Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-13 / 109. szám, szerda
Csehszlovák-román közös közlemény Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu prágai tárgyalásairól (ČSTK) - Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köztársasági elnöknek a meghívására 1987. május 11-én baráti munkalátogatást tett hazánkban Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, államfő. Mindenben elöl járni Gyakran halljuk és olvassuk, hogy egyre nagyobb a követelmény a kádermunkával szemben. Ez a szocialista rendszer természetéből adódik. S a fejlődés egyenesen megkívánja, hogy a kreatív, kimagasló képességű vezetőket megbecsüljük mind erkölcsileg, mind anyagilag. Gazdaságpolitikánknak továbbra i^az a fő célja, hogy biztosítsa a népgazdaság töretlen fejlődését, s ezzel a nyugodt, harmonikus közérzetet, s lét- és szociális biztonságot. Ezeknek az igényeknek a szellemében kell egyre nagyobb súlyt helyezni a kádermunka színvonalának az emelésére. Enélkül szinte elképzelhetetlen a termelési fegyelem a társadalmi és kulturális élet fejlődése, tökéletesítése. Ma épp oly időszerű a lenini tanítás, mint a szocialista építés hetven éve alatt bármikor: sok függ a vezetők hozzáállásától, szakmai felkészültségétől, becsületességétől és áldozatkészségétől. Ez egyben azt is jelenti, hogy meg kell szabadulni a minden újtól ódzkodó, kezdeményezni nem tudó, tehetetlen káderektől. A társadalom dinamikus fejlődésének további biztosítása mindannyiunk jól felfogott érdekévé teszi, hogy már most gondoskodjunk nemcsak a ma, sőt nemcsak a holnap, hanem a holnapután káderutánpótlásának a megoldásáról is. Ezzel összefüggésben mondotta Štrougal elvtárs az idén márciusban megtartott aktívaértekezleten Prágában a gazdasági mechanizmus átalakításának időszerű kérdéseivel kapcsolatban, hogy „a kádercsere természetesen kell és szükséges, s folyamatosan kerül rá sor. Persze szükség van arra, hogy legyen miből kiválasztani a megfelelő utánpótlást. Tudjuk, hogy éppen a kádertartalékok felkészítésében vannak bizonyos fogyatékosságaink, egyebek között azért is, mert az irányítás eddigi rendszere és mechanizmusa nem mindig teszi lehetővé a kellő mértékben, hogy az emberek érvényesíthessék képességeiket, megmutassák, mi rejlik bennük, mit tudnak“. Abban tehát, hogy az előttünk álló gazdasági és társadalmi feladatokat hogyan és milyen színvonalon oldjuk meg, nagyon is meghatározó a káderek helyes kiválasztása és nevelése. Az eltelt évek, évtizedek tapasztalatai, gazdasági eredményei is nyomatékosan figyelmeztetnek, hogy az emberi tényező a társadalom átalakító folyamatának hajtó ereje. Vagyis, kimagasló, átlagon felüli jó eredmények csak ott születhetnek, ahol a kádermunkát mindig a kor követelményeihez igazítják. Voltaképpen társadalmi és gazdasági életünknek nincs egyetlen olyan területe sem, amely ne függne össze valamiképpen ezzel a kérdéskörrel. Éppen ezért kell a pártszerveknek és -szervezeteknek a jövőben az eddigieknél sokkal nagyobb hangsúlyt fektetni a vezetők nevelésére. Hiszen a párt cselekvőképessége, irányító szerepe, ideológiai, szervezeti megerősítése is nagyban attól függ, milyen felkészültségű emberek töltik be a felelős tisztségeket. Meg kell érteni, hogy ma még inkább, mint a múltban, előtérbe kerül a szakmai hozzáértés és felkészültség. Az új feladatok teljesítéséhez nem elegendőek a megszokott eljárások, munkaformák és -módszerek. Ezek ugyan a múltban sikeresek lehettek, de a világ változik, fejlődik, mozgásban van, s ma már nem felelnek meg a kor követelményeinek. Az új munkaformák alkalmazásához hozzáértő, az új iránt fogékony vezetőkre van szükség, akik mélyen átérzik felelősségüket, megértik a dolgok lényegét, a párt törekvésének értelmét, s e törekvés igazi cselekvő részesévé válnak. S ahogyan azt Gorbacsov elvtárs nagyon találóan megfogalmazta: „Mindenben elöl járni, ez ma a fő követelmény a vezetőkkel szemben.“ TÖRÖK ELEMÉR Első kísérlet A nemzet és a jelenkori ideológiai harc A tárgyalások során a felek tájékoztatták egymást a CSKP XVII., illetve az RKP XIII. kongresszusa határozatainak teljesítéséről, s véleménycserét folytattak a két párt és ország együttműködésének bővítéséről és elmélyítéséről. Megelégedéssel nyugtázták, hogy teljesülnek az 1985 decemberében Bukarestben tartott találkozójukon elfogadott határozatok, s megerősítették: további intézkedéseket kell tenni a csehszlovák-román együttműködés teljesebb és hatékonyabb kibontakoztatása érdekében. Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu egyetértett abban, hogy tovább kell bővíteni a kapcsolatokat a két párt központi bizottságának, a parlamenteknek, a kormányok, a politikai, az ifjúsági és társadalmi szervezetek szintjén. Ugyanez vonatkozik a kerületek és városok kapcsolataira, annak érdekében, hogy elmélyüljön a csehszlovák-román barátság és együttmüködés, és bővüljön a kölcsönös tapasztalatcsere. A két párt és állam vezetői nagyra értékelték a gazdasági kapcsolatok elmélyülését, azt a tényt, hogy 1986-ban elérték a két ország közötti eddigi legnagyobb kereskedelmi forgalmat. Hangsúlyozták: a két ország állandóan növekvő gazdasági potenciálja kedvező feltételeket teremt a kölcsönösen előnyös együttmüködés további, szélesebb körű fejlődéséhez. Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu hangsúlyozták a két ország közötti 2000-ig szóló hosszú távú gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési program jelentőségét. E programot 1985 decemberében fogadták el, s a magasabb minőségi alapokon nyugvó gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolatok további fejlesztésének alapvető fontosságú dokumentumává vált. A felek aláhúzták a hosszú távú együttmüködés intenzívebb fejlesztésének szükségét azon feltételek létrehozása szempontjából, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a két ország népgazdaságát jobban ellássák nyers- és alapanyagokkal, a fémfeldolgozó, valamint a vegy- és a könnyűipar termékeivel, mezőgazdasági és élelmiszeripari cikkekkel, továbbá, hogy jobban kihasználják a termelőkapacitásokat, s lényegesen növeljék a termelési együttmüködés és szakosítás alapján a kölcsönös szállításokat. Megkülönböztetett figyelmet szenteltek a tervezőintézetek égyüttmüködési formáinak bővítésére, a gazdasági és tudományos intézmények kapcsolatainak fejlesztésére. Megegyeztek abban, a két államnak a tudomány és technika fejlődéséért felelős központi szervei a gazdasági szervekkel és szervezetekkel összhangban nagyobb igyekezetet fejtenek ki azzal a céllal, hogy keressék a tudományos-műszaki együttműködés részaránya növelésének lehetőségeit az olyan területeket érintő problémák megoldásában, amilyenek a mikroelektronika, a robo- tizálás, az energiaipar és így tovább. Husák és Ceausescu elvtárs ismét megerősítette, mindkét fél aktívabban részt kíván venni a sokoldalú gazdasági és tudományos- műszaki együttmüködésben, a KGST-országok legfelsőbb képviselői tavaly novemberben Moszkvában tartott találkozójának szellemében. Érdekük A KGST-tagországok tudományos-műszaki haladása 2000-ig szóló komplex programjának a megvalósítása. Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu leszögezték: a csehszlovák -román kapcsolatok a kultúrában, a tudományban és egyéb területeken is sikeresen fejlődnek az ide vonatkozó megállapodások értelmében. Mindkét fél kívánja e kapcsolatok bővítését. A felek véleményt cseréltek néhány időszerű nemzetközi kérdésről. Mély aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy a fegyverkezés, főleg a nukleáris fegyverkezés, valamint az agresszióra és a más államok belügyeibe történő beavatkozásra épülő imperialista politika, továbbá a világ egyes térségeiben tapasztalható konfliktusok és a fejlődő országok rosszabbodó körülményei miatt továbbra is bonyolult a nemzetközi helyzet. Mindkét párt- és állami vezető hangsúlyozta: korunk alapvető problémája a béke megőrzése, a lázas fegyverkezés megállítása a Földön és a világűr militarizálá- sának megakadályozása, konkrét leszerelési intézkedések elérése - főleg az atomfegyverek terén -, a nukleáris katasztrófa veszélyének elhárítása, mivel ez magát az életet fenyegetné planétánkon. Aláhúzták, hogy a jelenlegi világ bonyolult realitásaihoz konstruktívan kell közelíteni a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében. A felek hangsúlyozták az atomfegyverek és más tömegpusztító fegyverek évezred végéig történő felszámolását célzó szovjet program megvalósításának fontosságát. Annak érdekében, hogy Európa mentesüljön a nukleáris eszközöktől, Csehszlovákia és Románia síkraszáll a szovjet és amerikai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szerződés mielőbbi megkötéséért. Ezzel kapcsolatban üdvözlik, és teljes mértékben támogatják a Szovjetunió legutóbbi javaslatait, amelyek a harcászati-hadműveleti rakéták Európából való eltávolítására vonatkoznak. Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu elvtárs kifejezte meggyőződését: az összeurópai biztonság szilárdítása elősegítené az atom- és vegyi fegyverektől mentes övezetek létesítését Közép-Euró- pában, a Balkánon és földrészünk más térségeiben. Szorgalmazni fogják az erre vonatkozó csehszlovák, NDK, román és bolgár javaslatok megvalósítását. Hangsúlyozták annak a felhívásnak a jelentőségét, amelyet a Varsói Szerződés országai intéztek a NA- TO-államokhoz és minden európai országhoz, hogy csökkentsék az európai hagyományos fegyverzeteket és fegyveres erőket. Ez az atomfegyverek párhuzamos csökkentésével együtt reális távlatot ad a konvencionális fegyverzetek és fegyveres erők csökkentéséhez és az államok katonai kiadásainak korlátozásához való áttérésnek. Az említett felhívásban szereplő javaslat, hogy 1990-ig az államok 25 százalékkal csökkentsék katonai kiadásaikat, megteremtené a feltételeket e folyamat továbbviteléhez. Pozitívan értékelték mindkét ország konkrét lépéseit, amelyek a reális leszerelési intézkedéseket szolgálják. Csehszlovákia és Románia határozottan fellép azért, hogy az összeurópai folyamat keretében az államok együttműködését magasabb minőségi szintre emeljék, taindket ország törekedni fog az együttműködésre a többi részt vevő állammal annak érdekében, hogy a bécsi utótalálkozó konstruktív szellemben folyjék, s jelen- ‘ tősen hozzájáruljon a leszereléshez, s a biztonság, a bizalom és együttmüködés erősítéséhez Európában. A tárgyalásokon támogatták egyrészt azt a csehszlovák javaslatot, hogy Prágában hívjanak össze nemzetközi gazdasági fórumot, másrészt azt a román kezdeményezést, hogy Bukarestben rendezzenek konferenciát a tudományos-műszaki együttműködésről. A felek rámutattak a revansista erők - főleg az NSZK-beliek - kártékony tevékenységére. Aláhúzták: a revansizmus minden formája veszélyezteti a békét és a biztonságot. A béke érdekei, a bizalom légköre, a népek közötti kölcsönös tisztelet és barátság megköveteli, hogy hagyjanak fel az antikommunizmus terjesztésével, a revansista, a soviniszta és nacionalista tézisek terjesztésével. Mindkét párt és állami vezető síkraszállt azért, hogy az államok közötti vitákat, a világ különböző térségeiben kialakult katonai konfliktusokat és feszültséggócokat kizárólag békés tárgyalások útján rendezzék. Kifejezték Csehszlovákia és Románia támogatását és szolidaritását Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek harcával, amelyet nemzeti függetlenségükért, szabad, önálló fejlődésükért az imperializmus, gyarmatosítás, neokoloniaiizmus és rasz- szizmus ellen vívnak. A felek ismét megerősítették országuk álláspontját, miszerint szigorúan tiszteletben kell tartani a nemzeti függetlenség és szuverenitás, az egyenlőség, a határok sérthetetlensége, a területi egység, az erő alkalmazásáról és a vele való fenyegetésről való lemondás, a belügyekbe való be nem avatkozás elveit az államközi kapcsolatokban. Ismét kinyilvánították a két ország eltökéltségét: erősíteni kívánják a Varsói Szerződés tagországainak egységét és együttműködését, bővíteni az együttműködést más szocialista államokkal, minden békeszeretö demokratikus és haladó erővel közösen törekednek a béke erősítésére, az együttműködés és a biztonság szilárdítására Európában és az egész világon. Gustáv Husák és Nicolae Ceausescu tárgyalásai szívélyes és elvtársi légkörben, a kölcsönös tisztelet és megértés szellemében folytak. Újabb ösztönzést jelentettek az együttműködés fejlesztéséhez, s ezáltal hozzájárultak a CSKP és az RKP s Csehszlovákia és Románia testvéri kapcsolatainak mélyítéséhez. Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke Gustáv Husákot, a CSKP KB főtitkárát, köztársasági elnököt romániai látogatásra hívta meg. A meghívást köszönettel elfogadták. Politológusok, történészek, szociológusok és etnográfusok több évtizede kutatják a nemzeti és nemzetiségi kérdés szüntelenül időszerű témakörét, a fel-fellobbanó érzelmek és előítéletek társadalmi hátterét, ideológiai színezetét. Hazai szakirodalmunkban ez idáig nélkülöztük e kérdéskör általános, filozófiai elemzését, amely tudományos módszerével hozzájárulhat a társadalmi jelenségek lényegének feltárásához és megértéséhez. Miroslav Hanzel, fiatal szlovák filozófus első művében - Národ a súčasný ideologický boj (A nemzet és a jelenkori ideológiai harc), amely a Pravda Könyvkiadó Tudományos kommunizmus sorozatában a közelmúltban jelent meg - erre a nehéz és nálunk úttörő jellegű feladat elvégzésére vállalkozott. A szerző a marxizmus-leninizmus klasszikusainak a nemzetről és a nemzetiségről kifejtett nézeteik elemzésével készíti elő elméleti platformját az egyoldalú polgári teóriák és a pszeudomarxista nézetek bírálatára. Keletkezésüktől a második világháború Holocaustjáig tárgyalja a különböző rasszista elméleteket, felfedi a „tudományos“ rasz- szizmus reakciós lényegét és elméleti tarthatatlanságát. Külön fejezet szól a nacionalizmus és az internacionalizmus kibékíthetetlen ellentétjéről, szembesítve a nacionalizmust mint az antagonista társadalmi rendszer megnyilvánulási formáját, a proletár internacionalizmussal. Bírálja az ausztromarxizmus „exterito- riális“ elméleteit (Otto Bauer, Karl Renner), amelyek nem tettek különbséget a nemzet és a nemzetiség fogalmak között, továbbá Tomáš Garrigue Masaryk kozmopolitizmu- sát, a szlovák állam klerikális-fasiszta ideológiáját, és az 1968 - 1969- es időszak revizionista nézeteit. A filozófiai reflexió megkövetelte e nemzeti múlttal való szembesülést, ezért a szerző a példák nagy részét századunk történelméből meríti. Miroslav Hanzel könyve magában hordozza az első kísérlet elkerülhetetlen jegyeit. Ennek ellenére a három fejezetben számtalan érdekes gondolat és tudományos felismerés olvasható, amely közül egynéhány további szakmai viták tárgyát képezheti és tovább csiszolhatja a nemzet és a nemzetiség kérdésének hazai filozófiai értelmezését. -hgA Csehszlovák Tudományos Akadémia Rudná u Prahy-i elektrotechnikai intézetének fizikai elektrotechnikai részlege az elektromos műszerekben, valamint a nagyfeszültségű kapcsolókban végbemenő fizikai folyamatok tanulmányozásával foglalkozik. A Václav Nénička kandidátus vezette csoport feladata annak elérése, hogy a lehető legrövidebb ideig tartson a kapcsolóban fellépő ívkisülés. A képen: dr. Jan Hlina kandidátus az axiális mágneses térben keletkező áram dinamikáját kíséri figyelemmel. (Jan Vrabec felvétele - ČTK) ÚJ S3 4 1987. V «
