Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)

1987-05-08 / 106. szám, péntek

A Fehér Ház magyarázkodni kényszerül Újabb fejlemények az Irangate-botrány kivizsgálásában (ČSTK) - Oliver North alezre­des, a washingtoni nemzetbiztonsá­gi tanács egykori tanácsadója be­szélt Reagan elnökkel a titkos iráni fegyverüzletből származó bevéte­leknek a nicaraguai ellenforradalmá­rok számára történt átutalásáról. Ezt mondta az Irangate-botrány körül­ményeit kivizsgáló különbizottság előtt Richard Secord nyugalmazott tábornok. Megerősítette azt is, hogy North alezredes említést tett neki arról, miszerint több ízben is találko­zott Reagan elnökkel, s ezeken a ta­lálkozókon szó volt a titkos pénzek átutalásáról a nicaraguai kont­ráknak. A nyugalmazott tábornok azt is elmondotta, hogy John Poindexter, a botrány kapcsán lemondott nem­zetbiztonsági főtanácsadó 1986 ja­nuárjában közölte: ,,nemcsak ő, de az elnök is elégedett a mun­kámmal.“ A Fehér Ház a vallomásban el­hangzottakra elutasítóan reagált. Mariin Fitzwater, Reagan elnök saj­tótitkára újságírók előtt kijelentette: ,,Az elnöknek nem volt tudomása a pénzösszeg átutalásáról. Nem lé­tezik semmilyen erre vonatkozó fel­jegyzés és Secord vallomása csak másodkézből származó informá­ciókra támaszkodott.“ Richard Miller, a külügyminiszté­rium egykori tanácsadója tegnap be­ismerte az adócsalás tényét, amely- lyel a nicaraguai kontráknak folyósí­tott milliós összegekkel károsította meg az államkincstárat. Ugyanezt ismerte be már a múlt hét folyamán Carl Channel, Miller, egyik társa. USA - Dél-Korea Fokozódó katonai együttműködés (ČSTK) - Caspar Weinberger amerikai hadügyminiszter és dél-ko- reai kollégája, Ri Ki Pék szerdán Washingtonban katonai együttmű­ködésről írt alá két megállapodást. A Pentagon szóvivőjének tájékozta­tása szerint az egyik a ,,Dél-Korea közös védelmére kirendelt“ ameri­kai fegyveres erők támogatásáról szóló eddigi megállapodásokat pon­tosítja, a másik a legkorszerűbb fegyverek tárolására szolgáló raktá­rak építésére vonatkozik. Csehszlovák-vietnami tanácskozás (ČSTK) - Hanoiban tegnap meg­kezdődött a csehszlovák-vietnami gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési bizottság 8 ülése. A küldöttségvezetők tanácskozása után plenáris ülést tartottak, ame­lyen áttekintették a két ország közöt­ti gazdasági, tudományos és mű­szaki együttműködés bővítésének lehetőségeit. A tárgyalásokon a küldöttségeket Rudolf Rohlíček, a CSSZSZK kor­mányának első alelnöke, a bizottság csehszlovák tagozatának elnöke és Tran Duc Luong, a VSZK Minisz­tertanácsának alelnöke, a bizottság vietnami tagozatának elnöke ve­zette. Voroncov Bonnban (ČSTK) - Julij Voroncov a szov­jet külügyminiszter első helyettese, az atom- és ürfegyverekről folyó genfi tárgyalásokon részt vevő szov­jet küldöttség vezetője szerdán Bonnban Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszterrel és Horst Teltschikkel, Kohl kancellár külügyi és biztonságpolitikai főta­nácsadójával tanácskozott. Tájékoz­tatta vendéglátóit a szovjet-amerikai tárgyalásokon elfoglalt moszkvai ál­láspontról. Voroncov Egon Bahrral, az SPD szűkebb vezetőségének tagjával, a parlament leszerelési és fegyverzetellenőrzési albizottságá­nak elnökével is konzultált. Ezt kö­vetően a szovjet nagykövetségen megrendezett sajtóértekezleten válaszolt a helyi és külföldi újságírók leszereléssel kapcsolatos kérdé­seire. Zavargások Belfastban (ČSTK) - Belfastban legkeve­sebb 17 személy sebesült meg teg­napra virradóan a brit rendőrség és a katolikusok között lezajlott több órás összetűzésekben. A zavargások az illegális ír Re­publikánus Hadsereg (IRA) egyik tagjának temetése alatt robbantak ki azt követően, hogy a rendőrök meg­próbálták körülzárni a gyászmenet egy részét. A rendőrség becslése szerint a temetésen hozzávetőleg 2 ezren vettek részt, akik megtámad­tak egy rendőrőrsöt és autókat gyúj­tottak fel. A rendőrök műanyaglöve- dékekkel próbáltak védekezni el­lenük. Brit parlamenti források jelezték, hogy a közeljövőben valószínűleg lényegesen növelik Észak-írország- ban a rendőrök számát és az eddigi­nél nagyobb mértékben vetnek be az IRA ellen különlegesen kiképzett katonai alakulatokat. IRAK - IRÁN Harcok az egész fronton (ČSTK) - Az iraki légierő gépei az utóbbi 24 órában 81 berepülésben támadták az iráni távközlési beren­dezéseket, illetve a frontszakasz azon pontjait, ahol iráni egységeket vontak össze. A front középső szek­torában iraki egységek iráni előretolt állásokat támadtak. Bászrától kelet­re helyi jellegű összecsapásokra ke­rült sor, ezek következtében három hadianyagraktár megsemmisült. Irán messzehordó ágyúkkal ismét tűz alá vette Bászrát és az iraki félnek jelentős károkat okozott. Az ÍRNA iráni hírügynökség közölte, hogy a front északi szektorában, Moszul tartományban harcképtelen­né tettek egy zászlóaljat. Az iráni katonák több mint 200 lőfegyvert zsákmányoltak és mintegy 40 iraki katonát foglyul ejtettek. A harcokban lelőttek egy helikoptert, amely támo­gatta a harcképtelenné tett zászlóal­jat. összecsapásokra került sor a front középső és déli szektorában és több mint 10 tüzérségi állást megsemmisítettek. A Hormuzi-szo- rosban Irán két külföldi teherhajót tartóztatott fel és rakományát tüze­tesen átvizsgálta. AZ EMBERIESSÉG ELLENI BŰNTETTEKET NEM SZABAD ELHALLGATNI A szovjet főügyészhelyettes interjúja ÚJ SZÚ 1987. V. 8. (ČSTK) - Nyikolaj Bazsenov, a Szovjetunió főügyészének helyet­tese az Jzvesztyija napilapnak adott interjújában síkraszállt a Szovjetunió és az USA jogi együttműködése mellett azokon az elveken, amelyek jól beváltak a nürnbergi per előké­szítése és lefolyása során. Elmond­ta, a Szovjetunióban nagyra értéke­lik. azt, hogy az Egyesült Államok kiadta Kari Linnas háborús bűnöst, s annak a reményének adott hangot, hogy nem Linnas lesz az utolsó. Tájékoztatott arról is, hogy Linnas, aki jelenleg Tallinnban van őrizet­ben, az ellene hozott ítéletet tanulmányozza, s egy tapasztalt vé­dőügyvédet rendeltek ki mellé. A szovjet törvények értelmében ugyanis módja van fellebbezni a bí­rósági ítélet ellen. Bazsenov az interjúban elmondta azt is, hogy Kari Linnas elárulta népét és hazáját. Már 1941-ben ön­ként belépett a szovjet csapatok há­ta mögött működő náci bandába. 1941 -ben és 1942-ben a tartui halál­tábor parancsnoka volt, itt 12 ezer ember pusztult el. Legyilkolásukat nemcsak szervezte, hanem szemé­lyesen is részt vett a mészárlások­ban. A továbbiakban azt hangsú­lyozta, hogy Linnas kiadatása eddig egyedi esetnek számít. Ezt megelő­zően csupán Fedor Fedorenkót, a treblinkai koncentrációs tábor egy­kori felügyelőjét deportálták az USA- ból a Szovjetunióba, más háborús bűnösöknek lehetővé tették, hogy elhagyják az USA-t. Tájékoztatott arról is, hogy Nagy-Britannia, ahol 37 szovjet állampolgárságú háborús bűnös él. Moszkva kiadatási kérel­meire eddig nem is válaszolt. Interjújának végén Nyikolaj Ba­zsenov arra mutatott rá, hogy a há­borús bűnösök ügyének kivizsgálá­sához a Szovjetunió egyedien köze­lít, s megtartja a jogi normákat. Eze­ket az emberiesség elleni bűntette­ket azonban nem szabad elhallgatni. Ezt erősítette meg a közelmúltban az ENSZ Közgyűlésének határozata is. Nem bosszúról van szó, hanem igazságos büntetésről, a hitlerizmus sok millió áldozatával szembeni szent kötelesség teljesítéséről. Kéretlen tanácsadók (ČSTK) - Két Frunzeban tanuló diák a Kirgiz SZSZK Külügymi­nisztériumához és a Szovjetunió Külügyminisztériumához intézett levelében felháborodottan számolt be két amerikai diplomata tevé­kenységéről. Earl Irving és Step­hen Young, a moszkvai amerikai nagykövetség másodtitkárai a kö­zelmúltban ellátogattak Kirgíziába. E közép-ázsiai ország figyelemre méltó eredményei helyett inkább az érdekelte őket, hogy az ottani diákok miként reagáltak a decem­beri Alma-Ata-i eseményekre, s hogy ezeket a huligánakciókat nem lehetne-e a szomszédos Ka­zahsztánban megismételni. Ami­kor úgy látták, már jól „előkészítet­ték a talajt“, arról kezdték győz­ködni a diákokat, hogy e célból „fogjanak össze“, mivel „szándé­kaikat csupán a nemzetiségi ala­pokon történő közös és rendsze­res fellépéssel tudják megvalósí­tani“. A diákokat teljesen megdöb­bentette az amerikaiak legna­gyobb „aduja“: „Ha összefogná­nak és közösen lépnének fel az oroszok ellen, akkor mi (mármint az amerikaiak) olyan segítséget nyújtanánk maguknak, mint az af­ganisztáni felkelőknek.“ Irving és Young a nagykövetség munkatár­saiként nagyon jól tudták, hogy ezek a szavak egyet jelentenek a Szovjetunió belügyeibe való dur­va beavatkozással, s összeegyez­tethetetlenek helyzetükkel, szov- letunióbeli tartózkodásuk céljaival. A diákok sem véletlenül háborod­tak fel, s bár nem ismerik a diplo­máciai etikettet, mélyen elitélik a kéretlen tanácsadók - pontosab­ban szólva provokátorok mester­kedéseit. Az az érv sem állja meg a helyét, hogy a két diplomata csupán a személyes véleményét hangoztatta. Ezt bizonyítja, hogy Allen Westron, a katonai és légü­gyi megbízott helyettese, valamint Clifford Hart, a nagykövet megbí­zottja, akik ugyancsak nemrégiben jártak Kirgíziában, csaknem szó szerint megismételték Irving és Young kijelentéseit. Túlságosan átlátszó ez az egybeesés. A szovjet emberek vendégsze­retete közismert. De csupán azo­kat látják örömmel, akik tiszta sziv­vel érkeznek és tiszteletben tartják a vendéglátás törvényeit. Dél-afrikai Köztársaság A választások előzetes eredményei (ČSTK) - A kormányzó Nemzeti Párt szerezte meg a szerdai válasz­tásokon a szavazatok többségét a Dél-afrikai Köztársaságban. A vá­lasztások a 178 tagú nemzetgyűlés­be - ez a parlamentben csupán a fehérek kamarája - történt válasz­tások eddig még nem végleges ada­tai szerint Pieter Botha elnök pártja 116 körzetben győzött. A Haladó Szövetség párt eddig csak 19, a szélsőjobboldali Konzervatív Párt pedig 18 mandátumot mondhat a magáénak. A választásokon a fehér kisebb­ség 3 millió képviselője járult az urnákhoz. A lakosság több mint há­romnegyedét kitevő afrikai őslakos­ság körében hatalmas tiltakozó hul­lám bontakozott ki, több mint 1 millió fekete bőrű lépett sztrájkba. Az apartheid-ellenes mozgalom képvi­selői szerint ugyanis az olyan vá­lasztások, amelyeken csak a fehé­rek vehetnek részt, nem dönthetnek az ország sorsáról. Afrika sorsa azoknak a kezében van, akiket ed­dig megfosztottak a választási jogtól. A Dél-afrikai Köztársaságban május 6-án megtartott nemzetgyűlési választások elleni tiltakozásul a színesbőrű lakosság kétnapos általános sztrájkot hirdetett. Képünkön: Fokvárosban is az utcára vonult a lakos­ság (Telefoto - ČSTK) Csődbe jutott a Le Matin (ČSTK) - Az országosan ismert Le Matin tekintényes francia napilap csődöt jelentett be. A lap igazgató tanácsa erről tájékoztatta Párizsban a kereskedelmi bíróságot és az al­kalmazottakat. Ily módon fennáll annak a közvet­len veszélye, hogy megszűnik az egyik legismertebb, 10 évvel ezelőtt alapított és általában a Szocialista Párt álláspontját tolmácsoló francia napilap. Két hónappal ezelőtt az MPC holdingtársaság - ehhez tarto­zik a Le Matin is - élére Paul Quiles exhadügyminisztert nevezték ki, azonban ő sem tudott javítani a lap rossz pénzügyi helyzetén. A deficit tavaly elérte a 62 millió frankot, idén pedig eddig már 6 milliót tett ki. Az újságírók áprilisi fizetésüket nem kapták meg, ezért keddtől sztrájkba léptek. Közöny (ČSTK) - Anthony Banks, az ellenzéki Munkáspárt képviselő­je a közelmúltban azt követelte, hogy Nagy-Britanniában tegyék kötelezővé a választásokon való részvételt. Érvelése szerint a vá­lasztók egyre közönyösebben vi­szonyulnak a közéleti esemé­nyekhez, s a jelenlegi Thatcher- kormány távolról sem képviseli a lakosság többségét. Igaz ugyan, hogy az 1983-as válasz­tásokon a konzervatívok döntő többséget szereztek a parla­mentben, de a leadott szavaza­toknak csupán a 42 százalékát szerezték meg. S mivel 10 millió választásra jogosult brit állam­polgár egyáltalán nem ment el szavazni, a jelenlegi kormány csak a szavazásra jogosult ál­lampolgárok 30 százalékának élvezi a bizalmát. NSZK Békevédők akciója (ČSTK) - Az NSZK-beli Mutlan- gen mellett lévő amerikai támasz­pontnál békevédök egy csoportja megpróbálta feltartóztatni azt az öt nehézvontatóból álló karavánt, amely 15 Pershing 2 nukleáris raké­tát szállított.' A helyszínre hívott rendőrök a tiltakozó akció vala­mennyi résztvevőjét letartóztatták, közülük valószínűleg 16-ra súlyos büntetéseket szabnak ki. A támaszponton szerdán hadgya­korlat kezdődött, amelyen a békeak­tivisták beszámolója szerint részt vesz a bázison elhelyezett összes, szám szerint 36 darab Pershing 2 rakéta. Hírügynökségek beszámol­tak arról, hogy a Baden-Württenberg tartományban lévő heilbronni és Neu Ulm-i amerikai támaszpontokon lévő rakétákat is bevonják a gyakor­latba. Az utóbbi három évben ez a legnagyobb jellegű hadgyakorlat a Pershing 2 rakétákkal. A manőve­rek időzítésére jellemző, hogy az erődemonstrációra olyan időpont­ban kerül sor, amikor felcsillant az európai közepes hatótávolságú esz­közök kölcsönös megsemmisítésé­nek a lehetősége. Salvador A partizánakciók mérlege (ČSTK) - A salvadori hazafiak az idei év első négy hónapjában 2882 kormány­katonát tettek harcképtelenné, jelentette a partizánok rádióadója, a Radio Vence- remos. Politikai megfigyelők véleménye meg­egyezik abban, hogy a Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front az utóbbi időben jelentős mértékben fokozta tevé­kenységét. Az elmúlt negyedév alatt or­szágos méretben több alkalommal blokád alá vették a közúti közlekedést, több alka­lommal sikeresen tartóztatták fel az Ame- rika-barát salvadori rezsim egységeit, sót két ízben sikeres támadást hajtottak vég­re a hadsereg támaszpontjai ellen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom