Új Szó, 1987. június (40. évfolyam, 125-150. szám)
1987-06-17 / 139. szám, szerda
A szocialista országok szerződéstervezete az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltására (ČSTK) - A TASZSZ hirügynökség tegnap kiadta annak a dokumentumnak a szövegét, amelyet a Szovjetunió a többi szocialista országgal együtt 1987. június 9-én terjesztett a genfi leszerelési konferencia elé. A dokumentum címe: Az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződés alapvető rendelkezései. / A. Általános rendelkezések új szú 1987. VI. 17: 1. Az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltása olyan jelentős és önálló intézkedés, amely hozzájárul a nukleáris fegyverek korlátozására, csökkentésére és teljes felszámolására irányuló erőfeszítések előmozdításához. 2. Az atomfegyver-kísérletek általános és teljes betiltásához vezető jelentős lépés lenne, ha ezeket a kísérleteket a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok, mint a legnagyobb nukleáris potenciállal rendelkező két ország, megtiltaná. A többi atomhatalom csatlakozása a szerződéshez kötelező feltétele a szerződés legfőbb célja elérésének és valóban egyetemes jellege biztosításának. 3. A szerződést aláíró országok a légköri, a kozmikus és a víz alatti atomkísérletek tilalmáról szóló, 1963. augusztus 5-én kötött szerződésben foglalt alapelvek kiegészítésének és továbbfejlesztésének szándékától vezetve igyekeznek elérni, hogy egyszer s mindenkorra szűnjön meg az összes atomfegyver-kísérlet, úgy, hogy a tilalom vonatkozzon a fennmaradó területre, vagyis a föld alatti robbantásokra is. 4. Ha teljesen felszámolják az összes atomfegyvert, a szerződés lesz a garánciája annak, hogy a jövőben nem újítják fel ezt a fegyvertípust és a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének jelentős elemévé válik. B. A tilalom terjedelme 1. A szerződés valamennyi aláíró országa kötelezi magát arra, hogy a jogkörébe, vagy az ellenőrzése alá eső bármely helyen megtiltja a kísérleti atomrobbantásokat, mégpedig minden környezetben - a légkörben, a kozmikus térségben, a víz alatt és a föld alatt egyaránt. 2. A résztvevők egyike sem fog ösztönzést adni bármilyen kísérleti atomrobbantás végrehajtására, legyen az bárhol is, és nem vesz részt benne semmilyen módon. 3. Olyan rendelkezéseket kell kidolgozni, amelyek kizárnák, hogy az atomfegyver-kísérletek tilalmát békés célú atomrobbantások végrehajtásával kerüljék meg. C. Az atomfegyverkísérleteket szolgáló lötereken folytatott tevékenység megszüntetése I. TÁJÉKOZTATÁS A részt vevő államok a szerződés érvénybe lépését követő 30 napon belül közük a területükön vagy az ellenőrzésük alatt levő területeken kiépített, az atomfegyver-kísérletekre szolgáló lőterek helyzetét és megadják az atomfegyver-kísérletek színhelyének földrajzi koordinátáit. II. AZ ATOMFEGYVER-KÍSÉRLETEKRE SZOLGÁLÓ LÖTEREKEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG MEGSZÜNTETÉSE A szerződést aláíró valamennyi ország a szerződés érvénybe lépésének napján leállítja a lötereken az atomfegyver-kísérletekkel összefüggő összes tevékenységet. D. A szerződés végrehajtásának biztosítása I. AZ ELLENŐRZÉS ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEI A szerződésben vállalt kötelezettségek szigorú és feltétel nélküli betartásának hatékony és átfogó ellenőrzésére a nemzeti műszaki ellenőrző eszközök, a nemzetközi ellenőrző intézkedések és a helyszíni ellenőrzés alkalmazható. II. NEMZETI MŰSZAKI ELLENŐRZŐ ESZKÖZÖK 1. A szerződés valamennyi részt vevő állama az ellenőrzésre felhasználja a rendelkezésére álló nemzeti műszaki ellenőrző eszközöket, mégpedig a nemzetközi jog általánosan elismert normáival összhangban, s kötelezi magát arra, hogy nem fogja akadályozni más részt vevő államok ugyanilyen ellenőrző eszközeinek a tevékenységét. 2. A szerződés részt vevő államai, amelyek nemzeti műszaki ellenőrző eszközökkel rendelkeznek, az ezen eszközök segítségével szerzett és a szerződés teljesítése szempontjából fontos információkat átadják az illetékes szervnek, és szükséges esetekben a szerződés más aláíróinak is. III. NEMZETKÖZI ELLENŐRZŐ INTÉZKEDÉSEK A szeizmikus ellenőrzés nemzetközi rendszere 1. A részt vevő államok létrehozzák a szeizmikus ellenőrzés nemzetközi rendszerét, hogy nagyobb legyen annak biztonsága, hogy a szerződésből eredő kötelezettségek teljesülnek. 2. E célból a szerződést aláíró országok jogkörében vagy ellenőrzése alatt levő területen kiépítik a szükséges műszáki paraméterekkel rendelkező szeizmikus állomásokat, amelyek biztosítják a szeizmikus adatok rendszeres nemzetközi cseréjét, összhangban azokkal az alapelvekkel, amelyek a szerződés elválaszthatatlan részét fogják képezni. 3. Ezeknek az állomásoknak az üzemeltetését a nemzetközi felügyelőség megfigyelőinek részvételével fogják biztosítani. Az állomások számát, elhelyezését, alapvető műszaki paramétereit és üzemeltetésük általános alapelveit le kell fektetni. A légkör radioaktivitásáról szóló információk nemzetközi cseréje 1. A szerződésből eredő kötelezettségek betartása felőli bizonyosság fokozása érdekében a szerződés valamennyi részt vevő állama kötelezi magát arra, hogy a légkör radioaktivitásáról szóló információk nemzetközi cseréje során tisztességes együttműködést fog folytatni. 2. A szerződés részt vevő államai erre a célra a jogkörükbe, vagy az ellenőrzésük alá tartozó területeken olyan aerosolos ellenőrző állomásokat építenek, amelyek biztosítják a légkör radioaktivitásáról szóló információk nemzetközi cseréjét, összhangban azokkal a lefektetett elvekkel, amelyek a szerződés elválaszthatatlan részét fogják képezni. IV. AZ ATOMFEGYVER-KÍSÉRLETEKRE SZOLGÁLÓ LÖTEREKEN FOLYTATOTT TEVÉKENYSÉG TILALMÁNAK BIZTOSÍTÁSA Annak ellenőrzését, hogy a lötereken nem hajtanak végre atomrobbantásokat, nemzeti személyzet biztosítja a nemzetközi felügyelők részvételével, összhangban a lefektetett eljárásokkal. V. HELYSZÍNI ELLENŐRZÉS 1 A szerződés betartása felőli kétségek miatt felmerülő, a szerződésben foglalt más ellenőrző intézkedésekkel meg nem oldható problémák megoldása érdekében valamennyi részt vevő állam joga, hogy a megfelelő indoklás előterjesztése után helyszíni ellenőrzést kérjen más részt vevő állam területén. 2. Az az állam, amelyet az ellenőrzésre felkérnek, köteles lesz lehetővé tenni a kérvényben megjelölt helyekre való eljutást, hogy a helyszínen lehessen elbírálni a tisztázatlan körülményeket és meg lehessen magyarázni, hogy azok nem függtek-e össze a szerződés rendelkezéseit sértő atomrobbantással 3. Ki kell dolgozni az ilyen ellenőrzésre vonatkozó kérelem kritériumait és benyújtásának módját, akárcsak az ellenőrzés végrehajtásának szabályait, beleértve az ellenőrző személyzet jogainak és funkcióinak a felsorolását. VI. SZERZŐDÉSES SZERVEK 1. A szerződés hatékony betartásának biztosítása céljából alakulnak meg az illetékes szervek (köztük a nemzetközi felügyelőség), amelyek feladatait a szerződéshez csatolt melléklet határozza meg. 2. Meg kell határozni a szerződéses szervekben folyó döntéshozatal módszerét, amely lehetővé tenné a kölcsönösen elfogadható döntések meghozatalát és szükség esetén rövid időn belüli végrehajtásukat. E. A szerződés zárórendelkezései 1. A szerződés időben nem korlátozott. Akkor lép érvénybe, ha. . állam, köztük a Szovjetunió és az USA ratifikálja. A szerződés érvénybe lépése után öt évvel összehívják a részt vevő államok konferenciáját, amelyen megvitatják a szerződés érvényességét és az érvényességének alakulásával kapcsolatos kérdéseket, feltéve, ha ez alatt az öt év alatt nem csatlakozik hozzá a többi atomhatalom. 2. Meg kell határozni a szerződés aláírásának, ratifikálásának módját, az elhelyezéséről szóló rendelkezéseket, a szerződéshez való csatlakozás, illetve a kilépés módját, a kiegészítések előterjesztésének és az érvényességét tárgyaló konferencia megszervezésének a mechanizmusát. Az amerikai indítványban sok a homályos pont Reagan értékelése Velencéről és a NATO-tanács üléséről (ČSTK) - Ronald Reagan amerikai elnök hétfői tévébeszédében a hét legfejlettebb tőkés ország velencei csúcsértekezletének és az azt követő külügyminiszteri szintű NATO-tanács ülésének az eredményeivel foglalkozott. Mint hangoztatta, a velencei csúcsértekezleten a szövetségesek ,,teljesen egységes“ álláspontot foglaltak el az Európában elhelyezett amerikai és szovjet közepes hatótávolságú nukleáris rakéták kérdésében. Ez Reagan szerint történelmi megállapodás megkötéséhez vezethet ezeknek a fegyvereknek a felszámolásáról. Az amerikai elnök egyben „új kezdeményezést“ tett, amikor kijelentette, hogy az Egyesült Államok szövetségesei támogatásával „hivatalosan javasolja a Szovjetuniónak az összes amerikai és szovjet szárazföldi telepítésű harcászatihadműveleti rakéták átfogó felszámolását és a közepes hatótávolságú eszközök lényeges csökkentését, illetve felszámolását“. A TASZSZ szovjet hírügynökség ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy az amerikai indítványban sok a homályos pont. Valóban felkészült-e az USA a harcászati-hadmű- veleti rakéták felszámolására? - teszi fel a kérdést a TASZSZ, megállapítva, hogy Reagan például hallgatott a 72 darab Pershing 1A rakétáról, amelyek formálisan ugyan a nyugatnémet Bundeswehr birtokában vannak, de nukleáris robbanótölteteikkel az USA rendelkezik. Reagan úgyszintén nem szólt a tengerről és a repülőgépekről kilőhető harcászati-hadműveleti rakétákról, amelyekkel az európai vizeken, a Szovjetunió határai mentén, vagy közvetlenül a kontinens területén tevékenykedő amerikai hadihajók, illetve repülőgépek vannak felszerelve. Amerikai sajtókommentárok felhívják rá a figyelmet, az elnök egy szóval sem jelezte, hogy kész megállapodni a Szovjetunióval más kulcsfontosságú leszerelési kérdésekről, s főleg arra mutatnak rá, hogy Reagan továbbra is a „csillagháborús“ program megvalósítását szorgalmazza. A Reagan beszéd ezúttal is hemzsegett a durva szovjetellenes kirohanásoktól. Az amerikai elnök más témákról szólva megerősítette, hogy Washington nem mond le a perzsa- öbölbeli beavatkozás politikájáról. Azt állította, hogy Velencében a szövetségesek támogatták az amerikai magatartást. Ez azonban ellentmond a tényeknek, mivel köztudott - s erre az amerikai lapok is rámutatnak hogy Reagan nem tudta megszerezni partnerei beleegyezését a perzsa-öbölbeli amerikai katonai jelenlét fokozását célzó lépésekhez. Reagan végezetül kénytelen volt beismerni, hogy „az amerikai költségvetési deficit veszélyeztetheti az Egyesült Államok gazdasági növekedését. Hangoztatta, fel akarja számolni a hatalmas hiányt, de ismét kizárta a katonai kiadások bármiféle csökkentésének lehetőségét. Iraki-iráni konfliktus Pozícióharcok és intenzív diplomáciai tevékenység (ČSTK) - Az iraki-iráni frontról érkező jelentések azt jelzik, hogy az utóbbi időben lényegében pozícióharcok folynak a felek között. Bagdadi megfigyelők többsége azonban felhívja rá a figyelmet, hogy a légkör továbbra is igen feszült, s növekszik az öböl menti államokat fenyegető veszély is. A Tanjug hirügynökség bagdadi keltezésű jelentésében megállapítja, a harcok mostani szakaszát a „várakozások időszakának" lehet nevezni Mindkét fél intenzív diplomáciai tevékenységet folytat, hogy támogatást szerezzen a maga számára az ENSZ-ben és a Biztonsági Tanácsban. A Perzsa-öböl menti országok sajtója egyre gyakrabban követeli, hogy a nemzetközi közösség tegyen olyan hatékony lépéseket, amelyek tárgyalóasztal mellé kényszerítenék a harcoló feleket. Ugyancsak szorgalmazzák, hogy az ellen, aki nem hajlandó tűzszünetet kötni, hirdessenek fegyvereladási embargót, Felmerült az a javaslat is, hogy a Perzsaöbölben az ENSZ által létrehozott haditengerészeti erők biztosítsák a szabad hajózást. Bagdad hangsúlyozza, hogy kész együttműködni az ENSZ-szel és a BT-vel. Legutóbb erről Tarik Aziz külügyminiszter beszélt a világszervezet székhelyén tartott sajtókonferenciáján. Felszólította az ENSZ-t, indítson missziót Irakba és Iránba a hét éve tartó háború okainak kivizsgaidüa céljából Kijelentette: Irak alárendelné magát egy ilyen vizsgálatnak. Mohszen Rafik Doszt, az iráni iszlám forradalmi gárdák minisztere hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy az iráni fegyveres erők megtámadják az amerikai hadihajókat, ha azok a Perzsa-öbölben és a környező vizeken veszélyeztetni fogják Irán biztonságát. Azzal vádolta Washingtont, hogy fegyveres összecsapást akar provokálni Iránnal. Megfigyelők a miniszter nyilatkozatát az USA-nak címzett eddigi legélesebb figyelmeztetésként értékelik, xxx Eközben tovább folytatódik Nagy-Britannia és Irán diplomáciai konfliktusa. A brit külügyminisztérium tegnap teheráni képviseletének további három munkatársát hívta haza. Londonba hétfőn érkezett vissza az a négy brit diplomata, akiket Irán korábban utasított ki az országból. A viszály májusban robbant ki, amikor Manchesterben őrizetbe vették az iráni alkonzult, akit lopással vádoltak. Röviddel ezután rabolták el Teheránban Edward Chaplin brit diplomatát. Ezt követte a manchesteri iráni főkonzulátus bezárása, majd öt brit diplomata Iránból való kiutasítása. Nagy-Britannia a múlt héten döntött az iráni nagykövetség személyzetének csökkentéséről, majd Irán újabb négy diplomatát kiutasított az országból. A brit külügyminisztérium szóvivője közölte, Londonban fontolóra vették a diplomáciai kapcsolatok megszakítását is. A hét elején érkezett Leningrádba az a szovjet-amerikai békemenet, melynek résztvevői a nukleáris leszerelést célzó lépéseket kívánják támogatni. Képünkön: Alan Affeldi, a 230 tagú amerikai küldöttség vezetője, a békemenet üdvözlése alkalmából a leningrádi repülőtéren rendezett gyűlésen mond beszédet. (Telefoto - ČSTK)