Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-13 / 109. szám, szerda

ÚJ szú 3 1987. V. 13. Kölcsönös elégedettség Román és szovjet lapvélemények Nicolae Ceausescu csehszlovákiai tárgyalásairól (ČSTK) - A tegnapi román sajtó bő terjedelemben tájékoztatott Nicolae Ceausescunak, az RKP főtitkárának, államfőnek hétfői csehszlovákiai látogatásáról és a Gustáv Husák elvtárssal folytatott tárgyalásairól. Shultz fogadta Besszmertnihet (ČSTK) - George Shultz ameri­kai külügyminiszter hétfőn fogadta Alekszandr Besszmertnihet, a Szovjetunió külügyminiszterének helyettesét. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok, valamint a fegyverzet­korlátozás és -csökkentés egyes kérdéseit. Megkülönböztetett figyel­met szenteltek a közepes hatótávol­ságú, valamint a harcászati-hadmű­veleti rakétákkal kapcsolatos problé­makörnek. KGST-ülés Az atomenergetikai együttmüködésről (ČSTK) - Bukarestben tegnap megkezdődött a KGST atomenerge­tikai együttműködéssel foglalkozó kormányközi bizottságának 16. ülé­se. Az ülésen a tagországok és Jugoszlávia képviselői vesznek részt. A csehszlovák küldöttséget Ladislav Gerle, a szövetségi kor­mány alelnöke vezeti. A kormányközi bizottság megvi­tatja a tagországok tudományos­műszaki haladása 2000-ig szóló programjának teljesítését, foglalko­zik az atomenergetika fejlesztésé­nek, az atomerömüvi berendezések kölcsönös szállítása és gyártásuk terén való sokoldalú nemzetközi in­tegráció és együttműködés kérdése­ivel. Ugyancsak megvitatja a tagor­szágokban lévő atomerőművek biz­tonságának fokozását célzó munkák programját és más kérdéseket. A szovjet teherhajó elleni támadás részletei (ČSTK) - A Trud szovjet szak- szervezeti napilap tegnap tájékozta­tott az Ivan Korotyejev szovjet te- herhajót ért fegyveres támadás kö­rülményeiről. Az incidensre múlt hé­ten szerdán került sor a Perzsa­öbölben, az építőanyagokkal meg­rakott hajó Novorosszijszk kikötőből Szaúd-Arábiába tartott. A hajót két ismeretlen, megjelölés nélküli vízi- jármű közelítette meg és 30-40 mé­terről tüzet nyitottak. Vlagyimir Ka- banyenko kapitány riadóztatta a személyzetet és tájékoztatta a tá­madásról a hazai kikötőt. A szovjet hajón jelentős károk keletkeztek, többek között megrongálódott a fe­délzet és a gépház. Szerencsés vé­letlennek köszönhető, hogy senki sem sérült meg. Most Damman szaúdi kikötőben javítják a hajót. Fülöp-szigetek Választási részeredmény (ČSTK) - A Fülöp-szigeteken hét­főn lezajlott választások első előze­tes eredményei szerint a Mozgalom a Néphatalomért (LABAN) kormány- koalíció a 24 tagú szenátusban 23 mandátumot szerzett. A választásokon becslések sze­rint a 26,4 millió bejegyzett szavazó mintegy 90 százaléka vett részt. A szenátusba és a 200-tagú képvi­selőházba történt szavazás végle­ges előzetes eredményei a hét vé­gére, a hivatalos végeredmények két héten belül esedékesek. működés hosszú távú programjában szereplő feladatok teljesítésének. Kiemeli ugyanakkor azt is, hogy a két fél teljes támogatásáról biztosí­totta a Szovjetunió békekezdemé­nyezéseit, különös tekintettel a Mi­hail Gorbacsov által Prágában és Moszkvában ismertetett leszerelési javaslatokra. Gustáv Husák és Nico­lae Ceausescu is síkraszállt a köze­pes hatótávolságú szovjet és ameri­kai rakéták Európából való eltávolí­tásáról szóló szerződés azonnali megkötéséért. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Csehszlovákia és Ro­mánia aktívan hozzá kíván járulni a szocialista országok, valamint minden haladó és demokratikus erő békéért, a háborús veszély elhárítá­sáért, a nemzetközi feszültség eny­hítéséért vívott közös harcához. Most mondjatok Gorbacsovnak igent'-hirdeti a napokban Lon­donban megtartott béketüntetés egyik résztvevőjének transzpa­rense. (Repró: ČSTK) Bonn még nem készült el a válasszal Genscher villámlátogatása Washingtonban (ČSTK) - Hans-Dietrich Gen­scher nyugatnémet külügyminiszter hétfőn egynapos látogatást tett Wa­shingtonban, George Shultz kül- ügy-, Caspar Weinberger hadügy­miniszterrel tárgyalt és terven felül találkozott Ronald Reagan elnökkel is. Genscher tárgyalásairól nem hoztak nyilvánosságra semmilyen hivatalos nyilatkozatot, a nyugatné­met külügyminiszter sajtókonferen­ciát sem rendezett, csupán az NSZK-ból érkezett újságírókkal ta­lálkozott. Genscher elmondta, a nyugatnémet komány még min­dig nem jutott egységes állás­pontra az európai közepes és rö- videbb hatótávolságú rakéták fel­számolását illetően. Mint mondot­ta, Bonn „nyugodt körülmények kö­zött és az USA nyomása nélkül“ kívánja kidolgozni állásfoglalását. Nem adott konkrét választ arra, mi­kor várható az NSZK hivatalos állás­pontjának a nyilvánosságra hozata­la, csak annyit mondott, hogy „a cél, amelynek elérésére annyira töre­kedtek, most, úgy tűnik, karnyújtás­nyira van“. A PÁRIZSI ÁLLÁSPONT TOVÁBBRA IS ELUTASÍTÓ (ČSTK) - Jean-Bernard Ray­mond francia külügyminiszter hét­főn Párizsban japán kollégájával, Kuranari Tadasival tárgyalt. A fran­cia diplomácia vezetője kijelentette, Párizs elutasítja azt a szovjet javas­latot, hogy Európából távolítsák el az összes közepes hatótávolságú rakétát. Szavai szerint Franciaor­szág inkább azon amerikai javaslat felé hajlik, hogy az USA rövid ható- távolságú rakétákat telepítsen Euró­pába, s ezzel egyenlítsék ki a Szov­jetunió állítólagos fölényét e fegy­verkategóriában. A japán külügymi­niszter ismét megerősítette orszá­gának álláspontját, hogy Tokió a kö­zepes hatótávolságú rakéták általá­nos korlátozását szeretné. A japán külügyminiszter még szombaton érkezett a francia fővá­rosba, ahol részt vett az OECD teg­napi és mai ülésén. A front teljes hosszában újabb harcok Murphy Kuvaitban (ČSTK) - Az iraki szárazföldi erők a front északi szakaszán intéztek súlyos veszteségeket okozó táma­dást az ellenséges állások ellen. A bagdadi közlemény szerint ezen­kívül helyi jelentőségű harcok foly­nak a front középső szakaszán és délen, Bászrától keletre, valamint a Fao-félszigeten. Teheráni jelentés szerint az iráni parti őrség súlyos károkat okozott egy iraki hadihajónak a Perzsa-öböl északi csúcsán. A térség eseményeihez kapcso­lódik az a hír, hogy tegnap Kuvaitba érkezett Richard Murphy, az ameri­kai külügyminisztérium közel-keleti és dél-ázsiai ügyekben illetékes tit­kára. Előzőleg már négy Perzsa­öböl menti államban járt. Arab lapok szerint az a célja, hogy helyrehozza Washington tekintélyét, amelyet megtépázott az iráni titkos fegyver­szállítmányok ügye, valamint szeret­ne kedvező légkört teremteni a tér­ségben levő amerikai fegyveres erők megerősítéséhez. Murphy eddig mindenütt azt bi­zonygatta, az USA-nak az iraki-iráni konfliktus befejezése a célja. Hétfői bagdadi sajtóértekezletén azonban a „szabad hajózás védelme“ ürü­gyén nyíltan kijelentette, Washing­ton katonailag el akarja magát köte­lezni a térségben. A kuvaiti főváros­ban néhány órával az amerikai poli­tikus megérkezése előtt bomba rob­bant, amely megsemmisítette annak az utazási irodának a helyiségeit, amely többek között a TWA amerikai légitársaságot is képviseli. Phenjani nyilatkozat Washington és Szöul szándékosan élezi a feszültséget (ČSTK) - Phenjanban tegnap nyilvánosságra hozták a KCNA hír- ügynökség nyilatkozatát azzal kap­csolatban, hogy az amerikai-dél-ko- reai „konzultatív tanács a napokban a katonai készülődés fokozásáról döntött. Ez a provokatív akció aláás­sa Korea, Ázsia és az egész világ békéjét - hangsúlyozza a dokumen­tum, amely mindenekelőtt azt köve­teli, hogy az USA vonja ki megszálló csapatait és nukleáris eszközeit Dél- Koreából. Washingtonnak az a döntése, hogy „rendkívüli körülmények“ ese­tén azonnal segélycsapatokat dob át Dél-Koreába, a legmodernebb kato­nai technikával tölti fel az ottlevö raktárakat és bővíti a Team Spirit fedőnevű amerikai-dél-koreai had­gyakorlatokat, bizonyítja, hogy a Fe­hér Ház és a szöuli rezsim szándé­kosan élezi a feszültséget Koreá­ban. Ugyanakkor leszögezi a do­kumentum azt is, hogy a KNDK elleni újabb provokációs lépések el­lentmondanak az USA azon kijelen­téseinek, hogy érdeke a párbeszéd folytatása és a félszigeten a feszült­ség enyhítése. Máltán az ellenzék alakít kormányt (ČSTK) - A máltai Nacionalista Párt vezetője, Edward Fenech Adami letette az alkotmány által előírt esküt, s ezáltal ő áll az új máltai kormány élén Erre azt követően kerülhetett sor, hogy a Naciona­lista Párt 16 évi ellenzéki szereplés után múlt szombaton megnyerte a parlamenti választásokat (a mandátumok 50,57 szá­zalékát szerezte meg). így a Máltai Mun­káspárt, amely több mint másfél évtizedig egyfolytában kormányzott, ellenzékbe szorult. A választási részvétel is rekord­magasságú volt, az arra jogosultak 91,11 százaléka járult az urnákhoz. A szavazá­son egyébként első ízben indult a Máltai Kommunista Párt és a Zöldek Pártja. A Nacionalista Párt kereszténydemok­rata típusú konzervatív párt, a Nyugat, főleg Nagy-Britannia felé orientálódik. K rimibe illő mozzanatok soka­sága. Fegyverek kelnek útra titokban repülőgépeken (Reagan szerint „csak“ alkatrészek, a CIA főnök pedig olajfúróberendezésekről tud), iráni ajatollahok dollármilliói vándorolnak svájci bankszámlákra, majd titkos csatornákon a nicaraguai ellenforradalmi bandák zsebébe. Mindennek prológusaként hamis út­levéllel inkognitóban Iránban tár­gyalt McFarlane nemzetbiztonsági tanácsadó. S miután mindez tavaly ősszel nyilvánosságra került, egy­mást követték az olykor hátborzon­gató epizódok: a titkárnő büntethe­tetlenség fejében vall arról, hogy főnökével együtt égette el a terhelő számlákat, a 73-éves CIA-főnököt, William Caseyt agyvérzéssel kór­házba szállítják aznap reggel, amikor az illeté­kes vizsgálóbizottság előtt meg kel­lett volna jelennie. Gyógyszertúlada­golás miatt ugyancsak kórházba ke­rült Robert McFarlane egykori nem­zetbiztonsági tanácsadó két órával azelőtt, hogy a bizottság kihallgatta volna. 0 barátai körében úgy nyilat­kozott, hogy „nincs gusztusa végig­csinálni az egészet“. Időközben már felgyógyult, sót, hétfőn már vallo­mást is tett az iráni-kontra botrányt vizsgáló különbizottság előtt. A két főkolompos, McFarlane utóda, Poin­dexter egykori nemzetbiztonsági ta­nácsadó és North alezredes azon­ban továbbra is hallgat. A krimi lapjai a napokban tovább íródnak a bizott­sági meghallgatások során. De hogy is pattant ki az egész? Tavaly ősszel amerikai lapok kezdtek szellőztetni információkat arról, hogy Ronald Reagan felkéré­sére Robert McFarlane a legszigo­rúbb titoktartás közepette Teherán­ban izraeli közvetítéssel megvalósu­ló fegyverüzletről tárgyalt. Ez indítot­ta el a lavinát, melyet sokan ahhoz a Nixon-féle Watergate-botrányhoz hasonlítanak, amely akkor maga alá temette az elnököt. A mostani bot­rány azóta egyre dagadt, s abban kétségtelenül hasonlít a 70-es évek lehallgatás afférjához, hogy itt is magas beosztású kormányképvise­lők keveredtek gyanúba, többüket már el is sodorta az ár. Menesztet­ték a nemzetbiztonsági tanácsadót (Poindextert Frank Carlucci váltotta fel), Donald Regan fehér házi stáb­főnök helyére Howard Baker került, s távozott tisztségéből az időközben elhunyt William Casey CIA-igazgató is. Elmozdították North alezredest, a nemzetbiztonsági tanács munka­társát és további kisebb „fejek is hullottak“. Az elnök egyelőre állja a sarat, habár felmérések szerint a közvéle­mény többsége nem hisz abban, hogy csak akkora szerepe lett volna az egészben, mint amekkorát bevall, s azt is kétségbe vonják, hogy az elnök a nyilvánosság elé kívánja tárni a teljes igazságot. Mindeneset­re Reagan jó tanácsot fogadott meg akkor, amikor késedelem nélkül há­romtagú bizottságot állított fel a bot­rány részleteinek felderítésére. Így a közvélemény előtt olyan színben tűnt fel, hogy ki akarja deríteni a részleteket, a teljes igazság érde­kében. A háromtagú Tower-féle bizott­ság meghallgatásai azonban sok, Reaganra nézve terhelő körül­ményt tártak fel. Naponta hangzot­tak el ellentmondásosnál ellentmon­dásosabb vélemények. Reagan be­osztottjai kényes helyzetben voltak, hiszen nem akartak elnökük ellen vallani. Egyébként is Regan, a Fe­hér Ház személyzeti főnöke, aki a stáb összefogójaként a tulajdon­képpeni kormányfő volt, azt az uta­sítást adta a kormánytisztviselők­nek, hogy lehetőleg igyekezzenek Reagan szerepét minimalizálni. A személyzeti főnök jót akart elnö­kének, ám eljárása mégis az állásá­ba került. A demokrata tábor, sót, az igazságot követelő republikánus pártiak is azzal vádolták, hogy fékezi a vizsgálatot. Sorsa akkor pecséte­lődött meg végleg, amikor az elnök káderdöntéseit mindig befolyásoló Nancy Reagan is menesztését sür­gette. A Tower-bizottság jelentése pedig kiderítette: Regan november­ben elrendelte egy olyan dokumen­tum elkészítését, amelynek el kellett volna takarnia az elnök szerepét az iráni fegyverszállítások kezdemé­nyezésében (ez azért kényes téma, mert az alkotmány tiltja a fegyverel­adást az ellenségnek minősített Iránnak). A kabinetfőnök távozását a republikánus tábor megkönnyeb­bülve vette tudomásul, mert őt hi­báztatták azért, hogy a Fehér Ház nem tud kibontakozni, csak lassan derülnek ki az iráni-kontra válság összefüggései. Távozása Reagan helyzetén azonban nem sokat változtatott, hi­szen a további meghallgatások vá­ratlan fordulatokat hoztak. Robert McFarlane kezdetben azt mondta, hogy Reagannak nem volt tudomá­sa a titkos fegyvereladásokról (nyil­ván elnökét próbálta ezzel fedezni), később azonban kijelentette: Reagan nemcsak tudott erről, ha­nem 1985 nyarán szóban jóváhagy­ta az üzletet, s az elnök küldte őt Teheránba is. Hivatalos fehér házi Ki, mit, mikor? állítás szerint viszont csak tavaly januárban engedélyezte ezt. Az el­nök a botrány kipattanása után no­vember végén tartott sajtókonferen­ciáján szintén tagadta McFarlane ál­lítását. Később azonban, miután munkatársai „felfrissítették“ emlé­kezetét, már valami rémlett neki, de a pontos dátumra nem emlékezett. Sh , ultz meghallgatása sem szűkölködött meglepeté­sekben. 0 azt vallotta: csak tavaly november végén tudta meg az utó­lag hozzá eljuttatott jelentésekből, hogy a fegyverüzletért cserébe Wa­shington a Libanonban fogva tartott amerikai túszok kiszabadítását re­mélte. Shultz azt mondta, tudott a fegyvereladásról, melyet kezdettől fogva ellenzett, a bevételek átutalá­sáról a kontráknak azonban nem volt tudomása. Egyébként kiállt Reagan mellett és helyeselte elnö­kének döntését, amelynek célja „nem a terroristákkal való üzletkö­tés, hanem a stratégiai fontosságú térségben az amerikai jelenlét felújí­tása, a szovjet befolyás visszaszorí­tása“ volt. A vallomások alapján összeállított Tower-féle jelentés egyaránt fele­lősnek találta a Fehér Házat, a nem­zetbiztonsági tanácsot és a titkos- szolgálatot azért a politikáért, amely a botrányhoz vezetett. A vaskos könyv szerzői 56 tanút hallgattak ki és ennek lényege tömören így összegezhető: a felelősség Poin­dexter egykori nemzetbiztonsági ta­nácsadót és Oliver North alezredest, a tanács munkatársát terheli, őket azonban eddig nem tudták szóra bírni, mert alkotmányos jogaikra hi­vatkozva megtagadták a vallomást. Reagan beismerte, hogy követett el hibákat, de tüstént beszámolt ar­ról, hogy tenni kíván ezek kijavításá­ért. ,, Ahogy elmondtam, nem tudtam a pénzek átutalásáról, de mint elnök nem mentesülhetek a felelősség alól. Egy dolog bosszant, senki sem készített feljegyzéseket a döntést hozó értekezletekről. Ezért nem tu­dom, hogy a fegyverszállítást előze­tesen vagy utólagosan engedélyez­tem-e. Én hagytam jóvá, csak nem tudom mikor.“ De ezentúl gondosan kezeljük a jegyzőkönyveket, fűzte hozzá a megnyugtatásnak szánt ígéretet. Az eltussolásra tett kísérlet tehát nem volt túl sikeres, s nyilván újabb, eddig ismeretlen tényeket tár fel a vizsgálat múlt héten megkezdő­dött, előreláthatólag három hónapig tartó újabb szakasza az e célra ala­kított kongresszusi különbizottság­ban. Az első tanú Richard Secord egykori tábornok, a Pentagon volt csoportfőnöke (aki a kontraakciót irányította) már a bevezetőben kije­lentette: a kormányzat, így tehát az elnök is tudott minden lépésről. Több erre vonatkozó közvetett bizo­nyítékkal is szolgált, idézte North-ot, aki többször említette: Reagannel mulatságosnak tartják, hogy „az ajatollahok pénzéből támogatják a kontrákat“. A második tanú, McFarlane szintén megerősítette, hogy a botrány egyik szereplője sem a sa­ját szakállára cselekedett, hanem felsőbb utasítás alapján járt el. A na­pokban újabb tanúk következnek, s ki tudja, mi mindenre derül még fény. Az egyik törvényhozó azt mondta, ö már semmin sem lepődne meg. Bárhogy is alakul az ügy, a re­publikánusoknak nagyon rosszkor jött az egész, ugyanis kérdés, hogy a jövő évi elnökválasztásig tisztára tudják-e mosni szennyesüket. P. VONYIK ERZSÉBET A napilapok főleg azt emelték ki, hogy mindkét párt és állami vezető megelégedettségét fejezte ki az újabb csehszlovák-román dialógus­sal kapcsolatban és azt hangsúlyoz­ták, hogy a tárgyalásokon elért ered­mények hozzájárulnak a kétoldalú viszony további gazdagításához. A lapok ugyancsak közzétették Gus­táv Husák és Nicolae Ceausescu beszédét, valamint a látogatásról szóló közös közleményt. A moszkvai Pravda is tájékoztat­ta olvasóit a legfelsőbb szintű cseh­szlovák-román tárgyalásokról. Alá­húzta, hogy a két vezető nagy figyel­met szentelt a csehszlovák-román gazdasági és tudományos együtt-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom