Új Szó, 1987. május (40. évfolyam, 101-124. szám)
1987-05-27 / 121. szám, szerda
Bécsi összeurópai utótalálkozó Megkezdődött a záródokumentum kidolgozása (ČSTK) - Az európai biztonság és együttműködés kérdéseiről folytatott bécsi utótalálkozón megkezdődött a záródokumentum kidolgozása, s a diplomatáknak emellett dönteniük kell arról, hogy mely javaslatokat építik be az említett okmányba és milyen akciókat szerveznek az utótalálkozó befejezését követően. A 33 európai ország (Albánia kivételével), valamint az USA és Kanada küldöttségei összesen 140 különböző javaslatot terjesztettek elő. Ezekről most hat munkacsoportban tanácskoznak, amelyekben a semleges és el nem kötelezett országok képviselői töltik be a koordinátorok szerepét. A fő témakörök a következők: a katonai biztonság, az államok közötti kapcsolatok elvei, a gazdasági együttműködés, a humanitárius Élni kell az egyedülálló alkalommal Nicolae Ceausescu és Mihail Gorbacsov beszéde az SZKP KB főtitkára tiszteletére adott bukaresti vacsorán kérdésekben folytatott együttműködés, a Földközi-tenger térségében folytatott együttműködés, valamint az utótalálkozót követő rendezvények. A felsorolt kérdésekről folytatott tárgyalások bonyolultak. Alois Mock osztrák külügyminiszter a semleges és el nem kötelezett országok képviselőinek tanácskozásán kifejezte azt a meggyőződését, hogy az utótalálkozó sikeresen végződik majd. Ugyanakkor azt is elmondta, a tanácskozás, amelynek az eredeti tervek szerint július végén véget kellene érnie, akár az év végéig is elhúzódhat. Az utótalálkozó mellett folytatódnak a Varsói Szerződés és a NATO országai közötti konzultációk egy európai leszerelési konferencia előkészítéséről. Nicolae Ceausescu és felesége hétfőn hivatalos vacsorát adott Mihail Gorbacsov és felesége tiszteletére. A vacsorán az RKP főtitkára és az SZKP KB főtitkára beszédet mondott. Amerikai bizottság vizsgálja Bagdadban a fregatt-incidens körülményeit Weinberger a NATO-szövetségesek bevonása mellett (ČSTK) - Az amerikai hadügyminisztérium nyolctagú vizsgáló bizottsága tegnap Bagdadban a Stark fregatt ellenj rakétatámadás körülményeiről tárgyalt hivatalos iraki személyiségekkel. David Rogers ellentengernagy, a szakértői csoport vezetője szerint elsősorban annak az iraki repülőgépnek a pilótájával szeretnének találkozni, amely kilőtte a rakétákat. A Pentagon és Irak véleménye a repülőgépek számát illetően is eltérő, az előbbi szerint két, az utóbbi szerint pedig csak egy vadászgép vett részt a támadásban. Bagdad ugyanakkor azt állítja, hogy a hajó kapitánya nem közölte a gép pilótájával az úszómű hovatartozását, a Pentagon szerint viszont a fregatt két figyelmeztető jelzést is leadott rádión, mielőtt megtámadták volna. Mitterrand ottawai beszéde (ČSTK) - Francois Mitterrand francia államfő hétfőn a kanadai parlamentben mondott beszédet, aláhúzva, Párizs reménykedik abban, hogy az európai közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról folytatott szovjet-amerikai tárgyalások sikert hoznak. Véleménye szerint ez a megállapodás a stratégiai támadófegyverek, valamint a hagyományos és vegyi fegyverek témakörében is előmozdítaná a haladást. Mitterrand, aki hétfőn érkezett ötnapos látogatásra Ottawába, Brian Mulroney kanadai kormányfővel is tárgyalt. A véleménycsere főleg a kereskedelmi és a katonai együttmüködés bővítésére összpontosul. Amnesztia Afganisztánban (ČSTK) - Az afgán forradalmi tanács elnöksége a nemzeti megbékélés és a vallási ünnep, a muzulmán böjti hónáTp - ramadán - tiszteletére általános amnesztiát hirdetett. Ennek keretében az elkövetett bűn- cselekményre való tekintet nélkül szabadon bocsátják mindazokat, akiknek börtönbüntetésük letöltéséig egy év vagy kevesebb idő van hátra. Az amnesztia nem vonatkozik azokra, akiket terrorcselekményekért vagy kémkedésért ítéltek el. Az amerikai küldöttség megerősítette azt is, hogy Irak hajlandó kártérítést fizetni az Egyesült Államoknak. A pontos összeget még nem határozták meg, egyes nyugati diplomaták azonban 300-400 millió dollárra becsülik. Ugyancsak ez ügyben tartózkodott hétfő estig a Perzsa-öbölben egy másik amerikai csoport. A képviselőház tagjaiból álló küldöttség fpladata az volt, hogy tájékoztassa a Kongresszust Washingtonnak a térségben betöltött szerepéről. A szenátorok Bahreinben és Kuvaitban jártak, s elutazásuk előtt Jim Sasser - kétségkívül Reagan múlt heti beszédeinek hatása alatt - újságírók előtt kijelentette: az USA elszánta magát arra, hogy „a Perzsa-öbölben biztosítja a szabad hajózást". Caspar Weinberger hadügyminiszter ugynacsak e témával kapcsolatban jelentette be, az USA rá akarja bírni NATO-szövetségeseit, hogy csatlakozzanak az öbölben manőverező amerikai, brit és francia hadihajókhoz. A Pentagon főnöke a hírt Brüsszelben közölte azt követően, hogy megérkezett a belga fővárosba, ahol a NATO katonai tervezőcsoportja tartja kétnapos tanácskozását. Tájékoztatni kívánja kollégáit a Stark elleni támadás részleteiről, s konzultálni kíván velük az öbölbeli biztonság szavatolásának kérdéseiről, az ennek érdekében kifejtett kétoldalú vagy tömbön belüli együttműködésről. Nicolae Ceausescu bevezetőben leszögezte, hogy Mihail Gorbacsov mostani bukaresti látogatása további jelentős megnyilvánulása a román-szovjet barátságnak és együttműködésnek, a két ország közötti jó kapcsolatoknak. Rendkívül nagyra becsüljük - folytatta -, hogy ez a viszony magas szintű és a teljes egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten, a szocializmus nemes eszméin és ideáljain alapul. Azt kívánjuk, hogy kapcsolataink a szocialista államok közötti viszony jó példájaként egyre erősödjenek. Meggyőződésünk, hogy az ön látogatása új távlatokat nyit a román-szovjet együtt- múködésben. A román vezető a továbbiakban az elmúlt 40 év eredményeit és a jelenlegi feladatokat ecsetelte. Hangsúlyozta, a román nép jelenleg minden erejéből a XIII. pártkongresszuson kitűzött feladatok teljesítésére törekszik, azzal a céllal, hogy Románia az évtized végéig elérje a fejlődés új fokát - a közepesen fejlett szocialista ország stádiumát. A termelés intenzív fejlesztését és korszerűsítését állítjuk előtérbe a tudományos-technikai forradalom legújabb vívmányainak kihasználása alapján, megkülönböztetett figyelmet fordítunk a munkatermelékenység növelésére, a termelés javítására s igyekszünk biztosítani az új gazdasági mechanizmus következetes érvényesítését, az önigazgatás, az önálló gazdálkodás és az önfinanszírozás bevezetését - mondotta Ceausescu. A továbbiakban leszögezte, hogy a román nép nagyra értékeli a Szovjetunió által az elmúlt 70 évben elért történelmi sikereket. Nagy érdeklődéssel figyeljük, hogyan teljesül a Szovjetunióban az átalakítás programja, és mint szomszédok és barátok kívánunk ehhez egyre több jelentős eredményt - mondotta. A szovjet-román együttműködésről szólva leszögezte, hogy annak fejlesztése mindkét fél közös érdeke. Rámutatott, az elmúlt évek során bizonyos lemaradás volt tapasztalható a gazdasági csere, a termelési kooperáció és szakosítás területén. A következő években úgy kell eljárni, hogy ez a helyzet javuljon és közösen biztosítsuk a növekvő lehetőségeinknek megfelelő gazdasági együttműködés fejlesztését. Nemzetközi kérdéseket taglalva az RKP főtitkára hangoztatta, hogy Románia az összes nukleáris fegyver évszázad végéig történő felszámolását szorgalmazza, s az a véleménye, hogy a leszerelés problémáit szakaszonként kell megoldani. Ezért támogatja azt a javaslatot, hogy az európai közepes hatótávolságú nukleáris rakéták kérdését önállóan oldják meg. Ceausescu annak a véleménynek adott hangot, hogy a Varsói Szerződés budapesti legfelsőbb szintű tanácskozásán született határozatok szellemében erőteljesebben kell áttérni a hagyományos fegyverzet csökkentésére. Románia egy országos népszavazás alapján már tavaly öt százalékkal egyoldalúan csökkentette fegyverzetét, csapatainak létszámát és katonai kiadásait s ezzel bebizonyította, hogy kész minden erejéből elősegíteni a leszerelést, az enyhülést és a békét. Az európai országoknak a kölcsönös együttműködés alapján jelentősebb szerepet kell játszaniuk a leszerelésért, a biztonságért, a bizalom megteremtéséért vívott küzdelemben, s ezért úgy véljük, mindent meg kell tenni azért, hogy a bécsi utótalálkozó a lehető legjobb eredményekkel érjen véget - mondotta beszédében Nicolae Ceausescu. Mihail Gorbacsov a vacsorán mondott beszédében a szovjet-román együttműködésről szólva rámutatott, hogy az elmúlt években a kapcsolatok szilárdításának megbízható alapja jött létre. Pozitívan értékeljük mindazt, amit eddig elértünk és, természetesen, mindenekelőtt azon gondolkodunk, miként lehet tovább javítani a helyzetet s biztosítani az együttműködés mechanizmusának minőségi megváltoztatását. Kapcsolatainkat minden területen bővíteni kell, ezen belül például jobban meg kell ismernünk egymás tapasztalatait, hogy azokat kihasználhassuk, s szorosabbra kell vonni a pártszervezetek és a dolgozókollektívák közötti kapcsolatokat, el kell mélyíteni az ideológiai együttműködést, a szellemi és kulturális értékek cseréjét. Az utóbbi években örvendetes változások álltak be a gazdasági együttműködésben, s bár a mennyiségi mutatók igen fontosak, ma egyre nagyobb szerepet játszanak a minőségi kritériumok. Be kell ismernünk, hogy országaink az elmúlt időszakban kissé lemaradtak ezen a területen, s a mi feladatunk most az, hogy behozzuk mindezt. A Szovjetunió a kölcsönös aggodalmak eloszlatását sürgeti Viktor Karpov cikke az ABM-szerzödés évfordulóján (ČSTK) - A rakétaelhárító rendszerek korlátozásáról 1972-ben kötött szovjet-amerikai szerződés (ABM) lényege az, hogy megállította az USA ós a Szovjetunió stratégiai támadófegyvereinek és védelmi rendszereinek fejlesztése között folyó versenyt - állapítja meg a moszkvai Pravda tegnapi számában Viktor Karpov, a szovjet külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási és leszerelési osztályának vezetője. Az ismert szakértő a továbbiakban rámutat, Washington most azt akarja bebizonyítani, hogy az SDI összeegyeztethető az ABM-szerző- déssel. Viszont ha az ún. hadászati védelmi kezdeményezést összehasonlítjuk a szerződés egyes pontjaival, épp az ellenkezője derül ki. Az amerikai külügyminisztérium a közelmúltban célzatos hírt tett közzé, amelyben az ABM-szerződés megkötése idején folytatott vitát „elemzi“. Természetesen azzal a szándékkal, hogy olyan anyagot terjeszszen elő, amely támogatná a szerződés „tágabb" értelmezését. Ennek az iratnak a lényege az, hogy a Szovjetunió állítólag csak az akkor ismert rakétaelhárító rendszereket kívánta korlátozni. Ezzel kapcsolatban Karpov leszögezi, hogy semmi sem áll távolabb az igazságtól, mint egy ilyen állítás. Nem hagyható figyelmen kívül, magában az USA-ban is sokan ellenzik az amerikai kormány azon szándékát, hogy megsértse a szerződést. A szenátus külügyi bizottsáEGK-együttműködés a terrorizmus ellen „Forró nyár vár Franciaországra Arab terrorszervezet fenyegetései Párizs címére 66 ÚJ SZÚ 1987. V. 27. (ČSTK) - Tegnap Brüsszelbefi a közöspiaci országok külügyminiszterei megállapodást írtak alá a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcban folytatott együttműködésről. Ugyanakkor egyezmény született arról is, hogy az aláíró felek kiadják a bűnözőket annak az országnak, amelynek területén a bűntettet elkövették. Szó esett a tagországok biztonsági szervei és rendőrségei közötti koordinált akciók megszervezéséről és az információ- cseréről. Ennek ellenére nem lehet szó arról, hogy egyetértés született volna a nemzetközi terrorizmus kérdésében, mivel a dokumentumot Franciaország és Görögország nem írta alá. „Nagyon forró nyár vár Franciaországra" - ígéri az arab és közel- keleti politikai foglyokkal szolidáris bizottság (CSPPA), ugyanaz a titkos szervezet, amely tavaly ősszel magára vállalta a Párizsban elkövetett véres merényletsorozatot. A francia főváros 16. kerületében feladott, s a Reuter brit hírügynökségnek címzett levelet a szakértők szerint ugyanaz a személy írta, aki a terroristák további követeléseit is papírra vetette. A fenyegetés kétségkívül meglepetésként hatott, mivel a közelmúltban néhány tunéziai és marokkói állampolgár (állítólag Irán-barát terrorszervezetek tagjai) letartóztatását és vád alá helyezését úgy állították be, mint a Franciaországban működő közel-keleti terrorszervezetek hálózatának szétverését. Charles Pasqua belügyminiszter hétfőn este kijelentette: a franciák az újabb merényletek előtt nem érezhetik magukat biztonságban. ga például a napokban hozott olyan határozatot, amely a szerződés „szúkebb“ értelmezése mellett tör lándzsát, s hangsúlyozza, hogy az elnök a szenátus beleegyezése nélkül nem értelmezheti újra az 1972- es megállapodást. Februárban Genfben az amerikai küldöttség az ABM-szerződés „tágabb“ értelmezését terjesztette elő. Washingtonban most még tovább mennek, s azt ajánlják, hogy a Szovjetunió ismerje el, hogy 1994 a szerződés érvényességének utolsó éve. Az ilyen megközelítés alapvetően ellentétes Reagannak és a washingtoni kormányzat más vezetőinek azokkal a kijelentéseivel, melyek szerint szigorúan meg fogják tartani a szerződéseket. Készen állunk arra, hogy az USA- val közösen elbíráljuk az ABM-szer- ződés rendszerének megszilárdítását célzó gyakorlati intézkedéseket - írja a cikk szerzője. A Szovjetunió tárgyalásokat javasolt azzal a céllal, hogy hagyják jóvá azon berendezések jegyzékét, amelyeket tilos lenne kísérletek vagy telepítés céljából Föld körüli pályára bocsátani. Ez az intézkedés biztosítaná a szerződés egyes cikkelyeinek egységes értelmezését, s nem nyílna mód a különböző magyarázatokra. A Szovjetunió síkraszáll azért, hogy az ABM- szerződés teljesítéséről megtartott idei konzultációk a kellő, magas szinten folyjanak, ami lehetővé tenné a megtartással kapcsolatos kölcsönös aggodalmak felszámolását és a szerződés megszilárdítását szolgáló döntések elfogadását. A szovjet-román együttműködést hatékonyabbá kívánjuk tenni, s az első lépéseket már meg is tettük: megállapodtunk több iparvállalat közvetlen kapcsolatainak felvételéről és közös termelővállalatok létrehozásáról tárgyalunk. Készek vagyunk azonban még tovább menni, például a tudományos-műszaki szférában - hangsúlyozta Mihail Gorbacsov, leszögezve, hogy a két országnak ehhez megvan minden lehetősége. Nemzetközi kérdésekre áttérve az SZKP KB főtitkára megállapította, a szocialista országok számára a kulcskérdés így hangzik, hogyan lehet megállítani a lázas fegyverkezést és hogyan lehet elhárítani a nukleáris katasztrófát. A lázas fegyverkezés valamennyi földrész országai számára egyre súlyosabb teherré válik. A gyors leszerelés reményének felvillanásait, amelyek Genf és Reykjavík után voltak tapasztalhatók, gyakran váltogatják a növekvő fegyverarzenáloktól való félelem rezgései. A katonai kiadások rendkívüli növekedése jelentős eszközöket von el és fékezi a gazdasági és szociális haladást. Az emberiség előtt számos olyan égető probléma áll, amelyet meg lehetne oldani, ha sikerülne véget vetni a lázas fegyverkezésnek. E problémák közé tartozik az írástudatlanság, a betegségek elleni harc, a környezetvédelem stb. A jelenkorunk globális problémáihoz való egyedüli célszerű és észszerű hozzáállást a „leszerelés és fejlődés" fogalmak fejezik ki a legjobban. Ebben megtestesül az új politikai gondolkodásmód, amely elveti a militarizmust és az erőszak kultuszát, s a nemzetközi kapcsolatokat az együttműködés, a kölcsönös segítségnyújtás felé tereli. A katonai erőfölény délibábjának hajszolása már több mint negyven éve tart. Úgy gondolom, mindenki számára világos, hogy az egyik fél sem képes erőfölényhez jutni a másik felett. Ha valaki mégis ezzel számol, akkor illúziókat kerget, de az illúziókon alapuló politika sosem vezet jóra. Reméljük, hogy Washingtonban és a többi NATO-tagállam fővárosában végre tudatára ébrednek ennek a vitathatatlan igazságnak. És ekkor meg lehet tenni az első reális lépéseket a leszerelés felé, s ekkor az emberiség megkönnyebbülve fellélegezhet. A Varsói Szerződés tagállamai az e célhoz vezető úton a rájuk eső út felénél jóval többet tettek meg. Nyugati partnereink előtt fekszenek a tárgyalóasztalon a korszerű fegyverek egész „kvintettjére" vonatkozó értékes javaslataink: a hadászati nukleáris fegyverekről, a közepes hatótávolságú rakétákról, harcásza- ti-hadmúveleti rakétákról, a vegyi fegyverekről és a hagyományos fegyverzetről van szó. Természetes, hogy ezeknek a javaslatoknak az előkészítése során maximálisan figyelembe vettük valamennyi szövetséges szocialista ország biztonsági érdekeit. Egyben tükröződik bennük az a törekvés is, hogy a másik fél elébe menjünk, tekintetbe vegyük óhajait és érdekeit. Ezt bizonyítja például az európai közepes hatótávolságú rakéták ügye. Nem adjuk fel a reményt, hogy a NATO-országokban győz a józan ész, hogy élni fognak a leszerelést lehetővé tevő egyedülálló alkalommal, s hogy a közepes hatótávolságú rakéták problémájának megoldását amolyan láncreakció követi majd, amely következtében Európa fokozatosan megszűnik az elképesztő mennyiségű fegyverek lera- kata lenni. Ez pedig ösztönzést ad a kontinensen folyó együttmüködés széleskörű fejlesztésének, ami nemcsak az európai, hanem más nemzeteknek is a hasznára válna. Szeretném hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió és Románia azonos álláspontot foglal el ezekben a sürgető kérdésekben. Nagyra értékeljük Románia hozzájárulását a biztonság megszilárdításáért és a béke megőrzéséért a szocialista államok által közösen vívott harchoz, és e problémák megoldásában a jövőben is szorosan együtt fogunk működni - hangsúlyozta végezetül Mihail Gorbacsov. 4
