága II. A diákszülök segítségére A középiskolák diákjai, illetve a főiskolák hallgatói a hatályos jogi szabályozás szerint részesei a be­tegségi biztosításnak, tehát nem kell megszakítaniuk tanulmányaikat, hogy megítéljék számukra a beteg­ségi biztosítás egyes juttatásait, il­letve járadékait. A betegségi biztosí­tás juttatásaira joguk van, tekintet nélkül arra, hogy kapnak-e az ösz­töndíjszabályzatok alapján valami­lyen ösztöndíjat vagy hozzájárulást. Itt elsősorban a gyermekenként két­ezer korona összegben folyósított szülési segélyről van szó (melynek a nőnek akkor is joga van, ha a gyer­mek halva születik), illetve a családi pótlékról, melyre annak van joga, aki ellátatlan gyermekről gondoskodik. A gyermekről való gondoskodás indokán a főiskolai hallgatóknak, il­letve középiskolai diákoknak gyer­mekgondozási segély jár, melynek az a rendeltetése, hogy lehetővé tegye az újszülöttről való minél hosszabb ideig tartó személyes gondoskodást. A biztosítási viszony meglétére való tekintet nélkül folyó­sítják minden olyan nőnek (illetve bizonyos feltételek mellett annak a férfinak is), aki egész napi jelleggel és rendesen gondoskodik egy éves­nél, illetve két évesnél fiatalabb gyermekéről. A gyermekgondozási segély folyósításának egyik feltéte­le, hogy a középiskola diákjának, a főiskola hallgatójának engedélyez­ték az individuális tanterv szerinti tanulást, mert az individuális tanterv alapján folytatott tanulmányok mel­lett feltételezhető, hogy a diák, illet­ve a hallgató egész napi jelleggel és rendesen tud gondoskodni a gyer­mekéről. Férfinak akkor ítélhető meg a gyermekgondozási segély, ha egész napi jelleggel és rendesen gondoskodik legalább egy két éves­nél fiatalabb gyermekről, s ugyanak­kor nőtlen, özvegy, elvált vagy más komoly okból egyedülálló, és nincs élettársa. A gyermekgondozási se­gély megítélhető az olyan nő férjé­nek is, aki komoly okból (pl. hosz- szantartó betegség miatt) nem tud gondoskodni az egy, illetve két évesnél fiatalabb gyermekről. A szülési segélyre, családi pótlék­ra és a gyermekgondozási segélyre (a fent említett eset kivételével) való jogigényt a diákok, illetve a hallgatók annak az iskolának szerveinél érvé­nyesítik, amely végrehajtja betegsé­gi biztosításukat. A Társadalombiztosítási Törvény szerint a diáklánynak (hallgatónak) joga keletkezhet ellátási hozzájáru­lásra, de szociális gondoskodásban is részesítheti őt a nemzeti bi­zottság. Az ellátási hozzájárulás a fegyve­res testületeknél szolgálatot teljesí­tők családtagjait illeti. Ez a hozzájá­rulás jár a várandós, illetve a gyer­mekről gondoskodó diáklányoknak és hallgatóknak, mégpedig a leg­gyakrabban azért, mert tanul­mányaik miatt nincs munkából szár­mazó jövedelmük vagy mert ellátat­lan gyermekről gondoskodnak. Ez a hozzájárulás akkor jár nekik, ha a férjük, az elvált férjük, élettársuk katona, esetleg a gyermekük apja katona, de nem vette őket feleségül. Hogy ezeknek a nőknek milyen fel­tételek mellett folyósíthatják az ellá­tási hozzájárulást, azt a Társada­lombiztosítási Törvény állapítja meg. Az ott megállapított feltételek mellett ellátási hozzájárulás jár a katona ellátatlan gyermekeinek is. A katona ellátatlan gyermekének ellátási hoz­zájárulása havonta 300 korona (melyhez meghatározott esetekben havi 500 korona kiegészítés jár). A diáklány (hallgató) ellátási hozzá­járulása havi 650 korona. A nemzeti bizottságoknak a gon­doskodása arra irányul, hogy segít­séget nyújtson az ellátatlan gyer­mekről gondoskodó szülőknek. Ezt a gondoskodást főleg az ilyen gyer­mekekről gondoskodó egyedülálló anyáknak és apáknak nyújtják, illet­ve a várandós nőknek, ha a család vagy a nő olyan kedvezőtlen hely­zetbe került, melyet nem lehet segít­ség nélkül áthidalni. Ezekben az esetekben dologi segítséget lehet nyújtani, de elvben legfeljebb ötezer korona összegben (magasabb összegben csak kivételes és ponto­san meghatározott esetekben). Az ellátatlan gyermekről gondoskodó, szociális rászorult szülőknek bizo­nyos kiadásokhoz pénzbeli hozzájá­rulást is folyósíthatnak legfeljebb ötezer korona összegben (kivételes és meghatározott esetekben). Az el­látatlan gyermekről gondoskodó, szociálisan rászorult szülőknek bi­zonyos kiadásokhoz pénzbeli hoz­zájárulást is folyósíthatnak legfel­jebb ötezer korona összegben (kivé­teles és meghatározott esetekben a pénzbeli hozzájárulás összege elérheti a tízezer koronát). Az ilyen szülőknek ismétlődő pénzbeli hoz­zájárulás is folyósítható a megélhe­tés biztosítására vagy az olyan élet- szükségletek térítésére, melyek rendszeresen ismétlődnek. Az ilyen pénzbeli hozzájárulás elsősorban a több gyermekről gondoskodó szü­lőknek, az egyedülálló várandós nőknek és csonka családoknak fo­lyósítható, ha huzamosabb időn át kedvezőtlen szociális feltételek kö­zött élnek. Az ellátási hozzájárulásnak, illet­ve a szociális gondoskodásnak nem feltétele a biztosítási viszony meglé­te, sem a tanulmányok megszakítá­sa vagy az individuális tanterv. Az anyasági segély folyósításának azonban közvetlen feltétele a tanul­mányok megszakítása vagy befeje­zése Ezen kívül azonban szüksé­ges az is, hogy a diák (hallgató) a szülést megelőző két évben leg­alább 270 napig részese legyen a betegségi biztosításnak (az is­kolaköteles kor kivételével beszá­mítják a főiskolán, és a középiskolá­ban folytatott tanulmányok idejét is). Feltétel az is, hogy a terhesség szüléssel végződjön. Mellékes, hogy járt-e az anyának ösztöndíj. Az anyasági segélyt a leggyakrabban 26 hétig folyósítják. Az egyedülálló diáknak (hallgatónak), és annak, aki két vagy több gyermeket szült ez a járadék 35 hétig jár. Tizenkét hétig jár az anyasági segély akkor, ha a gyermek halva született, s ha a gyermek az anyasági segély folyó­sítása alatt halt meg, akkor ez a se­gély még a halált követő két hétre jár. Az anyasági segélyre való jog­igényt a diákok (hallgatók) azon az iskolán érvényesítik, melyen tanul­nak, vagy amelyen a tanulmányaik megszakítása, esetleg befejezése előtt utoljára tanultak Dr. VIERA JANČINOVÁ A Csehszlovák Tudományos Akadémia és a Prágai Vegyipari Főiskola közös prágai szilikátkutató laboratóriuma jelenleg az információátvitelre szolgáló üvegszálakkal kapcsolatos kutatás­sal foglalkozik. A száloptika területén végzett hazai kutatások magas színvonalúak. A KGST-tagállamok tudományos intézetei élénken érdeklődnek irántuk. Képünkön Karéi Konák mérnök egy üvegszál geometriai paramétereit méri. (Jan Vrabec felvétele - ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom