Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)

1987-06-17 / 139. szám, szerda

A szocialista országok szerződéstervezete az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltására (ČSTK) - A TASZSZ hirügynökség tegnap kiadta annak a dokumentumnak a szövegét, amelyet a Szovjetunió a többi szocialista or­szággal együtt 1987. június 9-én terjesztett a genfi leszerelési konferencia elé. A dokumen­tum címe: Az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződés alapvető rendelkezései. / A. Általános rendelkezések új szú 1987. VI. 17: 1. Az atomfegyver-kísérletek általános és teljes be­tiltása olyan jelentős és önálló intézkedés, amely hozzájárul a nukleáris fegyverek korlátozására, csök­kentésére és teljes felszámolására irányuló erőfeszíté­sek előmozdításához. 2. Az atomfegyver-kísérletek általános és teljes be­tiltásához vezető jelentős lépés lenne, ha ezeket a kísérleteket a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok, mint a legnagyobb nukleáris potenciállal ren­delkező két ország, megtiltaná. A többi atomhatalom csatlakozása a szerződéshez kötelező feltétele a szer­ződés legfőbb célja elérésének és valóban egyetemes jellege biztosításának. 3. A szerződést aláíró országok a légköri, a kozmi­kus és a víz alatti atomkísérletek tilalmáról szóló, 1963. augusztus 5-én kötött szerződésben foglalt alapelvek kiegészítésének és továbbfejlesztésének szándékától vezetve igyekeznek elérni, hogy egyszer s mindenkor­ra szűnjön meg az összes atomfegyver-kísérlet, úgy, hogy a tilalom vonatkozzon a fennmaradó területre, vagyis a föld alatti robbantásokra is. 4. Ha teljesen felszámolják az összes atomfegyvert, a szerződés lesz a garánciája annak, hogy a jövőben nem újítják fel ezt a fegyvertípust és a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének jelentős elemévé válik. B. A tilalom terjedelme 1. A szerződés valamennyi aláíró országa kötelezi magát arra, hogy a jogkörébe, vagy az ellenőrzése alá eső bármely helyen megtiltja a kísérleti atomrobbantá­sokat, mégpedig minden környezetben - a légkörben, a kozmikus térségben, a víz alatt és a föld alatt egyaránt. 2. A résztvevők egyike sem fog ösztönzést adni bármilyen kísérleti atomrobbantás végrehajtására, le­gyen az bárhol is, és nem vesz részt benne semmilyen módon. 3. Olyan rendelkezéseket kell kidolgozni, amelyek kizárnák, hogy az atomfegyver-kísérletek tilalmát bé­kés célú atomrobbantások végrehajtásával kerüljék meg. C. Az atomfegyver­kísérleteket szolgáló lötereken folytatott tevékenység megszüntetése I. TÁJÉKOZTATÁS A részt vevő államok a szerződés érvénybe lépését követő 30 napon belül közük a területükön vagy az ellenőrzésük alatt levő területeken kiépített, az atom­fegyver-kísérletekre szolgáló lőterek helyzetét és meg­adják az atomfegyver-kísérletek színhelyének földrajzi koordinátáit. II. AZ ATOMFEGYVER-KÍSÉRLETEKRE SZOL­GÁLÓ LÖTEREKEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSE A szerződést aláíró valamennyi ország a szerződés érvénybe lépésének napján leállítja a lötereken az atomfegyver-kísérletekkel összefüggő összes tevé­kenységet. D. A szerződés végrehajtásának biztosítása I. AZ ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS RENDELKE­ZÉSEI A szerződésben vállalt kötelezettségek szigorú és feltétel nélküli betartásának hatékony és átfogó ellen­őrzésére a nemzeti műszaki ellenőrző eszközök, a nemzetközi ellenőrző intézkedések és a helyszíni ellenőrzés alkalmazható. II. NEMZETI MŰSZAKI ELLENŐRZŐ ESZKÖZÖK 1. A szerződés valamennyi részt vevő állama az ellenőrzésre felhasználja a rendelkezésére álló nem­zeti műszaki ellenőrző eszközöket, mégpedig a nem­zetközi jog általánosan elismert normáival összhang­ban, s kötelezi magát arra, hogy nem fogja akadályozni más részt vevő államok ugyanilyen ellenőrző eszközei­nek a tevékenységét. 2. A szerződés részt vevő államai, amelyek nemzeti műszaki ellenőrző eszközökkel rendelkeznek, az ezen eszközök segítségével szerzett és a szerződés teljesí­tése szempontjából fontos információkat átadják az illetékes szervnek, és szükséges esetekben a szerző­dés más aláíróinak is. III. NEMZETKÖZI ELLENŐRZŐ INTÉZKEDÉSEK A szeizmikus ellenőrzés nemzetközi rendszere 1. A részt vevő államok létrehozzák a szeizmikus ellenőrzés nemzetközi rendszerét, hogy nagyobb le­gyen annak biztonsága, hogy a szerződésből eredő kötelezettségek teljesülnek. 2. E célból a szerződést aláíró országok jogkörében vagy ellenőrzése alatt levő területen kiépítik a szüksé­ges műszáki paraméterekkel rendelkező szeizmikus állomásokat, amelyek biztosítják a szeizmikus adatok rendszeres nemzetközi cseréjét, összhangban azokkal az alapelvekkel, amelyek a szerződés elválaszthatat­lan részét fogják képezni. 3. Ezeknek az állomásoknak az üzemeltetését a nemzetközi felügyelőség megfigyelőinek részvételé­vel fogják biztosítani. Az állomások számát, elhelyezését, alapvető mű­szaki paramétereit és üzemeltetésük általános alapel­veit le kell fektetni. A légkör radioaktivitásáról szóló információk nemzetközi cseréje 1. A szerződésből eredő kötelezettségek betartása felőli bizonyosság fokozása érdekében a szerződés valamennyi részt vevő állama kötelezi magát arra, hogy a légkör radioaktivitásáról szóló információk nem­zetközi cseréje során tisztességes együttműködést fog folytatni. 2. A szerződés részt vevő államai erre a célra a jogkörükbe, vagy az ellenőrzésük alá tartozó terüle­teken olyan aerosolos ellenőrző állomásokat építenek, amelyek biztosítják a légkör radioaktivitásáról szóló információk nemzetközi cseréjét, összhangban azok­kal a lefektetett elvekkel, amelyek a szerződés elvá­laszthatatlan részét fogják képezni. IV. AZ ATOMFEGYVER-KÍSÉRLETEKRE SZOL­GÁLÓ LÖTEREKEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG TILALMÁNAK BIZTOSÍTÁSA Annak ellenőrzését, hogy a lötereken nem hajtanak végre atomrobbantásokat, nemzeti személyzet bizto­sítja a nemzetközi felügyelők részvételével, összhang­ban a lefektetett eljárásokkal. V. HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS 1 A szerződés betartása felőli kétségek miatt felme­rülő, a szerződésben foglalt más ellenőrző intézkedé­sekkel meg nem oldható problémák megoldása érde­kében valamennyi részt vevő állam joga, hogy a meg­felelő indoklás előterjesztése után helyszíni ellenőrzést kérjen más részt vevő állam területén. 2. Az az állam, amelyet az ellenőrzésre felkérnek, köteles lesz lehetővé tenni a kérvényben megjelölt helyekre való eljutást, hogy a helyszínen lehessen elbírálni a tisztázatlan körülményeket és meg lehessen magyarázni, hogy azok nem függtek-e össze a szerző­dés rendelkezéseit sértő atomrobbantással 3. Ki kell dolgozni az ilyen ellenőrzésre vonatkozó kérelem kritériumait és benyújtásának módját, akár­csak az ellenőrzés végrehajtásának szabályait, bele­értve az ellenőrző személyzet jogainak és funkcióinak a felsorolását. VI. SZERZŐDÉSES SZERVEK 1. A szerződés hatékony betartásának biztosítása céljából alakulnak meg az illetékes szervek (köztük a nemzetközi felügyelőség), amelyek feladatait a szer­ződéshez csatolt melléklet határozza meg. 2. Meg kell határozni a szerződéses szervekben folyó döntéshozatal módszerét, amely lehetővé tenné a kölcsönösen elfogadható döntések meghozatalát és szükség esetén rövid időn belüli végrehajtásukat. E. A szerződés zárórendelkezései 1. A szerződés időben nem korlátozott. Akkor lép érvénybe, ha. . állam, köztük a Szovjetunió és az USA ratifikálja. A szerződés érvénybe lépése után öt évvel össze­hívják a részt vevő államok konferenciáját, amelyen megvitatják a szerződés érvényességét és az érvé­nyességének alakulásával kapcsolatos kérdéseket, feltéve, ha ez alatt az öt év alatt nem csatlakozik hozzá a többi atomhatalom. 2. Meg kell határozni a szerződés aláírásának, ratifi­kálásának módját, az elhelyezéséről szóló rendelkezé­seket, a szerződéshez való csatlakozás, illetve a kilé­pés módját, a kiegészítések előterjesztésének és az érvényességét tárgyaló konferencia megszervezésé­nek a mechanizmusát. Az amerikai indítványban sok a homályos pont Reagan értékelése Velencéről és a NATO-tanács üléséről (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök hétfői tévébeszédében a hét legfejlettebb tőkés ország velencei csúcsértekezletének és az azt követő külügyminiszteri szintű NATO-tanács ülésének az eredményeivel foglalko­zott. Mint hangoztatta, a velencei csúcsértekezleten a szövetségesek ,,teljesen egységes“ álláspontot foglaltak el az Európában elhelyezett amerikai és szovjet közepes hatótávolságú nukleáris rakéták kérdésében. Ez Reagan szerint történelmi megállapodás megkötéséhez vezethet ezeknek a fegyvereknek a felszámolásáról. Az amerikai elnök egyben „új kezdeményezést“ tett, amikor kije­lentette, hogy az Egyesült Államok szövetségesei támogatásával „hi­vatalosan javasolja a Szovjetunió­nak az összes amerikai és szovjet szárazföldi telepítésű harcászati­hadműveleti rakéták átfogó felszá­molását és a közepes hatótávolságú eszközök lényeges csökkentését, il­letve felszámolását“. A TASZSZ szovjet hírügynökség ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy az amerikai indítványban sok a homályos pont. Valóban felké­szült-e az USA a harcászati-hadmű- veleti rakéták felszámolására? - te­szi fel a kérdést a TASZSZ, megálla­pítva, hogy Reagan például hallga­tott a 72 darab Pershing 1A rakétá­ról, amelyek formálisan ugyan a nyugatnémet Bundeswehr birtoká­ban vannak, de nukleáris robbanó­tölteteikkel az USA rendelkezik. Re­agan úgyszintén nem szólt a tenger­ről és a repülőgépekről kilőhető har­cászati-hadműveleti rakétákról, amelyekkel az európai vizeken, a Szovjetunió határai mentén, vagy közvetlenül a kontinens területén te­vékenykedő amerikai hadihajók, il­letve repülőgépek vannak felsze­relve. Amerikai sajtókommentárok fel­hívják rá a figyelmet, az elnök egy szóval sem jelezte, hogy kész meg­állapodni a Szovjetunióval más kulcsfontosságú leszerelési kérdé­sekről, s főleg arra mutatnak rá, hogy Reagan továbbra is a „csillag­háborús“ program megvalósítását szorgalmazza. A Reagan beszéd ezúttal is hem­zsegett a durva szovjetellenes kiro­hanásoktól. Az amerikai elnök más témákról szólva megerősítette, hogy Wa­shington nem mond le a perzsa- öbölbeli beavatkozás politikájáról. Azt állította, hogy Velencében a szö­vetségesek támogatták az amerikai magatartást. Ez azonban ellent­mond a tényeknek, mivel köztudott - s erre az amerikai lapok is rámu­tatnak hogy Reagan nem tudta megszerezni partnerei beleegyezé­sét a perzsa-öbölbeli amerikai kato­nai jelenlét fokozását célzó lépé­sekhez. Reagan végezetül kénytelen volt beismerni, hogy „az amerikai költ­ségvetési deficit veszélyeztetheti az Egyesült Államok gazdasági növe­kedését. Hangoztatta, fel akarja számolni a hatalmas hiányt, de is­mét kizárta a katonai kiadások bár­miféle csökkentésének lehetőségét. Iraki-iráni konfliktus Pozícióharcok és intenzív diplomáciai tevékenység (ČSTK) - Az iraki-iráni frontról érkező jelentések azt jelzik, hogy az utóbbi idő­ben lényegében pozícióharcok folynak a felek között. Bagdadi megfigyelők több­sége azonban felhívja rá a figyelmet, hogy a légkör továbbra is igen feszült, s növekszik az öböl menti államokat fe­nyegető veszély is. A Tanjug hirügynökség bagdadi kelte­zésű jelentésében megállapítja, a harcok mostani szakaszát a „várakozások idő­szakának" lehet nevezni Mindkét fél in­tenzív diplomáciai tevékenységet folytat, hogy támogatást szerezzen a maga szá­mára az ENSZ-ben és a Biztonsági Ta­nácsban. A Perzsa-öböl menti országok sajtója egyre gyakrabban követeli, hogy a nemzetközi közösség tegyen olyan ha­tékony lépéseket, amelyek tárgyalóasztal mellé kényszerítenék a harcoló feleket. Ugyancsak szorgalmazzák, hogy az el­len, aki nem hajlandó tűzszünetet kötni, hirdessenek fegyvereladási embargót, Felmerült az a javaslat is, hogy a Perzsa­öbölben az ENSZ által létrehozott hadi­tengerészeti erők biztosítsák a szabad hajózást. Bagdad hangsúlyozza, hogy kész együttműködni az ENSZ-szel és a BT-vel. Legutóbb erről Tarik Aziz külügyminiszter beszélt a világszervezet székhelyén tar­tott sajtókonferenciáján. Felszólította az ENSZ-t, indítson missziót Irakba és Irán­ba a hét éve tartó háború okainak kivizs­gaidüa céljából Kijelentette: Irak aláren­delné magát egy ilyen vizsgálatnak. Mohszen Rafik Doszt, az iráni iszlám forradalmi gárdák minisztere hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy az iráni fegyveres erők megtámadják az amerikai hadihajó­kat, ha azok a Perzsa-öbölben és a kör­nyező vizeken veszélyeztetni fogják Irán biztonságát. Azzal vádolta Washingtont, hogy fegyveres összecsapást akar provo­kálni Iránnal. Megfigyelők a miniszter nyi­latkozatát az USA-nak címzett eddigi leg­élesebb figyelmeztetésként értékelik, xxx Eközben tovább folytatódik Nagy-Bri­tannia és Irán diplomáciai konfliktusa. A brit külügyminisztérium tegnap teheráni képviseletének további három munkatár­sát hívta haza. Londonba hétfőn érkezett vissza az a négy brit diplomata, akiket Irán korábban utasított ki az országból. A viszály májusban robbant ki, amikor Manchesterben őrizetbe vették az iráni alkonzult, akit lopással vádoltak. Röviddel ezután rabolták el Teheránban Edward Chaplin brit diplomatát. Ezt követte a manchesteri iráni főkonzulátus bezárá­sa, majd öt brit diplomata Iránból való kiutasítása. Nagy-Britannia a múlt héten döntött az iráni nagykövetség személyze­tének csökkentéséről, majd Irán újabb négy diplomatát kiutasított az országból. A brit külügyminisztérium szóvivője kö­zölte, Londonban fontolóra vették a diplo­máciai kapcsolatok megszakítását is. A hét elején érkezett Leningrádba az a szovjet-amerikai békemenet, melynek résztvevői a nukleáris leszerelést célzó lépéseket kívánják támogatni. Képünkön: Alan Affeldi, a 230 tagú amerikai küldöttség vezetője, a békemenet üdvözlése alkalmából a leningrádi repülőtéren rendezett gyűlésen mond beszédet. (Telefoto - ČSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom