Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-13 / 109. szám, szerda

ÚJ szú 5 1987. V. 13. A fiatalok és az elektronika Nagy az érdeklődés a Honvédelmi Szövetség szakkörei iránt Mindennapi életünkben, a népgazdaságban egyre nagyobb szerepet tölt be az elektronika. Fejlesztése, a meglevő eszközök kezelésének elsajátítása a kor követelménye. Ebben vállal jelentős részt a Honvédelmi Szövetség, amely VII. kongresszusán elfogadott határozatában a hon­védelmi-műszaki tevékenységet egyik legfontosabb feladataként hatá­rozta meg. Hogy Szlovákiában a szövetség milyen eredményeket ér el, milyen célokat tűzött ki maga elé, efelől érdeklődtünk Martin Sládektől, a szlovákiai központi bizottság osztályvezetőjétől. Tartalékok mindenütt vannak Ülésezett az érsekújvári (Nové Zámky) járási pártbizottság- Hogyan sikerül a kongresszus határozatát megvalósítani?- Az utóbbi időszakban megnö­vekedett az elektronika iránti érdek­lődés, több mint 5 ezerrel nőtt azok száma, akik elektronikai szakkörök­ben tevékenykednek. Ma 299 alap­szervezetben, 160 klubbarv 211 szakkörben, 155 ifjúsági csapatban közel 14 ezren foglalkoznak az elektronikával. Figyelemre méltó, hogy sok közülük a fiatal, sőt sora­inkban 900 nő is van. A fejlődés ennek ellenére nem olyan méretű, mint ahogy azt szeretnénk, mint ahogy azt a társadalmi igény megkí­vánja. Ennek egyik oka, hogy kevés az oktató és a szakkörvezető. Külö­nösen jó eredményeket érnek el a Martini, a Kassai (Košice), a Pre- šovi, a Žilinai, a Banská Bystrica-i, a Spišská Nová Ves-i járásokban, ahol az aktívák tagjai, a vezetők szívügyüknek tartják az elektronika fejlesztését, s ennek érdekében tesznek is valamit. Jó volna, ha a Lévai (Levice), az Érsekújvári (No­vé Zámky), a Rimaszombati (Ri­mavská Sobota), a Losonci (Luče­nec) és a Čadcai járásokban a szö­vetség járási bizottságai, azok elekt­ronikai szaktanácsai megértenék, hogy minél előbb be kell hozniuk lemaradásukat.- A szövetségben az elektronikát a kezdetben az elektroakusztika, a videotechnika jelentette. Mi a hely­zet ma?- A két említett tevékenységnek hódol tagságunk egynegyede. An­nak idején hifi-klubjaink az ország­határokon kívül is híresek voltak. Azt hiszem, nagy kár, hogy ma már nem olyan népszerű ez a tevékenység, mint tíz évvel ezelőtt, igaz, költséges kedvtelésről van szó. A videózásban klubjaink számos fesztiválról hozták el az első helyet. Jó eredményeket Tömeggyártás automatikus rendszerrel A vasúti pályák építésénél, javítá­sánál évente több mint 10 millió szilamid (üvegszállal szilárdított po­lipropilén) alátétlemezt használnak fel, amely a beton aljazatoknak a sínhez való csavarozását teszi lehetővé. Az alátétek egyedüli gyár­tója hazánkban a žilinai Vágmenti Vegyi Művek, ahol a gyártás 27 gépen 60 embert foglalkoztat. Már hosszabb ideje fontolóra vették a gyártás automatizálásának lehető­ségeit, amivel növelhető lenne a ter­mékek műszaki színvonala, kikü­szöbölhetnék a nehéz fizikai munkát és munkaerőt .takaríthatnának meg. A megoldást az elmúlt évben a nyitrai (Nitra) Műanyagfeldolgozá- si és Alkalmazási Kutatóintézet újonnan kialakított, elektronizálási és robotosítási részlege kezdte el keresni. Olyan automata gyártási rendszer kidolgozását tűzték ki célul, amely az alapvető automata gépso­ron kívül egy pneumatikus szállító- rendszert is felhasznál. További tar­tozéka a munkahelynek a mikroszá- mítógépes irányító és ellenőrző rendszer. A feladatot nagy mennyi­ségű új elem kifejlesztése teszi rendkívül nehézzé. Minőségi lépést is jelent az intézet eddigi munkájá­ban az egyedi automaták fejleszté­sétől a komplex rendszerek irá­nyába. Az év végére tervezik a fejlesztés befejezését, a prototípus megépíté­sét és kipróbálását. A berendezés részeit 1988-ban kezdi gyártani a Chemosvit vállalat. A žilinai gyár a rendszer munkába állítása után 27 munkaerőt takarít meg és berende­zések egész sorát szabadítja fel más célokra. Javul a termékek mi­nősége és pontossága, s lényege­sen növekszik a munkabiztonság is. ' (č-f) érnek eľVágsellyén (Šaľa), Vráble- ban, Dubnicában, Bardejovban és Bratislava 5. városkerületében. Az audiovizuális eszközök készítése során számos környezetvédelmi al­kotás született. Véleményem szerint ez a tevékenység jobban elterjed­hetne, főleg az iskolákban, ahol en­nek megvannak a műszaki feltételei. (A szerző felvétele) Az utóbbi években egyre nagyobb szerephez jut a számítástechnika. Ezen a téren elsődleges feladatnak tekintjük, hogy aki számítógéppel akar foglalkozni, az a BASIC-nyelv mellett sajátítsa el az elektrotechni­ka alapismereteit is.- Mit tesznek ezért?- A kerületi székhelyeken elektro­nikai kabineteket hoztunk létre és folytatjuk a járási kabinetek kiépíté­sét. Idővel minden nagyobb város­ban, központi községekben lesznek majd hasonló létesítmények. Együtt­működünk a járási pionír- és ifjúsági házakkal, hiszen a tizenévesek kö­rében a legnagyobb a számítástech­nika iránti érdeklődés. Szlovákiában 29 elektronikával foglalkozó pionír­szakkört tartunk nyilván. Ha a szá­mítástechnikáról beszélünk, sokan megemlítik, hogy kevés a személyi számítógép. Ez az állítás csak rész­ben igaz. Ugyanis a meglevőket csak hetente kétszer-háromszor ve­szik igénybe, arról nem is beszélve, hogy ma már számos iskolának is van korszerű berendezése. Az irány­elvek szerint ezeket is kihasznál­hatják a szakköri tevékenységben, de sajnos, ettől több helyen elzár­kóznak. Szerencsére néhány üzem­ben már megértették, hogy a számí­tógépek kihasználásával hozzájárul­nak az utánpótlás neveléséhez, be­folyásolhatják a fiatalok pályavá­lasztását. Maholnap nem lesz olyan szakma, ágazat, amelyben ne lenne fontos szerepe az elektrotechniká­nak, a számítógépeknek, s ez a néphadseregre is vonatkozik. Ép­pen ezért jó, összehangolt, céltuda­tos munkára van szükség. A számí­tógép kezelésében, a programké­szítésben számos versenyt rendez­tünk és rendezünk. Tavaly a Vyškovban megrendezett orszá­gos vetélkedőről az érmek 63 szá­zaléka Szlovákiába került.- Sokoldalú munkájuk egyik ré­sze az újítói és feltalálói tevékeny­ség. Milyen sikerekről adhatnak számot?- Nem könnyű összegezni, mivel ez a tevékenység több évtizedes múltra tekint vissza. Ezen a téren az egyének, a kisebb dolgozó kollektí­vák érvényesülnek. A žilinai Slavo- mír Lovich már több mérőműszert alkotott, a legutóbb reflexmérő be­rendezést, amelyet ma már a žilinai Pokrok ipari szövetkezet sorozatban készít. Ivan Vonkomer mérnök és Pavol Šperka a múlt évben a Prievi- dzában megtartott seregszemlén olyan berendezést mutatott be, amelynek alkalmazása évi 800 ezer korona megtakarítást jelent a nép­gazdaság számára. A szakemberek véleménye szerint az említett kiállí­táson bemutatott újítások és szaba­dalmak összértéke meghaladta a 3 millió koronát. A jövőben még jobb feltételeket kell teremteni az újí­tók és feltalálók munkájához, de ez már nemcsak a szövetség feladata.- Az elmondottak alapján elége­dett?- Igen is, meg nem is. Szakköre­ink és klubjaink tevékenységét gá­tolja a helyiségek hiánya, örülünk, ha valahol az alagsorban helyet ka­punk. Topoľčanyban más a helyzet. A művelődési otthonban kapott he­lyet a video- és az elektroakusztikai szakkör. Jó volna, ha ezt a példát másutt is követnék. A fiatalok be­kapcsolása a tudományos-műszaki haladásba társadalmi követelmény. Jó volna, ha több oktatót adnának az üzemek, mint ahogy azt a Piesoki Gépgyár šafárikovói üzeme teszi. Mivel nehéz megvonni a korhatárt, főleg a számítástechnika terén, Szlovákia-szerte olyan együttműkö­dést szeretnénk elérni, mint a parti- zánskéi, a Bánovce nad Bebravou-i pionír- és ifjúsági házban. Bízom abban, hogy az elektronikai szakkö­rök és klubok száma a jövőben tovább növekszik majd. A szövet­ségben igyekszünk a megnöveke­dett igényeknek, követelményeknek megfelelni. Sőt, feladatunknak te­kintjük, hogy a szövetség más irá­nyú tevékenységében is helyet kap­jon az elektronika. A műszaki tevé­kenység mellett a politikai nevelő­munkáról sem feledkezünk meg. Úgy kell dolgoznunk, hogy tevé­kenységünk még vonzóbb, sokolda­lúbb legyen, felkeltse a fiatalok ér­deklődését az elektronika iránt. Csakis így érhetjük el a szövetség kongresszusán elfogadott célkitűzé­seket, csak így teljesíthetjük az ez irányú párthatározatokat. NÉMETH JÁNOS Szeptemberben lesz négy éve, hogy az érsekújvári járási pártbizott­ság plénuma - a CSKP KB 1983-i 8. ülése szellemében - a tudomá- nyos-technikai fejlődés helyzetével és színvonalával foglalkozott, ami­kor is számos intézkedést hozott a tudományos-műszaki fejlesztés gyorsításáról, a tudomány és a tech­nika vívmányainak a gyakorlatban való alkalmazásáról. Az azóta eltelt időszakban bizo­nyos fejlődésről beszélhetünk, az eredményeket a műszaki-gazdasági színvonal, az innováció jelzi. Égető probléma viszont jelenleg is a minő­ség. Az első osztályba sorolt ipari termékek értéke a járásban az 1983-as évhez viszonyítva 245 mil­lió koronáról 363 millióra emelkedett (1986-ban). Az állami minőségel­lenőrző szervek a vizsgált termékek 13,9 százalékát sorolták első osz­tályba, köztük az Elektrosvit kétfajta lámpáját, a Novofruct kétfajta salá­táját és a bébiételeket. Tavaly az ipari üzemek 28 termé­ket innováltak, a legtöbbet az Elekt­rosvit. A központilag irányított üze­mek minőségi mutatói nem érték el a tervezett szintet. A šuranyi Calex, a Štúrovói Cellulóz- és Papírgyár, a Novofruct és a húsüzem viszont teljesítette a minőségi mutatókat. A tudományos-műszaki haladás lényegét - az eredmények ellenére - még nem minden gazdasági veze­tő értette meg. Részben ennek tud­ható be, hogy az innováció és a mi­nőség még mindig nem felel meg a népgazdaság szükségleteinek, s mint a beszámoló hangsúlyozta: az innovált és magas műszaki szín­vonalú termékek aránya a lehetősé­gekhez és a kereslethez viszonyítva még alacsony, amit az a tény is bizonyít, hogy az új termékek érté­kének mindössze fél százalékát ké­pezik a magas színvonalú termékek. A feltaláló és újítómozgalom sem ad okot az elégedettségre. Az Ér­sekújvári járásban tavaly 80 talál-* mányt nyújtottak be (43-mal többet, mint 1983-ban), s ebből tizet alkal­maztak a gyakorlatban. Az újítási javaslatok száma 1337 volt, s ebből 492-t fogadtak el és alkalmaztak. Külön elismerés illeti e téren a Szerszámkutató Intézetet (VU- NAR) és a kórházat, ez utóbbi 87 újítási javaslata figyelemre méltó. Az 1990-ig szóló intenzifikációs programot 23 ipari üzem dolgozta ki, de a tapasztalat és a gyakorlat azt mutatta, hogy az intenzifikáció lé­nyegét meglehetősen különböző­képpen értelmezik. Igaz, hogy a többség helyesen jelöli ki az utat, s rámutat, miként használható ki jobban a tudományos-kutatási alap,* a gyártási folyamatnak minőségi és hatékonyabb kihasználása, s hogy miként lehet magasabb színvonalra emelni az irányító- és szervező- munkát. Az egyes üzemek intenzifikációs programjai azonban nem szentelnek kellő figyelmet bizonyos területek­nek, néhol figyelmen kívül hagyták a dolgozók részvételét az intenzifi­káció folyamatában, és arra sem ügyelnek, mit, hogyan és milyén módszerrel növeljék a dolgozók kez­deményezését. Az Elektrosvit, a štúrovói papír­gyár, a Szerszámkutató Intézet, a Tesla, a Novofruct új utakat kere­sett a hiányosságok felszámolásá­ban, s ezekhez az üzemekhez ta­valy továbbiak csatlakoztak: a Re- nokov, a Brašňa, a Pletatex stb. Az intenzifikáció folyamata alatt nemcsak a tervteljesítés értendő, hanem a feladatok folyamatos, zök­kenőmentes teljesítése, valami ter­ven felüli többlet - s ugyanúgy nem jelentheti a tudomány és technika vívmányai alkalmazását csakis a ro- botizáció, a modern gépsorok vásár­lása, a számítástechnika alkalmazá­sa. Ezek kétségkívül igen fontos - és döntő tényezők,* de nemcsak ezen múlik a siker. Nem hagyható figyelmen kívül az egyének és kol­lektívák kezdeményezése sem. Az irányítás olykor tapasztalható alacsony színvonalát is bírálta a be­számoló. A tudományos-műszakifej- lesztésben tapasztalható adminiszt­ratív irányítást sürgősen fel kell vál­tania a gazdasági irányításnak, mégpedig úgy, hogy a tudományos­kutatási alapban az önelszámolás elve érvényesüljön. Á járás területén működő 5 kutatási-fejlesztési alap közül a VUNAR, amely önálló kuta­tóintézet, tavaly elnyerte az SZSZK nemzeti díját. A brigádrendszerű munkaszerve­zés és javadalmazás bevezetésé­nek néhány esetben a gazdasági vezetők kényelemszeretete az aka­dálya. A gyakorlat azt mutatja, hogy a dolgozókollektívák szívesen ven­nék, ha az üzemben bevezetnék ezt az új javadalmazási módot. A járási pártbizottság konkrét fel­adatokkal bízta meg az üzemeket: a kutatási-fejlesztési bázisok mind szélesebb körű kiépítését, a kutató- intézetek és főiskolák együttműkö­désének elmélyítését, az üzemek­ben pedig megteremteni a feltétele­ket a teljes önelszámolás és a bri­gádrendszerű munkaszervezés és -javadalmazás bevezetéséhez. (köp) sékletét is állandóan mérjük. Mindezt a minőség követelményének megtartása érdekében kell végez­nünk. Egyik nap mindig a laboratóriumban dolgozom, másik nap pedig a munkacsarnokban. A laborató­riumban természetesen sokkal tisztább környezet­ben. Sőt, a termelési csarnokban szinte az olajban gázolunk. Ezt a munkát bakancsokban és munkaru­hában végzem. A munkaruhánk elég hamar tönkre­megy. Pedig évente csak egyszer kapunk. Lábbelit gyakrabban is. Nem is tagadja, hogy nem elégedett a munkakö­rülményeikkel. Javításukért, ahol teheti, szót emel. A szakszervezetek szlovákiai kongresszusán, me­lyen küldöttként vett részt, meggyőződhetett róla, hogy a munkakörnyezet javításáért, az emberek jogos igényeinek teljesítéséért olykor bátran ki kell állni. Erről saját példáján is okulhatott, ugyanis, miután az üzem kitaníttatta, nem a végzettségének megfelelő munkahelyre, azaz a laboratóriumba, ha­nem darukezelőnek akarták helyezni. Csak a járási szakszervezeti tanács közbenjárására orvosolták panaszát. Azért is szót kellett emelni, hogy a labora­tóriumban dolgozók megkapják a nekik járó szőrme­betétes mellényeket. Sokat javult.viszont az üzemben a helyzet a dolgo­zók étkeztetése terén, bár még mindig akad jobbítani való. Egy büféjük van, melynek gazdag az árukíná­lata. Az ebéd mindig friss az üzemben, de a vacsorát felmelegítve kapják a dolgozók. Ez némiképp káro­san hat az étel minőségére. Ráadásul a vacsoránál a tálalás is szerényebb, mint az ebédnél. Ezt egy ember végzi. Az ebédnél két étel közül lehet válasz­tani. A szakszervezet azt szorgalmazza, hogy na­gyobb legyen a választék, s a tálalás a vacsoránál is legyen színvonalasabb. Dicséretes viszont, hogy az éjszakai műszakban dolgozók is kapnak főtt ételt, úgynevezett éjjeli vacsorát. Javulóban van a helyzet az üzemben az egész­ségügyi szolgáltatások terén is. Igaz, az üzemi orvos rendelőjében (főleg a hétfői napokon) elég sokáig kell várakozniuk a betegeknek. Fogorvos hetente kétszer rendel az üzemben. Korántsem képes kielégíteni az üzem a dolgozók lakáskérelmét. A nem éppen kedvező munkafeltéte­lek mellett ez is hozzájárul a^nagyarányú munkaerő­vándorláshoz, illetve a munkaerőhiányhoz. így aztán gyakran előfordul, hogy egy ember még három helyett is dolgozik. Mindezek ellenére nem kevesen akadnak, akik a mindennapi munka mellett keresik, és meg is találják a lehetőségét az aktivitás fokozásának. Ezek közül Iveta Haragová mindenekelőtt a honvédelmi sportjátékokon való sikeres szereplést említi meg, melynek csapatversenyein kétszer az első, egyszer pedig a második helyen végeztek. (fülöp) Negyvenöt éves a Banská Bystrica-i művészeti alapiskola. Jelenleg több mint 1300 tanulója van. A zenei, képzőművészeti és balettosztályon kívül a következő iskolaévben drámai osztályt is nyitnak. A növendékek sikeresen szerepelnek az országos és nemzetközi versenyeken. Itt végezte tanulmányait Igor Bázlik és Svetozár Stračina zeneszerző és Ivan Ožvát, a bratislavai Szlovák Nemzeti Színház szólistája is. Képünkön Dušan Kmeť látható tanítványaival. (Peter Lenhart felvétele - ČSTK) A laboráras Javuló feltételek / veta Haragová, a Zemianské Kostolany-i Per­nyebeton fiatal laboránsa négy éve végezte el Novákyban a vegyészeti szaktanintézetet. Kezdettől fogva jelenlegi munkahelyén dolgozik.- Hogy mi a munkám? - ismétli meg kérdésem.- Tizenöt percenként mintát veszek a pernyebe­ton anyagának keverékéből, amely egyebek közt mészből, pernyéből tevődik össze. A keverék hőmér-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom