Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-02 / 126. szám, kedd

Levelezőink írják Kedves vendégeket fogadott a komáromi (Komárno) Jednota fogyasz­tási szövetkezet CSSZBSZ-szervezetének vezetősége. A járásba láto­gatott egy negyven tagú szovjet kereskedelmi küldöttség a Kraszno- jarszki körzetből. A vendégek megtekintették a kolárovói Centrum bevásárlóközpontot, s elismeréssel szóltak a bőséges áruválaszték­tól. Sztrecskó Rudolf felvétele Hétmillió korona haszon ti 1 Példás helytállás A nószövetség nagyidai (Veľká Ida) szervezete példásan bekapcso­lódik a környezet- és faluszépítési akciókba. Rózsákat, díszcserjéket ültetnek. A legnagyobb figyelmet azonban a politikai nevelő és kultu­rális munkának szentelik. Együttmű­ködnek a helyi könyvtárral, könyvki­állításokat, író-olvasó találkozókat és vetélkedőket szerveznek. A pol­gári ügyek testületének rendezvé­nyeit - névadókat, esküvőket, há­zassági évfordulókat - kulturális mű­sorokkal teszik ünnepélyesebbé. Évről évre megrendezik az ügyes kezű aszonyok kézimunkáinak kiállí­tását. A legszebb hímzések készítőit megjutalmazzák. Népszerűek a már hagyományossá vált sütő-főző, va­lamint varrótanfolyamok. Előadáso­kat tartanak a gyermeknevelésről IS‘ Baskó János Járási művelődési tábor A tavalyi sikeres találkozó után, az idén másodszor rendezik meg Abroncsoson (Obručná) a járási mű­velődési tábort, melynek fő szerve­zője a Csemadok Losonci (Lučenec) Járási Bizottsága. A táborozás június 5-én este kez­dődik. A megnyitó után Dinnyés Jó­zsef műsorát láthatják és hallhatják az érdeklődők. Ezután táncház lesz, amelyet a fülekpüspöki (Fil'akovské Biskupice) Jó Palóc néptáncegyüt­tes vezet. Kirándulással kezdődik a második nap, célja a környék tör­ténelmi nevezetességeinek a meg­tekintése. Délután dr. Rudnay Gábor tart diapozitív-vetítéssel egybekötött előadást a közeli Gácson (Halič) hosszú ideig tevékenykedő világhírű festőművész Csontváry Kosztka Ti­vadar életéről és munkásságáról. Szórakoztató vetélkedőn ismerked­hetnek meg a járás nevezetességei­vel. A tábor legérdekesebb műsorá­nak ígérkezik a járásban már több­ször sikerrel szerepelt Históriások fellépése. Puntigán József De hogyan...! A minap a király- helmeci (Kráľovský Chlmec) áruház élelmiszerosztályán a reggeli bevá­sárlás alkalmából figyeltem fel az esetre, mely gondolkodóba ejtett. Sorban állva a pénztár előtt, a baloldali polc tetején egy hatalmas ötliteres pálinkásüvegre lettem fi­gyelmes. Alatta az ára: 700 (hét­száz) korona. A palackozás gyári. Az üveg űrtaltalma a literesnek az ötszöröse, a félliteresnek a tízszere­se! Szép, ízléses a csomagolás, s a polcon a fő helyen van. Minden vevő megnézi, nyel egyet, és elmo­solyodik. Én is csak ezt tettem. Ezek , szerint még mindig nem iszunk ele­Sikeresen fejlődik a komplex ra­cionalizációs brigádmozgalom a Stará Turá-i Chirana vállalatnál. Az eltelt időszakban a 26 résztvevő kollektíva 381 tagja - munkások, technikusok, tervezők és vezetők - sikeresen oldott meg bonyolult műszaki problémákat, és teljesítette a kitűzött feladatokat. Munkájuk több mint hétmillió korona társadalmi hasznot eredményezett. A legeredményesebb Vladimír Vi­tek mérnök kollektívája volt. Egy csúcsesztergának az átalakításával 130 ezer korona megtakarítást ért el. Ján Kubečka brigádja az egyszer használatos injekciós fecskendők ki­sebb alaki módosításával 108 ezer koronát takarított meg. Michal Grel- neth komplex racionalizációs bri­gádja két feladatot is sikeresen megoldott. A központi kazánház ka­get! Legalábbis a gyártó cég véle­ménye szerint, ha úgy gondolja, ilyen reklámhoz kénytelen folya­modni. Természetesen ez az üveg is csak tíz óra után vásárolható meg A gyártó s a pálinka nevét nem írom le, mert nem akarok reklámot csinál­ni, de minden elismerésem az előb­bié. Megérdemelné. Az ötlet nem mindennapi. De hogy lehet ezt a mennyiséget elfogyasztani? Ha mindenkinek csak egy decit, vagy felet öntünk ötven vagy száz munka­társat (vendéget) kell összehívni, hogy kiürüljön az „üvegecske“. Demjén Ferenc zánjaira újabb füstszűrőket szerelt fél - s ezzel lényegesen csökkentet- /te a környezetszennyezést vala- / mint az optimális üzemeléshez szükséges tüzelőanyagmennyiség megállapítására a szállítószalagba épített mérleg pontosabbá tételével 130 ezer koronát takarított meg. Mató Pál Margita-llona várja a nyaralókat Felkészülve várja a nyaralókat a Lévai (Levice) járásban Margita-llona fürdőhely. Felújították az öt medencét, s elkezdték egy újabb építését műanyagból. A fürdő területén 302 személy elszállásolására alkalmas turistaház van, melyben a szo­báknak a fele az NDK-ból importált zuha­nyozókkal van felszerelve. A fürdő napon­ta ötezer személyt fogadhat. Természetesen a szórakozásra is gon­doltak. A szabadtéri színpadon, mely a fürdő területén van, hetente kétszer a felnőtteknek, egyszer pedig a gyerekek­nek lesz filmvetítés. Lesz bábszínház, esztrádmúsor és koncert. A fürdőtől egy kilométerre levő kalinčiakovói kastélyban táncmulatság és diszkó várja a nyaraló­kat. Az esti órákban az érdeklődők csil­lagmegfigyeléssel egybekötött csillagá­szati előadásokat hallgathatnak. A spor­tolási lehetőség is biztosított. Már megérkeztek az első vendégek: az úszótanfolyamon részt vevő alapiskolá­sok. Tóth Károly Évente tizennégyezer tonna zöldség Több mint 30 éves múltra tekint vissza a Gyümölcstermesztők és Kertbarátok Szlovákiai Szövetségének galántai (Ga­lanta) járási szervezete. Évről évre igé­nyesebb feladatok várnak rájuk. A 8. ötéves tervidőszakra évi tizennégyezer tonna zöldség és hétszáz tonna gyümölcs termesztését és évente ötezer gyümölcs­fa, bokor, valamint háromezer díszcserje és fa kiültetését vették tervbe. A szervezet tagjai példás aktivitást fej­tenek ki az idén is. Már jó néhány tonna friss karalábét, zöldhagymát, retket, salá­tát és uborkát szállítottak piacra. Oláh Gyula A Szlovák Horgászszövetség nyitrai (Nitra) alapszervezete nyugdíjasok számára rendezett horgászversenyt. A legnagyobb hal Pavol Amrózi horgá­ra akadt rá. (Pavol Matis felvétele) Közös betétkönyv G. V.: Szeretném tudni, hogy ha a házastársak egyike meghal, a túl­élő házastárs jogosult-e pénzt ki­venni a közös betétkönyvről? A házastársak egyikének halálá­val megszűnik az osztatlan közös tulajdonuk. Ennek a közös tulajdon­nak a megosztását ilyenkor az illeté­kes állami közjegyzőség végzi el; meghatározza, mi tartozik a közös tulajdonból a túlélő házastárs tulaj­donába és mi tartozik a hagyatékba. Az öröklési jognak egy másik fon­tos szabálya az, hogy az örökös az örökhagyó halála pillanatában szerzi meg a hagyatékot (a hagyatékátadó végzés lényegében csak megálla­pítja ezt a tényt). Van azonban egy időszak, amikor még nem lehet tudni teljes biztonsággal ki az örökös (esetleg, kik az örökösök), mi tarto­zik a hagyatékba, a hagyaték egyes tárgyai kinek, melyik örökösnek tu­lajdonába kerülnek, és amikor szá­molni kell azzal is, hogy a hagyatéki eljárás befejezése előtt jelentkez­hetnek olyan személyek, akik hite­leztek az örökhagyónak (esetleg az örökösök helyett gondoskodtak az örökhagyó eltemettetéséről) s bizto­sítani kell követelésük kielégítését a hagyatékból. Ezért az állami köz- jegyzőségekről szóló törvény (amely egyebek mellett a hagyatéki eljárást is szabályozza) elrendeli, hogy az örökösök a hagyatékba tartozó dol­gokat csak akkor adhatják el vagy tehetnek vele kapcsolatban a szoká­sos gazdálkodás kereteit meghala­dó intézkedéseket (ilyen lenne nyil­ván az is, ha valamelyik örökös a betétkönyvről nagyobb összeget venne ki), ha a közjegyzőség hozzá­járul ehhez. Dolgozó nyugdíjas szabadsága és táppénze Cs. M.: 70 éves nyugdíjas va­gyok. A munkaszerződésemet évente megújítják. Mosta nyár elején adják ki a négy heti szabadságomat. Ezzel kapcsolatban szeretném tudni azt, hogy ha véletlenül nem tudnám végigdolgozni ezt az évet (pl. az egészségi állapotom miatt), vissza­követelhetik-e tőlem a szabadság idejére fizetett munkabérmegtérí­tést. Továbbá, ígaz-e, hogy a nyug­díjas dolgozó csak 45 napig kaphat táppénzt, ha megbetegszik? A szabadság csökkentését, illetve a szabadság idejére kifizetett mun­kabérmegtérítés visszakövetelését a Munka Törvénykönyve és a végre­hajtására kiadott 1975. évi 54. sz. kormányrendelet szabályozza. A szabadság mértékének csök­kentése elsősorban akkor jön szá­mításba, ha a dolgozó a szabadság kiadása előtt legalább száz munka­napot mulasztott igazoltan (pl. mun­kaképtelenség, a kormányrendelet függelékében nem említett fontos személyi munkaakadályok, katonai szolgálat, fizetetlen gyermekgondo­zási szabadság miatt). Ha a szabad­sága kiadása után válik a dolgozó munkaképtelenné, s ebből az okból mulaszt igazoltan legalább száz munkanapot, s szabadsága ezért nem rövidíthető, s így a szabadság idejére kifizetett munkabérmegtérí­tés sem vonható le a fizetéséből, feltéve, hogy teljesítette az öt havi folyamatos munkaviszony és a 75 napi munkavégzés feltételeit. Vagy­is, ha a szabadsága kiadásának ide­jén teljesítette már az említett felté­teleket, a szabadsága utáni megbe­tegedése, igazolt mulasztása nem lehet indok arra, hogy visszafizettes­sék önnel a szabadság idejére kifi­zetett munkabérmegtérítést, még akkor sem, ha az év végéig egyetlen napot sem dolgozhatna. Más lenne a helyzet azonban ak­kor, ha még az év vége előtt meg­szűnne a munkaviszonya. A Munka Törvénykönyve 108 § (1) bekezdése szerint a dolgozónak a munkaviszo­nya megszüntetése esetén csak a szabadsága arányos részére van jogigénye, persze ismét azzal a fel­tétellel, hogy a munkaviszonya leg­alább 5 hónapig tartott megszakítás nélkül és ez alatt az idő alatt leg­alább 75 napig végzett munkát (a 75 napba viszont rendszerint beszámí­tódnak az ún. szabad szombatok is). A munkaviszonyának az év vége előtt történő megszüntetése tehát azt jelentené, hogy nincs jogigénye a szabadsága évi mértékének teljes négy hetére, csupán az arányos ré­szére. A szabadság arányos részét ebben az esetben úgy határozzák meg, hogy a folyó naptári év minden egyes hónapjáért, melyben fennállt a munkaviszonya, a szabadsága évi mértékének egy tizenkettede járna önnek (ha pl. szeptember végére szűnne meg a munkaviszonya, há­rom hét). A munkaviszonya megszüntetése esetén köteles lenne visszafizetni a szabadsága azon részére járó munkabérmegtérítést, amelyre nem keletkezett jogigénye, vagyis amely meghaladja a szabadság arányos részét. Ami a tápppénzt illeti, a to­vábbdolgozó nyugdíjas, ha egyéb­ként teljesíti a táppénz megítélésére vonatkozó feltételeket, egy és ugyanazon munkaképtelenség ese­tén 60 munkanapig kaphat táppénzt, vagy több munkaképtelenség ese­tén egy naptári évben kaphat 60 munkanapig táppénzt. Ebbe a 60 munkanapba azonban nem lehet beszámítani azokat a munkanapo­kat, melyekre a továbbdolgozó nyugdíjas az üzemi baleset, foglal­kozási betegség, vagy karanténin­tézkedés miatt munkaképtelensége miatt kapott táppénzt. Anyasági segély újabb szüléskor B. R.: 1984-ben szültem az első gyermekemet. Azóta anyasági, majd pedig fizetetlen gyermekgondozási szabadságon vagyok. Most nyáron kellene megszülnöm a második gyermekemet. A napokban jutott a tudomásomra, hogy talán jogosult lennék fizetett anyasági szabadság­ra, ha a második gyermek megszü­letéséig nem telik el több, mint há­rom év. Igaz ez? Ha a dolgozó nő az újabb anyasá­gi szabadságát legkésőbb az előző gyermeke születésétől számított 37. hónap vége előtt kezdi meg, az anyasági segély napi összegét ugyanabból a tiszta napi átlagkere­setből állapítják meg számára, mint a korábbi anyasági szabadsága ide­jén. Teljesítenie kell azonban az anyasági segély megítélésének fel­tételeit, elsősorban azt, hogy a szü­lést megelőző két évben legalább 270 napig volt részese a betegségi biztosításnak (ez a feltétel lényegé­ben teljesítve van, ha a szülést meg­előző két évben legalább 270 napig volt munkaviszonyban, mivel a mun­kaviszonyban lévő dolgozók része­sei a betegségi biztosításnak). Az anyasági segély azonos összegben való megítélésének további fontos feltétele az, hogy az újabb anyasági szabadságát ugyanannál a munkál­tatónál kezdi meg, melynél a korábbi anyasági szabadságát töltötte, vagy legalábbis az említett munkáltatónál létesített munkaviszonyából eredő védelmi időben. A védelmi idő rendszerint 42 nap, a várandós nőknél azonban lénye­gesen hosszabb - hat hónap. Az anyasági szabadságát, ha a munkaviszonya még nem szűnt meg valamilyen okból, legkorábban nyolc héttel a szülés várható idő­pontja előtt kezdheti meg, később pedig általában a szülés várható időpontja előtt négy héttel. A védel­mi időben azonban nem az anyasági szabadság megkezdődéséről van szó, hanem az anyasági segély fo­lyósításának kezdetéről (az anyasá­gi segélyt ilyen esetekben mindig a szülést megelőző negyedik hét kezdetétől folyósítják). Az anyasági segély folyósításá­nak (újabb szülés esetén) feltétele tehát nem az, hogy ,,a második gyermek megszületéséig ne teljen el több mint három év“, hanem az, hogy az újabb anyasági szabadsá­gát akkor kezdje meg, amikor az előző gyermeke még nem töltötte be életének 37. hónapját (három év és egy hónap), illetve, ha már nem lenne munkaviszonyban, akkor a feltétel az, hogy a szülés várható időpontját megelőző negyedik hét kezdete még beleessen a védelmi időbe (a munkaviszony megszünte­tésétől számított hat hónapba), de feltétel az is, hogy ezen a napon az előző gyermeke ne legyen 37 hó­napnál idősebb. (m-n.) Egymilliomodik tonna A vágsellyei (Sala) Duslo vállalatnál a DAM cseppfolyós műtrágyát gyártó részleg dolgozói példásan teljesitik termelési kötelezettségeiket. Termékük, mely ebben az évszakban a legkeresettebb a mezőgazdasági üzemek részéről, s a vetés előtti műtrágyázáshoz szükséges, kitűnő minőségű. A napokban állították elő belőle az egymilliomodik tonnát. Napi termelésüket - 670 tonna - folyamatosan szállítják hazai és külföldi megrendelőiknek. A felvételen Dominik Augustín részlegvezető (baloldalt) a napi eredményt értékeli Celeng Ferenc . Matusek János felvétele ÚJ szú 6 1987. VI. 2. Küzdünk az alkoholizmus ellen...?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom